Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-22 / 139. szám
1927. junius 19. .N YIRVIDÉK. •••naoHBBBBaantttiaanK 22 Esztétikai furcsaságok Utcáinkat szeretjük szépíteni, Házainkat legalább az utca felőli oldalon, jnagyarul a «fronton» csinosan, mutatóan tartani. De milyen különös, hogy ezt a gondot teljesen elhanyagoljuk a legforgalmasabb lutak: í. í. a vasútvonalak mentén. Mintha bizony erről az oldalról senki se látna be az udvarunkba. Ugy gondolja, a háztulajdonos, — hogy a vonat elrohan s a. rajtaülők ugy se igén tudják, hogy kinek a háza mentén nyargalt él velük a siető vonat s már akkor minden rendben van... Hát bizony nem egészen van rendben. Ha egy nagyobb város kültelkei között visz a vonatunk, rémes látványokban van részünk. Tökéletesen elhanyagolt hátsó kerítések, szétszórt szemétrakások, ijesztő rendetlenségek, elgazosodott kertaljak, liciomtól felvert, hulladékpapírokkal, rongyokkal ékesített csendéletek röpülnek szemeink előtt, elrontva es kijózanítva minden illúziónkat, amikkel a közelgő nagy város felé tartunk... Ezek az első közelebbi impressziók igazán nem kellemesek... És az ember igazán nem tudja megérteni, hogy miért is van igy?... Miért mutatják az emberek a vasút utasainak a piszkos oldalukat... holott az aszfalt-járdák felé olyan ékesen tudnak hivalkodni... Melyik az igazi oldaluk?? Az is olyan ízléstelen, amit a rádió-antennákkal elkövetnek. A legtöbb antenna minden szépérzéket megcsúfoló ízléstelenséggel és félszegséggel van a háztatőre felbiggyesztve. Mikor már egy ilyen félrecsapott lécet látok a háztetőn, elmegy minden gusztusom... Mintha bizony a háztető is afféle kertek-alja, hátsó udvarrészlet lenne, amivel senkinek nem kell törődnie s a mi az egész háznak nem integráns része volna... Olyan szemet-rontó kajlasággal tud ják rá-hevenyészni az antenna-rudakat, .hogy az egész ház figuráját összbenyomását egy vonással tönkre teszi... Hiszen egy háznak minden hozzá-tartozó vonallal összhangzatban kell állania és egyetlen ferde vonal elég ahhoz, hogy egy fejlettebb ízlésű embernek a szemében tönkre vágja az egész képet, az egész összbenyomást... Az emberek nyilván azt hiszik, hogy ebben a mai szomorú világban már senki nem fordítja a tekintetét a tetők felé... csak le a földre... Megint a kerítéseit. Elvitázhatatlan, hogy városunk rohamosan fejlődik. Gyönyörűen alakul, szépül. Ha itt-ott — a csinosan tartott utcákon és házak során elhaladunk — mégis fel-felbukkan egyegy ittfelejtett régi slendriánság, ami alaposan megrontja esztétikai élvezetünket. Egy-egy ki -s be-düle dező ormótlan deszka-palánk, vagy össze-vissza tákoL léckeri és. Azt hiszem: ideje lenne egy kis Szigorral elővenni azt a szabályrendeletet, _. amely szerint főbb utcáinkon s a város belső területén csak a városi mérnöki hivatal által engedélyezett, szolid, kőkerítés alkalmazható... Vagy talán nincsen ilyen szabályrendelet? Akkor csinálni kell és azokat, akik nem tudnak beleilleszkedni egy fejlődő város modern esztétikájába, azokat kényszeríteni kell, vagy pedig helyettük és az ő költségükre a városnak kell elkészíttetnie az utca nívójának eszíé ikaiiag is megfeMő csinos kerítéseket... Leghelyesebb volna azonban, — ha ezekre a kerítésekre nem sokáig I lenne szükség. Akinek az Isten tel- ; ket adott a városban, az épitse azt 5 be házakkal, üzlethelyiségekkel és , ne tartsa üresen... Akkor nem lesz- | nek kerítések és nem fognak a leg- 1 szebb utcákon deszkapalánkok, i szeges drótkerítések, tákolt léc- í stahétlik éktelenkedni. Ha mégis valaki szereti a tágas udvart, a városi háznál se tudja nélkülözni a szép kertet, az csináltasson az utcai frontra szép kerítést is... Szóló. A Kisvasutak igazgatósága a forgalom megkönnyítése végett füzetjegyeket bocsát ki. A füzet jegyei a Sóstóra, a távolsági vonat első osztályában ráfizetés nélkül is érvényesek. — Holnaptól kezdve nem kell már ácsorogni a jegypénztárak előtt. (A Nyirvidék tudósítójától.; A Nyíregyháza Vidéki Kisvasutak üzletvezetősége a következőket közli a nyíregyházi utazó közönséggel: i Folyó hó 15-ikétői kezdődőleg a villamosra és a helyi, valamint a szőlőtelepi vonatokra érvényes 25 darab jegyből álló jegyfüzeteket adunk ki. A jegyfüzetek árai a kővetkezők: Villamosra egy füzet ára 4 pengő, helyi vonatra (Besr i senye-tér—Sóstó, vagy vissza pengő, Szőlőtelepi vonatra (Bessenyei-tértől— Sző'őtelepig, vagy vissza) 12 pengő. A füzeijegyeket a kalauz tépi ki a füzedből kezelés végett. A füzei jegyek a távolsági vonat /. osztályában is ét vényes 6ti ráfizetés nélkül. Füzeijegyek Nyíregyháza átrakó állomáson, Bessenyei-tér, Erdei kitérő és Sóstógyógyfürdő állomások pénztárainál válthatók. Sátor-tábor a Bálint bokor tanyán. Levente zászlók felavatása. — Gazdasági érdek a tanyalakosság szellemi kultúrájának fölkarolása. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Bálint-bokor hullámhátas akác és fűzfáktól szegélyezett terére vasárnap délután ünnepi közönség vonult fel. A városból egy órai kocsizás után érkeztek a vendégek. A bandéristák és kocsik nyomán porréteg verődött a levegőbe. ünnep után már a felhő áldásos esőjé\ei lekötötte a port, felüdítette a tikkadt növényzetet. A természet a maga adományával hozzájárult a mező felüditéséhez; I a zászlóbontás a maga fenséges tartalmával hozzájárult a lelkiekben való megerősödéshez. Együtt volt a szépség a gazdagsággal, a jó a hasznossal. így ünnepeit jun. 19-én az öt zászlót bontó leventecsapat. Egy-^gy leventecsapat, amikor a zászlóavatóün nep hez sorakozik, mindig annak a példátlanul álló hóhérmunkának kell a lelkekben gyökeret verni, hogy Trianon Európa nyugalmának, békéjének a megrontója. így is szólhatunk: Európa nyugalma van kockán a trianoni elhibázott végzés miatt. A magyar levente annyi erkölcsi fölénnyel rendelkezik,, amilyennel egyetlen más náció leventéje sem bir. Ezért őszinte, nyílt erőtől duzzadó minden magyar leventéi zászlóbontás. Keletre néző sátor fogadta magába az érkező zászlóanyákat, a tanyáról a keresztanyákat. Dr. Vietórísz Istvánná, Kardos Istvánná, Paulik Jánosné (a távollevő Qeduly Henrikné helyetteseként), Lórencz'Károlyné, Csenged Lenke a zászlóanyai, SaUay Mihályné, Merkószky Mihályné, Garai Jánosné, Barta Pálné a keresztanyai tisztet töltötték be. Megjelentek: dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester, Kardos István kulturtanácsnok, Bogdán Ferenc, Hoffmann Mihály kereskedő, Jánosbokori Kovács András és sokan a tanyaság gazdatársadalmából, Gloviczky József fényképész. A vármegyei és városi testnevelési bizottságok képviseletében Lórencz Károly vm. testnevelési felügyelő helyettes, Antal Sándor testnev. főelőadó; Kozák István cserkészparancsnok, Murányi L. Nándor városi testnevelési előadó voltak jelen. Benkő András kir. tanf. Fábry Ignác kir: s. tanfelügyelő, a Szabolcsi Tanitó szerkesztője. Az ünnepség egyes jelenetei voltak: A csapatok felvonulása és elhelyezkedése parancsnokaik vezetése mellett, szép volt a koszorús lányok felvonulasa Sztatkievich APOLLÓ Ma, kedefesi utoljára LAURA LA PLAhlTE a bájos szőke filmdivával: Veszedelmes ártatlanság Egy fiatal leány szere-mi regénye. A tékozló Nyári kaland. Szigorúan csak felnőtteknek. Szerdán MARCEL PREKOST Csütörtökön világhírű regénye filmen; Félszüzek Előadások kezdete; V*8 és 9 órakor. Gyula főoktató vezetése mellett. — Tisztelgő állásban fogadták a zászlókat a csapatok. A 12. honvédzenekar Kiss karnagy vezetése mellett eljátszotta a Himnuszt. Csengeri Kálmán földbirtokos hazafias érzéstől lelkesítő beszéddel üdvözli a közönséget, midőn a leventemozgalom által lelkijóságba tömörítő tanyai ifjúság öt zászlójának felavatási ünnepét megnyitja, egyetlen hő imája: Éljen a haza! Prékopa József levente főoktató szólítja elő nendre a szerepet betöltőket. Pristyák Mária elemista lányka értelmesen szavalta el Pósa Lajos «Bujdosik a magyar zászló» c. versét. Sóhajt a völgy; Zug a patak... szenvedő haza... mintha a mai alkalom szülte volna minden sorát, minden betűjét a költeménynek. Ezután a koszorús lányok részéről egy-egy virágcsokrot nyújtottak át a zászlóanyáknak. A magyar jövőről egy fiu és egy leány párbeszédes jelenete következett. — Zenés botgyakorlatokat végeztek rendre és mindenik csapat ujabb mutatvánnyalStatkievich, Prékopa, Boross oktatók vezetése mellett. Statkievich Gyula felkérte Paulik János lelkész urat a zászlók megáldasára. És Paulik János a zászlók megáldása előtt elmondotta gyönyörű beszédét, milyent a kalászos róna szántó-vető munkása, ott a megszentelt hazai barázda röge mellett még nem hallott soha. .Ez volt az első; de nem az utolsó; mert az idő tartogat még számunkra alkalmakat, amikor ismételten ei kell hangzani a píros- fellép zöld színről adott magyarázatnak. A lelki gonoszság által diktált országalakulat nem hozta meg a békét. íme öregek, ifjak, nők, férfiak ezrei jelentek meg e szép vasárnapon, Isten szabad ege alatt, hazafiúi érzéssel áldozni a legszentebb eszmének, öt zászló váx felavatásra. Mely zászlóknak ott kell lengeni iránytű gyanánt a Kárpátok övezte egységes haza határain. Mi eltiport magyarok — úgymond — hallgatunk ma még, de elközelget az idő, amikor beszélni fogunk; szólani fog a verejték, a vér, az áldozatos hazafiság tette. Paradicsommá tettük ezt a hazát; idegenek befogadására nyitva tartottuk hazánk határkapuit: Dévénynél Vaskapunál, Vereckénél, az Oltnál, Vöröstoronynál, a Lajtánál. Boldog, boldogtalan jöheiett he rajta. Boldogulási eszközök birtokába juttatta a magyar jószívűség valamennyi bejöttét és hála érte a trianoni börtön. Ifjú testvéreimi Leventék! Ezek a zászlók sasszárnyakon fognak lobogni, bércen, tornyokon, épületeken, Kárpátoktól le az Adráig. Tudjátok-e miért píros, fehér, zöld a magyar lobogó? A sok-sok kiontott vértől kapta piros színét, a magyar becsület fehér kisugárzásától származik a fehér, tavaszi vetésként zöldülő szín adja a reményt —mind a magyar nép géniusza szőtte egybe. Folt ne essék e szent jelvényen. Megáldotta a zászlót, megáldotta azt az ifjúságot, mely alá tömörült; az oktatói kart, kinek áldozatos fáradozásából valósult meg a a mai szent alkalom, megáldotta a zászlóanyákat, keresztanyákat, koszorúslányokat és mindazokat, kik lelki közösséget éreznek nemzeti hitvallásunk szimbólumával. Isten nevében fel egész a dicsőséges feltámadásig. Értékes jelmondatokat mondottak a zászlóanyák, amint selyemszalagjukat feltűzték a zászlóra; Kardos Istvánné az I. Mandai, df. Vietórísz Istvánná a Rozsréfr-bo1 kori, Csengeri Lenke a Bálint-bokori, Lórenc Károlyné a kistelekszőlői zászlóanya. Lelki intelligenciára vallanak a keresztanyák mondásai: Erős test mellett, jó legyen