Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-16 / 135. szám

1927. junius 16 JSÍYÍRYIDÉK. 3 A

Utoi*!

1 WA7T jnnins 18-án, szombaton A^Ci l iXiUZíl este fél 9 órakor a^ MINDEN ESTE KATONAZENE! nyílik meg! Házirend. * * * A törvényjavaslatok, novellák, rendeletek tömkelegében egyetlen államférfiunak sem jutott eszébe még, hogy a házirendet is megszabályozza. Ha rendnek kell lennie az utcán, nyilvános helyeken, akkor rendnek muszáj lenni az egyes házak kerítésein belül is. Ez volna az ideális .állapot, háztulajdonosnak, lakónak egyaránt. Csakhogy sajnos, a rendet nálunk nem szeretik, se a háztulajdonos, se a lakó. Valamelyik nyáron Bécs mellett nyaraltam 'egy kis községben. A házban, ahol megszálltam, többen laktak. A kapu nappal is zárva volt, minden lakónak meg volt a "kapukulcsa. A házat a tulajdonos hatalmas farkaskutyája őrizte, amelynek állandóan szájkosár volt a fején. Minden lakó ajtaja előtt ott függött üveg alatt bekeretezve a «Házirend», amelyet természetesen mindenki és pedig elsősorban a házigazda, pontosan és lelkiismeretesen betartott. Meg volt szabva pontos ideje mindennek, különösen pedig azoknak a házimunkáknak, amelyek lármával járnak. Kilenc és tiz óra között volt a porolás ideje, sem ezelőtt, sem pedig utána nem volt szabad egyéb lármás munkát végezni. Ez különben igy van Budapesten, sőt talán minden valamirevaló vidéki magyar városban is. Épen ezért véleményem szerint nem végzek haszontalan munkát, ha figyelmébe ajánlom hatóságainknak a házirendnek szabályrendeleti vagy más uton leendő kodifikálását. Hangos beszéd, kiabálás, veszekedés természetesen ismeretlen fogalmak olyan helyen, ahol házirend van. Az olyan embert, aki egy többek által lakott házban hangosan beszél, vagy pláne kiabál, egyenesen a bolondok házába csuknák, mert a nyugati műveltségül ember előtt érthetetlen az olyan társalgás, amelyet azok is kénytelenek hallani, akiknek semmi közük hozzá. Különösen faluról beköltözött emberek szokása ez a hangos beszéd, a falusi müveiellenség egyik jellegzetes vonása. Nem törődni azzal, hogy ez a hangos beszéd másnak kellemetlen, vagy pláne éjjeli nyugalmában zavar valakit, Mert a falusi ember, ha városba kerül, rendszerint hajnaltájban bömböli ki magát, nem kis bosszúságára a vele egy házban lakóknak és a szomszédoknak. Arról nem is beszélek, hogy a háztartási alkalmazottaknak egyáltalában nincs érzékük bizonyos fokú házirend betartása iránt. Természetesen itt is áll az a közmondás, hogy «amilyen a gazda, olyan a cseléd». Olyan helyen lakom, ahol az egyik cseléd néha 3 órakor is felkel s első dolga, hogy aprófát hasogat. Még pedig lehetőleg az én ablakom alatt. Miután én vagyok a lakó. A kaput azonban, amelyet én rendesen bezárok esténkint, utánam nyomban "kinyitja, hogy az udvarlója zavartalanul és feltűnés nélkül jöhessen, méhessen. Az ilyen erőszakos és abnormis felforgatása a rendnek ném járhat súrlódás nélkül. Miután a házirend szabályozva nincs, napilap mellett hallhatunk panaszt házigazda és lakó, vagy lakó és lakó között felmerült differenciákról, amelyek rendszerint vagy kölcsönös becsületsértéssel, vagy pedig a ököljog ősrégi szabályai szerint intéződtek el. Ez pedig ázsiai állapot, amelyen sürgősen segíteni kell. — Az egész nem nagy dolog, egyszerűen rendeletbe kell foglalni egy pesti bérház házirendjét s ennek a rendeletnek az érvényességét ki kell terjeszteni legalább a kendezett tanácsú városokra. Mert az elvégre mégsem járja, hogy olyan esetekben, amelyek föltétlenül sértik egy. egy polgárnak a személyes jogát és nyugalmát, csak önbíráskodással, vagy retorzióval kelljen elégtételt szerezni, miután az erre hivatott hatóságok törvényes rendelkezés hijján nem tudnak jogvédelmet nyújtani. Ha valaki elkurjantja magát az utcán, azt nyomban igazolásra szólítja fel a rendőr. De ha valaki a ház kerítésein belül kurjantja el magát, bár ezzel megzavarta lakótársai nyugalmát, nem törődik senki, azt az e

mbert felelősségre vonni nem lehet. Ha rend van az utcán, a színházban, a hangversenyteremben, az iskolában, a kávéházban, gyűlésen és minden olyan helyen, ahol több ember van együtt, akkor legyen rend a házban is. Ezt kívánja az adófizető polgárok nyugalomhoz és békességhez való joga s ezt kívánja a mindinkább tért hódító általános műveltség is, amelyet elvégre annak is el kell fogadnia, aki fázik tőle. á Stefánia Szövetség nyíregyházi fiókja jelentős sikerrel működik a csecsemóvédelem terén. A fiókszövetség beszámolója. Az Országos Stefánia Szövetség nyíregyházi fiókja folyó hó 11-én tartotta évi igazgatósági ülését a Vármegyeháza kis tanácstermében, melyre "a tagok elég nagy számmal jelentek meg s felmerülő ügyek tárgyalásában élénk érdeklődéssel vettek részt. Az igazgatósági ülést Mikecz István alispán, elnök megnyitója vezette be. Luka jenő tanár, ügyv. igazgató részletes jelentésben számolt be az 1926. évi működésről* Jelentéséből megállapítható, hogy az erkölcsi és anyagi erők szerencsés összetalálkozása a fiókszövetkezet ideális céljai felé az anyaés csecsemővédelem terén, mindig közelebb hozzák. A szövetség erkölcsi és anyagi támogatása hatósági és társadalmi részről egyaránt kedvező érezhető, fi e tekintetben Nyíregyháza városa mutatja a kiváló példát, miként Ikell a közegészségügyet és szociális és egyúttal nemzetgazdasági célt szolgáló jótékonysági intézményt támogatni. Az anyagi támogatók sorában a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület az anya- és csecsemővédelent céljaira a fiókszövetség javára tett 4.000 pengős alapítványává' a jótékonyság áldozatkész mecénásai közé tartozik. Az igazgatói jelentés beszámol arról is, hogy az 1924. évben nagy anyagi áldozattal felszerelt szép és elég gazdag kiállítású 30 láda csecsemő vándorkelengye akció milyen népszerű az anyak közt és mennyire szükséges kiegészítő része a csecsemővédelem gazdasági részének. Az 1926. évben 26 láda csecsemő vándorkelengye volt forgalomban s az anyák a nyo'c hónapi használatért szívesen fizetik le a csekély 4 pengő kölcsöndijat. A fiókszövetség Anya- és Csecsemővédő Intézetnek 4 drb. szülészeti vándorládája ideális felszereléssel szintén állandóan forgalomban van. S a csecsemőmérlegek kikölcsönzésével is támogatja az anyákat gyermekeik gondozásában. Az Anya- és Csecsemővédő Intézetet rendesen látogató és az adott tanácsok szerint eljáró anyák közt 1926. év 107 kg. cukrot," rizst és grizt osztottak ki jutalomképen és 400 gyermek 435 drb. ruhaneműt kapott. £s karácsonykor 150 családnak 220 gyermekét ajándékozta meg a fiókszövetség. APOLLÓ Szerdán Csütörtökön (Lángok és bestiák.) — Izgalmas artista dráma 7 felvonásban. lUuftüzlef -Burleszk attrakció 5 felvonásban Pénteken, csak egy napig! Balzac világhírű regénye 8 felv. NORMA TALMADGE főszereplésével. Örök füz A repülő ember Douglas Fairbanka, az amerikai bravurszínész 6 felvonásos filmje. Előadások kezdete; Űrnapján 3, 5

, 7 és 9, pénteken 7 és 1/

i 10 órakor. A fiókszövetség az ügyv. igazgató javaslatára előterjesztést "tesz a védőnői nyugdíjintézet létesítése tárgyában az országos szövetséghez. Az igazgatósági ülés elhatározta, hogy a fiókszövetség Anya- és Csecsemővédő Intézjet gondozása alatt levő munkásbiztositópénztári tagok számarányának megfelelő anyagi támogatás iránt megkeresi az Országos Munkásbiztositópénztárt. Az ügyv. igazgató jelentésének tudomásulvétele és az előterjesztett javaslatok elfogadása után dr. Dohnál Jenő intézeti főorvos terjesztette elő jelentését, melynek érdekes adataira még visszatérünk. A KÍNAI KÉRDÉS megoldódik junius 17-én, 18 án, 19-én, péntek, szombat, vasárnap a Diadalban. junius 18-án, 19-én, szombat, vasárnap BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Oiiack Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefen: 234. 3391-2 Fagylalt, jegeskávé naponta kapható a Sípos cukrászdában, Zrínyi Ilona ucca 3,, az udvarban. TELEFON : 3-13. 2498