Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-25 / 118. szám

4 JNfYÍRYIDEK. 1927. május 2*. megmarad továbbra is az ifjúság vezérének, összekötő kapocs a ma­gasabb körök és az ifjúság között Igy érik őt a 48-as események. A szabad,ság tavaszi szellője hevíti át a magyar lelkeket. Legjobbjaink a reformok mellett vannak főleg az ifjúság. Ott van Vasvári Pál is Petőfi mellett. Egyik úttörőjévé vá­lik a 48 márciusi pesti események­nek. Kossuth annyira megkedveli hogy titkárává teszi, mint pénzügy­miniszter, később bizalmas futári szolgálattal bízza meg. Az események gyorsan peregnek. Az ifjú Vasváry mikor meghallja, hogy a magyar szabadfeág ege dél­ről, délkeletről és északról alko­nyul, dfélről a szerbek, északról az oroszok, délkeletről az oláhok tör­nek ránk, csapatot szervez és Er­délybe megy a lázadók ellen. Kül­detése, vagy a szive vitte, nem tud­ni. Ugy érzem, hogy a szive, hi­szen a Fejérek ősi fészke Három­székmegye. Árulás áldozatául esik csapatával együtt. Az oláh mócok a funünelli fensikon körülkerítik, lekaszabol­ják. Ott esik el hősiesen küzdve katonái között, aákik szintén drá­gán adták életüket az árulóknak. Testvérek! Vasvári lelke hazajött. Vasvári szabadságot, magyar dicsőséget szomjazó lelke itthon van. És tud­játok-e, hogy ez a lélek az általa szomjúhozott magyar dicsőség és nagyság mai romjaira nagy ma­gyar lelkének fájdalmas könnyeit ejti? Tudjátok-e, hogy azért' jött haza, mert nem tud pihenni a ma­gyar szabadságot Upró martalócok földjén? Halljátok-e hazatért lelke súlyos kérdéseit? «Mért nincsen ha­zátok magyar testvéreim? Mért arat iák idegenek az én véremmel meg­szentelt ezeréves földünkön a ma­gyar búzát? Az Adria szem e miért ném tekint reánk? A Kárpátok fel­hőkkel koszorúzott bérce mért nem mosolyog le az Alföld sikjára? — Ezeréves szent koronánk fényessé­ge miért sö é'ült el? Mit vé keztetek magyar testvéreim, hogy ily iszo­nyúan bűnhődtök és bűnhődöm én is, mert rabszolgaság földjében nyugodni nem tudok?!» Én mindannyiunk nevében nagy vallomást teszek. Én megmondom Neked, tépelődő, számonkérő lelke Vasvári Pálnak, hogy a mi nagy bukásunk ott kezdődött, mikor be­lelopták a magyar lelkekbe, a hó­feher magyar kis házakba a hazát­lanság elvének mocskos förtel­meit, a hitetlenség, az Istenről való megfeledkezés üres, gonosz érzé­seit, amikor a testvérharcban és vérben kéjelgő gonoszsággal be­mocskolták a szent korona fényes­ségét, hogy elhalványuljon vele a magyar dicsőség ragyogó napja. Nem a külső fronton vesztettük el a Váasvári hazáját, hanem a belső fronton, Akkor vesztettük el, mikor a templomokból mozikat akartak csinálni, mikor azt tanítot­ták, hogy ott a haza, ahol enni adnak. A hazatérő Vasvári Pál'lelke még mást .is mond nekünk. A szabad­ság, a népjog elnyomói ellen fegy­vert fogott és kioltotta ifjú életét a reánk törők ellen. Az ő sirja, az ő szelleme élő tiltakozás a magyar kézen csörgő rabbilincs ellen! Szét­kiáltja hangos szóval szerte a vi­lágba a Vasvári lelke a trianoni szörnyű igazságtalanságot! Nincs jogotok a magyar röghöz Vasvári sirján taposó martalócok, a Kár- | pátok bércén dudáló árulók! Vasvári hazatérő lelkének meg egy szava van. És ez a szó ne­ked szól, szépséges magyar ifjú­ság! Vasvári az ifjúságé volt. A jövő a tiéd magyar ifjúság és a nagy magyar fájdalomban, amely a mienk, osztoznod kell. A ke­resztviselés közös sorsunk. A ke­resztet viselni férfiatlan rimánko­dással, a jövőben nem bizó lélek­kel, annyi, mint elveszteni a jö­vendőt. Mi elvesztettük a hazát b% neinkkel, — szerezd te vissza ma_ gyar ifjúság Vasvári erényeivel! Te légy magyar ifjúság a tüzes lelkű jövő, a feltámadásért dolgozó erő, az elszánt akarat, akinek a már­tirsors ha kell, életcél, ha kell, dicsőség legyen! Te legyél magyar ifjúság a rab magyar sorsba bele nem nyugvó élő tiltakozás, mely­nek a lelke tüzet fog Vasvári em­lékénél s ha kell, égjen el a haza oltárán, mint vezéretek Vasvári Pál! A mélységes hatást t ett ünnepi beszéd után Lázár Béla szentszéki tanácsos, tiszabüdi gör. kath. lel­kész Tiszabüd község és a tisza­büdi gör. kath. egyház nevében átveszi az emléktáblát, amelyet a Tiszabüdi Földmives Dalárda ha­zafias énekszáma követ Béres Jó­zsef karnagy vezetése mellett szé­pen és hatásosan. Most Doroghy Farkas Ákos dr. székesfővárosi tanácsjegyző tolmá­csolja Budapest közönségének együttérzését. Beszéde alatt leple­zik le az Erdélyből — Vasvári el­estének helyéről — ideiglenesen el­hozott és keretbe foglalt emléktáb­lát, melynek szövege: „Va»vári Pálnak, az 184S—49-ikí szabadságharc legnemesebb áldozatának és mintegy 400, vele együtt ezen a hegyoldalon 1849. jalins 6-án elvérzett bajtársa dicső emlékénrk." „El ne feledd a mezőt, hol ők el­hullanak a hűt és a legvégsők a haza jobbjaiból. Vajha eme sziveketa haláltól vi»«za vehetnök s teljes erőben ugy, mint dobogának előbb Még egyszer bírnák harcaidat ki­vívni, szabadság!" Kérem önöket — mondja be­szédében Farkas Ákos dr. — Bocs­kai és Rákóczi népének utódait, hogy tegyenek szent fogadást, hogy ezt az emléktáblát vissza viszik mi­előbb ismét a Funitelü havasok közé, hogy ott hirdesse tovább: hogy ne bántsd a magyart! Vasvári Pál képéről pedig szin­tén hulljon le a lepel és hirdesse iaz ő nagyságát és tanulja meg min denki, hogy soha nem hal meg az emlékezete annak, aki a hazáért élni és meghalni kész! Intésére lehull a harmadik se­lyem takaró is és előtűnik Vas­vári Pál életnagyságú olajképe, amely Barabás egykorú rajza után készült és fekete diszmagyarban, nemzeti kokárdával és kardosán ábrázolja a lánglelkü ifjú vezért. A kitűnően sikerült kép Urbán Béla büdszentmihályi ref. tanitó művészetét dicséri. Kende Miklós, Tiszabüd község főjegyzője magasszárnyalásu be­szédben átveszi a Vasvári Pál ké­pet és emléktáblát, amely után a Büdszentmihályi Iparos Dalkör Hammer József Nem, nem, soha cimü hazafias darabját énekli, Pintér Károly tanitó pedig ifj. Rad­ványi Sándornak erre az alkalom­alkalomra irt költeményét szavalta el nagy hatást keltve. j Most az emléktábla megkoszo­j ruzására gyülekeznek a küldöttsé­i gek. | Szabolcsvármegye hatalmas ko­szorúját Borbély Sándor dr. helye­ki el, a magyar gör. kath. egyetemi j hallgatók Vasvári Pál Körének ko­; szoruját Schirflla László Arisztid, í a gör .kath. tanítók országos egye­sülete koszorúját Tóth István, — | Büdszentmihály község koszorúját • Nagy Sándor főbiró, Tiszapolgár > községét Borsos József főbiró, Ti­j szabüdi földmives Egylet koszo­rúját Orosz Károly, végül Tiszabüd í közönségének koszorúját Papp Mi­hály főbiró helyezi el lelkes szavak kíséretében, mire a Himnusz el­éneklésével a bensőséges szép ün­nepély déli fél 1 órakor véget ért. A közekéd Délben a piactéren felállított ha­talmas díszsátorban 150 teritékes közebéd volt, melyen az első po­hárköszöntőt emelkedett lelkes sza­vakkal Korniss Ferenc dr. mondot­ta a kormányzóra. Lázár Béla .plé­bános a vendégeket, Kállay Miklós dr. főispán Korniss Ferencet kö­szöntötte fel. Szabó Sándor dr. or­szággyűlési képviselő az egységes, nagy Magyarországra, Kende Mik­lós főjegyző Krajnyák Gábor dr.-ra Krajnyák Gábor dr. a rendezőbi­zottságra, Kende főjegyző Vasvári Pál jelenlévő rokonaira, Bodnár Béla dr. vértesi plébános a ma­gyar anyákra, Bínkövy Kornél büd szentmihályi plébános a magyar népre, Schirflla László Hajdú és Szabolcs összefogására mondottak értékes pohárköszöntőt. Este a leventék bálja fejezte be a kitűnően sikerült, felejthetetle­nül szép és emlékezetes centenná­riumi ünnepséget. (y. g-> SPORT. A Nykise legyőzte a Dvsc-t, a Nytye eldöntetlenül játszott a Deac cal. NyTVE—DEAC 0 : 0 Biró: KONDOR ALADÁR. Az elbizakodottság mindig megbosszulja magát és ezt a tényt és példákon alapuló meg­állapítást a Nytve vasárnapi szereplése különösen megerő­sitette. A bajnokjelölt Vívóknak — a most gyengeségi periódu­sát élő — egyetemistákkal szem­beni bajnoki mérkőzését már előre elkönyvelte mindenki, csu­pán, az volt a^kérdés, hogy a gólarány mekkora lesz. Az nem lett volna baj, hogy ha csak a közönség lett volna ilyen biz­tos ebben a mérkőzésben, de a játékosok is ilyen elbizakodot­tan mentek ki a páiyára, pedig mi eleve figyelmeztettük erről a helyről a hazai csapatot, hogy bizonyos az, hogy a debreceni csapatok most mindent elfog- | nak követni, hogy győzelmi út­jában megakadályozzákaNytvét. Sajnos, nem találtunk ugylálszik meghallgatásra, aminek aztán meglett az eredménye és a lel­kes Deac egy értékes ponlot elvitt magával Debrecenbe. Első félidőben a Nytve teljesen köny­nyelmüen játszik, a játékosok nem ambicionálják a küzdelmet, ugy, hogy mig a Deac is ve­szélyes tud lenn.i Szünet után már hatalmas iramot diktál a helyi csapat, csak hogy már késő van. A kisméretű pályán a nagyfizikumu debreceniek tel­jes csapattal tömörülnek és sokszor durvaságokkal, sport­szerűtlen időhúzással es még többször szerencsével, de sike­rül eldöntetlenné tenni a mér­kőzést. A Nytve. csapatára külö­nösen az első félidőben alig lehetet ráismerni. Enyhítő kö­rülményként kell betudnunk azt, hogy a három legfontosabb poszton szereplő játékosa Gutt­mann, Tarkányi és Bremer sé­rülten illetve betegen álltak ki a mérkőzésre ami kétségtelenül nagy hátrányt jelentett Csak Miskolczy, Sipos és Goldstein játéka érdemel dicséretet, mig a Deac. csapatában a nagysze­rűen védő Lody, Boda jobb bek, a halfsorban a tehetséges de fegyelmezetlen Ökrös és a csa­társorban Deák voltak a leg­jobbak. A játékról nem sok irni valónk lehet. Első félidő főké­pen mezőnyjátékkal telik el. a Nytve. csatársor kapu előtt nagyon puha, a Deac egyetlen jó helyzetéi pedig a belsők el­engedik. Szünet után már iz­galmasabb a küzdelem, a Nytve. állandóan támad, eredménytelen kornerek, izgalmas kapuelőtti jelenetek váltakoznak, de most már a sors is ellene játszik a Nylvének és még egy tizen­egyest is a kapufa kivéd. Az utolsó negyedórában a Nytve. már teljesen egykapura játszik, a Deac. azonban sportszerűtlen időhúzásokkal megtartja az ered­ményt. Kondor Aladár biró hosszú szünet után bíráskodott Nyír­egyházán. A nagymultu harmad osztályú szövetségi bírónak előző napon ünnepelte a keleti kerü­let Debrecenben működésének 25. éves jubileumát. A kitűnő sportember különö­sen a szomszéd szabolcsi város Kisvárda sportjának felvirágoz­tatásában van nagy része, de érdemeket szerzett a kerület és ezen keresztül az egyetemes sport szolgálatában kifejtett er­edményes működéséért. A jubi­leumhoz mi is gratulálunk. UNATKOZIK? IRATKOZZON BE AZ UJSÁGBOLT MODERN KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁBA Bérma ajándéku l ŰRIÍK És ÉKSZEREK a legelőnyöseblienbeszerejtheröfc VR&BECZ AMDOR órás és ékszerésznél, Nyíregyháza , Luther ucca 8. , X I

Next

/
Thumbnails
Contents