Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-15 / 110. szám

Nyíregyháza, 1927. május 15,* Vasárnap XLYlll. évfolyam, 10 szám JSfYiRYIDÉK. Eltfísatésl árak *«íyfe®rt te •MMcwi: Ifc? M« 8'30 p*ng& Mccy-wáévr* ?SO ffngü. Káta&'aismask & Wh Meoúaény, AtopHotta wÓBA ELEK F6«MrkMzt6 : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ, anrkmtö t VERTSE K. ANDOR. Sto

mfc

—itaméy és fciaddhlvaUÍ: SZÉCHENYI-UT SZÁM. Talefou «wnr> I3ö. Past*chaqu» Kizkeiokai amis aduafc vissza. A biztosítások fölmondása. Az uj biztosítási törvény tudvalevően életbelépett és junius 3-ig nyújt módot bárkinek arra, hogy. eldönthesse: milyen alapon hoszszabbítsa meg szerződéses viszonyát a biztosító társaságokkal? A legtöbb biztosított, főleg a gazdák, most 'kell,' hggy eldöntsék, mit csináljanak? Éljenek-e a nekik nyújtott törvényes felmondási lehetőséggel vagy pedig alávessék magukat szerződésük hátralevő tartamára a biztosító társaságok karteürozott díjtételeinek? Természetesen harmadik mód is nyiük, de inkább csak egyeseknek, akik önállóan tudnak a biztosító társaságokkal tárgyalni s ez^ az, hogy a szerződés fölmondásától elálló ügyfelek ezért cserében különböző ujabb kedvezményeket kaphatnak a biztosító társaságoktól. Nem titok ugyanis, hogy a biztosító intézetek karte I-megegyezése nem szentírás. A társaságok párnázott ajtói mögött most folynak a bizalmas megegyezések, kapacitálások, Ígéretek a nagyobb kliensekkel abból a célból, hogy ezeket az Ahogy Erdélyt elvesztettük... Irta: Tukacs György- a debreceni főiskola széniora. Erdélyben a magyarság ősidőktől kezdve hatalmas szellemi és kultúrfölénnyel rendelkezett a különböző nemzetiségekkei szemben. Talán az erdélyi szászokat nevezhetjük meg csak, akik lépést tudtak tartani'a fejlődő magyarsággal. Erdélyből kerültek ki hosszú évtizedek óta legjelesebb politikusaink, itt születtek és nevelődtek legkiválóbb tudósaink. S mert a szellemi elsőbbségért vívott küzdelem ilyen nagyszerű eredményekhez vezetett, nem is törődtünk mással, mint az erdélyi magyarság kultúréletének az előbbrevitelével. Ez a kulturélet azonban örökös elszigeteltségben fejlődött tovább. Nem támogatta ezt az államhatalom, sem a gazdasági helyzet megjavításával, sem a nemzeti érdekek hathatós propagálásával. Pedig nagy szükség íett volna erre. Mert, amig a kulluréletet éia magyarság a maga felsőbbrendű igényeivel úgyszólván felélte minden meglévő vagyonát s igy sze l lemi gazdagsága és fölénye teljes elszegényedését vonta magá után, addig az oláhok abszolút igénytelensége, primitív é'etmódja la intézetek továbbra is megtarthassák üzletük körében. Sőt még tovább is mennek a biztosító-társaságok: a vidéken keresik föl megbízottaik a nagyobb biztosítottakat, akiknek készek akár 30 százalékos engedményt is adni az eddigi megiállapodásokkal , szemben, csakhogy tőlük el ne pártoljanak. A kartell háta mögött ugyanis ott van az angol biztosi tó-társaságok versenye, amely a kartell díjtételek merev fenntartását lehetetlenné teszi. Ezeknek a versenyző, kartellen kívüli biztosító intézeteknek ma még nincs ugyan meg az egész országra kiterjedő ügynöki üzletszerző kara, de ugyanabban az arányban, amint a verseny létjogosultsága növekedni fog, az olcsóbb intézetek hálózata ís ki fog épülni és olyan hódításokat tehet, amikkel már ma is számolni kell a karteil-társaságok túlzott igényeinek. Természetes, hogy a biztosító kartell tagjai csak lépésről-lépésre adják föl a harcot. Amilyen eli* zékenyek, az első szóra azokkal szemben, akiknek elpártolása a díjbevételek érzékeny csorbulását jelentené, annyira igyekeznek fön,"-,tartani a karte 1 f-dijszabások;at a kis biztosítottak tömegeivel szemben. Ezek a kis biztosítottak nincsenek keüően tájékoztatva, szét vajnnak szórva s a verseny is nehezebben tud ma rájuk találni. Ezek tehát ma még többé-kevésbé ki vannak szolgáltatva a társaságoknak, illetve azok ügynökeinek, akik azonban természetesen ezeknek is kínálnak bizonyos «engedményeket». Rendszerint felajánlják, hogy az eddigi tartamengedményt. 20-ról 25 százalékra emelik föl, de cserében ezért a csekély előnyért, — 10 éves lekötöttséget követelnek a kis felektől. Mit tegyen már most a mai körülmények között, mondjuk a kisgazda, aki a biztositó-intézetekket szemben a legkevésbé tudhat védekezni? Három lehetőség nyiük számára. Vagy felmondja a biztoT'ást junius 3-ig, vagy megnyugszik a mai feltételekben és megvárja, mig szerződése eléri a 6 esztendős lejáratot, amikor szabad kezét újból visszanyeri v a társaságokkal szemben. Természetesen mindenekelőtt meg kell próbálnia minden biztosítottnak, hogy a maga javára az eddiginél lér^egesen jobb feltéteieföldből és munkából eredő jövedelem tőkévé való alakulását eredményezte. Amikor már teljes anyagi biztonságban érezte magát az erdélyi oláhság rendkívül kitanított vezetősége, alattomosan, titokban, de rettenetes apparátussal megkezdte a maga agitációs munkáját. Dolguk könnyű volt. A magyar kormányok mindig kényes kérdésnek tekintették az u. n. oláh pópapöröket. Csak a nagy horderejű és világgá kürtölt eseményeknek jártak utána. Egymás után alapítják az oláh nyefvü napilapokat, kaszinókat, a regátbói pénzelt szövetkezeteket. Olyan sajtótermékek látnak napvilágot, amelyek a magyar nemzeti érdek legelevenére sütik rá a bosszú tüzesvasát. Senki sem szól, csak csodálkozik. Már az 1910-es években ilyen parancsolatot közöl íe a Brassóban megjelenő «Gazeta Transiívanii»: 1. Minden oláh kizáróan oláh nyelven dicsérje az Istent. 2 .Minden oláh csak oláh nőt vegyen feleségül. 3. Minden oláh csak oláhul beszéljen gyermekével. 4. Minden oláh császárhüségben nevelje gyermekeit igazi oláhokká. 5. Vésse minden oláh apa gyermekei szivébe, hogy csak oláh .'ehet az oláhnak igazi testvére. 6. Meg kell tanítani minden oláh gyermeknek, hogy csak ez a föld adhat nekiek igazi jövőt s ezért ragaszkodjanak hozzá. 7. Világosítsd fel gyermekeidet, hogy ne forgolódjanak jött-ment urak között, mert ezek csak addig jók, amig saját céljaikra felhasználhatják az oláhokat. 8. Törekedjék minden oláh gyarapítani a földbirtokát. 9. Ha megspórolt pénzed van, csak oláh bankba tedd azt. 10. Bármi csekélységgel, de tehetségedhez képest támogasd az oláh egyházakat és iskolákat. 11. Tiltsd meg gyermekeidnek a kocsmák látogatását. Magad is kerüfd őket, mint a gyehenna tüzét. 12. Istent kivéve, senkitői

%se féli, 3e vakon kövesd oíah vezéreidet. Mert ne aggodalmaskodjál, ha már nem lehet szicíliai vecsernye vagy Szent Bertalan-éj. És azt hiszi a nyájas olvasó, hogy erre az impertinens felhívásra válaszoltak a magyar napilapok? Két teljes napig kutattam az ekkor megjelent napilapjainkban s néhány soros — kommentár nélküli — közleményen kivüT alig találtam egyebet. Nem igy a «Romanul», ez a bukaresti hírlap. Nagy örömmel üdvözli a testvérek mozgolódását s árulónak, bitangnak tartja azt az oláht, aki megtagadja ezt a parancsot. «Ne féljetek — irjatöbket érhessen el. Valószínű, hogy lez a kísérlet a legtöbb esetben nem is lesz meddő. Itt azonban, mi»t föntebb emiitettük, azzal az ellenigénnyel | fognak találkozni az ügynökök részéről, hogy a hatéves szerződési tartamot, amely a kötvény keltétől számítva talán máikét-három év múlva véget érhet, csekély engedmények ellenében 10 évre engedjék kito'ni. Helytelenül jár el, aki egy ilyen megállapodásba, — tudniillik, hogy lényegtelen előnyökért a biztositás tartamát jelentekenyen meghosszabbítja, — bele fog menni. Alapos reményvan rá ugyanis, hogy a közeljövő, ben lényegesen csökkenni fognak a díjtételek. Tudvalevő, hogy a biztosító-társaságok közt létrejött kartell-megegyezés ez év végén tejár, s elő fog állni a biztosítottak javára az egészséges verseny kedvező hatása. Aki ismeri a társaságok egymás közötti érdekellentéteit, a mostaíi egyidőre elaltatott, de állandóan lappangó késhegyig menő harcot a piac megtartásáért, az nyugodt lehet abban, hogy a belső egyenetlenség és a külföldi konkurrencia a mostani kartelf-megáHapodást hamarosan szét fogja robbanbek közt — ha az irek mozgolódását Angliában nem tartják abszurdumnak, akkor a ti tervetek sem lehet az. Ti reátok nézve Írország autonómiája bátorítás!» Ilyen tényekkel szemben mi nevetséges dolgokkal és ellenvetésekkel is megelégedtünk. Amikor egy kolozsvári oláh professzor, Moldován Gergely talán saját exisztenciájának kiemelésére a Budapesti Hírlap 1912. április 14-iki számában «Uj nemzedekek, uj' jelszavak® cimmef cikket irt s az oláhokat — még a szomorú történetekben szerepet játszókat is — «románajku magyar állampolgároknak® nevezte s ékes frázisokkal port hintett az eseményeket figyelők szemébe, tapsolt az egész magyar közvélemény s ujjongott az egész magyar sajtó. Pedig már ekkor megingott Erdélyben a magyar supremáTa. Hegedűs Lóránt a maga láfnoki szemeivel már meglátja a romokat, amelyeket senki sem lát s a rabokat, akikre senkisem kíváncsi. «Meg kell törni a bajok baját — irja ebben az időben — es a magyar társadalom' vétkes közönyét®. Ez a közöny azonban, mint a ragadós betegség, nemhogy fogyott vagy visszafejlődött volnaj hanem terjedt, növekedett s hozta a maga konzekvenciáit. 1911-ben már azt is szabad volt Pünkösdi cipödivat ujdonsago vi'ághirü Salamander, Princes., Reform .tb. közked.elt be.- és MIAMI „yérfnányo. Beneúekffyhez. a Hungária Cipöaruházba, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. sz. Szíveskedjék kirakatainkat és választékunkat megtekinteni! —.— Egyes szám ára 16 fillér.