Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-12 / 83. szám

1927. április 13. jftixnMBL 3 ánagykállói tanító­testület közös havi értekezlete. A nagyftállói tanítótestület szo­kásos havi közös értekezletét f. hó 6-án tartotta meg a ref. közpon­ti iskolában. Az értekezletet Szabó Antal nyitotta meg költői szárnya­lású, tüzes, lelkes, szép szavakkal, ki, mint egyesületi elnök csak most vette át először a tanítói értekezle­tek vezérlő szerepét. Beköszöntő buzdító szavaiban aláhúzottan hangysúlyozta azt, hogy a tanítói lélek soha meg ne szűnjék az ön­képzés nemesítő, fölemelő, előbb­revivő munkájával foglalkozni s az anyagiakban neki a mostoha sors által kiosztott keserűségeket a szent célokért való rajongás, a nemes ideálokban való gyönyörkö­dés enyhítse meg. Iskolájában le­gyen mindenki saját felekezete szerint a hit, a vallás nemes ágait oltogató kertész, de az iskolán kí­vül egymással szemben csak a szeretet hitvallása égjen minden kartárs lelkében; ott már mindenki csak testvéri és csak — magyar legyen! Közbevetőleg megjegyezve, Sza­bó Antalnak vezéri útjára való legelső elindulása is azzal a szép cselekedettel kezdődött, hogy a többféle felekezetű kartársakat ér­zésben és szeretetben teljesen egy gyé forrasztotta, mit azáltal fs nyil­vánít a tantestület, hogy egymás­nak a nevenapját testületi tisztelet­adással koszorúzza meg. Szabó Antal hatásos elnöki sza­vainak végén a Magyar Hiszekegy­gyei nyitotta meg az értekezletet. Azután több szőnyegenforgó tan­ügyi eseménynek és kérdésnek elő­terjesztése és letárgyalása végén Kiss Jenő ref. tanító tartotta meg előadasát a fogalmazás tanításá­ról. Szellemes megjegyzésekkel tar­kított értékes fejtegetései közben iskolából hozott fogalmazványokat olvasott fel, amelyek egytől-egyig mély bámulatba ejtették a kartársa­kat s arról győztek meg mindenkit, hogy Kiss |enőben nem is mű­vészi, de szinte természetfölötti képesség dolgozik a .gyermeki lel­kek fogalmazasi óráján. Olyan dol­gozatokat (szabad fogalmazványo­kat!) hallottunk IV. elemista gyer­mek tollából, amelyeket hirtelené­ben jómagunk se tudtunk volna olyan stílusban, frappáns rövid mondatokban és költői formában papírra vetni. Midőn a hozzászólás vitájában kollégánk észrevette egyik-másikunkon a dolgozatok egyéni származásának, eredetiségé­nek kétségbevonását, egyszerűen meghitt mindnyájunkat egy, a közeljövőben tartandó fogalmazási órára a saját iskolájába. A kartár­sak természetesen örömmel ígérték . meg a hospitálást. Ezzel a tanulságos és tartalmas értekezlet véget ért. (_ ka -) Férfi fehérneműekben tavaszi újdonságok Erdélyi és Pázmányinál ^HiHffsmswiíWftiHuwíHmiiirwwfnnriHrirt > 1 Bohémek Lilian G:sh John Gilbert a Diadalban. Nincs igazi húsvéti öröm a szegényekre gondolás irgalmas cselekedet nélkül. Süssön minden nyíregyházi asz­szony kalácsot »z ingyen levesosztó szegényeinek is. Ma már a kormánypolitika terén is előrenyomult a szociális gon­dolat, mert kétségtelen, hogy nincs társadalmi béke ha nyomor van, nincs kultúra, ha milliók tu­datlanság setétjében botorkálnak, nincs ünnep, ha embertestvéreink közül sokan szenvednek, a nyo­mor hétköznapjaiban. Ma már nincsenek gőgös, elbizakodott fukar gazdagok, ma a gazdagság, a jó­mód szinte gond, teher, mert súlyos kötelességekkel jár. — A gazdagnak adnia kell, mert Isten azért adott neki, hogv a szegény­ség irgalmas adója legyen. Most itt a húsvét, nem lesz ünnep, ha nem kapcsoljuk áldozathozatallal, nem lesz ünnep, ha nem gondo­lunk az éhezőkre, a szükölködők­re. A kereszthalál, a feltámadás eszmeköre telve van az adás, az odaadás fenséges krisztusi erejével. Nem ünneplünk, ha nem érezzük az adás lelki parancsát. De hát tud^e adni mindenki? Igen, egy Fenséges élvezett mellett az H egészségre leghasznosabb „Kathreiner-Kneipp malátakáué ti Naponta nagy megtakarítást jelent a háztartásban. Milliók itala kalácsot, egy kis süteményt ad­hat mindenki, aki süt. Jó nyíregy­házi asszonyok, hozzátok be szivetek üzenetét, a szegények ka­lácsát még húsvét vasarnapja előtt az ingyen levesosztó kony­hába. Thurapataki és komjáthnii THURÁNSZKY TIHAMÉR BfflS HBBBBBBI " i :r. I Az enyészet vihara ismét egy ha­talmas agat tört le a magyar életfá­járól. A felvidéknek egyik legér­dekesebb, legnemesebb főúri alak­ja költözött el az élők sorából. — Thuránszky Elemér nincs többé. A toll, mely ezeket az egyszerű­ségükben oly döbbenetes szavakat leírja, megremeg kezemben, .mint­ha az Erdős-Kárpátok szívének görcsös rándulása cikkázna végig rajta. Lehetséges volna?! Vannak halálos hírek, amelyeket a ma­guk természetességében is nehe­zebb elhinni, mint a legnagyobb csodát. Sehogy sem tudom be­leélni magam ebbe a gondolatba, hiszen néhány héttel ezelőtt még itt járt közöttünk s csupa energia életerő volt fizikuma, kiállása, min­den mozdulata. Csodálatosan friss volt teste, minden szemrebbenése, j égnek és magyar napfénynél minden geszutsa. Csupa dobba- J Gyönyörű szál ember volt nás, erő minden lépése. Arcán ' kiműveltek, idegzete edzett, örökké derűs mosolyával évődve kérdezte; hát még se nősülök? ...Rendesen ez volt az első és saj­nos utolsó szava is hozzám... Thuránszky Tihamért nemcsak a Felvidéken, de az egész Magyar­országon ismerték, szerették. Az ország egyik szélétől a másikig mindenütt" megfordult s több jó embere volt, mint ezer embernek együttvéve. A magyar élet régi veretű, ki­haló félben levő típusa volt. — Érzésében, lelkében, minden por­cikájában színmagyar. A színtisz­ta magyarság valóságos megteste­sítője. Ha vannak virágok, ame­lyek csak egy égöv napfényében és levegőjében virulhatnak ki páratlan pompajukkal, akkor ő ilyen virága volt a magyar földnek, magyar ek. Izmai élet­Hétfőn Kedden ÉJJELI EALAND Bravúros történet 6 felvonátban Voss Richárd világhírű regénye filmen: Regényes történet 7 felvonásban Eszterháay Ágnes főszereplésével. Szerdán HUGÓ VIKTOR halhatatlan mesterműre Csütörtökön Notre-Damei toronyőr A teljes 12 felrónál egyszerre, új feldolgozásban. Jegye krő l a jánlató a előre gondoskodni! Elfadásek kezdete: 5, 7 és 9 órakor. kedve megtörhetetlen. Nyughatat­lan, keleti természetét őseitől örökölte. Folyton útban volt. öt helyen, egymástól nagyon messze feküdtek birtokai s maga vezette gazdaságát, ami bizony nagy meg­terheléssel járt. Távolság, messze­ség, fáradság ismeretlen fogal­mak voltak előtte. Pompás wal­ter autójával, nekivágott a puha nyírí homoknak éppen úgy, mint a máramarosi hegyeknek. Vihar, hófúvás, éccakázás nem számított az ő vasszervezetének. Sőt akkor érezte magát igazán elemében. — Bámultam ezt a roppant földi ko­vászt, mint daccol az idő viszontag, ságaival. Ismerői ,szerettei óva in­tették a hosszú utazásoktól. — ő csak mosolygott és hallgatott. — Mit is tudott holna felelni!... Harmonikus, boldog családi éle­tet élt. Feleségét két gyönyörű fiú gyermekkel áldotta meg az Iste n. Boldogságunkat azonban tönkretet­te a nagyobbik fiúnak 1921-ben tör­tént tragikus elhalálozása. Ez iszo­nyatos csapás alatt roskadozni lát­szottak a szülők. A lesújtott apa gaz­daságába temetkezett. Itt próbálta elterelni" figyelmét a szívet emész­tő gyászáról. Szabblcsvármegyei, vánszögi birtokán hatalmas fürész­gyárat épített felszerelte a legmo­dernebb gépekkel, épületekkel fetb. s hozzáfogott a legbelterjesebb f azdálkodáshoz. Nagykiterjedésű, ies fekvésű szerednyei szőlőjét pedig valóságos paradicsom­kertté varázsolta át. Mikor pedig a felsőzempléni ref. egyházmegye gondnokává választották, egyházát a soviniszta cseh államhatalom ál­tal ért sok-sok sérelem orvoslá­sa körül szerzett hervadhatatlan érdemeket. De nemcsak egyházának volt hű fia, hanem hazájának is. Közéleti szerepléséről, hazafias érdemei­ről megszállt területen lakó család­jára való tekintettel nem írhatok. Tudja, érzi a felvidéki magyarság, mit vesztett a véreit és hazaját ,oly forrón szerető Thuránszky Tiha­mérban. Az ő nagy magyarságá­nak jellemzésére valamit azonban nem tudok elhallgatni. Hiszen szi­vem legbenső mélyén érint en­gem. A sseh megszállás első éveiben ifjú tűzzel megírt éleshangú cik­keim, no meg a magyar pártban vitt exponált szerepem miatt a rend­őrigazgatóság (amely hatóság egyúttal a hírlapokat is cenzúrázta) indexre tette nevem. Detetívek fi­gyeltek, zaklattak folyton, feldúl­ták lakásomat, könyvtáramat, le­tartóztattak, majd szabadonbocsá­tottak. Küzdelmes, nehéz korszak volt ez a megszállt területi ma-

Next

/
Thumbnails
Contents