Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-12 / 83. szám

JNÍYÍ-KYIDÉXL 1927 április 12. gyarság életében... " Egy nap bizalmas értesülést kaptam: meneküljek, különben nagy; baj történik velem. Tudtam mi vár rám. Nem volt idő habozni. A magyarság szellemi vezére és jóságos atyja, Magyar Bálint (rég kiüldözte őt is a cseh uralom) kezembe nyomott egy levelet és futottam egy távol eső csendes faluba Thuránszky Tihamér vendégszerető háza felé, ahol biztos menedéket, meleg boldog otthont találtam majd egy esztendeig. — Hálásan gondolok és gondol soksok magyar sziv a nemesen érző, melegszívű talpig magyar úrra. Ez a messzeföldön híres vendégszeretete volt egyéniségének legfeltűnőbb sajátossága. Páratban előzékenységének, igazi gavallériájának nem volt párja. Ez nála nem erőltetett, édeskés modor volt, hanem lényének természetes velejárója. Ezér pompájú, fenséges ború szerednyei szőlőjében nem volt a messzi környék embere, aki meg nem fordult volna.^ Szellemes ötleteivel, jó ízű humorával és _ élményeinek sziporkázó előadásaival sok kellemes percet szerzett vendégeinek. Mintha a lélek szakadt volna ki a szerednyei hegyekből, a deregnyői agarász rónákból... olyan puszta, kietlen lett egyszerre... Nem fog itt már magyar nóta, magyar hegedű húrja sírni... Nem világít piros pásztortűz az éjszakába szőlődombjok tetejéről!... Nincs többé az ősz gazda s vidám társaság bámulni a hosszú lángnyelveket, a pattogó szikrákat... Nincs már tréfás virtuskodást szerető »Tihamér bátyánk«, aki felkölti vendégeit hajnalhasadást, harmatcsillogást nézni, madárénekben gyönyörködni. Ilyen magyar urak nem teremnek többé, Még a kincses, régi boldog Nagymagyarország termelte ki ezt a ragyogó hullámként szétiomló magyar embert. Az éccaka csendjébe síró zokogás hallik. Messziről jönnek a hangok át a határon, át a Tiszán, ahol egy falusi kastély kivilágított szobájában siratják az áldott emlékű drága nagy halottat. Dr. Zsoldos Béláid) A Magyar Rádióujság, Rádioweit, Rádió-Wien, Funk, Magyar és osztrák Rádióamatőr uj szá mai kaphatók az Ujságboltban. DNdai fölose-nn Április hó 11-én és 12-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: A Schill Brigád hősei Történelmi dráma a napoleoni időkből 8 felvonásban — Főszereplő; Imogene Rebertson ZoroHuru Hágai oroszlán Az idei szezon legjobb Zoro-Huru filmje. Előzetes jelentés. Április 13., 14., szerdán és csütörtökön: BOHÉMEK Lilian Gish és John Gilbert A második nagy nyíregyházi Beethoven est (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Két szimptomája van a hangversenyterem közönségében támadt emócióknak: a taps ereje, az ováció lelkesedésének izzása és a csend. A nyíregyházi második Beethoven-est vasárnap 7 órakor kezdődött. A Korona nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Az elsőnél monumentálisabb, ünnepibb, méltóbb volt a halhatatlan Mester- a halhatatlan művészet felgyújtott oltára előtt való áldozás. Nemes, szép, glorifikáló erejű volt a szonáta est. És a közönség hallgatása, a terem csendjének misztériuma kapott meg jobban a felcsattanó taps erejénél. jellemző csend volt a hangverseny közönségének hallgatása. Mit jelez ez - a mély hangtalanság a hangokra figyelés, a muzsikával együtt szárnyalás ihlető perceiben? Beethovent jelenti és Beethoven papjait. Dohnányi, Telmányi igehirdetését. Mozdulatlan a test, csukott az ajak, amelynek kapuján legfeliebb a sóhaj rebben. A sóhaj, a lélek illata, mert itt az. A lélek illata, mert virágok nyilnak a lélekben. Érzés, gondolatvirágok, megsejtések holdfénye, izzó érzések napsütése. A csend beszél, a csend imádkozik, Nyíregyháza közönségének lelke kitárul, felnyílik egészen és befogadja azt a mámorító áramot, amely a Beethoven muzsikából századok távolán is közvetlen energia hatást hoz, mint az antennába a mindenség titokzatos hullámenergiái. Beethoven szólt kongeniális szellem szaván át, Dohnányi muzsikájának prédikációján át és Nyíregyháza közönsége véle imádkozott az örök végtelenhez, amelynek titkajt a halhatatlan Mester megsejteti. Mélységek vonzásába kerülve Imádkozott a sziv és a lélek. Ezt éreztem a terem csendjéből. * A pódiumon Dohnányi, Telmányi kivételes, nagy értékek, világszerte várt, csodált muzsikusok, akiknek zsenije a világkultúrába új energiákat, úi szineket vitt. És magyarok. A nevük propaganda, a nevük diplomácia, a megjelenésük a világvárosok dobogóin minden agitáció nélkül is hatalmas erejű meggyőzés a magyar igazságok mellett. Ott ül Dohnányi a fekete zongora mellett. Bubik András a Művészek Szövetségének igazgatója helyezi el a szonáták kottáit. Dohnányi alázatos és szelid,mint a bibliai nagyok, arcéle, mozdulatainak vonalai az ihletettség és ihletés emberére, igehirdetőre vallanak. Telmányi izmos, temperamentumos, kifejező arc, egészség, tavaszos erős. A kettő együtt a zongora és a hegedű lényének együttese. A kettőjük muzsikája az abszolút Beethoveni zene, nem interpretálás, hanem a lélek idézése, a szellem életrehivása. Nyíregyháza büszke és boldog lehet, hogy ők mutatták be az áldozatot, hogy ők tárják fel a Beethoveni zene idők felett lebegő örök életet élő világát. Nyíregyháza' boldogan és büszkén ünnepel. * Impozáns, előkelő közönség részese a nagy Beethoven-estnek. — Ott látjuk Miklóssy Isjván hajdudorogi püspököt, aki Telmányi Emilben egyházának egyik büszkeségét láthatja, a Desséwffy grófokat, Rakovszky Iván volt" belügyminisztert, Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjét, aki a Tisza partjáról autón érkezik a hangversenyre, Mikecz István alispánt. Szobor Pál főjegyzőt, Erdőhegyi Lajos földbirtokos, nemzetgyűlési képviselőt, Énekes János prépost kanonokot, a nemzeti hadsereg tisztikárát, a vármegye előkelő családainak számos reprezentánsát, a város közéletének kiválóságait, földbirtokosok, hivatali funkcionáriusok, ügyvédek, orvosok, kereskedők és társadalmi életünk minden kulturális értékekért ilelkess reprezentánsait^ Impozáns, díszes, szines ünnepi kép, hódoló megnyilatkozása a vármegyének, a városnak, Szabolcs népének a halhatatlan iránt. A »Frühling« Allegrója zendül. Virágos réteken suhan át a lelked, ott sírsz, ott ujjongsz a feltörő, felcsillanó hangokban. Az Adagio-val már leborulsz a természet titka előtt, majd Scherzo friss ujjongásra késztet. Ez a legismertebb. Felcsendül a taps, de itt nincs megállás, következik a Rondo és befejezzüka a mély szerelmi vallomást a tavaszon át, amelynek tájait pantheista hevülettel jártuk be. Dohnányi keze alól a rózsalevelek peregnek, lebbennek, Telmányi hegedűje dalol a szív Szaván, j * Mondschein. Suttogják. Most jön a Mondschein-szonáta. Az egész világon él, hat, nevel és titokzatos világa mindenkinek mást mond és az élet lobogó tavaszától — őszéig mindég mást mond. Szonáta, amelyet játszanak, ábrándo] san, filozóf elmélyedéssel, lirikuj san. j És a nagy muzsikusoknak is talány. Dohnányi ma a világ legnagyobb i Beethoven interpretálója. Most j Dohnányi játsza a Mondscheint. j Londonban, Rómában, Newdrk' ban, Párisban, Berlinben és min' denütt olvan élmény, amely egy életre szóló szépséget ígér. A nyíregyházi Beethoven ünnep csendje áhítattá nemesül, mikor Dohnányi a Mondschein-ba kezd. És itt éreztük annak a megállapításnak igazságát, amelyet Apponyi mondott: Ahol a szó végződik, j ott veszi át a lélektolmácsolást a j zene. Nincs lírai költészet, amely olyan mélyen, bensőségesen' líra volna, mint ez a szonáta. A dal filozófiai szerelmi költemény lenne, Beethoven szonátája a legcsodásabb, legtisztább líra. * És Dohnányi muzsikája ennek a lírának költészetet a legnemesebb tisztaságában, legmélyebb kimerítésben hozza. Ma az egész világ vallja.- nincs igazibb Mondschein, mint amelyet Dohnányi zongorája zendít. Dohnányi pozsonymegyeí és a legenda szerint Beethovennek ez a " szonátája, amelyet Brunswick Teréznek, »a kedves, varázslatos leánynak« dedikálta. A pozsonymegyeí magyar földön zendült fel ez a fenséges szépségű, mély titku zene. És a magyar művész szivén át melegen és tisztán árad a szerelem zengő poézise. A Adagio merengő szépsége, a Largo volt-e mélyebb, szebb, vagy az Allegro és a Rondo hevülete? Nem lehet választanunk. Bensőséges, egységes hangulatot adó, fenséges vallomás volt Dohnányi játéka. Sokáig beszélni fognak róla, impressziója örökre a szivekbe mélyült. A G-dur románc tavaszos költészete. Majd rövid szünet után a Kreutzer szonáta. A közönség rövid egymásután kétszer gyönyörködhetett Nyíregyházán a Kreutzer j szonátában. A Kósa—Hubay előadás után most a Dohnányi—Telmányi. Egyiket sem fogjuk soha elfelejteni, de az utóbbi abszolútabb, transzcendentálisabb volt, több színesebb és magasabbra csapóbb lobogást adott. Telmányi hegedűjében a tavasz erejének tüze izzott. - ; * Sokáig hullámzó nagy emóciók. Nemesedett, tisztultabb lélek, boldog emlékezések lendületre indító forrása lesz soká a második Beethoven-est. Hála érte a ren-é dezőségnek, a Bessenyei Körnek és hódoló örök tisztelet a nemes művészeknek. * A hangversenynek a nyíregyháziakon és szabolcsiakon kivül érdekes vendégei voltak: Dohnányi Ernő felesége és Telmányi Emiiné. Dohnányiékat Bodor Zsigmond művészetért rajongó, nobilis áldozattevésben előljáró, otthona. Telmányi Emil és felesége, továbbá Bubik Árpád igazgató Liptay Jenő házában találtak szives, magyaros vendéglátásra, mint már annyi kivaló művész. Telmányiék, hogy le ne maradjanak a hangversenyről, Békésgyuláról, ahol Telmányi szombaton hegedült, nem vonattal, hanem autóval jöttek. Az út második felében maga Telmányi vezette a gépet és 80—90 km. sebességgel jött Nyíregyházára. Telmányi felesége aranyhajú, kékszemű érdekes dán szépség: Anne Marié Carl-Nielsen, aki Koppenhágában egy hangversenyen látta meg és szerette meg az aradi származású, világhírű magyar hegedűművészt. A szerelemből boldog házasság lett és Telmányi Emil Koppenhágában telepedett le. Anne Marié Carl-Nielsen maga is művész: Dániának egyik igen neves festőművésze, ő a dán Feszty Masa. Édesanyját ugyancsak Anne Marié Carl-Nielsen nek hivják és kiváló szobrászművésznő, aki most IX. Christian nagy lovasszobrát késziti Koppenhágában. A szoborra országos pályázat útján ka. pott megbízást. Telmányi Emil apósa, Carl Nielsen világszerte híres zeneszerző s ma Skandináviának legjelentékenyebb komponistája, akinek egy szimfóniáját az idén a frankfurti nemzetközi zeneünnepen fogják előadni. Dohnányi Ernő még az esti vonattal elutazott s ezért a hangver. seny a szokottnál kissé élénkebb tempóban történt. A Kreutzeiszonáta így olyan teljesítmény volt, amelyet csak a Dohnányi Telmányi együttes képes így előadni. Telmányiék hétfőn reggel mondottak búcsút feledhetetlen kedves házigazdáioknak és Nyíregyházának, amelynek közönségére, mint mondotta Anne Marié Carl-Nilsen is meleg szimpátiával gondoi vissza. T. Férfi és női harisnya újdonságán criási választék Erdélyi és Pázmányinál ^^iRHWmHSÍlSttílíl^iKHíllI^liír Lilian Gish John Cilbert a* Diadalban.