Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-06 / 78. szám
2 1927. április 6. Európa! vámantanf. Az interparlamentáris unió magyar csoportja a minap ülést tartott, amelyen résztvett Boissier Leopold, az unió genfi központjának helyettes főtitkára is, aki tolmácsolta azt az óhajtást, hogy a magyar csoport intenzivebben vegyen részt az unió munkájában, mert szeretnék, ha az a szellem érvényesülne, amelyiket gróf Apponyi Albert képvisel. Az unió közgazdasági és pénzügyi bizottsága legutóbbi ü'éoén arra kérte fel a magyar csoport vezetőségét, hogy informálja őt véleményéről az európai vámantant kérdéseben. Erről a kérdésről báró Szterényi József javaslatot dolgozott ki, amelyet nemcsak hogy elfogadott az interparlamentáris konferencia, hanem munkásságának alapjául is vette. Boissier igen érdekesen vázolta az interparlamentáris unió munkásságát, amely bizonyos kérdésekben parallel működik a nemzetek szövetségével, de arnig ez utóbbiban kormányok képviselői foglalnak helyet s igy a nemzetek szövetsége diplomáciái jellegű intézmény, addig az előbbi, amelyben nemzetek által választott képviselők foglalnak helyet a parlamenteket, tehát inkább a népet képviselik. Ezt a nemzetközi szervezetet nagymértékben foglalkoztatja az uj európai helyzet, amelynek legnagyobb problémája a vájrnkérdés. A mai rossz gazdasági helyzetnek ugyanis legfőbb oka az, hogy a békeszerződések hosszú évszázadokon át kialakult országhatárokat változtattak meg, erőszakosan megbontották ezáltal a gazdasági szálakat is s legfőbb bajt az a körülmény támasztotta, hogy' a régi monarchia helyén önálló apró gazdasági területeket létesítettek, amelyek a vám kérdést anynyira saját érdekeik szempontjából kezelik, hogy ebből az általános európai gazdasági helyzetre is nagy veszély háramlik. Báró Szterényi József erről a kérdésről olyan javaslatot nyújtott be az interparlamentáris uniónak, amelyik főgerincéi fogja szolgáltatni a kebelében lefolyó legközelebbi vitának. Igen érdekes már maga az a tény is, hogy az unió oly nagymértékben érdeklődik a magyar szakvélemények iránt, ami arra enged következtetni, hogy tudnak arról, miszerint saját kárán, saját tapasztalatai alapján erről véleményt mondani legilletékesebb Magyarország. Nagy örömmel^ vesszük az interparlamentáris unió részéről ezt a kitüntetésszámba menő bizalmat, de nem mulaszthatjuk el annak hangsúlyozását, hogy iiz a nemzetközi szövetség, amelyik ilyen nagyfontosságú kérdések megvitatására illetékesnek tartja magát, könnyen engedi el füle mellett azokat a panaszokat, amelyek kisebbségi kérdésekben hangzanak el ülésein. Szomorú tapasztalatunk, hogy bármilyen fórumhoz is folyamodunk a kisebbségi panaszok orvoslása tekintetében, azokat olyan nemtörődömséggel kezelik, amely tény nem szolgálhatja azt az igazi békét, amelynek a lelkekben kell megszületni. Reméljük azonban, hogy e tekintetben is muló jelenséggel" állunk szemben, amelyik fokozatosan a biztos megoldás útjára lép, minél nagyobb hangsúllyal szerepelhetnek delegátusaink a konferencia ülésein, s minél nagyobb elismerést vivnak ki maguknak Európa minden népét egyaránt érdeklő kérdésekben. lándf Sámuel kékesei szeszgyárában három munkás égési sérüléseket szenvedett a forró gőztől és tengeri darától. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Egy ideig szünet állott be a vármegye területén ujabban ^Iég gyakori szeszgyári szerencsétlenségekben, most aztán újra baj történt az egyik szabolcsvármegyei Szeszgyárban. Kékesén, Mády Sámuel gyárában történt a baleset, szerencsére nem olyan súlyos, mint az utóbbi szeszgyári robbanások következményeinél láttuk. A kékesei gyárban a csendőri nyomozás adatai szerint az történt, hogy a gőzölgő tartályának «pakolása» kibomlott és a kitóduló gőz és tengeri dara három munkáson égési sebeket okozott. Niedermann Vilmos, a gyár vezetője a következőkben ismerteti a szerencsétlenséget: Reggel hét és nyolc óra között történt a baleset. Én az irodában dolgoztam, a gyárban Kohn Jenő szeszfőző ügyeft fel. Egyszerre nagy dörrenést hallottam. Odarohantam, a Herz-féle gőzölgő tar tályhoz, ahonnan a robbanásszerű hang hallatszott és azonnal láttam, hogy a bajt a pakolás kibomlása okozta. A tartályból gőz, forró viz es forró tengeridara tódult ki. Tizenkét mázsa tengeri dara feszitette a tartály falát és tört kifelé. A gőzölgőnél dolgozó munkások, Molnár János fűtő, Jakabovics Jenő és Komáromi Pál segédmunkások összeégették magukat. Kezükön, arcukon, nyakukon, lábukon szenvedtek égési sebeket. Kohn Jenő azt mondja, hogy ő figyelmeztette a gépészt, szóljon, ha a pakolás lazulni kezd, de ugy látszik, ezt elmulasztotta. Mikor látták, hagy a pakolás bomlani kezd, igyekeztek leszorítani, de késő volt, mert a tartálytól ellenállhatatlan erővel tört elő a forró viz, gőz és dara. A kékesei szerencsétlenségért felelősek ellen megindul az eljárás. A Kovács István-óda pályázatán Tartallyné Stima Ilona ódája nyerte el a pályadijat. (A »Nyírvidék tudósítójától.) Tegnap délután öt órakor a Városháza tanácstermében ült össze a Kovács István Bajtársi Szövetség biráló bizottsága, amely Szobor Pál városi főjegyző elnökletével a Bajtársi Szövetség, a középiskolák, a Sajtó küldötteiből alakult. A bizottsági tagok közül a biráló gyűlésen jelen voltak: Szohor Pál elnök. Vertse K Andor előadó, Fehér Oáborné, Kardos István, Valent József, Marssó József, Báthory István, Izay Géza, Téger Béla. A biráló bizottság a Kovács István óda pályázatára beérkezett költeményeket "értékelte. A hat ódát Szohor Pál, a bizottság elnöke olvasta fel átéreztető, a müvek minden szépségét kifejezésre juttató előadásban . A bizottság véleményét a tagok felszólalása után Vertse K- Andor előadó a következőkben rezümálta: A biráló bizottság örömmel állapíti ameg, hogy a pályázat eredménye ha számban nem is, de nívóban mindenesetre fölülmúlja az előző évi pályázatokét. Az egyes pályamüvekről alkotott bírálati véleményt röviden a következőkben foglalja össze: 1. szám. Jelige: »Életünket Nagymag, yarorszígé.t!« Kissé hosszú és sok epikus részlet van benne, ami az ódaszerüség rovására megy. De i sok lendülettel telített, mély gondolatait szép formába tudia önteni. Hatásosan szavalható. A többihez képest ebben van a legtöbb irodalmi érték. 2. szám. Jelige; »Nyírségi falu«. Pattogós, könnyen szavalható, azon ban tartalmilag sekélyes és a forma kedvéért sokszor föláldozza a gondolatot. ' 3. szám. Jelige: »Krisztus-sors«. Elvitázhataílán költői tehetség, verselése sokszor megrázó erejű, azonban tulsok müvében a politikai elem, tulerős kifejezései pedig lehetetlenné teszik az előadást. Emellett tulhosszu és sok fölösleges bölcselkedést tartalmaz, ami elnyomja gondolatainak ódai szárnyalását. 4. szám. Jelige: »Rengetí a föld...« Gondolatmenete imbolygó, nyelve csiszolatlan, kevés költői tehetséggel. 5. szám. Jelige: »Feltámadáshoz az ut halílon keresztül vezet«. Burkolt költői képei, rapszodikus szakgatottsága, imponáló kitörései ódai szárnyalást kölcsönöznek dicséretre méltó müvének. Szavalásra kitűnően alkalmas. 6. szám. |elige : »L esz még kikelet Kolozsvár felett. Inkább ríj mekbe foglalt vezércikk, mint köUe• mény. Túltengő politizálása meg(*) Levélpapír újdonságok dobozban és mappában az Újságból!" ban kaphatók. Csak kedden Bánatos ország A császárvárvos borzalmai 1915—1920. Regény Bécs borzalmas napjaibél 9 felvonásban. 3 burleszk sláger . Szerdán nincs előadás ! Csütörtökön, csak 1 napig! A SZENT HEGY Filmrapszódia előjátékkal 8 felvonásban. Leni Riefenstál a főszerepben. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 érakor. Április ké 5-én, kedden utoljára fi, f és 9 órakor Hazudnak a lángok Dráma 8 felvonásban. Főszereplő: HENNY PORTÉN. Papucshős Egy pipogya férj kalandjai 7 vidám felvonásban. — A físzerepben: Ossi Oswalda. •ízetes jelentés; Április 6., 7., szerdán és csütörtökön; Raskas kapitány Két rész egyszerre. zavarja néhol szépen induló ünnepi nyugodtságát. Nyilvános előadásra tartalmi szempontból nem alkalmas. A bírálóbizottság véleményéből kitűnik, hogy három költemény magasodott ki a beküldött ódák közül. Az 1., 2. és 5.. számú. A három költemény közül azonban a bizottság az i. és az 5. számúval foglalkozott közelebbről, mert a 2. számú (Nyírségi falu jeligéjű) inkább csak technikai készültségről, mint erős szerkezetről, ódai intenzitású gondolatvezetésről te.t tanúságot és több banalitás van benne. Az 1. és 5. sz. ódák közül mind a kettőben sok értéket találtak a bizottság tagjai: Az 1. számú egyéni színeivel, friss érzés tartalmával, közvetlen átélésből eredő, erősen hatásos soraival tűnt ki, mig az 5. számúnak a forma klasszicitása, egyensulyozottsága, ódai kristályozottsága volt nagy előnyére. A bizottság többsége azonban a 1. sz. (Életünket nagy Magyarországért jeligéjű) költemény mellett foglalt állást. A jeligés levél felbontása után kitűnt, hogy a lendületes költemény szerzője Tartallyné Stima Ilona, a Nyirvidék és több fővárosi lap kiváló tehetségű munkatársa, akinek hangulatos, mély inspirációból fakadó, egyéni értékeket reveláló költeményei egy gazdag lelki életet élő asszony megnyilatkozásai. A biráló bizottság elhatározta, hogy a száz pengős pályadijat T. Stima Ilonának adia ki és a pályanyertes költemény előadására Mayer Béla dr. orvost kéri fel. A bírálóbizottság meleg elismeréssel méltatta az 5. sz. pályamű tartalmi és formai értékeit is és elhatározta, hogy ezt a müvet megdicséri és ezen az uton hívja fel a pályázót, hogy nyilatkozzék, hogv a dicséret nyilvánosságra hozatala céljából hozzájárul-e jeligés levelének felbontásához. Általában a bizottságnak az a véleménye, hogv az idei pályázat a beérkezett müvek száma tekintetében nem mutatja a fokozott érdeklődést, de kvalitás szempontjából haladást jelent a múlttal szemben. (*) Turautakra 503-as ui Fiátautó km.-ként 40 fillérért megy, megrendelhető Csépánynál. Telefon 456. 178*