Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-06 / 78. szám

1927. április b. jKVíwiMöt A VÉN POÉTA. Minden nap egy nótát feled, Mindjobban érzi: már öreg. Mégis, ha ritkán dalba kezd, A fájdalma szivet repeszt. A multakon el-el mereng S ilyenkor vén könnye pereg. Bár mindég csak a múltba néz, Az örök útra menni kész. Nem bántja guny, nem éri vád, Szentként nézi az ifjúság. Hire nem ordít, nem ragyog, Mégis nagy ő, a legnagyobb. Kiteljesülten ősmagyar, Remekbe készült hattyúdal. Szabó Icsy La fos. Egy nyiregyházi szabósegédei kifosztottak a betörők. (A »Nyírvidék tudósítójától.) A betörők egy ideig elkerülték Nyíregyházát. Most egymásután két olyan eset történt, amely figyelmezteti a lakosságot, hogy a rövid ideig tartó szélcsend nem mond semmit. Vasárnapra virradó éjjel egy vakmerő betörő Scheffer Gyula Debreceni utcai szabósegéd házába lopódzott be. A szabó lakásának padlásán vásárra szállításra váró ruha volt. Ebből loptak el néhányat a tolvajok, akiket erélyesen" keres a i^end őrség. A város 2015 aj részvényt vásárolt. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Nyiregyházi Takarékpénztár Egyesület alaptőkét emel és igy Nyíregyháza városa a tulajdonában lévő 4000 és 30 darab részvény után 2015 darab uj részvényre elővételi jogot gyakorolhat. A városi szakosztályok határozata kimondja, hogy a yaros az elővételi joggal élni kíván és az elővételre szükséges 560 millió kifizetésére felhatalmazást adnak a tanácsnak. Erre az 1927. évi költségvetésben nincs fedezet és igy a város váltókölcsönt vesz fel. Ezt a kölcsönt a részvények kamatai fogják amortizálni, ügy, hogy öt év múlva a részvények ki fogják fizetni a megvásárlásukra fordított tőkét és annak kamatait. A város tehát 2015 uj részvény lirtokába jut, anélkül, hogy mást, mint a részvények jövedelmét, felhasználni kellene. MtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinuiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiu BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Olilck Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefer.: 234 '>llllll!lllllillll!|l!inil!ll!illlllllinilim!i!li!illltllllll" ALBUS harangszappan v ALBU

S háziszappan ALBUS kézmosószappan • 15 31 • a vezető szappanmárkák garaatálta* tisata nyersanyagokból. Kérje mindenütt, mert jobbat, gazdaságosabbat flMssxe földöm hsm talál. Nyíregyházán is káromkodnak az emberek. Több káromkodót megbüntettek. Nyíregyháza. {A »Nyirvidék» 955-%en az elvesztett tudósítójától.) A káromkodás büntetése óta jobban vigyáznak a notórius nyíregyházi káromkodók is. A nyíregyházi államrendőrség kihágási osztályán a törvény, életbelépése óta több esetben vontak felelősségre magukról megfeledkezett káromkodókat, akik közül néhányat meg is büntetnek. A káromkodást régebben is szigorúan büntették. Egy kiváló jogász a következőket irja nekünk az erkölcsvédelmi intézkedésekről : Sokat foglalkoztatják most a magyar közönséget az úgynevezett erkölcsvédelmi rendeletek s az azok végrehajtása körüli esetek. A rendelet hármas tagolású, állást foglal az istentelen és fajtalan beszéd, a nyilvános káromkodás ellen, az illetlen táncok táncolása és a serdületlen ifjúságra káros hatású meztelen képek az üzleti kirakatokban való mutogatása ellen. A közönség higgadtabb részee, különösen a szülők általános helyesléssel fogadták a rendeletet. Már régen "kellett volna. S nem arról van szó, hogy a rendeletek intézkedéseit módosítani, szigorát enyhíteni kellene, de inkább arról, hogy még szélesebbkörü kiterjesztésükkel igazabb védői legyenek az ugyancsak védelemre szorult közerkölcsöknek. Világos dolog, hogy e rendeletnek a káromkodást büntető része nem uj, mint ahogy nem uj a káromkodás szokása sem. Valószínű, hogy a magyarság a káromkodást magával hozta az őshazából s az olasszal együtt Európa legkáromkodóbb népe lett. Az is bizonyos, hogy minden háború, különösen vesztett háború után szörnyen elharapódzott nálunk a káromkodás mételye. Fel van jegyezve, hogy augsburgi csata után az elfogott vezérek a császár előtt vakmerő káromkodásra fakadtak. Ugyancsak elharapódzott a káromkodás Mohács után, Majtény után. írott feljegyzések vannak arról is, hogy az 1849-iki világt si fegyverletétel után a honvéds'g olyan irtóztató káromkodásra fakadt, hogy az ég majd rájuk szakadt. Hogy a világháború után mennyire elszaporodott a káromlás, azt napjainkban is kínosan tapasztaljuk. Számos törvényre volt szükség a káromkodás ellen. I. Endre király 1047-ben keserűen irja: »Va~ laki Istent és az ő szentjeit és papjait szidalommal illetné, elsőbben Isten, azután a király büntető haragja száll reá.« Az 1563. évi pozsonyi országgyűlés 42. §-a szigorúan kimondja, hogy a káromkodók első ízben megvesszőztessenek, másod izben megbotoztassanak, harmad izben a gyilkosok módjára halállal büntettessenek. S a büntetést végre is hajtották, ugy, hogy Zemplénvármegye még 1803-ban is hajtott végre halálos Ítéletet. Szomorú nevezetessége Borsodvármegyének, hogy itt támadt a legtöbb istenkáromlási per. Miskolc városa 1740-ben intézkedik, hogy ne pénzbirsággal, de testi fenyítékkel Sújtsák a káromkodókaf. (Kolozsvári—Övári: Törv. hatósági jogszabályok, II.) Borsodvármegye 1671-ben rendeli el, hogy »minthogy mindenféle rendek között a hallatlan átkok, szitkok és az Istent az egekből a földig levonó káromlások annyira szaporodtanak, hogy nemcsak a felserdült ifjak és gonoszságban megrögzött vének, de még gyermekek is káromkodnak, — azért, hogy a felséges és mindenható Istennek nemzetünk ellen sebes tüz módjára lobogó haragja csendesedhessék, elvégzett dolog, hogy valakik városokban, falvakban, mezőben és akármely helyütt szitkozódnak és káromkodnak, az nemes embereken 12—12 forintokat, a szolgarendben 6—6 forintokat exekváljanak minden terminusadás nélkül.« A káromlás elleni rendelet szigorú végrehajtása tehát örökölt végrehajtási kötelesség általában mindenütt. Szabolcsban is szigorúan büntették a káromkodókaí. A szabolcsi református községek, a várhegye és Nyíregyháza város levéltárában kemény megtorló intézkedésekről olvasunk a káromlók ellen. A törők himnusz Az egyik magyar vjdéki városban a "múltkor előkelő vendéget vártak, egy valódi török császári herceget. A fogadtatási ünnepélyek programmjába fel volt véve természetesen díszközgyűlés bandérium, fehérruhás lányok felvonulása és a helybeli önkéntes tűzoltóság diszfelvonulása.. A tűzoltóság különben saját zenékarral is rendelkezik. A polgármester és főparancsnok egy órával a herceg megérkezése előtt magához hivatta a zenekar tamburmajorját: — Karmester ur, a herceget természetesen a török himnusszal kell üdvözölnünk. A karmester zavarba jött. — De kérem főparancsnok ur, fogalmam sincs, milyen az a török himnusz. A kottát sem tudom már megszerezni. A polgármesternek remek ötlete támadt. — Nézze barátom, a törököknek nemzeti jelvénye a félhold. A himnuszuk is biztosan a holdat dicsőíti. Keressen gyorsan a világ zeneirodalmában egy olyan dalt, amelyet a hold tiszteletére írtak. Az teljesen új darabot láthat sokhal I olcsóbban, ha bérel a színházban |