Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-03 / 76. szám

JSft'ÍRYIDfiKL 1927 április 3. A rendőrségi palota április hónapban elkészül és igy haladéktalant megnyílik a bejelentő hivatal. (A »Nvirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza tanácsa tegnap kapta kézhez a belügyminiszternek már cius 16-án kelt azt a rendeletét, amely megnyugtatólag közli aváváros tanácsával, hogy a többször sürgetett bejelen tőhivata! megnyitása már nem késik soká. Nyiregyi háza uj rendőrkapitányságának épü [ lete — írja a belügyminiszter — j április hónapban előreláthatólag j befejezést nyer s a rendőrkapi( tányság beköltözhet. így tehát a , beje.'enfőhiva'al haladéktalanul meg , fogja kezdeni működését. A üyirvlzpalotáfean egy fiút lelöktek az emeletről. A mentők vitték kórházba a snlyosan sérült Harsai Sándort .I...M••«WIX(mMMH«MH«.»•« r »»íl >* HM»»—>.

»

««>.««l»«.

»»»«»..»

H»

• »<».«.»! A Szarvas-ntcán egy éjszaka eddig ismeretlen lármás társaság vonnlt végig és kitörte a fiatal fákat. A rendőrség erélyesen nyomoz a csendháborítók után. (Á »N>^

r

v'idék« tudósítójától.) A Szigeti vesz-£ielern-ben van egy török vitéz, aki kedvesének, Kumillának halála miatt annyira elkeseredik, hogy fákat tép ki gyökerestől. Énnek a vitéznek adáz dühe jutott az eszünkbe, amikor értesültünk a Szarvas utcai csendháboritásról. Egyik éjszaka hangos fiatalemberekből álló társaság vonult végig a Szarvas utcán. Nevetgéltek, kurjantgattak, ugy, hogy szinte rengett beléje minden ablak az egyébként békés és csendes Szarvas utcában. Ez még mind nem lett volna azonban baj, hisz megesik az ilyesmi a legjobb utcákban is. A Szarvas-utca látogatói azonban pusztító kedvükben voltak. "És amit pusztítottak, irtottak, az már nemzeti vagyon, annak irtása már több, mint egyszerű virtuskodás illuminált állapotban, ez már olyan cselekmény, amelyet szigorúan kell büntetnünk. Az iskolában évenként »fák és madarak napját« rendeznek a taI nitók és külső országokban a fa! védelem csaknem olyan intenzív, mint a gyermekvédelem. Külső országokban nem is kell védeni a fát ember ellen, mert a külföldi ernber ama Assisi Szent Ferenc szerint testvérének érzi a fát is. A Szarvas utcai mulató társaság nekiesett a fáknak, a nem régen ültetett zsenge fáknak és sorra tördelte azokat. A Szarvas utca lakói közül egyesek felébredtek és felháborodva látták a Nyíregyházán szokatlan vandalizmus pusztítását. A szívtelen társaság ellen megtették a feljelentést és a rendőrség erélyesen nyomoz a fákat pusztító társaság után, hogy a fiatal élőfák kiirtói elvegyék méltó büntetésüket. A nyomozás eredméményére mi is kíváncsiak vagyunk, mert tudni szeretnők, kik voltak, akik olyan rossz diákok voltak, hogy nem tanulták meg a fák és madarak napjának szép tanításait. Nyíregyháza. (A «NyirvÍdék» tudósítójától.) A Nyirvizpalota lakóit n^gy mértékben felizgatta az a hir, hqgy a ház első emeletéről egy fiút lelöktek az emeletről. A fiút Kassai Sándornak hívják, tizennégy éves, cipésztanuló, aki most az Erzsébet-kórházban fekszik. A városban olyan formában terjesztették a szerencsétlenség hírét, amelyből erős brutalitásra lehetett következtetni. Kársai Sándort a házbeliek szerint a házmester küldte fel az emeletre, ahol Tomasovszky Mária szakácsnő meg nem enge-' dett módon porolt valamit. A házmester figyelmeztette a szakácsnőt, hogy amit tesz, helytelen és hagyja abba a porolást. Tomasovszky Mária nem akarta hallani. a figyelmeztető szót és csak azért is porolt tovább. A házmesterné most Kársai Sándort küldte fel az engedetlen szakácsnőhöz, akiről azt hitte, hogy nem halljamit kiáltanak fel hozzá a földszintről. Kársai Sándor fel is ment, de mikor Tomasovszky Mária meghallotta, hogy a fiu őt figyelmezteti, annyira megharagudott, hogy melíbelökte Kársai Sándort. A fiu, az emeletről, ájultan ese t az emeleti pihenőhelyre és a kihívott mentők az Erzsébet-kórházba szállították. Információnk szerint Kársai sérülése súlyos, de nem életveszélyes. Tomasovszky Mária ellen megindul az eljárás. á tiszai evangélikus egyházkerület, a feajdudöFögs gör. katfe. püspökség 500-500 hold földbirtokot kapnak. A hajdidorogi ssék^sképtalannak 300 hold földet juttat az állam. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A hivatalos lap mai száma közli a kormány rendeletét a magasabb fokú egyházi közületek földbirtokhoz juttatásáról. A birtokokat az állam, vagy a vagyonváltság cimén tulajdonába került földekből adja vagy az OFB által kimondott megváltási jog alapján sajátítja ki. Az utóbbi'esetben a.volt tulajdonost az állam kártalanítja.. A rendelet szerint földbirtokot kap a hajdudorogi görög szertartású katholikus püspökség és székeskáptalan,. a magyarországi reformátusok dunamelléki, dunántuli, tiszánín.neni és tiszántúli egyházkerülete, a magyarországi evangélikusok bányai, dunáninne i, dunántúli és tiszai kerület, valamint a magyarországi unitárius egyház. A juttatás célja a hajdudorogi görög katholikus püspöknek, a magyarországi református és evangélikus egyház, egyházkerületi püspökeinek, az unitárius egyház püspöki helynökének és a hajdudorogi székeskáptalan tagjainak földben való javadalmazása. Annak a földbirtoknak terjedelme, amelynek juttatásával kapcsolatos terhet az állam átvállalja, 31. Rákóczi Ferenc. Irta: Péter Károly. »Nekem soha, semmi egyéb okom nem volt hazámat elhagyni, hanem hogy igen szerettem az öreg fejedelmek, irja, törökországi leveleiben a magyar hűség, ragaszkodás, ki artás, hazaszere et nagy képviselője, Zágoni Mikes Kel

emen. A nagy bujdosó kedves nénjéhez irt leveleiben még akkor is visszasírja a kis háromszéki Zágont, mikor már egyedül hallgatja a tenger mormolását. De Isten akaratában megnyugodva viseli a vállalt keresztet, mert ugy követeli azt a magyar becsület. Ha elgondoljuk, mily forrón szerette Mikes Háromszéket, melytől bucsu nélkül, anyját, kitől ölelés nélkül ment az örökös száműzetésbe, honnan csak a felhőkre bízhatta izenetét, elképzelhetjük, mekkora vonzóerővel, milyen kiváló lelki tulajdonságokkal kellett felruházva lenni az ő gazdájának, II. Rákóczi Ferencnek, kiért a keresztet vállalta, kinek gyermekkorát ágyúdörgés és fogság, férfikorát egy nemzet bizó, maja sirató költészete, agg korát egy hatalmas tragédia utolsó felvonása, emlékét 250 év hálás kegyelete kiséri. Kinek neve hallatára fűzbe jön ma is a magyar lelke, visszaszáll a szenvedésekben és nemzeti dicsőségben gazdag kuruckorba s szinte halljuk a busuló kurucok tárogatóját, amint Istenhozzádot küldenek a bujdosó nagy fejedelem után. Nincs a világnak egy nemzete sem, melynek annyi tragikus hőse lenne, mint a magyarnak. S a tia§

yok között is egyike a legnagyobaknak a kurucvilág legendás nagyfejedelme, II. Rákóczi Ferenc. Á kegyeletteljes, dicsfénnyel övezett szabadsághős alakja ugy tűnik fel előttem, mintha a szabadsághősök és küzdelmek minden dicsősége és minden gyásza Rákóczi személyében összpontosulna s mintha a sors azért emelte volna oly magasra és sújtotta volna olyan mélyre, hogy szétválaszthatatlanul öszszeforassza halhatatlan emlékét a magyar nemzet szabadságáért küzdő s annyiszor megalázott lelkével. Hogy tragikus bukása után sirva jajduljon fel egy nemzet pa? naszos szava: Jij Rákóczi, Bercsényi, Vitéz magyarok vezéri, Bezerédi! i Hová letlek magyar népnek ! fitt) tüköri! ? t j Nemzetünk egyik legszomorúbb • kora a törek megszállás ideje. — j Habsburgházi királyaink 1526— 1684-ig nem gondoltak komolyan az ország felszabadítására, sőt átkos vallásüldözésükkel, alkotmányunkat megsemmisíteni akaró és nemzetirtó politikájukkal a vallás és szabadságharcok egész sorát idéz ték elő, ugy, hogy a hazájáért folyton vérző kuruc elkeseredve kiált fel: FUjtunk német du!, rajtonk török jár, Tűz-vassal pusztul ország és határ ; Ez az istentelen német arnyi kárt tött már: Hozzáképest, hogy mit sem tött tírök, m tatár. A háromfelé szakított ország utolsó nagy szabadsághőse Thököly Imre, a külföldi nyomás alatt végre meginduló felszabadító háború áldozataként bukik el. Felesége Zrínyi Ilona Munkács várába zárkózik két kis gyermekével, itt próbálja védeni a kuruc világ utolsó bástyáját, de végre a túlerő előtt elbukik a vár. Zrínyi Ilona Törökországba követi férjet, megosztva vele a száműzetés keserű kenyerét, mig I. Rákóczi Ferenccel kötött első házasságából született két gyermekét Kollonics tanácsára Becsbe viszik, hogy osztrákot neveljenek belőlük. A 12 éves Rákóczi Ferenczben, bár Bécs reszketett nevetői, senki sem sejtette a későbbi idők nagy szabadsághősét. De hiszen ki gondolhatta volna, hogy csaknem 150 éves rabság után egy nemzetet saját királya csak azért szabadítson fel, hogy még terhesebb igát akasszon nyakába és nem alattvalóit gyámolító, védő atyja, de kiirtására törekvő hóhéra akarjon lenni. S ha megtette, joggal félhetett Bécs a jólelkű, csendes kis . fiútól, hiszen apja I. Rákóczi Fe- | renc a Wesselényi összeesküvésnek volt részese, anyja Zrinyi Ilona a hazafias lelkű magyar aszszony, férfi becsületére méltó vitézséggel védte Munkácsot, hősök ivadéka; mostoha apja a tüzes vérű kuruc fejedelem Thököly Imre, nagyszülei: II. Rákóczi György, a rebelis erdélyi fejedelem és Zrinyi Péter a vértanú, dédapja I. Rákóczi György, a linzi béke megalkotója, mind olyan név, melynek hallattára is megretten Bécs és amely arra predesztinálja a még kisgyermeket, hogy a későbbi nagy tragédia főhőse legyen. " : * 251 évvel ezelőtt 1676 március 27-én Borsiban született a nagy fejedelem. Munkács bevétele után — 12 éves korában — a császár Bécsbe viteti és Kollonics érsek, majd a jezsuiták gondjaira bizza, hogy papot és osztrákot neveljenek belőle. A nevelők terve nem sikerül. Rákóczi lelke, bár mély vallásos érzelmű ifjúvá válik, á papság gondolatával megbékülni nem tud és minden rábeszélés, hatás, tanítás ellenére magyar marad. Végre Kollonics távozása után, sógora Aspremont gróf közbenjárására nagykorúnak nyilvánítják s a terhes gyámság és ellenőrzés alól felszabadul. Feleségül veszi Hesseni Amália hercegnőt, akiben hü, szerető feleséget talált. A bécsi udvar visszaadja 1.200.000 holdat kitevő birtoká', melynek kezelése lejárványos mm idejé

n SfISSSIS Igmándi keserűvíz biztosan és gyoriPII eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáhal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét. Kaphaté kis ét nagy Üvegben. SíétkBldési helyt Igmándi ketertivie forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.