Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-03 / 76. szám

ly'27. április 3. Gulyás Menyhért egy évre megkapta a oyiregfliási szinházat. körülbelül a következő: a -hajdúdorogi püspökségnél, a református és az evangélikus egyház négynégy kerületénél egyenként 500, a hajdudorogi székeskáptalannál 300 és az unitárius egyháznál 200 kataszteri hoki. A juttatásban részesülő jogi személyek részére adott állami segélyt a juttatott földbirtok telektőkéjének, a birtokbavételkor hozzátartozott ingatlan alkotórészek ára arányában be kell szüntetni. A beszüntethető állami segély öszszepe azonban nem haladhat meg a hajdudorogi püspöknél 5800 pengőt, a székeskáptalannál 3480' a református és evangélikus egyházkerületnél egyenkint 5800, az unitárius egyháznál pedig 2320 pengőt. A juttatott birtokokat csak a" kormány jóváhagyásával lehet elidegeniteni vagy megterhelni.. (A «Nyirvidék» tudósitójától.) A szinügyi bizottság csütörtökön tárgyalta Szohor Pál főjegyző elnöklete alatt Gulyás Menyhet t szin" igazgató kérvényét, amelyben a nyiregyházi színházban való játszás jogát egy évre kérte. A bizottság ülésén Kardos István kulturtanácsnok terjesztette elő üulyás kérelmét és adta elő javaslatát. A bizottság helyt adott a kérelemnek, méltányolva Qulyás Menyhért elvitathatatlan színigazgatói érdemeit. Igy a következő évben ismét az ő társulatához lesz szerencsénk. Gulyás Menyhért ma játszik utoljára Sátoraljaújhelyen, s 16-án jöhet csak Nyíregyházára. Hogy a közbeeső két hét alatt hol lesz és mit fog csinálni, arról még nem kaptunk értesítést. Lehet, hogy ő még maga sem tudja. Miként akarja Myiregyháza város csökkenteni a PTAfmekhfllanriíkáffíit 7 legkellemesebb hatásos gyógyszere Salnator-íorrás. 401 48! köti Rákóczi idejét, figyelmé'. Az ország sorsával nem törődik, nem 'is ismeri azt. Mégsem kerülhette ki sorsát. Lipót ugy bánt Magyarországgal, mint fegyverrel meghódított területtel. A török pusztítások alatt néptelenné vált területekre németeket, rácokat telepitettt nagy kiváltságokkal, míg a magyarság csak drága váltságdíjért kaphatja vissza birtokait, ha ugyan el nem vesztek okmányai, mert tulajdonjogát igazolnia kell. Olyan adókat ró a magyarságra, amilyeneket még a török hódoltság alatt sem fizetett. Megindítja újból a vallási üldözést. Kollonics reformjaival pedig németté és osztrák tartománvnyá akarja tenni hazánkat. Országgyűlés nélkül rendeletileg uralkodik s a tetejébe 40.000 nagyobbára fizetetlen zsoldosra bízza az adóbehajtást és a rendfenntartást. Elképzelhető, hogy ezek az adón felül micsoda harácsolást követtek el, elszenved tettek minden megalázást a magyarsággal, legkiválóbbjait üldözik, zaklatják, a Thökölyvel való cimborasággal vádolva, valóságos pokollá teszik az életét. Mindez oly elkeseredést szült az országban és olyan pusztulást eredményezett, hogy az itt járó velencei "követ azt irja haza: könnyen loboghatna itt újból a lázadás lángja, csak találkoznék ügyes kéz, aki élessze. Eszterházv Nyíregyházán olyan szülőházat terveznek, amelynek nincs ínég párja a vidéken. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Megdöbbentő számok kerülnek évről-évre elénk arról, milyen nagy mértékben pusztítja népünket a gyermekhalandóság. Nyíregyháza sem kivétel a szomorú statisztikában,, itt is ugy van, hogy az elhalálozottaknak a fele gyermek. Mit kellene tennünk, ez a hazafiúi szív sugalta kérdés, mit kellene tennünk a gyermekhalandóság csökkentésére, ezt keresi az emberszeretet sugallata is, Div Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester lelkében is sokszor felmerül a komoly aggodalom súlyával ez a kérdés. A polgármester a szomorú statisztika hatására elhatározta, hogy tenni fog. Az anya és csecsemővédelem terén a polgármester olyan alkotással akar hatni, amilyen a vidéki "városokban ézideig még nem volt, szülőházat akar építtetni. A szülőház megalkotására vonatkozólag a polgármester dr. lovag Konthy Gyula ügyvezető orvost kérte meg a szükséges tervek, javaslatok elkészítésére. Az ügyvezető orvos behatóan foglalkozott a szülőház tervével és az ő elgondolása e téren a következő: A gyermekhalandóság irtózatos mérvét az anyák egészs4gi állapotának leromlása okozza. A szülő anya, ha szegény, dolgozik, kenyeret keres az utolsó hónapban is, dolgozik, töri magát, a szülés után nyomban is, még ha talán nem is volna szabad felkelnie a gyermekágyból., dolgozik, fárad, hogy csaladjának kenyeret adhasson. Lesoványodott elgyengült és nincs, amiver az elvesztett erőt pótolni tudná, nem ké,pes pihenni, nincs ideje rá, nem képes megfelelően táplálkozni, nincs megfelelő anyagi képessége hozzá. Éz az oka annak, hogy a gyermek is rosszul van táplálva, a gyermek is leromlik, eltesped, nem tud ellenállani a különböző betegségeknek, de nincs is megfelelő felügyelet, gondozás alatt, mert hisz anyjának dolgoznia kell. Nincs énnekem semmi bajom HaPalma van a sarkamon Vígan járom a világot Nem ismerek fáradságot Már most mi tehát a teendő. Szülő otthonokat kell állítani. A szülő otthonban tiz—tizenöt szülőnő is elhelyezést nyerhet. A szülőanyák közül azokat venné fel az otthon, akik valóban szegények, akiknek megfelelő otthonuk^ ellátásuk nincsen. A szegénysorsu szülőanya már a he!edik hónapban belép az otthonba, hogy megfelelő táplálással biztosítva legyen gyermekének ereje, fejlettsége. Ottmarad az otthonban szülés után is, ott kap megfelelő ellátást gyermekévei együtt, ott tanulja még a gyermekkel való helyes bánást is. Igy lesz e^eje, egészsége az asszonyoknak a gyermek további nevelésére. Az ország területén az egyetemekkel és kórházakkal, klinikákkal kapcsolatban vannak most is szülészeti osztályok, de itt a sziilő anyát csak egy-két nappal a gyermek világrajövetele előtt, vagy éppen csak a szülés napján veszik fel és azután, amint csak lehet, elbocsátják. A szülőotthonH j nádor pedig azt jelentette Lipótnak, hogy maholnap puszta orszagban, csak erdők és sziklák ) között fog uralkodni.. Ez a politij ka és ez a bánásmód minden önI megtagadás mellett sem hagyhatta pihenni Rákóczit. Ha kastélyába i zárkózott, ha visszavonult is, el ' kellett jönni az időnek, amikor kiiör belőle a Rákóczi vér, s tel: jesiteni kénytelen a rá váró nagy ; feladatot. ! Az alkalom nem késett soká.. Az ungi főispánnal, Bercsényi Miklóssal való találkozása eldöntötte Rákóczi sorsát. Bercsényi oly megrázó erővel ecsetelte előtte a nom; zet sorsát s oly meggyőző erővel .' bizonyította be az Ssöktől örökölt név hagyományos kötelességét, hogy Rákóczi kénytelen volt belátni, "hogy bár emelkedik. vagy örökre elbukik, kötelessége minden befolyását latba vetni, elárvult hazánk sorsának jobbra fordításáért. Levelet ír XIV. Lajos francia ' királynak. Elárulják a levelezést. Elfogják. Felesége kiszabadítja, s Lengyelországba menekül. Varsóban találkozik a szintén menekülő Bercsényivel s innen bocsájtja ki felhívását a magyar nemzethez. Békés volt a szándéka, békés volt az ut, melyen hazája sorsán segíteni akart, de az osztrák kormány I erőszakos fellépése, durva magatartása, fejgyveres felkelésre kényszeritette a békés természetű, jóságos főurat. Valósággal belekergette a szabadságharcba. Az Esze tamás vezetése alatt álló parasztság Beregszászon kibontja a Rákóczi zászlaját és seregestül tódul alája a jobbágyság. Károlyi Sándor szatmári főispán Dolhánál szétugrasztja őket, parasztlázadást gondolva, s elszedett zászlóikat Bécsbe viszi. Itt kinevetik Károlyit, hogy holmi muzeumból előszedett kuruc zászlókkal akar érdemeket szerezni, pedig haj! de nagyon megszeppentek nemsokára. Az elnyomott, agyonsanyargatott nemzet felekezeti külömbség nélkül szegődik Rákóczihoz, még azok is, kik eleinte veszélyes kalandnak gondolták az egész mozgalmat. Rákóczi vezérei a magyar vitézség csodás diadalait aratják. Gyakorlatlan csapataikkal, gyakorlott császári seregek felett győzelmet győze'.emre halmoznak. Ocskai a Rákóczi villáma, Vak Bottyán, Bezerédy csak futó labancot látnak maguk előtt. Erényeik és bűneik, diadalaik, halált megvető vakmerő támadá.-aik, emelkedésük és bukásuk ízig-vérig magyar, ugy összenőve a nemzet lelkévél, hogy ma is két és félszázad után zeng róluk a kuruc nóta, hirdeti vitézi tetteiket, önfeláldozó magyar hősiességüket. S ha elbuktak is, győztesekként élnek a nemzet lelkében, mert a durva túlerő csak törékeny testüket semmisítette meg, de nem tudta megölni az eszmét, a szabadság eszméjét, mit zászlójukon viseltek Rákóczi kurucai. A vezérlő fejedelem. egyénisége annyi idő után is .tisztán, ragyogón, sőt a száműzetés megpróbáltatásai után még tündöklőbben domborodik ki, akinek, mikor egy szavába, került volna, nem kellett 1,200.000 holdas birtoka szabad Magyarország nélkül, inkább ette a száműzetés szenvedésekkel sózott száraz kenyerét. Elviselte az 1712-iki országgyűlés hazaárulási bélyegét. Nem kellett neki a nemzetsorvasztó kiegyezés inkább élt mint remete imádkozva, Istentől várva a nemzet meg££gitését, örök magyar élő tiltakozásként. Ez az önmegtagadó mártír élet alakját, •mlékét mindennél hatalmasabban véste bele a nemzet lelkébe.. Nevének hallatára előttünk van Rodostó, a napról-napra fogyó bujdosókkal, a kassai dónv melyet szendergő porai örök magyar búcsújáró hellyé avattak; honnann kilép Rákóczi lelke, ha éjfélt üt az óra, magyar álmot bocsájt az elnyomott magyarság szemére, magyarrá teszi a felvidéket küzdelmeinek emlékével. SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és bel betegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^szabadon ^szth^ JJyjpjgyJ,^ KlülÓkM. SZáffi