Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-23 / 91. szám

1927. április 22. JSÍYÍRYIDÉK. 7 Diadal Mozgó Április hó 22-én, 23-án és 24 én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: Ez Páris (A tiltott gyümölcs.) Vérbeli párisi vígjátékattrakció 7 felv. Rendezte: Lubich Ernő. Főszereplők: Monté B ue és Patsy Ruth Miller. Reklámkirály Kacagtató burleszk vígjáték 7 felv. Főszereplő: Johny Hines. Előzetes jelentés; Április 25., 26., hétón és kedden Párisi táncosnő Uj szerelem és a rígi. A kis hős a magyar filmgyártás büszke­sége. Állatni támogatással, amerikai témákkal próbálkoztak a magyar filmgyártást élelrekelteni, ám hét­főtől csütörtökig az Apolló be­mutatja azt a magyar filmet, amelyben a magántöke is meg­találja számítását, ha a film magyar. A kis hős minden jelenete köny­nyüszerrel nyerte meg a csatát, mert olyan szerencsés témát vá­lasztott, amelynél könnyes szem­mel gyönyörködik a néző. A nagyapa, apa és az unoka hősié? küzdelmét tárja elénk a kerek szcenárium, olyan tömegjelene­tekkel, amilyeneket eddig csak amerikai filmekben láthattunk. A film irója Pékár Qyula, ren dezője Letzner József, mindketten uj emberek a film birodalmában, de ezt a filmjük nem árulja el, mert a biztos kézzel megirt témát szerencsés kézzel pergeti a ren­dező. A film operatőrje, Bécsi József, régi szakember, aki e dráma remek tájképeivel őszinte elismerést szerzett. A film szereplői uj emberek, akik közül kiemelkedik a kis hőst alakító Vértes Frigyes, to­vábbá a szép Aich Margit s a jellegzetes fejű Szarvassy és Tesséky. A nyiregyházi közönség is szí­vesen várja e grandiózus magyar újdonságot, hogy ezzel biztatást adjon a magyar filmgyártásnak. * „A kis hős" vagy a „Beszélő sírok" hatalmas tömegfelvételei ben a miskolci, debreceni hadtest teljes létszámával szerepelt. A háborús részei vetekednek a külföldi filmek bármelyikével. * „A kis hős" előadásaira aján­latos jegyekről előre gondoskodni. * ,,A kis hős''-t rendes helyárak mellett mutatja be az Apolló. Nyíregyháza uj építészeti szépsége, a szanatórium készen áll. Nyíregyháza. (A »Nyirvidék« tu­dósi tójától.) A Kállai-utcában előkelő ízlés­ben tervezett uj épület vonja ma­gára a városba érkező idegenek és az arra járó nyíregyháziak figyel­mét. Ez az épület az emberelet mentésének a háza, a régi szana­tóriumi épülethez csatlakozó uj pa­lota, dr. Klekrie r Károlynak. a messze földön ismert és hálával emlegetett operatőrnek, a magyar sebészet egyik kiváló reprezentán­sának uj szanatóriuma. Nem egy vállalkozás ügye az, hogy elkészült az uj szanatórium. A város egész' ségügyének fejlődését jelenti an­nak lehetősége, hogy már megket' tőződött a férőhely a Klekner sza­natóriumban. De maga az épület architektonikái és városesztétikai szempontból is olyan nyereségünk, hogy most, amikor befejezést nyert, a Iegnlagyobb elismeréssel kell méltatnunk a tervező és végre­hajtó építész munkásságának sike­rét. Písszer János építészé itt az érdem, az ő szaktudását és nemes művészi elveit hirdeti a homlok­zati rész hangulatos és technikai szempontból bravúros elgondolásu ive, amely az oldalokon kiugró szárnyrészeket összeköti és az egy­szerű homlokzatba erősen ható esztétikai elemet visz be, amelyet egyébként a manzardtető szépsége képvisel. Egészébenvéve egységes hangulaíu, egyszerűségében, is s2Ép az nj, szanatórium épülete', a ren­deltetéssel összhangban van a küíső megformálás. Márpedig a szépnek Beöthy-féle definíciója szerint: szép az eszme jellemző kifejezése. Látogatásunk célja a szanatórium belső épületrészeinek és berendezé­sének megtekintése volt, amelyre Klekner dr. igazgató főorvostól en" gedélyt nyertünk. A főorvos urat az uj szanatórium tágas udvarán találtuk. Ezt az udvart parkíroz­zák és a parkírozás dr. Klekner Károly tervei szerint történik. Vi­rággruppokból, füves térségekből' halmokból és utakból a hármas­halom és a kettőskereszt formá­lódik ki itt az uj parkban, amely (igy a magyar irredentára való gon­dolás parkja lesz. Most végzik a munkások a talaj nivellálási mun­kálatokat, de a nyár folyamán már színes és hangulatos lesz itt a sza­natórium uj parkja is, mert a régi épületszárny arnyas udvara eddig is kellemes kerti része volt a szanatóriumnak. Pisszer János zseniálisan hasz­nálta ki a rendelkezésre álló terü­letet. Az uj épületrész a régiből nyí­lik és annak a kiegészítője. Az eddigi műtőterem helyén marad, a röntgenlaboratórium a régi szárnyból az uj épület első föld­szinti szobájába került. Ahol eddig a röntgen volt, oda most dr. Klek­ner Károly rendelője került. Az uj szanatóriumi rész betegszobái az emeleten vannak. Nyolc gyö­nyörűen kifestett és előkelő ízlés" sel berendezett szoba van i tt egyes betegek részére. Mind más színha­tású, mind kellemes, enyhe tónusu, ilyen a folyosó is. Általában a színnek itt kiváló lélektani jelen­tősége van és ennek a jelentőség­nek tudatában választottak itt meg a szebbnél-szebb szobaszinezést. Az emeleti szobák közül a nyolcadik szülőszoba, ennek speciális a be­rendezése. A hófehér szoba mel­lett fürdőszoba van. A szanatórium régi szárnyában vannak a kettős ágyas, társasszobák, a konyha és egyéb szükséges helyiségek. Az uj rész földszintjén van az igazgató főorvos iakása. Az egész uj épü­let alá van pincézve és a hatalmas boltíves pincerészek külön látniva" lói az uj épületnek. Az uj szanatórium minden por­cikáját nyíregyházi iparosok ké­szítették és olyan szépen, tökéle­tesen oldották meg feladatukat, hogy dicséretet érdemel valameny­nyi. Ez mindenesetre büszkesége vá­rosunk iparának, amint büszkesé­ge városunk kultúrájának maga az uj szanatórium, annak berendezése, az a lehetőség, hogy itt a várme­gye nagy területének központjában egy minden izzében modemül fel­szerelt, kényelemmel és ízléssel be­rendezett szanatórium áll a szen­vedő emertársak gyógyítására, ren~ delkezésre. Roitmann Sámuelt, latolcsi Imrét és Seegel­baum Boriskát szabadlábra helyezte a kir. ügyészség. Juhász István, akit tegnap másfél évi börtönre ítéltek, fogva marad. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy köz­vetlenül a húsvéti ünnepek előtt a nyiregyházi kir. törvényszék .vizs­gálóbírója letartóztatta Seegelbaum Boriskát, Matolcsi Imrét, Rott­mann Sámuelt és Juhász Istvánt, mert az a gyanú merült fel elle­nük, hogy részük van a beregszá­szi Dunabank kifosztásával kapcso­latos bűncselekményekben. A le­tartóztatottak közül a kir. ügyész­ség tegnap szabadon bocsátotta Seegelbaum Boriskát, Rottmann Sámuelt és Matolcsi Imrét, akik el is hagyták az ügyészség fogházát. Juhász István továbbra is fogva maradt, mert egy orgazdasági ügy miatt másfél évre ítélték az nap délelőttjén, amikor az ő szabad­lábra engedése is aktuális lett volna. az Könnyező és ujjongva kacagó emberek a nyíregyházi színház nézőterén az Áranyhattyu íényes sikerű bemutatóján. Telt ház, rendkívüli siker. — Egy operett, amelyben a társulat minden ereje összefog. (A »Nyirvidék« tudósítójától.; Báró Eötvös József hirdette fa­natikus hittel; A költészet kisded játékká sülyed, ha eltávolodik a kor nagy érdekeitől. Hirdette abban a korban, amikor először feszitette szárnyát a nyugati államok sorába lendülő, nemzeti és szociális ér­zéstől hevített uj Magyarország, amelyet a költészet tárogatószava hívott hajnalodó uj életre. Min­den író katona, minden verssor aktivitás. Magát a színpadot is, a magyar játékszint is ez a forró nagy ébredés teremtette meg, hogy aztán Vörösmartyék, Bajzáék Nemzeti Színháza is prófétálás te­gyen a magyar jövendőért induló harcban. Ezek a visszagondolások rajzot­tak az este bennem, a nyíregyházi Városi Szinház nézőterén. Ko­moly, lelkes siker tanuja voltam, az Áranyhattyu c. operettet mutat­ták be és a könnyező, kacagó, uj­jongó sokaság, a telt ház zengésé­ben a mai költészet, a mai szín­pad erős, nagy, győzelmes aktivi­tása ragadott meg. Hogyan, hát a sokszor ledérnek, unottnak, kiélt­nek mondott operett, amelyre óva intő szó\al u al ak a nemzet er­kölcsét féltő komoly pedagógusok, operett is lehet szivet, lelket, érzést és akaratot megragadó erő? Az operett zene és dalárama is belefeszülhet a magyar sors vi­torlájába? Igen. Ma újra Eötvösék ideje pirkad felettünk. Ma az ope­rett dalos leánya is odaáll a nem­zetvédelem várfalára, mint egri nő, mint küzdő osztályosa a küzdésre hivatottaknak. Az Áranyhattyu be­mutatóján ennek igazolását láttuk és vallottuk, mert ez az Aranyhaty­tyu a magyar álmok szimbóluma­ként lebeg a magyar élet sötét vi­zén. i * Egy operett, amelynek selymén a magyar sors koranjának ara­beszkjei vannak, egy operett, amely a mai magyarsá|g életének legfájóbb és legédesebb álmait szökkenti dal­ba, búsongó, kacagtató cselek­ménybe, egy operett, amelyben erős, szivbe hasító kérdések cik­káznak, vájjon operett-e, nem ve­szit-e erendendő műfaji jellegéből. Tud-e szórakoztatni ugy, hogy egyszersmint eszméltessen, vidítani, hogy könnyeinken áttörjön a mo­soly Szivárványa, lehet-e ez a kettősség? Igen, nézzétek meg, hallgassátok meg az Aranyhattyut, könnyeztek, és kacagtok, lelkesed­Péntek—szombat—vasárnap szinre kerül: ARANYHATTYU operett. — Koronkay, Szigethy, Turcsy, Solti, Pattantyús, Bánd, Eihary és EndrŐdyvel a főszerepekben. Vasárnap, április hó 24-én délután 4 órakor Éf® Tf T T T b ¥ Uilili operett. — Koronkay, Szigethy, Turcsy, Pattantyús, Solti, Bánó, Endrödy felléptével.

Next

/
Thumbnails
Contents