Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-03 / 76. szám
Nyíregyháza, 1957. április 3. * Vasárnap XLVJ1I. évfolyam, 76 szám £!«Kaat4al árak hslyban és vitféktn: 8«y Mr» 2 50 pangd. Magyidóvra 7-60 pangS. aSstíMtvmJékató és uiiitóknalí 2Q»/» Mgetínteny. Alapította JÓBA ELEK Föaaarkaaztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Faialös axarkaaxtS : VERTSE K. ANDOR. Sasrkesztőaég é* kladáhivai&tí SZÉCHENYI-UT 0. SZÁM. Taiefon aaém !39. Postachaqua kéziratokat aaro idunk. viasza*. "—"""Hí "ír^Win—nT* niraiifnnma 11 i i iimmii Bethlen külpolitikája. Hónapok óta jönnek híradások, találgatások és megállapítások a miniszterelnök római utjának céljáról s igy különleges érdeklődésre tarthat igényt az a nyilatkozat, amit gróf Bethlen István a képviselőház külügyi bizottságában tett. A miniszterelnök nevezetes arról, hogy nem tartozik a sokat beszélő emberek közé, viszont azonban időkénti nyilatkozataival a leg_ komplikáltabb "kérdéseket is olyan könnyen megérthetővé tudia tenni, hogy azzal aztán minden érdemleges vitának elvágja a lehetőségét. Római útjával kapcfo'a'to an felbukkant kombinációkat egy pár szabatos mondattal teljesen kizsigerelte. Kinyilatkoztatta ugyanis, hogy az európai államok politikája még nem került egyensúlyba, mert Fraii ciaország mellett még más hatalmak is vannak, amelyeknek mihamarabb sulyuk és szavuk lesz a nagy kérdésekben. Ilyen körülmények között tehát Magyarország nem kötelezheti el magát előre semmi irányban sem, mig ki nem jegecesedik az az afhkulat, mely leginkább megfelel a nemzet érdekeinek. Ettől eltekintve vannak közös érdekeink külföldi államokkal s igy elsősorban Olaszországgal, tehát mul hatatlanul meg kell kísérelni a legmelegebb baráti viszony megteremtését az érdekek kongruenciája alap ján . Vannak viszont érdekeink, melyek az utódállomékaval kapcsolatosak. Kormányunk mindent megtesz arra nézve, hogy az érdekek kiegyenlítése ezekkel is baráti alapon történjék meg. Ennek azonban Bethlen szerint egyik legfontosabb előfeltétele, hogy az utódállamok kisebbségi politikája a magyar kisebbségekkel szemben gyökeresen megváltozzék. Át kell érezniök ezeknek az államoknak azt, hogy Magyarországgal való jóviszonyuk önmagukra nézve is fontos és nekik is hozzá kell járulniok, hogy kialakulhassanak a megértéshez szükséges lélektani előfeltétele k. t Ezíek a kijelentések olyan korrektek és szabatosak és annyira megegyeznek a józan okossággal és a nemzet gondolkodásával, hogy semminemű magyarázatra nem szo" rulnak. Elvégre minden siralmas helyzetünk és véresen tátongó sebeink dacára mégis csak vagyunk valakik, öncélú nemzet akarunk lenini, mely nem akarja, hogy hozzáköttessék egy bizonytalan külpolitika járszalagjához. Barátkozunk, de nem kötjük le magunkat. Az utódállamokkal szemben pedig az önérdek és önérzet minimuma, hogy loyalis megértésünk ellenértékéül megkövetelhessük a magyar kisebbségek sorsának megjavítását. Szerencsétlen véreinket akkora sérelmek és megbántások érték és érik odaát, hogy azok teljesen megmegbénitják a megértés szellemét A túlzott nacionális politika, amit az utódállamok követnek, nem jogosítja fel őket arra, hogy tultegyék magukat a jog és humanitás' legegyszerűbb követelményein. — A nemzeti közvélemény ideát is megköveteli, hogy ezek az állapotok mihamarabb jóra változzanak s kormányelnökünk, ki ennek a követelésnek határozott kifejezést adott, tulajdonképen a magyarság felfogásának és érzéseinek szellemében beszélt. Visszhangra talált a „Nyirvidék" gyümölcstenyésztő és értékesítő szövetkezet alakításáról szóló cikke. Igen előkelő helyről kaptuk a következő levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! A «Nyirvidék» foíyó hó 20-iki száma «Közgazdaság» cimü rovatában cs. Fényes Károly szaktanár ur tollából «Alakitsunk gyümölcstenyésztő és értékesítő szövetkezeted cím "alatt komoly tárgyi okfejtéssel mindenkép megszívlelendő módon megalapozott lelkes felhívást is utóiérte a magyar úttörők legnagyobb részének szomorú sorsa: szava a pusztában hangzott el, még csak egy árva szóval se reagált reá senki. Én ugyan, hivatásomból kifolyólag, vajmi kevés idővel rendelkezem arra, hogy közgazdasági hátterű kérdésekbe elmélyedve, azokat tanulmányozzam s mondhatni, csak az időszaki sajtó és kevé s szakirodaim! közlemény futólagos elolvasására szakithatok magamnak időt —: ám annyit mégis meg merek állapítani, hogy az> ami nálunk a gyümölcstermelés, s még inkább a gyümölcsértékesítés terén folyik, egyenesen vétek a nemzetgazdaság legszentebb érdekei ellen. Minden figyelem nélkül az ü. n. tájgyümölcsészeti adottságokra, értékesítési lehetőségekre s a termelők közötti szolidaritásra, folyik derüre-borura, jó és rossz, meddő és bőtermő, értékesíthető és értékesithe Letlen, egészségi . és gazdasági szempontból hasznos vagy haszontalan fajok, minőségek termelése, megbízhatatlan oltványok méregdrága áron piacra dobása, betegségek elleni védekezés elhanyagolása, a nagyobb fogyasztóterületek, a főváros és a külföld számára való bevásárlás és célszerű, megkönnyített szállítási lehetőségek figyelmen kivül hagyása és általában számos oly érdek é$ teendő mellőzése, ámi végeredményében a nemzetgazdaság évenként súlyos milliárdokkal való károsodását idézi elő. Nem hivatkozom egyébre, mint arra, hogy megfelelő értékesítési lehetőségek hiján — aminek oka távolról sem a bő termésben, hanem kizárólag a termelés és értékesítés megszervezetlen voltában áll — évenként ezer és ezer millió korona értékű gyümölcstermés kerül vagy a sertések elé (ami még a jobbik eset) vagy egyenesen a rothadásba. E részben természetesen a. szeszfőzés jelenlegi állami strukturája is hozzájárul a helyzet folytonos rosszabbodásához, mert hiszen tudnivaló, hogy például almából, körtéből, szilvából, barackból igen finom pálinkát lehet főzni, csak legyen kedve az embernek arra, hogy fuvar, napszám, szeszfőzési illeték, engedély és tüzelő cimén literenként átlagban 60.000 koronát fizessen az 50.000 korona forgalmi értékű egy liter pálinkáért. Hát ezek lehetetlen állapotok. Itt már egyszer el kell következnie annak az időpontnak, amidőn az egész gyümölcstermelést és értékesítést átfogó céltudatos szervező és irányító tevékenység kezdetét vegye. Én hazánk s közelebbről vármegyénk klimatikus és talajviszonyait elsősorban is a lehető legalkalmasabbaknak találom finomabbnál-finomabb, nemes zamatu, kiváló cukortartalmú gyümölcsféleségeknek nagybani termelésére., Lengyel-, Cseh-, Németországba, Ausztriába való exportálására. Nyiregyhi^a határáról pedig — saját évtizedes tapasztalataimon okulva — merem "állítani, hogy a* Kárpátok nyúlványainak a szomszédságában való földrajzi fekvésénél fogva oly klimatikus, talajánál fogva oly talajviszonyoknak örvend, amelyekből folyólag az én szerény nézetem szerint sokkal alkalmasabb a nemes alma, körte, szilva, barack- és meggy-fajok bőséges termelésére még Kecskemétnél is. S mit látok? Februárban ellepi a boltok kirakatait az ausztráliai alma, s atfóT kezdve ott sárgálik a méregdrága s ke\e ebb tápértékü narancshegyek sokasága. Bizonyos, hogy itt valami nincsen rendjén. Nincsen tájékozódás a gyümölcs megfelelő termeléséről, megóvásáról, értékesítéséről. Nincsenek megfelelően kiépített járási és megyei okszerű gyümölcstermelésre oktató, a gyümölcs megfelelő megóvására, bevásárlására, értékesítésére, külföldre szállítására alkalmas járási és megyei centrális szervezetek és berendezések. Nincsen kellő aktivitás arra, hogy a kormány figyelmét ezen nagyfontosságú termelési ágazat felkarolására felhívják. S az eredmény?... Rothadó milliós értékek és romló külkereskedelmi mérleg. A müveit nyugaton már általánosan elfogadott közgazdasági ejv, hogy a termelésnek az értékesítéssel a legszervesebben megépített kapcsolatban, sőt függőviszonyban kell állania, mert a termelésre az értékesítési lehetőségek figyelembevételével gyakorolt irányítás és helyesen' megszervezett értékesítési telepek nélkül maga a termelés a termeivénynek ugy minősége, mint mennyisége körében oly hiányokat vagy tulságokat idézhet elő, amelyek magában az értékesítésben bosszulják meg magukat. Előállhat tehát — és ez, sajnos hazai mezőgazdasági termelésünk igen széles, nagy területein igy van, hogy a termelő által befektetett tőke, anyag és munka vagy csekély mértékben, vagy egyáltalán nem térül meg. (Lásd a szőlő, méhészet, baromfi, tojás, tej, vaj, gyümölcs, gyógynövények stb. termelést.). Bizonyos bölcs, egységes, hatósági kényszer alatt álló termelési kontingentálás nagyon, de nagyon ráférne az egész hazai mezőgazdasági termelésre. No, de hát ezek már a mezőgazdasági világkonjunkturával és a termelési szabadság elvével öszszefüggő messzemenő problémák, amelyeknek a megoldása a helyzet kényszere alatt ugyan nézetem szerint be fog következni, de csak a kulturális fejlődésnek azon a magas fokán, amelyen az egyén nem fog áldozatot' vagy jogsérelmet keresni abban, amikor a saját és a kóz jól felfogott érdekében mindenben a magasabb harmónia céljaihoz fog kelleni igazodnia. Addig is — a meglevő nehézségek áthidalása, a károsodások elkerülése végett magam is vallom, tegyünk kísérletet legalább az okszerű gyümölcstermelés és értékesítés realizálása céljából s e végre igenis, ".alakítsunk gyümölcstenyésztö és értékesítő szövethetett Nyíregyházán, 1927. április 2. i i o—* , . . no, >)U7 finn K • f ein CUVai lei es KiaKas uivai 20 petlgO 250.000 K Női szürke és drapp divat pántos ctpok ... 23- p ngo 2B7.50U £ | ' n5 i ^ pánto s S fekete i)Tr 0 F tteu r«. . ip5 k 15 80 pengő 197.500 K L^W.tf^w^ Il 0" aU,ca 5' Te,efon: ,9 5' Világhírű Salamander, Commers, stb. cipouidonságok. Egyes szám ára 1© fillér.
