Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-03 / 76. szám

Nyíregyháza, 1957. április 3. * Vasárnap XLVJ1I. évfolyam, 76 szám £!«Kaat4al árak hslyban és vitféktn: 8«y Mr» 2 50 pangd. Magyidóvra 7-60 pangS. aSstíMtvmJékató és uiiitóknalí 2Q»/» Mgetínteny. Alapította JÓBA ELEK Föaaarkaaztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Faialös axarkaaxtS : VERTSE K. ANDOR. Sasrkesztőaég é* kladáhivai&tí SZÉCHENYI-UT 0. SZÁM. Taiefon aaém !39. Postachaqua kéziratokat aaro idunk. viasza*. "—"""Hí "ír^Win—nT* niraiifnnma 11 i i iimmii Bethlen külpolitikája. Hónapok óta jönnek híradások, találgatások és megállapítások a miniszterelnök római utjának cél­járól s igy különleges érdeklődés­re tarthat igényt az a nyilatkozat, amit gróf Bethlen István a kép­viselőház külügyi bizottságában tett. A miniszterelnök nevezetes ar­ról, hogy nem tartozik a sokat be­szélő emberek közé, viszont azon­ban időkénti nyilatkozataival a leg_ komplikáltabb "kérdéseket is olyan könnyen megérthetővé tudia tenni, hogy azzal aztán minden érdem­leges vitának elvágja a lehetőségét. Római útjával kapcfo'a'to an felbuk­kant kombinációkat egy pár sza­batos mondattal teljesen kizsigerel­te. Kinyilatkoztatta ugyanis, hogy az európai államok politikája még nem került egyensúlyba, mert Fraii ciaország mellett még más hatal­mak is vannak, amelyeknek miha­marabb sulyuk és szavuk lesz a nagy kérdésekben. Ilyen körülmé­nyek között tehát Magyarország nem kötelezheti el magát előre sem­mi irányban sem, mig ki nem jege­cesedik az az afhkulat, mely legin­kább megfelel a nemzet érdekeinek. Ettől eltekintve vannak közös érde­keink külföldi államokkal s igy el­sősorban Olaszországgal, tehát mul hatatlanul meg kell kísérelni a leg­melegebb baráti viszony megterem­tését az érdekek kongruenciája alap ján . Vannak viszont érdekeink, me­lyek az utódállomékaval kapcsola­tosak. Kormányunk mindent meg­tesz arra nézve, hogy az érdekek kiegyenlítése ezekkel is baráti ala­pon történjék meg. Ennek azonban Bethlen szerint egyik legfontosabb előfeltétele, hogy az utódállamok kisebbségi politikája a magyar ki­sebbségekkel szemben gyökeresen megváltozzék. Át kell érezniök ezek­nek az államoknak azt, hogy Ma­gyarországgal való jóviszonyuk ön­magukra nézve is fontos és nekik is hozzá kell járulniok, hogy ki­alakulhassanak a megértéshez szükséges lélektani előfeltétele k. t Ezíek a kijelentések olyan korrek­tek és szabatosak és annyira meg­egyeznek a józan okossággal és a nemzet gondolkodásával, hogy semminemű magyarázatra nem szo" rulnak. Elvégre minden siralmas helyzetünk és véresen tátongó se­beink dacára mégis csak vagyunk valakik, öncélú nemzet akarunk len­ini, mely nem akarja, hogy hozzá­köttessék egy bizonytalan külpoliti­ka járszalagjához. Barátkozunk, de nem kötjük le magunkat. Az utód­államokkal szemben pedig az ön­érdek és önérzet minimuma, hogy loyalis megértésünk ellenértékéül megkövetelhessük a magyar ki­sebbségek sorsának megjavítását. Szerencsétlen véreinket akkora sé­relmek és megbántások érték és érik odaát, hogy azok teljesen meg­megbénitják a megértés szellemét A túlzott nacionális politika, amit az utódállamok követnek, nem jo­gosítja fel őket arra, hogy tultegyék magukat a jog és humanitás' leg­egyszerűbb követelményein. — A nemzeti közvélemény ideát is meg­követeli, hogy ezek az állapotok mihamarabb jóra változzanak s kormányelnökünk, ki ennek a köve­telésnek határozott kifejezést adott, tulajdonképen a magyarság felfogásának és érzéseinek szelle­mében beszélt. Visszhangra talált a „Nyirvidék" gyümölcs­tenyésztő és értékesítő szövetkezet alakításáról szóló cikke. Igen előkelő helyről kaptuk a következő levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! A «Nyirvidék» foíyó hó 20-iki száma «Közgazdaság» cimü rova­tában cs. Fényes Károly szaktanár ur tollából «Alakitsunk gyümölcs­tenyésztő és értékesítő szövetke­zeted cím "alatt komoly tárgyi ok­fejtéssel mindenkép megszívlelen­dő módon megalapozott lelkes fel­hívást is utóiérte a magyar úttö­rők legnagyobb részének szomorú sorsa: szava a pusztában hang­zott el, még csak egy árva szóval se reagált reá senki. Én ugyan, hivatásomból kifolyó­lag, vajmi kevés idővel rendelke­zem arra, hogy közgazdasági hát­terű kérdésekbe elmélyedve, azo­kat tanulmányozzam s mondhat­ni, csak az időszaki sajtó és kevé s szakirodaim! közlemény futólagos elolvasására szakithatok magam­nak időt —: ám annyit mégis meg merek állapítani, hogy az> ami nálunk a gyümölcstermelés, s még inkább a gyümölcsértékesí­tés terén folyik, egyenesen vétek a nemzetgazdaság legszentebb érde­kei ellen. Minden figyelem nélkül az ü. n. tájgyümölcsészeti adott­ságokra, értékesítési lehetőségek­re s a termelők közötti szolidari­tásra, folyik derüre-borura, jó és rossz, meddő és bőtermő, értéke­síthető és értékesithe Letlen, egész­ségi . és gazdasági szempontból hasznos vagy haszontalan fajok, minőségek termelése, megbízhatat­lan oltványok méregdrága áron piacra dobása, betegségek elleni vé­dekezés elhanyagolása, a nagyobb fogyasztóterületek, a főváros és a külföld számára való bevásárlás és célszerű, megkönnyített szállítási le­hetőségek figyelmen kivül hagyá­sa és általában számos oly érdek é$ teendő mellőzése, ámi vég­eredményében a nemzetgazdaság évenként súlyos milliárdokkal való károsodását idézi elő. Nem hivatkozom egyébre, mint arra, hogy megfelelő értékesítési lehetőségek hiján — aminek oka távolról sem a bő termésben, ha­nem kizárólag a termelés és értéke­sítés megszervezetlen voltában áll — évenként ezer és ezer millió korona értékű gyümölcstermés ke­rül vagy a sertések elé (ami még a jobbik eset) vagy egyenesen a rothadásba. E részben természe­tesen a. szeszfőzés jelenlegi állami strukturája is hozzájárul a hely­zet folytonos rosszabbodásához, mert hiszen tudnivaló, hogy pél­dául almából, körtéből, szilvából, barackból igen finom pálinkát le­het főzni, csak legyen kedve az embernek arra, hogy fuvar, nap­szám, szeszfőzési illeték, engedély és tüzelő cimén literenként át­lagban 60.000 koronát fizessen az 50.000 korona forgalmi értékű egy liter pálinkáért. Hát ezek lehetetlen állapotok. Itt már egyszer el kell következ­nie annak az időpontnak, amidőn az egész gyümölcstermelést és értékesítést átfogó céltudatos szer­vező és irányító tevékenység kez­detét vegye. Én hazánk s köze­lebbről vármegyénk klimatikus és talajviszonyait elsősorban is a le­hető legalkalmasabbaknak találom finomabbnál-finomabb, nemes za­matu, kiváló cukortartalmú gyü­mölcsféleségeknek nagybani ter­melésére., Lengyel-, Cseh-, Né­metországba, Ausztriába való ex­portálására. Nyiregyhi^a határá­ról pedig — saját évtizedes tapasz­talataimon okulva — merem "állí­tani, hogy a* Kárpátok nyúlványai­nak a szomszédságában való föld­rajzi fekvésénél fogva oly klimati­kus, talajánál fogva oly talajviszo­nyoknak örvend, amelyekből fo­lyólag az én szerény nézetem sze­rint sokkal alkalmasabb a nemes alma, körte, szilva, barack- és meggy-fajok bőséges termelésére még Kecskemétnél is. S mit látok? Februárban ellepi a boltok kiraka­tait az ausztráliai alma, s atfóT kezdve ott sárgálik a méregdrága s ke\e ebb tápértékü narancshegyek sokasága. Bizonyos, hogy itt va­lami nincsen rendjén. Nincsen tá­jékozódás a gyümölcs megfelelő termeléséről, megóvásáról, értéke­sítéséről. Nincsenek megfelelően kiépített járási és megyei okszerű gyümölcstermelésre oktató, a gyü­mölcs megfelelő megóvására, be­vásárlására, értékesítésére, kül­földre szállítására alkalmas já­rási és megyei centrális szerveze­tek és berendezések. Nincsen kellő aktivitás arra, hogy a kormány figyelmét ezen nagyfontosságú ter­melési ágazat felkarolására fel­hívják. S az eredmény?... Rot­hadó milliós értékek és romló kül­kereskedelmi mérleg. A müveit nyugaton már általá­nosan elfogadott közgazdasági ejv, hogy a termelésnek az értékesí­téssel a legszervesebben megépített kapcsolatban, sőt függőviszony­ban kell állania, mert a termelés­re az értékesítési lehetőségek fi­gyelembevételével gyakorolt irá­nyítás és helyesen' megszervezett értékesítési telepek nélkül maga a termelés a termeivénynek ugy mi­nősége, mint mennyisége köré­ben oly hiányokat vagy tulságokat idézhet elő, amelyek magában az értékesítésben bosszulják meg ma­gukat. Előállhat tehát — és ez, sajnos hazai mezőgazdasági ter­melésünk igen széles, nagy terü­letein igy van, hogy a termelő ál­tal befektetett tőke, anyag és munka vagy csekély mértékben, vagy egyáltalán nem térül meg. (Lásd a szőlő, méhészet, baromfi, tojás, tej, vaj, gyümölcs, gyógy­növények stb. termelést.). Bizo­nyos bölcs, egységes, hatósági kényszer alatt álló termelési kon­tingentálás nagyon, de nagyon rá­férne az egész hazai mezőgazda­sági termelésre. No, de hát ezek már a mező­gazdasági világkonjunkturával és a termelési szabadság elvével ösz­szefüggő messzemenő problémák, amelyeknek a megoldása a hely­zet kényszere alatt ugyan néze­tem szerint be fog következni, de csak a kulturális fejlődésnek azon a magas fokán, amelyen az egyén nem fog áldozatot' vagy jogsérel­met keresni abban, amikor a saját és a kóz jól felfogott érdekében mindenben a magasabb harmónia céljaihoz fog kelleni igazodnia. Addig is — a meglevő nehéz­ségek áthidalása, a károsodások el­kerülése végett magam is val­lom, tegyünk kísérletet legalább az okszerű gyümölcstermelés és értékesítés realizálása céljából s e végre igenis, ".alakítsunk gyü­mölcstenyésztö és értékesítő szö­vethetett Nyíregyházán, 1927. április 2. i i o—* , . . no, >)U7 finn K • f ein CUVai lei es KiaKas uivai 20 petlgO 250.000 K Női szürke és drapp divat pántos ctpok ... 23- p ngo 2B7.50U £ | ' n5 i ^ pánto s S fekete i)Tr 0 F tteu r«. . ip5 k 15 80 pengő 197.500 K L^W.tf^w^ Il 0" a­U,ca 5' Te,efon: ,9 5' Világhírű Salamander, Commers, stb. cipouidonságok. Egyes szám ára 1© fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents