Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-22 / 90. szám

0 JSÍYÍRYIDÉK. 1927. április 22. Az idei gyermek­nyaraltatás. A jövő magyar nemzedék neve­lése szempontjából egyik legfonto­sabb problémája a magyar társa­dalompolitikának a gyermekegész légügyi gondoskodás állami meg szervezése. A családok s magá­nak a nemzetnék vezetői között szinte állandónak mondható tö­rekvés és aggodalom, hogy a rendkívüli viszonyok rendkívüli ne hézségei által fizikumában * le­gyöngült ifjúság erőgyűjtését meg­oldja s már a kora gyermekévektqj kezdve táplálkozását, higiénitásá­nak karbantartását felfokozza a ké­sőbbi testnevelés számára. Eddig hézagpótló jótétemény volt az országromlás idejétől kezdve jó formán egész máig, amikor már egy gazdaságilag megerősödő és lépés­ről-lépésre konszolidálódó társada lomrol beszélhetünk, az a kül­földi gyermeknyaraltatási akció mely vonatok garmadáival vitte időről-időre idegen országok ven­dégszerető házaiba az üdülésre szoruló magyar gyermeket, amely nek itthon nem juthatott sem élel­mezés tekintetében normális és ki elégítő gondoskodás, sem a be­tegségek prevenciójára vonatkozó lag kellőleg felszerelt s elégséges számú gondozótelep. A társadalom megélhetési bajokkal küzdő réte­geinek körében a gyermek nap­közi elhelyezése s bizonyos évsza­kokban levegőváltoztatással és táp­lálkozásának, javításával történő felfrissítése történt ugyan állami és társadalmi akciók révén itt-ott igen szép sikerrel és mindenütt őszinte jóakarattaT, de nem volt képes felölelni minden "reászorulót s a családok és szülők igen nagy száma volt kénytelen fájdalommal nélkülözni a nagyon :is szüksé­ges segítséget. Bizonyos, hogy a kü'földi gyermeknyaraltatá nak éve ken keresztül való megismétlődése az arra hivatott szerveknek és ál­lami felügyelő hatóságoknak terv­szerű kőzremunkálása mellett nem­csak szóban., hanem statisztikai eredményekben számbavehető nagy és jövőre kiható sikerrel járt s szülők és gyermekeiknek ezrei áld­ják azokat a nemeslelkü magyar barátokat, akik az európai külál­IamokÖan felkarolták egy nyomor­ba döntött ország szerencsetlen és ártatlan kisdedeit. De a nemzeti önérzet mindig bizonyos fovagias megérzéssel érezte meg, hogy mi­kor kell befejeznie a "külföld se­gítségére való támaszkodást és há­lásan megköszönve a feléje nyúj­tott segítő kéz bátorításait, hogyan kell immár magára, a saját erőfor­rásaira építeni' a további számí­tásokat. Most érkezett el az önér­zetnek az a pillanata, amikor a magyar kormány az államháztar­tás egyensúlyának biztosítása után többé a 'külföld áldozatkészségét nem kívánja igénybe venni, ha­nem a hazai társadalom intézmé­nyes megszervezésével akar gon­doskodni a gyermekegészségügyi e endők $erén a gondozásra, üdü­lésre, gyógykezelésre szoruló gy r­mekek és ifjak sorsáróJ. Az idén Visegrádon, a Bakonyban, a Ba­laton mellett s az Alföld szikes gyógyhelyein fogja az állam ven­dégül látni azokat a kis lelkeket, akik megtámadva részben a rájuk leselkedő tudővész veszélyeitől, vagy pedig reászorulva szervezetét fel­frissítő bővebb táplálkozásra, a vá­rosok levegőtlen bérkaszárnyáiból kiragadva a szabad természet gaz­dag forrásait, tudják £sak vissza­szerezni és helyreállítani egészsé­güket. Helyeseljük Vass .minisz­ternek a nemzeti méltóság szem­pontjából is időszerű' elhatározá­sát, amely egyúttal korszakos lé­pés a magyar gyermekegészségügy és. intézményeinek teljes kiépítése felé. Hisszük, hogy a szociális : gondoskodásnak intézményes ki­terjesztése a hazai ifjúság 'fizikai jólétének érdekében osztatlan meg­értésre talál az országban min- t denütt. Kállay Miklós főispán cikke a hágai „Enropaische Wirtschafts Union" című lapban a mezőgazdasági termeivények nemzetközi forgalmáról. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudó­sítójától.) Kállay Miklós, Szabolcs ésUng vármegye főispánja, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke a Hágában megjelenő «Europeísche Wirtschafts Union» c. lap felkéré­sére cikket irt a mezőgazdasági ter­meivények nemzetközi forgalmá­ról. A cikk, amelyet a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja magyar nyelven közöl, a kö­vetkező : • A háború után minden brszág mezőgazdaságának védelmére és fejlesztésére irányította figyelmét. Országok, amelyek ezidejg úgyszól­ván kizárólagos ipari termelők vol­tak, teljes erővel azon igyekeznek, hogy belső ellátásukról maguk gondoskodjanak és határaikat a me­zőgazdasági importokkal szemben lezárják. Indokolttá tették ezt a háború némely tanulságai, de nagyon ve­szélyessé viszont a nemzetközi áru­csere forgalom egyensúlyának meg­zavarása. Nem hiszem, hogy az előbbi meggondolás előnyei távol­ról is ellensúlyozhatnák azt a ka­tasztrófát, amit az utóbbi következ­ményei okozhatnak. A technika ugy látszik hiába teremtette meg a lehetőségeket a népek és termei­vényeik érintkezéséhez és kicseré­léséhez — az emberi önzés tud akadályokat felállítani ma is, a ha­tárzárak, vámok, kontingentálások, behozatali engedélyek és egyebek formájában. Magyarország elsősorban érzi ennek a védvámos politikának a hátrányait. Az u. n. utódállamok amelyek nagyrészt Magyarország­ból, de mindenesetre a vámuniót képező Monarchiából alakultak, nemcsak azért, hogy uj állami éle­tüket megerősítsék, követik a leg­erősebb vámvédelmi politikát, ha­nem teszik ezt azért is, hogy a régi országgal minden szellemi és ma­teriális kapcsolatot is elvághassa­nak vagy a minimumra redukál­hassák. Magyarországnak s^pp ipara Tan, de különböző, még ki nem küszö­bölhető okoknál fogva oly drágán termel, hogy gyártmányait nyugati államokkal való konkurrenciában ezen és politikai okoknál fogva is nehezen tudja elhelyezni, minden igyekezetével tehát az agrár termei­vények feleslegeinek exportjára kell erejét koncentrálnia. £s ennek eléréséhez joggal kél­heti nemzetközi tényezők segítségét is, ugy Magyarország, mint bár­mely agrár állam, ez egyetemes probléma, mert teljes felborulásá­hoz vezethet a nemzetközi gaz­dasági egyensúlynak és veszélyez­tetve lesz, ugy a politikai, mint szociális béke, ha az agrár felesle­gek elhelyezetlenek maradnak. A mezőgazdasági termelés nem fo­kozható, csak nagyon kis mérték­ben, de produktivitását ellentétben az ipari termeléssel redukálni nem lehet, az nem alkalmazkodhat a piac felvevőképességéhez, sem sem­minemű konjunktúrához. Akármi­lyen túlkínálat állana is efő, a gaz­dát nem lehet arra szorítani, hogy egy hektáron ne 20 q, hanem csak feleannyi búzát termeljen. Az el. nem helyezhető mezőgaz­dasági produktum olyan nyomasz­tólag hat a gazdasági életre, hogy azzal m'inden faktornak számol­nia kell. A mezőgazdasági túlter­melés nagyobb veszélyt rejt ma­gában, mint az ipari, amelynél az üzem redukálása, munkaidő csök­kentése, legfeljebb a munkás el­bocsátásával kapcsolatos üzemi szü­netelés a legsúlyosabb következ­mények, amelyek azonban min­dig inkább partikuláris jellegűek, mig egy ilyen eset a mezőgazda­ságban, ahol sem üzemi redí&á­lás, sem szünetelés nem lehetséges, olyan generális zavarokat idézhet elő, ami föltétlenül kihat az általá­nos és nemzetközi gazdasági, szo­ciális, sőt politikai viszonyokra is. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a mezőgazdasági termeivé­nyek szabad forgalmaval foglal­kozzanak az arra hivatott tényezők, mert ez nemcsak az agrárállamok, hanem a gazdasági kiegyenlitő­döttségre felépíteti európai egyen­súly követelménye is. ' Különösen fontos lehet Európára ezen szempontok felismerése, ha az amerikai «Dumping» Bili valóban életre születik. Szombaton délután kettős ünnepségen áldozik Nyíregyháza közönsége Kovács István nemzetőríőhadnagy emlékének. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Évről-évre április 22-én ünnepli Nyíregyháza közönsége a nemzeti eszme vértanujának, Kovács Ist­ván nemzetőrfőhadnagynak emlé­két. Az idén az ünnepség napja 23-án lesz. Szombaton délután fél 3 órakor kezdődik az emlékün­nep a vértanú Luther-utcai szülő­háza e lőtt, amelynek falában már­ványtábla hirdeti Kovács István emlékét. Az emléktábla leleplezése után vonul ki az ünneplők soka­sága a temetőbe Kovács István sír­jához. A városi tanács és a Ko­vács István Bajtársi Egyesület, az emlékünnepség rendezői a követ­kező felhívásban fordulnak a vá­ros közönségéhez: Hazánkhoz hü magyar testvéreink! Immár nyolc esztendeje, hogy eldördültek a nyíregyházi törvény­szék udvarán a gyilkos fegyverek, amelyek kioltották a legtisztább (Szeretet lángjában égő szivet, Kovács István nemzetőr főhadnagy nak minden magyar testvérét, pol­gárt és munkást egyforma hév­vel szerető nagy szívé i. Nyolc esz­tendeje bontja a tavasz virágait a tnártir sirján, amely azóta a hon­fiúi erények messzefénylő oltára lett. És minden évben nagyobb lesz nevének legendás hatalma, összefogó, magyar hitre, nemzeti érzésre nevelő ereje. Ennek a név­nek »nőttön nő tiszta fénye, amin t időben s térben távozik.« Az ő sírhalma zarándokhelye a magyar­ságnak, Nyíregyháza népének. Évről-évre felkeressük a vértanú sírját, hogy emléke megtisztítsa, erények fényességével hassa át lel­künket, hogv ennek az emlékezés­nek tiszta forrásából merítsünk erőt a küzdelemre azért a forrón (Szeretett hazáért, amelyért ő felál­dozta életét. Ebben az évben április 23-án délután lesz a nagy emlékezés ün­nepe, amely most kettős ünnep lesz. Az ünnepség rendezői, Nyíregy­háza város tanácsa és a Kovács István Bajtársi Egyesület bizton reméli, hogy a kettős emlékünne­pen demonstratív erővel nyilatko­zik meg Nyíregyháza város közön­ségének hitvallása a nemzeti esz­me mellett és ott lesz az ünnepsé­gen Nyíregyháza minden haza­fiúi érzéstől átha'ott polgára. Az ünnepség első része a Ko­vács István Luther utcai szülőhá­zának falába elhelyezett emléktábla leleplezése, második része a vérta­nú' sírjánál való emlékezés ünnepe lesz. A kettős ünnepre a vértanú szü­lőháza, Luther-utca 23. sz. ház előtt, április 23-án délután fél 3 órakor gyülekeznek a résztvevők. Tudjuk, ma már nincs senki kö­zöttünk, akinek lelkében ott ne ragyogna a nemzeti érzés mártírjá­nak neve, aki ne érezné életáldo­zatának fenségéi, ne érezné, hogy ez előtt a fenséges lelki nagyság előtt hódolnunk kell. Tudjuk, hogy felérkezett Kovács István eszméi­nek diadala a szivek millióin és hisszük, hogy az idei kettős ünnep­ség impozáns lesz, méltó Nyíregy­háza lelkéhez, nagy hagyományai­hoz. A kettős ünnepség programmja: 1. Az emléktábla leleplezés;: 1.. Hiszekegy. Énekli a Városi Dalegylet. 2. Ünnepi beszédet mond és az emléktáblát leleplezi: Szohor Pál városi főjegyző. Péntek, szombat, vasárnap ARANYHATTYU Szezonsléger! Hétfőn és kedden, április hó 25-én és 26-án Horváth Máim án vendégjátéka Vasárnap, április hó 24-én délután Koronkay Rózsi és Szigethy Annus felléptével STBILL \

Next

/
Thumbnails
Contents