Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-22 / 90. szám

0 JSÍYÍRYIDÉK. 1927. április 22. Az idei gyermeknyaraltatás. A jövő magyar nemzedék nevelése szempontjából egyik legfontosabb problémája a magyar társadalompolitikának a gyermekegész légügyi gondoskodás állami meg szervezése. A családok s magának a nemzetnék vezetői között szinte állandónak mondható törekvés és aggodalom, hogy a rendkívüli viszonyok rendkívüli ne hézségei által fizikumában * legyöngült ifjúság erőgyűjtését megoldja s már a kora gyermekévektqj kezdve táplálkozását, higiénitásának karbantartását felfokozza a későbbi testnevelés számára. Eddig hézagpótló jótétemény volt az országromlás idejétől kezdve jó formán egész máig, amikor már egy gazdaságilag megerősödő és lépésről-lépésre konszolidálódó társada lomrol beszélhetünk, az a külföldi gyermeknyaraltatási akció mely vonatok garmadáival vitte időről-időre idegen országok vendégszerető házaiba az üdülésre szoruló magyar gyermeket, amely nek itthon nem juthatott sem élelmezés tekintetében normális és ki elégítő gondoskodás, sem a betegségek prevenciójára vonatkozó lag kellőleg felszerelt s elégséges számú gondozótelep. A társadalom megélhetési bajokkal küzdő rétegeinek körében a gyermek napközi elhelyezése s bizonyos évszakokban levegőváltoztatással és táplálkozásának, javításával történő felfrissítése történt ugyan állami és társadalmi akciók révén itt-ott igen szép sikerrel és mindenütt őszinte jóakarattaT, de nem volt képes felölelni minden "reászorulót s a családok és szülők igen nagy száma volt kénytelen fájdalommal nélkülözni a nagyon :is szükséges segítséget. Bizonyos, hogy a kü'földi gyermeknyaraltatá nak éve ken keresztül való megismétlődése az arra hivatott szerveknek és állami felügyelő hatóságoknak tervszerű kőzremunkálása mellett nemcsak szóban., hanem statisztikai eredményekben számbavehető nagy és jövőre kiható sikerrel járt s szülők és gyermekeiknek ezrei áldják azokat a nemeslelkü magyar barátokat, akik az európai külálIamokÖan felkarolták egy nyomorba döntött ország szerencsetlen és ártatlan kisdedeit. De a nemzeti önérzet mindig bizonyos fovagias megérzéssel érezte meg, hogy mikor kell befejeznie a "külföld segítségére való támaszkodást és hálásan megköszönve a feléje nyújtott segítő kéz bátorításait, hogyan kell immár magára, a saját erőforrásaira építeni' a további számításokat. Most érkezett el az önérzetnek az a pillanata, amikor a magyar kormány az államháztartás egyensúlyának biztosítása után többé a 'külföld áldozatkészségét nem kívánja igénybe venni, hanem a hazai társadalom intézményes megszervezésével akar gondoskodni a gyermekegészségügyi e endők $erén a gondozásra, üdülésre, gyógykezelésre szoruló gy rmekek és ifjak sorsáróJ. Az idén Visegrádon, a Bakonyban, a Balaton mellett s az Alföld szikes gyógyhelyein fogja az állam vendégül látni azokat a kis lelkeket, akik megtámadva részben a rájuk leselkedő tudővész veszélyeitől, vagy pedig reászorulva szervezetét felfrissítő bővebb táplálkozásra, a városok levegőtlen bérkaszárnyáiból kiragadva a szabad természet gazdag forrásait, tudják £sak visszaszerezni és helyreállítani egészségüket. Helyeseljük Vass .miniszternek a nemzeti méltóság szempontjából is időszerű' elhatározását, amely egyúttal korszakos lépés a magyar gyermekegészségügy és. intézményeinek teljes kiépítése felé. Hisszük, hogy a szociális : gondoskodásnak intézményes kiterjesztése a hazai ifjúság 'fizikai jólétének érdekében osztatlan megértésre talál az országban min- t denütt. Kállay Miklós főispán cikke a hágai „Enropaische Wirtschafts Union" című lapban a mezőgazdasági termeivények nemzetközi forgalmáról. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Kállay Miklós, Szabolcs ésUng vármegye főispánja, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke a Hágában megjelenő «Europeísche Wirtschafts Union» c. lap felkérésére cikket irt a mezőgazdasági termeivények nemzetközi forgalmáról. A cikk, amelyet a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hivatalos lapja magyar nyelven közöl, a következő : • A háború után minden brszág mezőgazdaságának védelmére és fejlesztésére irányította figyelmét. Országok, amelyek ezidejg úgyszólván kizárólagos ipari termelők voltak, teljes erővel azon igyekeznek, hogy belső ellátásukról maguk gondoskodjanak és határaikat a mezőgazdasági importokkal szemben lezárják. Indokolttá tették ezt a háború némely tanulságai, de nagyon veszélyessé viszont a nemzetközi árucsere forgalom egyensúlyának megzavarása. Nem hiszem, hogy az előbbi meggondolás előnyei távolról is ellensúlyozhatnák azt a katasztrófát, amit az utóbbi következményei okozhatnak. A technika ugy látszik hiába teremtette meg a lehetőségeket a népek és termeivényeik érintkezéséhez és kicseréléséhez — az emberi önzés tud akadályokat felállítani ma is, a határzárak, vámok, kontingentálások, behozatali engedélyek és egyebek formájában. Magyarország elsősorban érzi ennek a védvámos politikának a hátrányait. Az u. n. utódállamok amelyek nagyrészt Magyarországból, de mindenesetre a vámuniót képező Monarchiából alakultak, nemcsak azért, hogy uj állami életüket megerősítsék, követik a legerősebb vámvédelmi politikát, hanem teszik ezt azért is, hogy a régi országgal minden szellemi és materiális kapcsolatot is elvághassanak vagy a minimumra redukálhassák. Magyarországnak s^pp ipara Tan, de különböző, még ki nem küszöbölhető okoknál fogva oly drágán termel, hogy gyártmányait nyugati államokkal való konkurrenciában ezen és politikai okoknál fogva is nehezen tudja elhelyezni, minden igyekezetével tehát az agrár termeivények feleslegeinek exportjára kell erejét koncentrálnia. £s ennek eléréséhez joggal kélheti nemzetközi tényezők segítségét is, ugy Magyarország, mint bármely agrár állam, ez egyetemes probléma, mert teljes felborulásához vezethet a nemzetközi gazdasági egyensúlynak és veszélyeztetve lesz, ugy a politikai, mint szociális béke, ha az agrár feleslegek elhelyezetlenek maradnak. A mezőgazdasági termelés nem fokozható, csak nagyon kis mértékben, de produktivitását ellentétben az ipari termeléssel redukálni nem lehet, az nem alkalmazkodhat a piac felvevőképességéhez, sem semminemű konjunktúrához. Akármilyen túlkínálat állana is efő, a gazdát nem lehet arra szorítani, hogy egy hektáron ne 20 q, hanem csak feleannyi búzát termeljen. Az el. nem helyezhető mezőgazdasági produktum olyan nyomasztólag hat a gazdasági életre, hogy azzal m'inden faktornak számolnia kell. A mezőgazdasági túltermelés nagyobb veszélyt rejt magában, mint az ipari, amelynél az üzem redukálása, munkaidő csökkentése, legfeljebb a munkás elbocsátásával kapcsolatos üzemi szünetelés a legsúlyosabb következmények, amelyek azonban mindig inkább partikuláris jellegűek, mig egy ilyen eset a mezőgazdaságban, ahol sem üzemi redí&álás, sem szünetelés nem lehetséges, olyan generális zavarokat idézhet elő, ami föltétlenül kihat az általános és nemzetközi gazdasági, szociális, sőt politikai viszonyokra is. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a mezőgazdasági termeivények szabad forgalmaval foglalkozzanak az arra hivatott tényezők, mert ez nemcsak az agrárállamok, hanem a gazdasági kiegyenlitődöttségre felépíteti európai egyensúly követelménye is. ' Különösen fontos lehet Európára ezen szempontok felismerése, ha az amerikai «Dumping» Bili valóban életre születik. Szombaton délután kettős ünnepségen áldozik Nyíregyháza közönsége Kovács István nemzetőríőhadnagy emlékének. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Évről-évre április 22-én ünnepli Nyíregyháza közönsége a nemzeti eszme vértanujának, Kovács István nemzetőrfőhadnagynak emlékét. Az idén az ünnepség napja 23-án lesz. Szombaton délután fél 3 órakor kezdődik az emlékünnep a vértanú Luther-utcai szülőháza e lőtt, amelynek falában márványtábla hirdeti Kovács István emlékét. Az emléktábla leleplezése után vonul ki az ünneplők sokasága a temetőbe Kovács István sírjához. A városi tanács és a Kovács István Bajtársi Egyesület, az emlékünnepség rendezői a következő felhívásban fordulnak a város közönségéhez: Hazánkhoz hü magyar testvéreink! Immár nyolc esztendeje, hogy eldördültek a nyíregyházi törvényszék udvarán a gyilkos fegyverek, amelyek kioltották a legtisztább (Szeretet lángjában égő szivet, Kovács István nemzetőr főhadnagy nak minden magyar testvérét, polgárt és munkást egyforma hévvel szerető nagy szívé i. Nyolc esztendeje bontja a tavasz virágait a tnártir sirján, amely azóta a honfiúi erények messzefénylő oltára lett. És minden évben nagyobb lesz nevének legendás hatalma, összefogó, magyar hitre, nemzeti érzésre nevelő ereje. Ennek a névnek »nőttön nő tiszta fénye, amin t időben s térben távozik.« Az ő sírhalma zarándokhelye a magyarságnak, Nyíregyháza népének. Évről-évre felkeressük a vértanú sírját, hogy emléke megtisztítsa, erények fényességével hassa át lelkünket, hogv ennek az emlékezésnek tiszta forrásából merítsünk erőt a küzdelemre azért a forrón (Szeretett hazáért, amelyért ő feláldozta életét. Ebben az évben április 23-án délután lesz a nagy emlékezés ünnepe, amely most kettős ünnep lesz. Az ünnepség rendezői, Nyíregyháza város tanácsa és a Kovács István Bajtársi Egyesület bizton reméli, hogy a kettős emlékünnepen demonstratív erővel nyilatkozik meg Nyíregyháza város közönségének hitvallása a nemzeti eszme mellett és ott lesz az ünnepségen Nyíregyháza minden hazafiúi érzéstől átha'ott polgára. Az ünnepség első része a Kovács István Luther utcai szülőházának falába elhelyezett emléktábla leleplezése, második része a vértanú' sírjánál való emlékezés ünnepe lesz. A kettős ünnepre a vértanú szülőháza, Luther-utca 23. sz. ház előtt, április 23-án délután fél 3 órakor gyülekeznek a résztvevők. Tudjuk, ma már nincs senki közöttünk, akinek lelkében ott ne ragyogna a nemzeti érzés mártírjának neve, aki ne érezné életáldozatának fenségéi, ne érezné, hogy ez előtt a fenséges lelki nagyság előtt hódolnunk kell. Tudjuk, hogy felérkezett Kovács István eszméinek diadala a szivek millióin és hisszük, hogy az idei kettős ünnepség impozáns lesz, méltó Nyíregyháza lelkéhez, nagy hagyományaihoz. A kettős ünnepség programmja: 1. Az emléktábla leleplezés;: 1.. Hiszekegy. Énekli a Városi Dalegylet. 2. Ünnepi beszédet mond és az emléktáblát leleplezi: Szohor Pál városi főjegyző. Péntek, szombat, vasárnap ARANYHATTYU Szezonsléger! Hétfőn és kedden, április hó 25-én és 26-án Horváth Máim án vendégjátéka Vasárnap, április hó 24-én délután Koronkay Rózsi és Szigethy Annus felléptével STBILL \