Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-22 / 90. szám

1927. április 22 Kyíryidék. 3. Himnusz. Előadja a m. kir. 12. h. gy. e. zenekara. 4. Szózat. Énekli a Városi Dal­egylet. (Kivonulás az északi temetőbe.) 11. Emlékünnep a vértanú sírjánál 1. Gyászdal. Előadja a Tisztvise­lő Dalkör. 2. Pályanyertes költemény. Irta Tartallyné Stima Ilona. Előadja dr. Mayer Béla orvos. 3. Gyászinduló. Előadja a m. kir. 12." h. gy. e. zenekara. 4. Ünnepi "beszéd. Tartja Ge­duly Henrik, a tiszántúli ág. ev. egyházkerület püspöke. 5. Gyászdal. Előadja a Tisztvi­selő Dalkör. 6. Katonaság, hatóságok, egye­sületek és a tanulóifjúság az ed­digi évek szokása szerint virágot helyeznek a sirra. 7. Hiszekegy. Előadja a m. kir. 12. honvéd gyalogezred zenekara. Kovács István Bajtársi Egyesület. Városi Tanács. Jöjjetek el mindannyian, ál­dozzunk a vértanú emlékének! Minden évben mély hatást kivál­tó, társadalmi nevelés tekintetében is fokozódó jelentőségű a Kovács István ünnep, amely ebben az esz­tendőben a szokottnál is impo­zánsabb lesz. Április hó 21-én, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor: Császárnő Regény 8 felvonásban Főszereplő: POLA N6GRI Brodway csillaga Amerikai vígjáték 7 felvonásban. Főszerepben: MARION DAWIES Előzetes jelentés; Április 22-én, 23 án és 24 én, pénteken, szombaton és vasárnap Eta Páris Lubic3 remekműve. Reklámkirály Johny Hynes. M Iliül! BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Gliick Jenő bútoráruházában, Vay Ádám­utca 8. szerezheti be. Nagy választék Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefen: 234. 3391-2 ^IIIIllfnHlUllttlllltlltHffllllllHülllü!lll!'«!iü!!ní^ Erdélyben ezután szigornan ellenőrzik az idegeneket. Súlyos illetékeket rónak rájuk a tartózkodási engedélyek meghosszabbításáért. Aradról jelentik: Az elmúlt évek­hez hasonlóan ismét felmerült dz idegenek ellenőrzésének terve, ez­úttal azonban —• ugy látszik — az ellenőrzést keresztül is viszik, még pedig igen szigorú formában. Május 15-én kezdődik az uj rend, amelynek az az intenciója, hogy lehetőleg romániai munkásokkal helyettesítsék azokat a külföldi munkásokat, akik az országban tar­J tózkodási engedéllyel birnak. A munkaügyi felügyelőségek má'r meg is tették a kellő előkészülete­ket az ellenőrzési munkálatok meg­kezdésére. Ellenőrző bizottságokat'állítanak fel, amelyek előtt az idegeneknek } kötelességük útlevelüket és tartóz­I kodási engedélyüket bemutatni. A I munkaadónak okmányokkal keli igazolni, hogy a nála foglalkozta­tott külföldi munkás Erdélyben való tartózkodása milyen okoknál fogva szükséges. Most érkezett meg a hatóságokhoz a miniszteri rendelet, amely szerint tartózkodási engedélyek meghosszabbítása a jövőben különböző illetékekhez lesz kötve. Munkások vagy alkalmazot­tak a tartózkodási engedély meg­hosszabitásáért 200 íeit a speciális munkások 400 leit, az önálló vál­lalkozók 1000 lei illetéket fizet­nek. Nagyon elszaporodtak a patkányok Nyíregyházán. A patkány a legkártékonyabb és legveszedelmesebb állat. Patkánypusztitó napot kellene rendezni Nyíregyházán. — Eondrács Ágoston közvágóhidi igazgató nyilatkozik a leg­újabban bevált patkányirtó szerről. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Általános a panasz, hogy a patkányok nagyon elszaporodtak Nyíregyházán s mindinkább elő­térbe nyomul az a közóhaj, hogy más városok példájára, hatósági beavatkozással nálunk is patkány­pusztitó napot kellene rendezni, amely egyidőre elintézné ezt a végtelenül kellemetlen problémát. Munkatársunk felkereste ez ügyben Kondrács Ágostont, a városi köz­vágóhíd igazgatóját, aki a patkány­irtásról a következő szakszerű fel­világosítást adta: A Nyirvidék 1922. évi május hó 11-iki számában a berlini városi állategészségügyi hivatal által elő­irt összetételű foszforpépes husvag­dalékkal végzett eredményes kísér­letekről részletesen beszámoltam, ma pedig dr. Sághy Jenő orvosnak a »Ratopax« nevű patkányirtó sze­rével ugy a közvágóhídon, mint a város különböző részein, magán­házaknál végzett kísérleti eredmé­nyekről óhajtok számot adni. Mindenki előtt ismeretes az az óriási kár, melyet a patkány vi­lágszerte okoz. "És ezt figyelembe véve, egymagában nem elég az, hogy mennél többet és jobbat ter­meljünk, hanem ehhez még az is szükséges, hogy amit Isten verej­tékes munka árán megadott, abból semmi, vagy pedig mennél keve­sebb menjen kárba. Már pedig ott, ahová a patkány egyszer magát befészkelte, lakóház, gyártelep, raktár, üzlet, műhely, pince, kama­ra, ól, stb. évente nagy mennyiségű élelmiszer megy tönkre. Hát még az épületek rongálásával mennyi kárt és vesződ séget okoz. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a patkány a pisztos, bűzös csator­nákban és emésztőgödrökben sze­ret tanyázni s igy amellett, hogy undorító, számos emberi és állati fertőző betegség közvetítője, ter­jesztője. Dr. Neumark E. szerint a fertőző sárgaságot és a trichi­nát is a patkányok terjesztik. Dr. Kieselbach Gyula a Természettudo­mányi Közlöny mult havi számá­ban "fent hivatkozott német szerző előadása kapcsán részletesen fel­f sorolja, hogy- a pestist, a sertés­pestist, a ragadós száj- és körömfá­jást, a baromfigümőkort, sőt nagy valószínűséggel a veszettséget is a patkányok terjesztik. Megemlíti to­vábbá, hogy a villanyvezetékek át­rágásával rövidzárlatokat okozva, már sokszor idéztek elő tüzeseteket. Rongálásuktól még a gáz- és viz­vizetékek sem mentesek, jó lenne tehát, ha mielőtt a városi vízveze­téket, melyről az utóbbi időben oly sok szó esik — megcsinálnák, elő­zőleg tervszerűen elkészített raz­ziákat tartanánk a patkányok közt. Továbbá statisztikai adatokkal is szolgál, melyek szerint a patká­nyok évente" Angliában 15 millió font, Németországban 4—5 mil­lió márka, Dániában 12 millió ko­rona és Amerikában 200 millió dollár kárt okoznak. A patkány rendkívül szapora s mint első közleményemben emiitet­tem volt, egy indiai megfigyelés szerint egy "patkánypár utódai, ha mind életben maradnak, 1 év alatt 35 ezerre is felszaporodnak. Emel­lett nagyon okos, ravasz és óva­tos s ezért nehéz az irtásuk, mert gyakran megtörténik, hogy a ki; tett méreghez nem nyúlnak hozzá és ha látják, hogy társaik pusztul­nak, egyszerűen ' kereket oldanak s igy valósággal vándorolva másutt ütik fel tanyájukat Az itteni laktanyában egyidőben foszforpéppel irtották a patkányo­kat és megfigyelték, hogy akadt patkány, mely a foszforpép elfo­gyasztása után a farkát a torkára dugva, a mérget kihányta. Egy má­sik eset Tokajban történt, ahol egy társaság, melynek nyiregyházi tag­ja is volt, egy borpincében meg­figyelte, hogy a patkányok ho­gyan rúgnak be. A patkányok itt is a farkukat használták különöské­pen még pedig ugy, hogy azt a borba mártiögattáik s a nemes nedű 1 erről nyalogatták le, migle n eláztak s igy a vincellér könnyűszerrel agyonüthette őket. Sok patkányirtószer van forga­lomban s ezek vagy növényi vagy ásványi mérgek, vagy pedig bak­tenumkészitmények. A patkányirtószernek, legyen az bármiből készítve, a főkövetelmé­nye, hogy a patkány azt szívesen és gyanutlanul megegye, továbbá, hogy ölő hatását feltétlenül ki­fejtse és hogy az emberre és a hasznos háziállatokra ártalmas ne legyen. Ez a hármas tulajdonság a dr. Sághy-féle Ratopaxban, melyet a debreceni Rex vegyészeti gyár hoz forgalomba, meg van. Mert azt a patkányok szívesen megeszik és tőle tömegesen elpusztulnak, a kutya, macska pedig hozzá se m nyul, legfeljebb csak körülszagol­ja, a tyúknak, sertésnek és lónak Dedig nem ártalmas. A Ratopax még az egerekre is ölő hatást gya­korol. Ugyanis egy esetben egy üzlethelyiségből egyszeri alkalma­zás után sikerült vele az egereket teljesen kiirtani. A Ratopax kellemes ánizsszagú kávébarna folyadék, melyet haszná­lat előtt jól fel kell rázni és tiszta, lehetőleg zománcozott edényben vizze] felhígítani, mégpedig 1.0:10.0 hoz arányban. Most ebbe a folya­dékba kockára vágott szárított és lehetőleg fehér kenyeret teszünk s azt ázni hagyjuk benne. Majd alkal­mas eszközzel (csíptető, kanál stb.) a felszínen levő ken vérdarabokat az edény aljára nyomjuk, hogy azok is jól teleszivódjanak. Az igy jól átnedvesedett, átivódott ke­nyérdarabokat a már használatba vett eszközzel kirakjuk a lyukakba és a patkányjárásokba. A ratopaxos kenyérrel ne takaré­koskodjunk, hanem azt bőven rakjuk ki, hogy inkább maradjon, mintsem kevés legyen. Vagy pedig .fezeket a helyeket kísérjük figye­lemmel s ha "látjuk, hogy valame­lyik helyről a csalétek hiányzik, azt rögtön pótoljuk, mert tapaszta­latom az, hogy a rövid (órák) idő­közben egy s azon helyre 2—3-szor ismételre kitett ratepaxos kenyeret a patkányok szívesen elhordták és megették, mig a napok pár hét múlva ismételre kirakott ratopaxos kenyérből már csak keveset fo­gyasztanak. Különben is a szer 24 óra múlva elveszti hatását. A Ratopax hatása következtében ;a patkányok lábai összezsugorod­nak, megmerevednek s ilyenkor már menni sem tudnak, hanem in­kább gurulnak s részben a felszí­nem, másrészt pedig a lyukakban és fészkekben pusztulnak el. Hogy a Ratopax nem egyhamar, hanem csak órák múlva végez a patká­nyokkal, azt onnan gondolom, hogy a közvágóhíd mellett levő úgynevezett gulyásházban, ahol a patkányok már a szobába is bekap­tak, a ratopaxos kenyér kihelyezé­se után a falban egész éjjel olyan erős mozgolódás (döglődés) volt, hogy alig tudtak aludni, amit azóta a patkányok elmaradásával siri csend váltott fel. A felbonoolt patkányhullák gyom rát egészen, vagy féligtelten talál­tam kizárólag ratapaxos kenyérrel, RATOPAX Patkány- és egérírfó! Csodás hatású készítménye a modern vegyészeti iparnak, ame'y semmiféle házi­állatnak nem árt, de gyorsan és biztosan megöli az egeret és patkányt. Kapható: Dr.Szopkó Qezső „Aranysas" gyógyszertárában, Nyiregházán, \?ay Áchm ucca 5. Telefon: 427

Next

/
Thumbnails
Contents