Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-17 / 87. szám

1927. rrárcius 17. NVÍRVIDÉK. 9 Cement- és m árványmozaiklapo k, keramit-, mettlachiés fayencelapok gy'rí árban Kraszner Jozssí Gemsntárugyár R.-t.-ná! Budapest, X.,Kerepesi-út 67. Telefon J. 352-72. VÁLLAL: Burkolómunkát, műkó'munkát, Terrazzo- és Durbazaltbetonburkolatokat KÉRJEN ÁRAJÁNLATOT, mielőtt szükségletét fedezi. 1922-3 alá, oszt szépen emelködik fölfele, mint az edény gőze s eltűnt a kéménylyukon. Ekkor ugy mögijedtem, hogy nem mertem egy darabig éjszaka főnt förmi. Erre én rá merők esküdni, olyan igaz. — Szellembe nem hiszök! — száll az öreggel szembe Molnár András. Én se máma tüzelök először, -mért nem fátok hát én is! Hogy nem tudták vele elhitetni, amit mindnyájan láttak két szemőkkeC, olyan dünnyögve-formán hagyták magára. Éjfélre is járt az ido, hát fölkerekedtek egy szivveí-Iélekkeí. Molnár András elgondolkozott, nézett a tűzbe... Belebeszéli kegymásba... Rázogatta a feiét, hogy nem hiheti. Csöndesen hallatszott kívülről az eső hullása, idebent a tüz pattogása. A magáramaradt Molnár András egy tuskóra ült, pipált, ygy nézte a tüzet, mely fehéren égett. Álmosság ereszkedett rá, melyet hogy eloszlasson, felállptt, megdugta a katlant, tüzelt alá erősenBőgve égett a tüz, heve eggyévált az edények hevességével, áttüzesedett az e'_ész katlan. A katlant fedő cserepek "csücskein kihajtottak a sárga mázvirágok, majd gyöngy-* szemenkint csüngve egymáson, a tüz hevétől sárga szinök pirosra virított kí. Az egész katlan egy tüz: lángban van az edény. Hegyes lángnyelvek csapnak ki a cserepek közül. A tüz ördöge nyelvel, veszedelmes nyalogatásától az edény fehér színe kormosbíkás lesz. Molnár András ijedten kapítod, az erős tüzet kihúzni. Mielőtt az égő parázsból kihúzhatott volna, mérges kutyaugatás tereli el sürgős szándékától. Fogja a kutya, de nagyon — és — Molnár András nem mer a pitar* ájtóból kiiebb menni... Locsogást hall az udvaron... Mi lehet?... Bánthatta gyávasága, mert nagyobb bátorság okáért kezébe veszi a favágóbaltát s ugy megy ki, de csak az eresz alá. Akkor látja, hogy egy rongyos, lucskos nagy ember le s föl i^r^ál az udvaron... A kutya ugat szüntelen... Molnár András csak áll és néz... Nem szól egyik sem... Háromszor-négy szer végigment az udvaron a sárban, aztán eltűnt... András mester szalad a kapuhoz: be van zárva; nézi a kutyát: alszik a fekhelyén. * Másnap megadással újságolta Molnár András a tálosoknak, mint közös sorsuk részese: — Az éccaka szellemet láttam. Édes anyám, kedves anyám, csak az a kérésem, Albus-szappant, Albus-szappant hozasson énnékem. Albus-szappant sejhaj, nincsen annak párja, azt illik, illik, illik venni nagymosásra. A japán gomba. írta: dr. Emyei János. A müveit laikus, ha valamely betegségről általa megérthető . felvilágosítást akar szerezni, vagy megkérdi házi orvosát avagy ha nincs, felüti a lexikont, honnan eléggé szakszerű s a lexikon megjelenési idejétől függően, eléggé modern leírását kapja a kivánt betegségnek. Fenti, már eléggé ismert gombaféleséggel kapcsolatosan nézzük meg most mi, hogy mit mond a magyar könyvpiac legutolsó, európai niveaoju lexikon remekünk, a Révai Nagy Lexikona az érelmeszesedésről s abból is rsupán a címünkkel kapcsolatos, minket érdeklő részt ragadva ki belőle. « Érelmeszesedés ' arteriosclerosis), az ütőerek falainak megbetegedése... a belső hártyán... ennek rugalmas szövete megkevesbedik s kötőszövet által pótoltatik... elfajul... meszesedés áll be... az érfalak merevek lesznek... vérkeringési akadály lép fel... vérnyomás emelkedés... megkívánt erősebb munkára... a szív tágul... az erek tágulnak... a kis erek lumene szűkül stb. stb.» Tünetei eléggé ismertek, hiszen uton-utfélen halljuk a panaszkodók jeremiádjait. Korral jön, öröklékenység hajlamosít reá, mondják. A dolognak közelebbrőli megvilágítása érdekében folyamodjunk egy mindennapos hasonlathoz: a vizvezetékcsőhöz, mely lehet beton avagy fém. fA rajta keresztül áramló viznek sodra, bármily kemény is az anyag, koptatja, nyüvi a cső belső falát s ha megfelelő időközökben nem cserélnék, egész elvékonyodva tönkreménnének, v meghasadoznának. Hirtelen nagy 1 nyomás esetén azonban még eléggé ép állapotban is könnyen csőrepedés áll be s a viz a talajba ömlik, sőt itt is vannak egyes " baktériumféleségek, melyek a fémcsőben megtelepedve a fém anyagát feloldják s így okoznak csőrepedést. Ez pedig beton, fém! Mennyivel nagyobb ennek az ellen állóképessége, mint az érfalnakmelynek anyaga élő szövet, fizikai és mechanikai ingereknek oly sokszor kitett pusztulékony sejtek. A szervezet is gondoskodik a pusztulásnak könnyen kitett sejtek pótlásáról, regenerálásáról, de, sajnos, ennek eléggé szük a határa. A rugalmas, belső falat követő sejtréteg ujjáképző ereje hamar kiffrtérül s a természet, mely hiányt nem tűr, silány anyaggal bár, de pótolja eme rugalmas rostokat rugalmatlan kötőszövetrészletekkel, amelyek közé, hogy a vérnyomást egyensúlyozó erőt is pótolhassa, mind több és több mészlemez rakódik íe s ekkor kezdődik a baj, melynek hosszú, első stádiuma még szinte észrevehetetlenül, azaz tünetmentesen zajlik le s mire a kellemetlenségek fellépnek (szédülés, agyvértólulás, nehéz légzés, agyrészletek ellágyulása, funkcióbeli kiesések, szivtáji fájdalmak, halálfélelemérzés stb.) már magán az alapbetegségen nehéz, csaknem lehetetlen segíteni s a loezielési mód inkább csak tüneti, melynek eredménje csak ideig-óráig nyújt menetieket. Egy nagytudásu öreg orvos barátom mondotta egyszer: ha megtekintünk egy elmeszesedett érfalpreparátumot a mikroszkóp alatt, józan elmével sohsem gondolnánk arra, hogy e betegséget meggyógyítsuk! Igaza van! De az élet, a haladás nem tűr stagnációt. A napnak szinte minden pillanata meghozza a maga újságját, a maga felfedezését, mely mind előbbre viszi a kulturát, a tudást s mindég ujabb teret és rejtett misztikumot tár fel a kutató elme előtt, leegyszerűsítve az eleddig érthetetlent, kinai falnak mondható akadály egy-egy ujabb részét dönt ve le. Egy ilyen látó-tudást takaró falrészlet dőlt le a vitaminok és hormonok megismerésével. A látás Tiamarabb volt meg, mert a gyakorlati élet előbbre járva tudatlanul is, reávezet a jora, hasznosra, ha mibenlétét még nem is ismerjük, alaklamazásuktól nem tekinthetünk el. A vitaminok és hormonok részletes tárgyalására jelenleg nem térhetek ki, helyszűke miatt annyira, amennyire szeretnék, csupán röviden vázolom mibenlétüket. Vitamin: még ismeretlen összetételű anyag, melyet csak hatásában ismerünk, jelenléte a táplálékban múlhatatlanul szükséges az egészség megtartására. Friss ételek tartalmazzák, hosszú főzés, konzerválás elpusztítja s hiánya skorbutot, pellagrát, angolkórt, beriberit stb. eredményezik. A hormonok: a szervezet belső mirigyeinek (pajzsmirigy, agyalapi mirigy, toboz-mirigy, hasnyálmirigy, here, petefészkek) váladéka, mely a véráramlás utján kerül el a iest. minden részébe. Itt tér át ulunk á japán gombához. A gyakorlati élet már régen felismerte a japán gombában rejlő erőt, mely bizonyos, egymással symbiosísban (társas együttélés) élő erjesztő gombaféleségekből áll s amely a szervezetbe jutva, annak ellenállóképességét, sőt regeneráiékepességét fokozni tudja. Figyelemreméltó annak roppant szaporodóképessége s a kísérleti uton bebizonyított dus vitamin és hormon tartalma. A kísérletekkel Vezér Frigyes, ezelőtt tatatóvárosi, jelenleg budapesti gyakorlóorvos foglalkozott es foglalkozik behatóan s az eddigi eredmények nagy része nevéhez fűződik. Kísérleti állatain a legmesszebbmenő részletességgel megfigyelte hatását s a laboratóriumi kísérlet igazat adott az életnek, mert már céltudatosan vált alkalmaztatása az emberi betegségekkel szemben isA kísérletek megállapították, hogy a vitaminoknak eddig ismert négy formája A) a csontok fejlődését, B) a szövetek általános táplálkozási mechanizmusát, C) az érfalak táplálkozását, D) a tesf növekedését elősegítő eme gombafajnál együtt található, ami pedig a legkülönbözőbb tápanyagokban eddig csak részleteiben van meg, azaz amelyik az A)-t tar talmazza; nem föltétlenül bir a D)-veI stb. Bebizonyosodott, hogy a nemiszervek, a belső érfal ujjáképződését elősegítő hormonok a f

omba termékei között megtalálatók s még ezenkívül mennyi lehet ama ismeretlen vegyi összetételek légiója, melyek az emberi testben az élet fenntartására nélkülözhetetlenek. Az érelmeszesedéssel kapcsolatos kísérleteknél reájöttek, hogy az adnenatin (a mellékvese hormonja) mesterségesen alkalmazva is előidézi a mészlerakodást; a japán gombávali kísérletek kapcsán, amidőn az adrenatint gyakori kis adagolásban nyújtották, ugy módosítva, hogy egyidejűleg japán gombakivonatot is adagoltak, a szűkült, elmeszesedett vérerek kitágultak, a magas vérnyomás kiegyensúlyozódott s az adrenalin