Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-04 / 51. szám

JNtVf RVIBEIL 1927. március 4. .'JFtKSlWIH Elitélték a Kossuth­utcai verekedőket. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Még élénk emlékezetűinkben van az a parázs verekedés, amelyet egy mulató társaság egy kora hajnalon a Kossuth utcában rögtönzött és melynek hevében súlyos szurásise. beket ejtettek egymáson. A kir. törvényszék Szalontay tanácsa most vonta felelősségre a verekedőket, akik közül Jeszenszky Józsefet és Laczkóczky Istvánt egyenként 3 havi fogházra és 8 pengő pénzbün­tetésre itélte súlyos testi sérttésért. A büntetési időt az eddigi fogság­gal kitöltöttnek vette, a többi vád­lottat pedig felmentette a bíróság. Nyíregyházi házakra hosszúlejáratú kölcsönöket közvetitek előnyös feltételek mellett. Péchy Sándor, Széchenyi-tér 4, Fráter Lóránd Nyíregyházán. A Korona nagytermében a Bes­senyei Kör tegnapi hangversenyén egyetlen hely sem maradt üresen, eljöttek a magyar dal és ebben a magyar lélek, a magyar sziv hit­valloi, akiket ellenállhatatlan varázs zsal vonz a hegedű, ha magyar dal sir húrjáról. Mi is azon sirni való, hogy a ménes ott delelget valahol a csárda mellett! Szabolcska eb­ben a kérdésben veti fel a ma­gyar dal sajátos erejének misztériu­mát és ebben a kérdésben ott van a felelet is. Mi tudjuk, hogy mi a sirni való benne és nem csodál­kozunk, ha idegen föld fia nem ér­ti, nem tudja. A magyar mult szen­vedései, fájásai nem tűntek el nyomtalanul, talán nem is tudunk azokról a diszpozíciókról, amelye­ket a messze pusztákról ideszakadt és. századokon át létért küzdő ma­gyarság lelkében adva vannak. »Ha az öröm legjobban festi képem, ma­gas kedvemben sírva fakadok, de arcom vig a bánat idejében, mert nem akarom, hogy sajnáljatok«. — Petőfi jellemzi igy a magyar lelki­séget es ez a sajátos lélek örök lángolással él a magyar dalban. A cigánymuzsika előtt hegedősök, lantosok, gajdosok, jejtősök adták 'át a századok historiumán átszű­rődött, halhatatlan magyar géniusz legeredetibb megnyilatkozását, a dalt és most vannak nótaszerzők, akik a hegedősök utódjaiként ál­lanák a tömegek felett, hogy nó­tázásukkal bevetítsék a lelkekbe a magyar dal szavából áramló örö­költ érzéseket. Ilyen nótafa Fráter Lóránd hegedűje, amelyről soha el nem muló szépségek illata szállt fel, aki hivatott énekese a magyar­ságnak. Egy-egy nótája, mint a Csak még egyszer gyermek tudnék lenini..., Tele van a város akác­favirággal... olyan kincsei a magyar poézisnek, mint a legnagyobb köl­tők örökbecsű müvei. Es Fráter Lóránd hegedűje ma mély szomo­rúságában az eddiginél is jelentő­sebb nemzeti erő, az élet titokza­tos forrása, amelynek patakja csil­logón árasztja a magyarság élet­italát és trianoni határokat nem is­merve beáramlik minden magyar szivbe, hogy soha ne tudjon más ritmus szerint dobogni, mint ma­gyarul. Mikor Fráter Lóránd hege­dűje megszólalt a Korona áhíta­tos közönsége felett, ugy zengtek a dalok, mint élő tiltakozás minden ellen, ami idegenséget jelent, ide­gen szellemet áraszt, blazírttá, ma­gyartalanná, seszinüvé tevő dzsessz ben rikoltás. Előbb Erdélyország fájását síró b'us dalok zendültek meg a költő ajakán, majd búsongó és friss ütemű dalai következtek. A közönség tomboló tapssal, köny­nyes emlékezéssel fogadta a régi és uj nótákat. Különösen a csók­nóta, meg a cigányasszony sátorá­ról, a zimberi-zombori szépasszony­ról szóló nóta keltett friss hatást Fráter forrón magyar előadásában. A Legyen ugy mmt régen volt c. fájó vágyakozással áthatott dal ün­nepi érzést keltőn zengett. A Frá­ter dalok sikerét nagy mértékben | motiválta az a kongeniálisan igaz és szép magyar zenekíséret, ame­lyet Kiss Bela debreceni zenekara nyújtott. Fráter Lóránd érezhette a feléje verődő tapsokból, az uj­jongó köszöntésből, hogy nótázásá­ra kinyíltak itt a szivek, mint a magyar mezők virágai a májusi napsugárra. Hintse, hirdesse még soká árassza ezt a tavaszi fényt és meleget, hadd viruljon az ádáz, gyötrelmes magyar télben a szivek reménykedő tavasza. Kövér Gyula képkiáliitása iránt napról-napra nagyobb az érdeklődés. A képvásár lassan megindult, s már több képnek akadt gazdája. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kövér Gyula festőművész kiál­lítása iránt a városháza nagytermé­ben napról-napra élénkebb az ér­deklődés. A gyönyörű képeknek ál­landóan sok nézője akad, sőt a kö­zönség szokás szerint lassan in­duló vásárlási kedve is megmoz­dult. Természetesen a lateiner osz­tályból akadtak az első vásárlók, akiknek igazán volna pénzük, azok még tartózkodnak. De reméljük, nem sokáig tart ez az állapot, mert a képek olyan nívósak és olyan vonzók, hogy va­lósággal megfogják a szemlélőt. — Aki többször megnézi a kiállítást, annak lelki kényszerűség lesz a vá­sárlás, amely annál inkább keresz­tülvihető, mert a kiváló művész igen méltányos árakat és feltételeket szab a venni szándékozóknak. A kiállítás, amelynél szebb és ' nívósabb a Benczur-képek nyíregy­házi szereplése óta nem volt Nyír­egyházán, még csak néhány napig marad nyitva s igy a helybeli pub­likumnak csak ez alatt a rövid idő alatt lesz módjában a képekben való gyönyörködés és azoknak megvá­sárlása. Fokozatosan szüntetik meg a nyíregyházi csordalegelét. A város képviselőtestülete tárgyalta a csordalegelők meg­szüntetését. Lovas Kovács Já nos a javaslat ellen foglal ál­lást. „Nem csekély terület az, mondja, elődeink legelő céljára felhasználtak. Sokan foglalkoz­nak ebben a városban földmive léssel, akik a város körüli földet kiszipolozzák, ha nem tudják tárgyalni. Legyen tehéntartás, csordalegelő a jövőben is. Ve­gyük le a napirendről ezt az indítványt." Erdős Bertalan is kéri a csordalegelő fenntartását, mert fél a tejmizériától. Szohor Pál elnök szavai szerint nem fér össze a városiassággal, hogy a város belső területén csordára vonuló tehenek legyenek. A föld­művelőknek nem okoz kárt, hogy a város belső területéről eltilt­juk a tehén csordára hajtását. De higiéniai szempontok szóla­nak a csordalegelő fokozatos megszüntetése mellett. A ha lasztó indítványt Szohor Pál szavazás alá bocsátja, de a kép­viselőtestület nagy többsége a csordalegelő fokozatos meg­szüntetése mellett foglalt állást. Szegény nők 1 Nem elég hogy tilos a Icacsintás, A nőket újabb baj fenyegeti : Most már hosszú szoknyával akarják Szegényeket megrövidíteni DIOIKUS. (*) Gyermekdivatlapok a tavaszi szezonra nagy választékban érkez­tek az Újságból tba. — Szőnyegek nagy válasz­tékban és rendkívül olcsón Zöldhelyinél, Bethlen-utca, az Ujságbolttal szemben. APOLLÓ Kizárólagos bemutatási joggal! JULES VEK'SE halhatatlan remekműve EVASH üOSJQUföfi fllmremeke Strogoff Mihály előadásainak sorrendje: Csütörtökön */ a6, 7 és V 210, Pénteken 7 25, 7 és i/aio, Szombaton 7*5, 7 és 1/ 210, Vasárnap d. e. 10 órakor (Matiné), d. u. V 23, 5, V2 8 és 8/*10 órakor. Előadások pontosan kezdődnek, ezért kérjük a pontos megjelenést. Hétfőn Balázs Béla világhírű regénye: Kedden Egg bankjega kalandjai A mai kor drámája, imogene Robertson a főszerepben. Aki Suhanesz-féle bútort vesz, ottan nincsen sohanesz. • -MÁM.:. •••• ">. r-ii.'^/if, f .v-i KISFA PTÁR Február 4. Péntek. Róm. kath. Kázmér. Gör. kath. Gerazim. Prot. Kázmér. Izr. Adar 30. Apolló Mozgó: Kizárólagos be­mutatási joggal Iván Mosjou­kin íi lm remeke: Strogoff Mi­hály (V 25, 7 és V2IO órakor). Diadal Mozgó: A hercegnő csókja, Bécsben a mult század 50-«s éveiben játszódó bájos törté­net 7 felvonásban és Legény a talpán, vadnyugati kaland 6 felvonásban. (5, 7 és 9 órakor.) Városi Mozgóképszínház: Zoro és Huru főszereplésével: A protzbadeni főkapitány és Az autós kisasszony. (5, 7 és 9 órakor.) Városi gőz- és kádfürdő: nyitva reggel 6 órától. A gőzfürdő kedden és pénteken csak nők részére van nyitva. Vármegyei Jósa-Muzeum: nyitva 9—13 óráig. A Nytve je'gpályája: zárva. Kövér Gyula festőművész kiállí­tása a városháza nagytermé­ben. (D. e. 10-l-ig, d. u. 3—7-ig.) Egész héten át a dr. Szopkó fo Haissinger-gyógyszertárak tar­tanak éjjeli szolgálatot. Vásárok jegyzéke: Nyíregyházán minden szombatén állat- és kirakodóvásár. Március 4-én, pénteken: Állat­és kirakodóvásár: Biharnagy­bajom, Hosszupereszteg (ser­tésvásár bizonytalan). Kirakodóvásár: Orosháza. Marha-, sertés és juhvásár : Gyoma. Március 5-én, szombaton : Állat­és kirakodóvásár: Tápiószent­márton (autóbusz járai), Vése (sertésvásár bizonytalan). Állatvásár: Szegvár. Lóvásár: Gyoma. Boldog tüz. A lelkembe halk derii csöndje hull ma — Csodákban hinni: nagy, merész dolog; uj hittel hinni: isteni ajándék, hogy álom-váramon uj zászló lobog — Lobog-lobog és.. . kék lidércfény éled, mint balga gyermekségem tájain messze-hegyek titkos-mély rejtekének köd-ölében varázsos éjszakákon, kincses korsóm a szellemeknek — mely megcsörren varázsos éjszakákon. Honnan veszem e drága álmodást? Honnan élem ki e boldog tüzet ? —' Mikor szent daloknak hervadt hangja [száll s az éjszakában bús csillagtüzek remegnek, csak egyre remegnek — s a Halál suhau sötét köntösében s gyötrelme ég összekulcsolt kezeknek valahol talán... s az én két szememben könnyek patakja alig hogy elmulóban. s már is élet van az én két szememben, Könnyek patakja, érzem, egyre halkul s lágy ívelésű szivárvány hajol át hídján az életnek s színei tüzében hordoz egy elérhetetlen koronát. Nézem a csoda-ékszert sápadt-irigyen, mily messze vagy, ó balga vágyak hídja s valami késztet, hogy felé vigyem n az életem, melynek mélységes taván minden átalrezdül éppen ugy, mint Isten szemének mélységes taván. TARTALLYNÉ, STIMA ILONA.

Next

/
Thumbnails
Contents