Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-24 / 68. szám

Hazaárulás vádja. 1999. máreius 24 Románia nem panaszkodhat amiatt, hogy parlamentjében a magyarok túlnyomóan volnának képviselve. A legutóbbi választások alkalmával bármennyire is paktum előzte meg a kampányt, a magyarság kisebbségének számarányához képest még sem tudott a román kormány erőszakos intézkedései miatt megfelelő képviselethez jutni.. Ugy látszik, ezt a csekélyszámu képviseletet is sokalják, mert az utóbbi időben egymásután szeretnék a magyarsag képviselőit megfosztani"' mandátumaiktól.. Barabás Béla, aki Arad város képviseletében került a bukaresti szenátusba, lelkes védelmezője a leigázott magyarságnak, de a kisebbségek jogaiért olyan higgadt önfegyelmezéssel küzd, hogy, csak a legrosszabb indulatu üldözési politika foghatja rá azt a vádat, amit most ellene felhoztak. Barabás Bélát hazaárulónak kiáltották ki, ezen az alapon felfüggesztették mentelmi jogát s ez a magyar férfiú ilyen súlyos váddal terhelten fog a román bíróság elé állani. Ezt az állítólagos haza- j árulást még 1924. husvétjének hetében követte volna el, amikor a Brassói Lapokban megirta húsvéti cikkét, amelyben semmi egyebet sem állított, minthogy' megállapította a magyarság teendőjét.. Szerinte ez nem lehet egyelőre más, mint a hallgatás és türelem. Figyelmeztette azonban az uralkodó román rendszert, hogy a magyarságnak Erdélyben nemcsak tekintélyes száma, de súlya és értéke is van. Senkit se tévesszen meg a külszín, mert mindaz, ami felületes vizsgálat mellett arra enged következtetni, hogy a magyarság nem rendelkezik Erdélyben azzal a statisztikai számmal s nem birja azt a kulturértéket, amit évszázadok óta az ősfoglaló lakosság ott kiküzdött magának, ez csaló fata morgana, amit a Bukarestből irányított román politika nagyon ügyesen tüzzel-vassal megtudott teremteni. Olyan magyar városban, mint Arad, Kolozsvár, Nagyvárad és Brassó, az idegen nem talál egyetlen magyar feliratot, nem lát magyar cégtáblát s amikor emberekkel érintkezik, egyebet sem hall, mint magyar szót. Ezt irta meg Barabás Béla húsvéti cikkében, ami, ugy látszik, a román büntetőtörvények paragrafusai alapján kimeríti a hazaárulás fogalmát.. Nem szabad Barabás Bélának azt állítania, ami a valóság, hogy Aradon 29..400 magyar ajkú s 12.700 román és 5300 zsidó lakos van. Ez olyan tény, amit nem lehet megváltoztatni még azzal a meghamisított statisztikával sem, amit csak a min^p hoztak nyilvánosságra román hivatalos kö- J rök. Barabás Béla felemelt fővel állhat a román bíróság elé, mert szó sincs arról, hogy ő hazaáruló politikát folytatna jelenlegi hazája ellen. Tudjuk ró'ra. hogy legutóbbi budapesti tartózkodása alkalmával is olyan határozott kijelentést tett barátai előtt politikai működéséről, amelyik kizárja a hazaárulásnak legkisebb lehetőségét is. Barabás Béla és a többi magyar képviselők azon az állásponton vannak, hogy a magyar kisebbségeket nem titokban, hanem nviltan kell védelmükbe venniök s az inkriminált húsvéti cikk is egy ilyen nyílt, rnagyaros igazsághangoztatásnak nevezhető. Titokzatos gyilkosság a fehérgyarmati országúton. Az áldozatot a nyíregyházi kir. törvényszék orvosának közreműködésével fogják felboncolni. Nyiregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.), A fehérgyarmati országút mellett tegnap délután a szekeresek egy férfihullát találtak. A holttestben Nyitrai Kovács József állandó lakhely nélküli napszámost ismerték fel. A rendőri hullaszemle megállapította, hogy a holtesten külső sérülés nyomai láthatók és J minden bizonnyal bűncselekmény történt. Az esetről telefonon értesítették a nyíregyházi kir. ügyészséget, amelynek intézkedésére Nyitrai Kovács Józsefet fel fogják boncolni, ha a fehérgyarmati járásbíróság szemléje megerősíti, hogy gyilkosság történt. A boncolásra Fehérgyarmatra utazik a nyíregyházi kir. törvényszék orvosa is. fii történt Kossuth Lajos halálának évfordulóján lyiregyházán ? (A Nyirvidék tudósítójától.) — Az ev. iskola Vöröskereszt ifjúsági egyesülete folyó évi márciui 20-án •igen .sikerült gyermek szinielőr > adást rendezett az iskola tornatermében, amellyel röviden már foglalkoztunk. Élőadták a «Lilike babái» c. bájos tündérmesét.. A rendező bácsik és nénik a meghívójukban nem tüntették fel névszerint a szereplő gyermekeket, valószínűleg azért, hogy jt közös* együttes érzés szép megnyilvánulásában valamennyijüké legyen a siker. Mindenik szereplő, a rendező bácsik és nénik kedvére, megelégedésére oldotta meg feladatát. Igy egyénileg mi sem dicsérünk meg senkit, mert valamennyien érdemeik a dicséretet, a két rokokó baba és táncuk, négy magyar baba, két székely baba, az álomtűndér, törpék, suszterinasok, iskolások tánca, a falusi és városi kislány társalgása, tündérek a közönséget elbájolták játékaikkal. Két dologra azonban kitérünk. Egyik az, hogy rámutassunk arra, fmelyszerint ezt a gyermekünnepséget, a nagy Kossuth, a turini önkéntes száműzöttnek elhalálozási évforduló napján rendezték. Kossuth tündöklő nagysága e napon szűnt meg élni, szellemrésze harminchárom esztendővel ezelőtt e napon szállott teremtő Urához. Nem szabad továbbá lekicsinyelni azt sem, •hogy a Kossuth iparvédelmi törekvésének atomját látjuk az Ifj. Vöröskereszt munkájában. Ez az ünnepség ennek is hódolt Neumann Jenő "egyesületi vezető fáradozása folytán, ki a «Tiindérmese» előadását üdvözlő és tájékoztató beszéddel nyitotta meg. Tájékoztatta a nagy számban egybegyűlt hallgatóságot az Ifj. Vöröskereszt keletkezéséről, céljáról és törekvéséről. A vöröskereszt intézmény hazánkban hét, Nyíregyházán négy évre tekinthet vissza. Erre vonatkozólag Neumann Jenő mondotta: Az Ifj. Vöröskereszt eszméje Amerikából indult kí, hol a háború, alatt az ifjúság maga kívánta kivenni a részét a vöröskereszt emberfeleti munkájából. Milliókra imént azon ifjak száma, kik a Vöröskereszt zászlaja alá tömörülve, hatalmas támogatásban részesítették az Egyesült Államok küzdő hadseregét. Adományokat gyüjtötek, kórházi felszereléseket készítettek, meleg ruhával és egyéb holmival látták el a katonaságot és az egészségügyi intézményeket. Istápolták a háború rokkantjait és nyomorultjait, segítségére siettek a hadbavonultak gyámoltalan hozzátartozóinak. A háború befejezése után a mozgalom az ifjság körében nemcsak hogy nem szűnt meg, de tartalomban és formában lényegesen kibővülve, az egész világon szétterjedtA Vöröskereszt Egyesületek Ligája Genfben, kiváló éleslátással felismerte az ifjúság ezen egyesülésében rejlő hatalmas erőt, feladatául tűzte ki ezen intézménynek Európába való átültetését és megszervezését. Magyarországon áz amerikai vöröskereszt kezdeményezésére 1920 decemberében kezdett a Magyar Vöröskereszt e kérdéskel foglalkozníi s a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal egyetértve, beható tárgyalások alapján megállapították az Ifj. Vöröskereszt szervezeti szabályzatát. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur körrendeletíleg hivta fel az egyes tanügyi hatóságok és iskolák figyelmét az Ifj. Vörö'ske(*) Elegáns ta

va*zi dhatlapo* nagy választókban érkeztek az Ujságboltba . ^ Városi Mozgókép Színház Március hó 23 , 24- és 25-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9, pénteken 3, 5, 7 és 9 órakor ZORQ-HURU legújabb filmje, a budapesti premier színházakkal egyidőben A két szoknyavadász Két kitűnő gentleman viharos karrierje 8 felvonásban. Kisérő műsor R

0fr

0g6 faalál A 7 és 9 órai előadások katonazenekisérettel! Szombaton Vasárnap Dalolj bolond! Svéd világattrakció. resztre. A Magyar Ifj. Vöröskereszt jóllehet csak rövid ideje áll még fenn, azonban megcsonkított hazánk kis terjedelméhez képest elég számottevőnek mondható. Nézzük hát mi az Ifj. Vöröskereszt vezéreszméje? A gyermekek lelkében az emberbaráti eszméket már minél korábban a gyermeki lélek még fogékony stádiumában belecsepegtetni, őket a cselekvő jótékonykodáshoz hozzászoktatni s a közegészségügy alapelveit az ifjúságon keresztül minél szélesebb körben terjeszteni és végül a gyermekeket a termelő munkára szoktatni s bennük a kézügyességet és stilusérzéket fejleszteni. Az egész mozgalom éltető ereje a Vöröskereszt szellemének a gyermekek lelkébe való átplántálása. A Vöröskereszt eszméjétől áthatott gyermekben buzogjon fel az óhaj, hogy embertársainak gondozójalehessen. össze kell kötnünk a jó és rossz sorsban levőket. Meg kell osztatnunk velük egymás gondját, egymás baját és örömeit. Az igy megnemesült gyermeki lélek azután különösen fogékony lesz honpolgári kötelességei iránt is és szive meg fog telni izzó hazaszereitettei s ezzel a neveléssel képesek olyan uj generációt nevelni, amely meg fogja teremthetni ismét Magyarország régi dicsőségét. Az £. V. K. működésének gerincét az úgynevezett munkádéi, utánok alkotják, melyeken az egyes csoportok a rendelkezésükre bocsátott anyagot feldolgozzák, az egészségügy köréből vett előadásokat hallgatják, miáltal hathatósan fejlesztjük az egészséges élet iránt való érzéküket. A feldolgozandó anyagot gyermekjátékokká, gyönyörű kézimunkákká s egyéb hasznos tárgyakká varázsolják a páratlanuul ügyes gyermeki kezek. S az ezek értékesítéséből befolyó összegeket maguk az ifjak az általuk szabadon választott jótékonycélra, lehetőleg közvetlen az arra reászorulókhoz juttatják s ezáltal a jótétemény közvetlen hatásán kívül még azt is elérjük, hogy a gyermekeket máikorán hozzászoktatjuk a jótékonyság gyákorlásához, miáltal lelkét leginkább nemesitjük s fogékonynyá tesszük a könyörületesség iránt. Igy közvetve bár, a modern kor anyagias és sokszor rideg szellemét a gyeqnek lelkének még fejlődésre képes stádiumában enyhítjük s ezzel közelebb hozzuk azt a legideálisabb valláserkölcsi felfogáshoz. Általában, aki az I. V. K. működését tárgyilagosan megfigyeli azt nern kell külön meggyőznünk arról, hogy ezen intézmény a hazafias és vallásos nevelés egyik leghathatósabb segédeszköze. Ennek felismerése vezette egyházunk bölcs vezetőségét arra, hogy ezen intézményt iskoláinkban -megszervezze s hogy annak sikeres működését biztosítsa is, évről-évre anyagilag is támogatja. Adja a Mindenható, hogy az a tőke, melyet egyházunk gyümölcsöztetés céljá. ból Ifj. Vör. Ker. csoportunk gyámolitására áldoz, gazdagon kamatozzék egyházunk s édes hazánk javára. Az I. V. K. csoportok karácsonyi vásárai, ünnepélyei, melyeket az egyes csoportok anyagi megerősödésük céljából rendeznek, igen alkalmasak arra, hogy az iskola és a nagyközönség között egy bizonyos kapcsolat létesüljön. A tanerők és szülők közötti sűrűbb érintkezés és jó viszony pedig a gyermekek nevelésének tökéletesítésére igen nagy kihatással jár. Az I. V. K. céljai és törekvéset nagyjában hasonlatosak a cserké-