Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-22 / 66. szám

2 Jm'YÍRYLBÉJL lSff. mirmns 22. Tiszta vizet a pohárba. A hadikölcsönöknek sokat megvitatott kinos problémája legutóbb az egységespárt egyik értekezletén is szóba került. Bethlen miniszterelnök egy felszólalás nyomán végre tisztán és kategorikusain leszögezte, hogy a maga részéről az államnak sem hadi, sem semmiféle más tartozását valorizáltatni nem hajlandó a felelőssége tudatában. Egyben azt is kijelentette, hogy igenis hajlandó azokat a kötvénytulajdonosokat, akik egész vagyonukat hadikölcsönbe fektették s vagyonukat elvesztették s más keresettel nem birnak, szociális akció révén valamennyire megint tűrhető helyzetbe juttatni. A miniszterelnöknek ez a világos és kétértelműségre alkalmat nem adó kijelentése, röviden anynyit jelent, hogy általános valorizációról szó sem lehet. Egy háborút vesztett államnak mindig nehéz kérdése az ilyenféle kötvények visszafizetése. Két eset lehetséges. Vagy valorizál az állam és ebbe tönkremegy, vagy pedig nem^ valorizál s ezzel bizony a kötvénytulajdonosokat sérelem éri. Kérdés: általános, az egész nemzet érdekeit tekintő szempontból melyik utat válasszuk? Nyilvánvalóan mindenki méltatlanságnak érzi, ha az egyszer kölcsönadott pénzét nem tudja visszakapna. De kérdezzük mi, mit érne ez a visszakapott pénz abban az esetben, ha éppen az állam óriási terhei folytán egy államcsőd lépne fel, pénzünk elvesztené stabilitását s az egész magyar életkomplexum ismét válságba jutna, amelyből talán nem is lenne feltámadás. Találóan mondta a miniszterelnök, hogy a múlttal szemben való kötelezettség miatt nem hajlandó a nemzettel szemben való jelenlegi kötelezettségeket figyelmen kívül hagyni. A magyar nemzetnek élni kell, egy általános valorizáció pedig könnyen azt jelenthetné, hogy elvágjuk vele a nemzet életét tartó fonalat. Nyomatékosan kérte a magyar közönséget, hogy kijelentéseit vegye tudomásul, mert bármennyire is igaza van a méltányosság szempontjából a bari ikölcsönkötvény tulajdonosoknak, de az egész magyar élet és magyar jövő szempontjai szerint viszont azoknak van igazuk, akik óvatosságot javasolnak. Rengeteg szociális problémával feell foglalkoznia az államnak egy elvesztett háború, egy forradalom és egy kommün rettenetes pusztításait kell pótolnia. Szemben áll itt egymással az egyénre vonatkozó ethika, a nemzetre vonatkozó ethikával. A mai súlyos helyzet szabad választást nem enged, hanem a dolog természete szerint parancsolólag irja elő a nemzet érdekeinek az egyének érdekei fölé való helyezését. Ebbe tehet mindenkinek bele kell nyugodni, viszont ha a hadikölcsöntulajdonosoktól ilyen nagy lemondást és áldozatot kér az állam, akkor ők pedig azt várhatják el joggal, hogy az állami és autonomiafís gazdálkodás terén a legnagyobb takarékosság elve érvényesüljön s olyan esetek ne fordulhassanak elő, mint amilyenek legutóbb is felizgatták a magyar közvéleményt. Szigorúság csakis egyik oldal felé nem szolgálja a megnyugvás ügyét, ellenben, ha azok, akik most károsodnak azt látják, hogy ugyanaz az erély érvényesül minden téren, mint amelyik a hadikölcsönvalorizáció megvalósítását lehetetlennek jelenti ki, akkor köny^ nyebben fognak belenyugodni mégis csak súlyos veszteségeikbe. A hazáért áldozatokat kell hozni, ez igaz, de ezekből az áldozatokból mindenkinek egyformán kell kivenni a részét. Vasárnap délután volt a Leánykálvinenm első szülői értekezlete, amelyen Dobay Sándorné igazgatónő nagyhatású előadást tartott a serdülő leányok neveléséről. Kiss rerenc egyetemi tanárnak az a terve, hogy a Kálvinéira minden árvája egy-egy nyiregyházi lady patronesst kapjon, megvalósult. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Többször voltunk már egy-egy olyan szükebbkörü előadáson, amely után igy kiáltottak fel a lelkesített emberek: »Ezt az előadást hallani kellett volna mindenkinek, hallania kellett volna az egész városnak ezt az előadást meg kellene ismételni a nagy nyilvánosság előtt.« Mi is ezt mondottuk tegnap délután, a Leánykálvineum első szülői értekezlete után. Akik ott voltunk, szerettük volna, ha a szülői értekezlet kiváló pedagógus előadóját, Dobay Sándorné igazgatónőt meghallgatta volna minden nyiregyházi szülő, kiváltképpen min den nyiregyházi anya. Mert a "szülői értekezleten a magyar anyákról volt szó, arról, milyen legyen az anya, hogy kisleányából a női eszmény legyen, aki ott állott mindig az erkölcsi öntudat piedesztálján, ahonnan ma már-már lesodorta a végzetes áramlatok ereje. Dobayné az erkölcsjavitó miniszteri rendeletekből indult ki mélyen járó fejtegetései kezdetén. Erkölcsi arculcsapás ez a két rendelet a magyar asszonyokra, mert azt jelenti, hogy a ma aszszonyát rendőrnek kell megvédeni a kalandra vágyó férfiaktól, az erkölcsi tévelyedést jelentő divattól. Nagyanyáink idején nem volt szükség ilyen rendeletekre. Most szomorú, hogy a külföld ezekből a rendeletekből fog következtetni a mai magyar asszonyok etikájára. Ha már ez a generáció nem kerülhette el ezt a szégyent, neveljük olyan gonddal, tervszerűséggel a jövő magyar asszonyait, leányainkat, hogy ott álljanak a régiek megközelíthetetlen erkölcsi magasságában. Ennek a nevelésnek érdekében szülőknek és iskoláknak össze kell fogniok. Mig az anya magához szoríthatja gyermekét, oda emelheti az erkölcsi öntudat'magasságára, de később az élet áradatai lesodorják onnan. A nevelés acélos szálai val kell tehát odaerősítenünk. Milyen legyen az anya, hogy ezt a nagy nevelői feladatot betölthesse. Legyen komoly, igazi anya. A nevel őmunka apró, az első pillanatokban jelentéktelennek látszó, de összeségükben döntő mozzanatokból tevődik össze. Dobayné sorra kifejtette ezeknek a mozzanatoknak jelentősegét. Az édesanya meghitt, igaz barátja legyen kisleányának. Érdeklődjék minden dolga iránt. Vezesse be leányát az erős vallásosság életszépségeibe. Imádkozzék bele, ve- _ zesse templomba. Nincs mélyebb, ; maradandóbb hatás, mint az, amijkor a templomban a gyermek feltekint édesanyja áhítatos arcára, öszszekulcsolt kezére. Adjon az édesanya otthon munkát leányának, de biztosítsa nemesítő szórakozását is. Vigye a szabadba, hivja fel figyelmét a komoly szépségekre. Olvassanak sokszor bibliát. — Társalogjon otthon is nevelő értékű témákról leányával, aki soha ne halljon pletykát, mert ez amúgy is eredendő hibája a leánygyermek alaptermészetének, válogassa meg kisleánya barátait. — Sokszor egész életre romboló hatású a rossz baráttal vagy annak romlott környezetével való érintkezés. Ne engedje leányát egyedüli sétákra. A korzora soha ne vigye. Nyolc óra után este semmiképpen ne mehessen az utcára a leány. Az előadó olyan meggyőzően, olyan hatásos pedagógiai kulturáltsággal fejtegette témáját, hogy minden megállapítása belegyökeresedett a szivekbe. Igaz evangeliumi szeretetre gyuitó erővel hatott a jelenvoltakra Dobaynónak' az a fejtegetése is, amelyben az árvalányok lelkivilágáról szólott és a lady patronesszeket arra kérte, derítsék az árvák lelkében a mosoly, a szeretet napfényét. A lady patronessi feladat vállalása Kiss Ferenc egyetemi tanárnak, a Kálvineufn lánglelkü életrekeltőjének eszméje volt. — A Kálvineum minden árva kisleánya egy-egy védőnőt kap, aki kéthetenként kiviszi az árvát és az édesanyai szeretet áldó melegét érezteti vele. A nyiregyházi asszonyok közül készséggel vállalkoztak védőnői tisztségre és Dobayné szavaiból könnyes meghatódottsággal hallották, milyen magasztos feladat vár rájok. Dobayné előadását azzal a fohásszal'fejezte be, vajha meggyógyulnának annak a léleknek sebei, aki atyja az árváknak s akinek szivét ugy összetörte az élet. Kiss Ferencre, az áldott jóságú, apostoli lelkű férfiura, a Kálvineum életrekeltőjére gondoltak a jelenlévők. Az első szülői értekezlet betekintést nyújtott a Kálvineumban folyó alkotó munka műhelyébe, mégláttatta a nevelői lelkek szépségét és az a hatás, amelyet a megjelent szülőkben kiváltott, biztosítja, hogy a szülők még fokozódottabb érdeklődést tanúsítanak a j nevelés nagy kérdései iránt. (*) Hölgyek « urak figyelmébe! Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy üzletemben elsőrangú fővárosi hölgy fodrászt, manikűrt, külföldi uri kiszolgáló személyzetet és egy versenygyőztes bubi hajvágót alkalmaztam, kik a legkényesebb igényeket is kielégítően állanak a t. vendégeim rendelkezésére. Bubi és Eton hajvágás a legújabb külföldi divat után készül, vas és viz ondolálás. Külön női terem. — A n. é. közönség szíves támogatását c kérve maradok kiváló tisztelettel : < Szabó Károly, Tiri és női fodrász, j Nyíregyháza, Takarékpalota. Lengyel cukrászdával szemben. 1 Beszélgetés Pauler Ákossal. (A «Nyirvidék» budapesti munkatársától.) Pauler Ákos a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen a filozófia tanára és az egyetlen magyar önálló filozófiai rendszernek megteremtője. Logikai alapelvekre építette föl filozófiájának nagyszerű ideális világnézetét. Született 1876-ban, Budán. Tanulmányai el végzése után tanára lett a pozsonyi kir. jogakadémiának, majd a kolozsvári egyetemen tanította a filoIozófiát. 1916 óta a budapesti egyetem tanára. Bevezetés a filozófiába c. munkájában dolgozta ki egész rendszerének vázlatát. Budán lakik, fönn a VárbanCsöndes, finom, előkelő környezet. Magáról alig akar beszélni. Nagy kérésre végre beszélni kezd: — Családom a XVríI. században vándorolt Bajorországból hazánkba, előbb Pozsonyba, majd Budára; nagyatyám nagyatyja, Pauler Antal, a magyarországi Számszék szervezése körüli érdemeiért 1815-ben magyar nemességet is nyert. Nagyatyám Pauler Tivadar egyetemi tanár, jogtudós és igazságügyminiszter, atyám Pauler Gyula országos főlevéltárnok és történetíró. A családi hagyomány és példa hatása alatt rnár gyermekkoromban sokat búvárkodtam atyám hatalmas könyvtárában s ez kertette fel korán tudományos érdeklődésemet. Egyetemi tanulmányaimat Budapesten, Lipcsében és Párisban végeztem. — «Bevezetés a filozófiába» c. munkámat 1919-ben írtam és 1920" ban jelent meg, a Logika 1925-ben. A Bevezetés 1925-be

n németül is napvilágot látott «Grundlagen dér Philosophie> cim alatt. Ugy a hazai, mint a külföldi kritika igen kedvezően fogadta; így többek közt a Revue neoscholastique is közölt róla bő és elismerő bírálatot. — A Bevezetésben kifejtett filozófiai rendszer természetesen sokévi buvárlat eredménye. Különösen Aristoteles és Leibniz tanulmányaim nyomán alakult ki fokozatosan pozsonyi jogakadémiai tanárságom és kolozsvári egyetemi professzor-' ságom idejében. Kiindulópontját a logikai alapelvek vizsgálata képezte, melynek élményéről számoltam be a Magyar Tudományos Akadémiában tartott székfoglalómban. — Egy régibb ethikai munkám néhány eredményét is átvettem, bár annak Kantianus álláspontját el kellett hagynom. A íendszír még fejlődőben van; most metaphysikai részének tüzetesebb kidolgozásával foglalkozom s reménylem, hogy néhány év múlva már közreadhatom ezen vizsgálataim eredményét Megkérem, szóljon néhány szót a magyar filozófiai irodalomról. ' — A magyar filozófiai irodalom az utóbbi években örvendetesen föllendült. Több tehetséges tanilványomtól sokat várhatunk. Külföldön is már. szép sikert ért el ezek közül báró Brandenstein Béla, ki egy nagyobb németnyelvű munkában érdekes és mélyreható tárgyelméleti vizsgálatokról számol .be. — A mái filozófiai vizsgálódás •milyen irányban halad? — kérdezem. — Ma világszerte uj lendületet nyer a keresztény íránvu filozófiai vizsgálódás. Nagy része van 'ebben annak a körülménynek, hogy egyBeethoven A Bessenyei Kör Zenei Szakosztálya felkéri volt koncertbérlőit, hogy 23 án, szerdán estig bezárólag nyilatkozzanak a Ferenczi könyvkereskedésben (Te'efon: 318), hogy bérleteiket a Beethoven-ciklusra is fenntartják-e? A jelzett határidőig nem jelentkezők jegyeit más igénylőknek fogjuk átadni. A Bessenyei Kör Zenei Szakosztálya.