Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)
1927-03-22 / 66. szám
1927. taáréus 22. j^tími^L 3 részt mindjobban föltárulnak a középkori bölcseleti irodalom eddig ismeretlen forrásai, másrészt a modern filozófiai iíutatás is objektivisztikus és idealisztikus irányban fejlődik s igy mindinkább fogékonyakká válnak a gondolkodók az ari itotelesi rendszer nagy igazságainak felismerésére, melyek a középükön bölcselkedést is éltették. Ennek a nyomán Szent Ágoston és Szent Tamás hatalmas alakjai is mind nagyobb befolyást nyernek a modem gondolkodásra. Virág/t Ferenc. Diadal Mozgó Mám** hó 21-én és 22 és, hétfőn és kedden 5, 7 éf 9 órakor Conrad ¥eidt! főszereplésével I PIRANDELLO „IV. Henrik" c. színdarabja filmen jjj izélő álarc 8 felvonásban. ACHMED HERCEG KALANDJAI Fantasztikus mesejáték. Lőtte Reiniger világhirü árnykép filmje 5 felvonásban Elézetw jelentés; Márc. 23., 24 , szerdán és csütörtökön Szerelmes kandúr. Syd Gtiaplin. i Kovács István irodalmi pályázat. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Március 15-én járt le a Kovács István ünnepen előadásra kerülő ódára kiirt irodalmi pályázat, amelynek nyertese száz pengő jutalomban fog részesülni es költeményét elő fogják adni Kovács István sírjánál. A pályázatra, amely megjelent valamennyi fővárosi lapban is, a szokottnál kevesebben pályáztak. A jeligés levéllel ellátott pályamüveket most egy nagyobb bírálóbizottság értékeli. — A bírálóbizottság, amely a Kovács István Bajtársi Szövetség, a középfokú iskolák, Nyiregyháza város, a sajtó^ kiküldötteiből alakult, Szohor Pál főjegyző elnökietjével fogja eldönteni, hogy a beérkezett müvek közül melyik érdemes a jutalomra és a vértanú sírjánál leendő olszavalásra. A beküldött ódák most a bizgttsági tagoknál vannak s áttanulmányozásuk után a bizottság elnökének előterjesztése ^ alapján határoznak arról, ki méltó a pályadíjra. A jutalmazásra és elszavalásra érdemes mü jeligés levelét a bizottsági elnök fogja felbontani és a pályázat eredményét a Nyirvidék közli az érdekeltekkel és a nagyközönséggel. TELEFONOM is meg lehet rendelni, a most frissen érkezett legkilfinfibb gyógyhatású „HARMAT" ásványvizet, mely a járváfly elleni védekezésnél is a legjobban bevált. Megrendelhető a Harmatvíz főlerakatában; Be8se*yeitér 3 Teleloa: 439 8 452-10 "^^RlilMiffiiiKtfliNHiii^^lHttHIJ^fflííi? Szerelmi incidens egy hnszár miatt. (A Nyirvidék tudósitójától.) Szombat délután fél hat órakor, nem mindennapi látvány ragadta meg a járókelők figyelmét. A Bessenyei-tér előtt két jól öltözött leány hangos vitába kezdett, amelynek folytatása az lett, hogy egymás hajába ragadtak, miközben az egyik folyton azt kiáltotta a másiknak; «Miért csábítottad el a huszáromat?» A dulakodást a rendőr megszakította s miután mindkettőt kihallgatta bekísérte a rendőrségre. Egy párisi tanulmányút reminiszcenciái. Irk: Hmmy Ktem/k J»*n. VII. Történelmi és középületek. A nagy korzikai az Invalidusok templomában nyugszik, hozzá méltó, monumentális márványsirban. A templom közepén, a kupola üvegtetejének tompa, azsuros világításában van a 6 méter mély és 23 méter átmérőjű kerek sirüreg. Derékmagasságu márványkorlát veszi körül, amelyhez a látogatási idő alatt hang nélkül támaszkodnak a zarándoklók. A mélységben szines, sugaras mozaik-padlón áll az óriás vörösmarvány sarkophág, benne a nagy császár hamvai. Siri álmát hatalmas fehér angyalok őrzik, 12 győzelmes ütközetének jelképei. — Közöttük egy-egy csoport tépett selyemzászló, mind győzelmi zsákmány. A nagy csöndben elmosór dottan, csak mint légydongás hallatszik be az utca élete. A többi síremléket, Napoleon testvérei és kedves tábornokai nyugszanak a templom oldaloltárainál, pár perc alatt nézzük végig Időnk letelt, sietnünk kell, ha programmunk többi részét is látni akarjuk. Megnézzük a Pa]ais de Justice (igazságügyi palota) hatalmas előcsarnokát, hol fekete taláros ügyvédek és ügyvédnők jönnek-mennek aggódó klienseiktől kisérve. Feltűnt, hogy a sok férfi mind bajuszos, sőt szakállas is akadt köztük, a jogászkisasszonyok— pedig fiatalok és szépek — szintén dacolnak az egyetemes divattal, a bubifrizurával és fényes, selymes kontyba csavarják szőke vagy barna hajukat. Bementünk a Salle desPas Perdus-be (elveszett lépések terme) hol a törvénykező polgárok le s fel járva várják ügyek jobbra vagy balra fordulását. A palotához tartozik a szomorú emlékű Conciergerie, a régi állami börtön. Most már muzeális jellege van és a látogatók elirtózva járnak a folyosók, termek és börtönök labirintusán, hol valamikor a forradalom elítéltjei, közöttük Marié Antoniette, élték fogságuk borzalmas napjait. A szállásunk szomszédságában levő Pantheont száraz, nyomasztó hőségü délelőtt kerestük fel. Mindenki könnyű nyári ruhákban, csak a gondos tiszteletes ur vállán volt az elmaradhatatlan utigallér. Titokban megmosolyogtuk, mialatt a hatalmas, francia-barokk templom kellemes hűvösében jártunk, az oszlopcsarnok képeit nézegetve, melyek a váras védőszentjének, St. Genevieve-nek életét, csodáit ábrázolják. Az épület eredetileg az ő emlékének készült, de a francia kommün megfosztotta templomi jellegétől és azóta nemzeti halottainak temetkező helye. A kripta lecsukott ajtaja előtt várakoztunk jó ideig, mig az előttünk lemenők — egy népes amerikai társaság — vékellemes íze és kitűnő zamatja utánozhatatlan Milliók itala gigsgemlélték a nevezetes sírokat. Végül hangos beszéd és léptek zaja halatszott a vasajtó mögül, mely nemsokára kitárult és egymásba karolva a hidegtől vacogó fogakkal jöttek elő az elegáns missek és a pápaszemes misterek. Hogy elvonultak, az egyensapkás vezető intett nekünk és a következő pillanatpan már a széles lépcsőkön haladtunk lefelé, a dicsőséges halottak birodalmába, összeborzongtunk a jéghideg, fojtó kriptái levegőben és bizony aggódva húzódtunk egymáshoz közel, a nagy vörösmárvány urna előtt, melyben Gambettának a szivét őrzik és amely előtt jó tiz perces emlékbeszédet vágott ki a lelkes vezető, bizonyára az amerikaiak busás borravalójának hatása alatt. Ijedten néztünk egymásra. Mi lesz, ha majd minden koporsó előtt hasonlóan hoszszu dikciót kell végighallgatnunk? Akár halálos nyavalyát szerezhetünk ez idő alatt. Különösen nővérem esett kétségbe rajtam, hogy évekig tartó betegségemből kiépülve, most egy erős meghűlés súlyosabb visszaesést idézhet elő. De kedves jó mentorunk, a tiszteletes ur hozzánk lépett és szokása szerint zehernyált, dohogott, szidott, mialatt rámteritette az az előbb megmosolygott hatalmas, meleg gallériát. Most már ebbe burkolózva nyugodtan hallgattam végig a koporsók előtt, hogy ki volt Zola, Rousseau, Victor Hugó, Renan és a háború kezdetén meggyilkolt Jaurés. jó félóra hosszat jártuk a körbefutó folyosókat, melyeknek vil lanyvilágitásos fülkéi a márványkoporsók és müpálmakoszorukkal oly ridegek és kirakatszerüek, anynyira nem a nagy álmodókhoz és poétákhoz valók, kik fülemüleszó és meghatott szerelmesek suttogása helyett a nagy térről bezúgó autók és itt, a közvetlen-közeiben életüknek félóránkint felhangzó lexikoni adatait kénytelenek hallgatni. A Pantheon megtekintése után a híres párisi egyetem, a Sorbonne került sorra. Sorbonne, hol a világ majd minden nagy embere hallgatott egy-két szemesztert, mely körül egész diákváros, a kedves, in_ tim Quartier Latin keletkezettből é minden ház, minden kő történelmi emlék, ódon, középkori levegő száll a falakból és köztük olyan vidám, gondtalan léptekkel jár-kél az örök ifjúság, a kedves, bohém,- jókedvű párisi diák. A Sorbonne-t még a középkorban, 1253-ban alapította Róbert de Sorbon. Majd Richelieu építtette és szervezte át a hatalmas egyetemet, melynek majd húszezer hallgatója van. Udvarán Victor Hugó szobra ál). Mellette egy élelmes fotógráfus invitál ia a világjárókat, hogy az impozáns és hatásos háttérrel örökittessék meg magukat. Az épület folyosóit és termeit mindenfelé freskók, és nagy emberek szobrai díszítik. Benéztünk néhány előadóterembe, láttunk vizsgázó egyetemistákat, kik közvetlenül a tanár előtt állva, szinte vitatkozni látszottak azzal. Persze keserves vitatkozás lehet, hol az egyik fél halálos drukkban igyekszik meggyőzni a másikat a maga igazáról. A nagy könyvtárterembe csak éppen hogy bekukkantottunk. Két-három kinai diák ült itt és mélységes csendben lapozgatták a testes folíánsokat A Sorbenne-templomban nyugszik a nagy politikus Richelieu kardinális. Hatalmas méretű fehérmárnvány szobra a megdicsőülés mosolyával ábrázolja, míg szembe vele, a templom baloldali hajófülkéjében másik, szintén óriási bronzszobor mint tűnődő, elmélyedő tudóst örökiti meg. Ugyanebben a templomban volt módunkban . megismerni a háborús gyűlölet egy szegyenteljes emlékét. Le chátiment (a büntetés) a címe a nagy fali képnek, melyen Krisztus látható sárga fény háttérben, alatta fehér ruhában, piros sapkával a fején egy alak rohan kivont karddal a kezében a halálfejes német huszárok és osztrák katonák között, kiknek egymást tépő, fojtó tömegében tisztán kivehető Ferenc József és Vilmos császár arca. Ez a kép beszélő bizonyítéka a franciák szenvedélyes gyűlöletének, melyet még templomaikba is belevisznek. Ezt látva, önkéntelenül is felötlött a gondolat, hogy mit tennének akkor ők, ha valóban okuk lett volna a gyűlöletre, ha országukat a miénkhez hasonlóan szétdarabolják. De talán igazuk van, talán igy kell szeretni a hazát szenvedéllyel, vakon, dühös, forró indulattal minden iránt, ami ezt a szent fogalmat megsérti. Vásárosnaménytól egy órányira 380 m. hold szántó ~ 8 y legelőnek is kiadó Bővebbet: Nyiregyháza, Vasgyárutca 6. szám alatt. 1549 3
