Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-18 / 63. szám

2 1827. március 18. á Mnnkásbiztositó reformja. Már régebbi idő óta hol ebből, hol abból az alkalomból felszínre kerül a Munkásbiztositó Pénztár reformjának kérdése. Legutóbb az iparosok adtak be egy memorandu­mot, amelyben a rájuk háruló sú­lyos terhek csökkentését kérték. A népjóléti miniszter most leiratban válaszolt erre a memorandumra, amelynek során pontosan megálla­píthatók azok a törekvések, ame­lyek a népjóléti minisztert a Munkásbiztositó Pénztár reformjá­val kapcsolatban vezetik. Az első és legfontosabb kijelen­tése a népjóléti miniszternek az autonómia helyreállításának szük­ségességéne vonatkozik. Ez azonban nem történhetik meg csak a beteg­ségi és baleseti kötelező biztosítás reformjának megvalósítása után. amelyre vonatkozólag már törvény­javaslat fekszik az országgyűlés előtt.. A miniszter emlékirata elis­meri, hogy az iparosság a munkás­biztosítással kapcsolatban súlyos terheket kénytelen vállalni, de en­nek főokát a balesetek nagy számi­ban vagy az adminisztráció költsé­gességében keresi. Logikus tehát arra törekedni, hogy lehetőleg a balesetek elhárittassanak, megfe­lelő készülékek elhelyezésévei, vagy óvórendszabályok alkalmazásával.. A másik súlyos tehertétel az igaz­gatási költségeekre eső összeg, amelyre vonatkozólag a miniszter meegjegyzi, hogy szigorú utasítása ígzerint é télien a legmesszebbmenő takarékosságot tartják szeem előtt olyannyira, hogy az ügymenet za­vartalanságának érdekében további csökkentés már nem lehetséges. Na­gyon fontos az iparosok rokkant­sági és aggkori biztosításának meg­valósítása, amelyre vonatkozólag szintén egy törvényjavaslat van ké­szülőben. Csak örülni lehet, hogy a nép­jóléti miniszter ilyen komolyan foglalkozik ennek a nagyjelentősé­gű kérdésnek a lehető legelőnyö­sebb elintézési módjával. Nyiftan be kell vallanunk, hogy Magyar­országon ezen a téren még bőven van tennivaló. Természetes, hogy a munkásság és iparosság be:eegség esetén való gyógykezeltetéséről in­tézményesen kell gondoskodni s a népjóléti minisztérium egyik leg­főbb feladatául kell tekinteni az intézményes megoldás lehető leg­tökéletesebb kiteljesítését.. Vass Jó­zsef számos alkalommal tanújelét adta már, hogy van érzéke a szociá­lis problémák iránt, éppen ezért nézhetnek az érdekeltek a legna­gyobb bizalommal a két megígért törvényjavaslatban lefektetett intéz­kedések elé.. Persze itt is, mint minden más téren, jelentékeny sze­repet játszik a pénz. Magyarország ipari üzemei nem oly gazdagok s nincsenek oly#n fényes lehetősé­gei, hogy a munkásbiztositás töké­letessége érdekében annyi terhet vállalhatnának magukra, mint anjennyi egy ideális megoldáshoz szükséges lenne. Ez azonban •nem jelenti azt, hogy az adott keretek és lehetőségek között meg ne kisértsük egy elfogadható megoldás megvaló­sítását s a népjóléti miniszter leira­tából kitűnik, hogy neki is ez az ál­láspontja. Mindenesetre örvendetes volna, ha az országgyűlés minél előbb letárgyalná ezt a fontos kér­dést. (*) Rádiótulaj donorok. Külföldi leadást pontos es megbízható mű­sor nélkül nem lehet élvezni. Bécs­nek és az összes német állomások­nak részletes, pontos műsorát egye­dül a Radiowelt hozza. Ára §Q fil­lér. Kapható az Ujságboltban ás íundani Ihmtónfcl. Nyíregyházi iparosok és gazdák a hazaszeretet testvéri érzésében ünnepelték együtt a már­ciusi eszméket a nyíregyházi keresztény­szocialista párt impozáns ünnepén. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Aki ott volt a Kiss-téri ünnepen, aki látta a szorongásig megtelt nagyterem tombolva lelkesedő kö­zönségét, akiknek lelkébe belemar­kolt a nacionalizmusnak ereje, amely itt, a nyíregyházi keresztény­szocialista párt márciusi ünnepén a tavasz frisseségével és uj életet bontó varázsával egy táborba fo­gott iparost, gazdát és szellemi munkást, az tartózzék bármely párt kötelékébe is, legyen hive bármi­lyen világfelfogásnak, gondolkodó­ba kellett, hogy essen az erőnek, a spontán lelkesedésnek és tettrekész­ségnek ilyen hatalmas megnyilat­kozásai előtt. Ha a márciusi test­vériség ideálunk, szentségünk ma is, ugy, amiként negyvennyolcas nagyapáink és dédapáink előtt volt, akkor künn az életben azt kell lát­nunk, hogy ez a testvériség mesz­sze ragyogó eszme, amely felé ma is csak áhítozva vágyakozunk, de ha megfigyeltük a Kiss téri ünne­pen kezet fogó különböző társa­dalmi osztályokat, akkor azt kell hirdetnünk, hogy itt láttuk a közös haza szent szeretetében való meleg magyar testvéri kézfogást munkás és polgár, iparos és gazda, kézi­munkás és szellemi munkás között. Hatalmas erejű ígérete ez a jö­vőnek, friss, uj energiakibontako­zás, forrón felszökő forrása a szi­veknek a jelen fásultság ke­mény rétegén át. A Kfes-téri ün­nepén a negyvennyolcas március megközelítésének forrósága áradt a szivekre. I ;' : í A népes ünnepen Pisszer János mondott friss erővel ható megnyi­tóbeszédet. Utána a keresztényszo­cialista munkásság uj dalárdája énekelte el a Hiszekegyet. A da­lárdát Szabó Géza ref. tanító a rendelkezésére álló rövid idő alatt bámulatos sikerrel tanította be. — Szépen, hatásosan szavalt a kis Jobbágy-leány, majd Mikecz Ödön dr. mondotta el a magyar ifjúság, az uj magyar ifjúság szive dob­banásával ható, tisztultabb eszme­világba emelő ünnepi, beszédét. — Szabó Géza Erdély üzenete c. gyö­nyörű hazafias versét egy lelke­síteni tudó szavaló adta elő, majd a műsor első fele a dalárda Himnu­szával befejezést nyert. A közbeiktatott kitűnő banketen Sikorszky István iparfelügyelő a kormányzót köszöntötte áhítatott keltő lelkes szavakkal, Barla Sándor a keresztény egység gondolatának győzelmes erősödésére ürítette po­harát. Váczi Sándor ny. mozdony­vezető a jelenvoltak ünneplő éljené­től fogadott beszédében a keresz­tényszocialista párt vezéreiről szólt és nagy meghatódottságot keltő szav akb an mondott égbe szálló fo­hászt a párt nagybetegen fekvő ügy vezető elnökéért," Névery Jánosért, aki iránt a bankét mintegy 180 fő­nyi közönség felállással fejezte ki ragaszkodó szeretetét. A bankét után a műsor folytatá­saként két hazafias egyfelvonásost adtak elő a ker. szoc. munkások, majd a magyar testvériséget és fel­támadást szimbolizáló mindenkit megható élőkép fejezte be az im­pozáns hazafias ünnepet. A Gazdaotthonból átjövő gazdák közül többen könnyeztek az élőkép láttára. Stibi József gyémántoknak nevezte megindulással előadott be­szédében a hazafias érzésű gazdák könnyét és hálásan méltatta azok szervező munkáját, aki fáradozásuk égi jutalmaként fogadják ezt a drá. ga könyet. És ott, a márciusi ün­nepen gazdák és iparosok lelkes I kézfogása, váltotta valóra, amit a márciusi élőkép szimbolizált, a nagy magyar testvériség eszméjét. w^m 1 Takarékos háziasszony | föiyt mindéer csak a va! di Dr. OETKER-féle §1 SÖTÖPOÍiT I® választja a vi-ágos fejjel. eLS A 104 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest VIII., Contí utca 25. 6-13 kitűzött versenyeket már az uj pá­lyán tartják meg. A versenypálya felépítése üzleti szempontból is rentábilisnek látszik, mert a .leg­utóbbi versenyen is több, mint 8 millió korona folyt be a beléptidi­jakból. A versenypálya felépítése esetén még nagyobb lendületet vesz a galamblövő sport, s igy nem is léhet csodálkozni azon, hogy az uj egyesület megalakulásával az or szag összes galamblövészeinek fi­gyelme Szabolcsra összpontosul, mint arra a helyre, ahonnan a vi­lág legjobb galamblövői, Halasi Gyula dr. olimpiai bajnokkal az élükön, kiindultak. .• k sóstél versenypálya megépítésével föllendül a szatócs! galamfelövészet. A gaiambüöYöfe már kora tavasztól trenirosliatisafe a Sósíón. á szafeelesi galamblövő sport országos érdeklődés közép­pontjába került. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Megírtuk már, hogy e hó 5-én» Nyíregyházán megalakult a «Sza­bolcs-Szatmárvármegyei Galamblö­vő Egyesület.* Több mint száz tag jelentkezett felvételre, amely hatal­mas szám azt bizonyítja, hogy a fiatal eegyesületnek nagy jövője van. Hogy pedig a galamblövő sport állandó otthonra találjon, a ver­senyzők pedig rendszeres tréninget folytathassanak, az egyesület már az alakuló közgyűlésen elhatározta, hogy akciót indit egy megfelelő versenypálya felépítése'iránt. Értesülésünk szerint, a pályát a sóstói tó szigetén a városi üzemek r.-t. még április hó folyamán fel építteti s íj'gy a május első napjaira Városi Mozgókép Színház In, 0811111*1011.011 utoljára 5, 7 ás 9 órai kezdettel Megöltem az amjősomaf! Általános öröm 6 felvoaásban. — Főszerepben: Harold Llogd. Riosülj te is, pajtás! (Az é* babára) — Vígjáték 7 felvonátban. — Főssareplők: Dooqlaa Mac Lean ég Margaret Marrjt , A. 9 órai előadások ktttonaseneki«érettel. „áz Értől az öciánig". — Megcáfolt a Sors. — IÜ van­nak a vadlibáfc! — Tavasz van! Hiába nem akarnám, mindég elém kéklik a Tarcza frissen futó vize, amint siet, siet, hogy a hegy­habzó kristály-csermelyeit, a sza~ kadékok apró erecskéit, hüs forrá­sok zengő vízét vigye, vigye... egé­szen az Óceánig. Minden vizek vá­gya, a hatalmas Óceán, az örök ölelkezés, a végtelenbe kapcsoló­dás, mely miatt siet, egyre si;t­Hiába fürdik benne hófehér liaty­tyu, hiába hintázik fölötte virágos ág, hiába mártja belé fehér kezét valaki, hiába hullanak keserű köny­nyek fölötte, hiába csendül édes kacaj: a hullámok meg nem álla­nak bámulni, illatot lehelni, kezeket ölelni, hattyút ringatni, ők csak mennek egyre, mennek a végtelen vágy szárnyaiba kapaszkodva, a végtelen vizekbe hullani. Inkább viszik, sodorják magukkal, ha va­lami beléjük téved s ör.energiájábóJ nem bir elszakadni a hullámok sodrától. Ő, mi kis forrásaink, szivünk forrásai, eget, földet, virágot, ma­darat, emberarcot tükröztetve el­indultak egykor, ő és ín és töb­ben... Rejtelmes partok, csillogó sziklák, áthághatatlan meredekek tornoyosodtaK elénk untalan, le­győző kedvünk, energiánk forró kapcsolódással egyre vájta medrét a végtelen, halhatatlan tengerfelé... A kassai Esti Újságban, a ma­gam szerény munkái mellett láttam Eneg e nevet: Mécs László! Indultunk az Öceán felé. Törtetve, meg nem álllva, aka­dályokon át sietünk. azóta. Ő férfi: zeneszerszámja erőtel­jesebb; pegazusa: merészebb; if­júsága: egyedülvalóbb; szárnyai:

Next

/
Thumbnails
Contents