Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)
1927-03-18 / 63. szám
2 1827. március 18. á Mnnkásbiztositó reformja. Már régebbi idő óta hol ebből, hol abból az alkalomból felszínre kerül a Munkásbiztositó Pénztár reformjának kérdése. Legutóbb az iparosok adtak be egy memorandumot, amelyben a rájuk háruló súlyos terhek csökkentését kérték. A népjóléti miniszter most leiratban válaszolt erre a memorandumra, amelynek során pontosan megállapíthatók azok a törekvések, amelyek a népjóléti minisztert a Munkásbiztositó Pénztár reformjával kapcsolatban vezetik. Az első és legfontosabb kijelentése a népjóléti miniszternek az autonómia helyreállításának szükségességéne vonatkozik. Ez azonban nem történhetik meg csak a betegségi és baleseti kötelező biztosítás reformjának megvalósítása után. amelyre vonatkozólag már törvényjavaslat fekszik az országgyűlés előtt.. A miniszter emlékirata elismeri, hogy az iparosság a munkásbiztosítással kapcsolatban súlyos terheket kénytelen vállalni, de ennek főokát a balesetek nagy számiban vagy az adminisztráció költségességében keresi. Logikus tehát arra törekedni, hogy lehetőleg a balesetek elhárittassanak, megfelelő készülékek elhelyezésévei, vagy óvórendszabályok alkalmazásával.. A másik súlyos tehertétel az igazgatási költségeekre eső összeg, amelyre vonatkozólag a miniszter meegjegyzi, hogy szigorú utasítása ígzerint é télien a legmesszebbmenő takarékosságot tartják szeem előtt olyannyira, hogy az ügymenet zavartalanságának érdekében további csökkentés már nem lehetséges. Nagyon fontos az iparosok rokkantsági és aggkori biztosításának megvalósítása, amelyre vonatkozólag szintén egy törvényjavaslat van készülőben. Csak örülni lehet, hogy a népjóléti miniszter ilyen komolyan foglalkozik ennek a nagyjelentőségű kérdésnek a lehető legelőnyösebb elintézési módjával. Nyiftan be kell vallanunk, hogy Magyarországon ezen a téren még bőven van tennivaló. Természetes, hogy a munkásság és iparosság be:eegség esetén való gyógykezeltetéséről intézményesen kell gondoskodni s a népjóléti minisztérium egyik legfőbb feladatául kell tekinteni az intézményes megoldás lehető legtökéletesebb kiteljesítését.. Vass József számos alkalommal tanújelét adta már, hogy van érzéke a szociális problémák iránt, éppen ezért nézhetnek az érdekeltek a legnagyobb bizalommal a két megígért törvényjavaslatban lefektetett intézkedések elé.. Persze itt is, mint minden más téren, jelentékeny szerepet játszik a pénz. Magyarország ipari üzemei nem oly gazdagok s nincsenek oly#n fényes lehetőségei, hogy a munkásbiztositás tökéletessége érdekében annyi terhet vállalhatnának magukra, mint anjennyi egy ideális megoldáshoz szükséges lenne. Ez azonban •nem jelenti azt, hogy az adott keretek és lehetőségek között meg ne kisértsük egy elfogadható megoldás megvalósítását s a népjóléti miniszter leiratából kitűnik, hogy neki is ez az álláspontja. Mindenesetre örvendetes volna, ha az országgyűlés minél előbb letárgyalná ezt a fontos kérdést. (*) Rádiótulaj donorok. Külföldi leadást pontos es megbízható műsor nélkül nem lehet élvezni. Bécsnek és az összes német állomásoknak részletes, pontos műsorát egyedül a Radiowelt hozza. Ára §Q fillér. Kapható az Ujságboltban ás íundani Ihmtónfcl. Nyíregyházi iparosok és gazdák a hazaszeretet testvéri érzésében ünnepelték együtt a márciusi eszméket a nyíregyházi keresztényszocialista párt impozáns ünnepén. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Aki ott volt a Kiss-téri ünnepen, aki látta a szorongásig megtelt nagyterem tombolva lelkesedő közönségét, akiknek lelkébe belemarkolt a nacionalizmusnak ereje, amely itt, a nyíregyházi keresztényszocialista párt márciusi ünnepén a tavasz frisseségével és uj életet bontó varázsával egy táborba fogott iparost, gazdát és szellemi munkást, az tartózzék bármely párt kötelékébe is, legyen hive bármilyen világfelfogásnak, gondolkodóba kellett, hogy essen az erőnek, a spontán lelkesedésnek és tettrekészségnek ilyen hatalmas megnyilatkozásai előtt. Ha a márciusi testvériség ideálunk, szentségünk ma is, ugy, amiként negyvennyolcas nagyapáink és dédapáink előtt volt, akkor künn az életben azt kell látnunk, hogy ez a testvériség meszsze ragyogó eszme, amely felé ma is csak áhítozva vágyakozunk, de ha megfigyeltük a Kiss téri ünnepen kezet fogó különböző társadalmi osztályokat, akkor azt kell hirdetnünk, hogy itt láttuk a közös haza szent szeretetében való meleg magyar testvéri kézfogást munkás és polgár, iparos és gazda, kézimunkás és szellemi munkás között. Hatalmas erejű ígérete ez a jövőnek, friss, uj energiakibontakozás, forrón felszökő forrása a sziveknek a jelen fásultság kemény rétegén át. A Kfes-téri ünnepén a negyvennyolcas március megközelítésének forrósága áradt a szivekre. I ;' : í A népes ünnepen Pisszer János mondott friss erővel ható megnyitóbeszédet. Utána a keresztényszocialista munkásság uj dalárdája énekelte el a Hiszekegyet. A dalárdát Szabó Géza ref. tanító a rendelkezésére álló rövid idő alatt bámulatos sikerrel tanította be. — Szépen, hatásosan szavalt a kis Jobbágy-leány, majd Mikecz Ödön dr. mondotta el a magyar ifjúság, az uj magyar ifjúság szive dobbanásával ható, tisztultabb eszmevilágba emelő ünnepi, beszédét. — Szabó Géza Erdély üzenete c. gyönyörű hazafias versét egy lelkesíteni tudó szavaló adta elő, majd a műsor első fele a dalárda Himnuszával befejezést nyert. A közbeiktatott kitűnő banketen Sikorszky István iparfelügyelő a kormányzót köszöntötte áhítatott keltő lelkes szavakkal, Barla Sándor a keresztény egység gondolatának győzelmes erősödésére ürítette poharát. Váczi Sándor ny. mozdonyvezető a jelenvoltak ünneplő éljenétől fogadott beszédében a keresztényszocialista párt vezéreiről szólt és nagy meghatódottságot keltő szav akb an mondott égbe szálló fohászt a párt nagybetegen fekvő ügy vezető elnökéért," Névery Jánosért, aki iránt a bankét mintegy 180 főnyi közönség felállással fejezte ki ragaszkodó szeretetét. A bankét után a műsor folytatásaként két hazafias egyfelvonásost adtak elő a ker. szoc. munkások, majd a magyar testvériséget és feltámadást szimbolizáló mindenkit megható élőkép fejezte be az impozáns hazafias ünnepet. A Gazdaotthonból átjövő gazdák közül többen könnyeztek az élőkép láttára. Stibi József gyémántoknak nevezte megindulással előadott beszédében a hazafias érzésű gazdák könnyét és hálásan méltatta azok szervező munkáját, aki fáradozásuk égi jutalmaként fogadják ezt a drá. ga könyet. És ott, a márciusi ünnepen gazdák és iparosok lelkes I kézfogása, váltotta valóra, amit a márciusi élőkép szimbolizált, a nagy magyar testvériség eszméjét. w^m 1 Takarékos háziasszony | föiyt mindéer csak a va! di Dr. OETKER-féle §1 SÖTÖPOÍiT I® választja a vi-ágos fejjel. eLS A 104 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest VIII., Contí utca 25. 6-13 kitűzött versenyeket már az uj pályán tartják meg. A versenypálya felépítése üzleti szempontból is rentábilisnek látszik, mert a .legutóbbi versenyen is több, mint 8 millió korona folyt be a beléptidijakból. A versenypálya felépítése esetén még nagyobb lendületet vesz a galamblövő sport, s igy nem is léhet csodálkozni azon, hogy az uj egyesület megalakulásával az or szag összes galamblövészeinek figyelme Szabolcsra összpontosul, mint arra a helyre, ahonnan a világ legjobb galamblövői, Halasi Gyula dr. olimpiai bajnokkal az élükön, kiindultak. .• k sóstél versenypálya megépítésével föllendül a szatócs! galamfelövészet. A gaiambüöYöfe már kora tavasztól trenirosliatisafe a Sósíón. á szafeelesi galamblövő sport országos érdeklődés középpontjába került. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Megírtuk már, hogy e hó 5-én» Nyíregyházán megalakult a «Szabolcs-Szatmárvármegyei Galamblövő Egyesület.* Több mint száz tag jelentkezett felvételre, amely hatalmas szám azt bizonyítja, hogy a fiatal eegyesületnek nagy jövője van. Hogy pedig a galamblövő sport állandó otthonra találjon, a versenyzők pedig rendszeres tréninget folytathassanak, az egyesület már az alakuló közgyűlésen elhatározta, hogy akciót indit egy megfelelő versenypálya felépítése'iránt. Értesülésünk szerint, a pályát a sóstói tó szigetén a városi üzemek r.-t. még április hó folyamán fel építteti s íj'gy a május első napjaira Városi Mozgókép Színház In, 0811111*1011.011 utoljára 5, 7 ás 9 órai kezdettel Megöltem az amjősomaf! Általános öröm 6 felvoaásban. — Főszerepben: Harold Llogd. Riosülj te is, pajtás! (Az é* babára) — Vígjáték 7 felvonátban. — Főssareplők: Dooqlaa Mac Lean ég Margaret Marrjt , A. 9 órai előadások ktttonaseneki«érettel. „áz Értől az öciánig". — Megcáfolt a Sors. — IÜ vannak a vadlibáfc! — Tavasz van! Hiába nem akarnám, mindég elém kéklik a Tarcza frissen futó vize, amint siet, siet, hogy a hegyhabzó kristály-csermelyeit, a sza~ kadékok apró erecskéit, hüs források zengő vízét vigye, vigye... egészen az Óceánig. Minden vizek vágya, a hatalmas Óceán, az örök ölelkezés, a végtelenbe kapcsolódás, mely miatt siet, egyre si;tHiába fürdik benne hófehér liatytyu, hiába hintázik fölötte virágos ág, hiába mártja belé fehér kezét valaki, hiába hullanak keserű könynyek fölötte, hiába csendül édes kacaj: a hullámok meg nem állanak bámulni, illatot lehelni, kezeket ölelni, hattyút ringatni, ők csak mennek egyre, mennek a végtelen vágy szárnyaiba kapaszkodva, a végtelen vizekbe hullani. Inkább viszik, sodorják magukkal, ha valami beléjük téved s ör.energiájábóJ nem bir elszakadni a hullámok sodrától. Ő, mi kis forrásaink, szivünk forrásai, eget, földet, virágot, madarat, emberarcot tükröztetve elindultak egykor, ő és ín és többen... Rejtelmes partok, csillogó sziklák, áthághatatlan meredekek tornoyosodtaK elénk untalan, legyőző kedvünk, energiánk forró kapcsolódással egyre vájta medrét a végtelen, halhatatlan tengerfelé... A kassai Esti Újságban, a magam szerény munkái mellett láttam Eneg e nevet: Mécs László! Indultunk az Öceán felé. Törtetve, meg nem álllva, akadályokon át sietünk. azóta. Ő férfi: zeneszerszámja erőteljesebb; pegazusa: merészebb; ifjúsága: egyedülvalóbb; szárnyai: