Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-18 / 63. szám

Nyíregyháza, 1&27. mártius 18. * Péntek XLYIII. évfolyam. 63. szám EldKzettel Arak helyben te vidéken: Igy hóre 2'50 pengd. Negyedévre 7 SO pengO. KSatfeufrisetötaek is Uaitótaak 29»/« meedáróny. MKUHill W Wlf Ml I )l I U iHA«il I Ayí-a':^ Alepttotta JÓBA ELEK FösaerkesatC: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség te kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szán* 139. Postactaoqu*: Kéziratokat aess adunk vüeaae* á Nyíregyházára robogó személyvonat közvetlen a város közelében elütött egy előtte haladó kézi hajtányt, a rajta ölő Sebestyén József njfehértói vasutast a töltésre dobta, ágy, hogy súlyosan megsérült. Végzetes vasúti szerencsétlenség Nyíregyháza és Ujfehértó között. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnap délután 4 óra után megszólalt a nyíregyházi mentők telefonja. A Máv. állomásról kérték sürgősen a mentőkocsit, amely tudósítónkkal együtt percek alatt kinn volt a pályaudvaron. A Máv. állomáson izgatott embercsoporttal találkoztunk. Végzetesen súlyos, séres vasúti katasztrófáról beszéltek. A mentők hordagyán csakhamar égy vérbeborult/ halálosan megsebesült fiatalembert hoztak, aki a Nyíregyházára befutó személyvonaton érkezett. A halálosan megsérült fiatal, ember Sebestyén József ujfe hértói vasutas, aki a maga nemében páratlan vasúti katasztrófa áldozata. Sebestyén, akit Nyíregyházán is jól ismernek, mert Szitha Jenő állomásfőnöksége idején hosszabb ideig itt teljesített szolgálatot, tegnap délután Ujfehértón, ahol jelenleg szolgálatban van, azt az utasítást kapta, hogy jöjjön be a vasúti járgányon Nyíregyházára, ahol a vasutjavitási intézkedéseket kell átvennie. — A vasutas meg is indult. A szeles időben nagy erőfeszítésébe került a hajtány előrelanditése, elfáradt és a szokott tempót nem volt képes betartani. A kézihajtánvnak már be kellett volna érkeznie Nyíregyházára es még másfél kilométerre volt a várostól. Sebestyénnek van egy gyengéje. Szereti az italt és egyeseknek az a felfogása, hogy most is italos lehetett, ezért késett a haitány és ezért kellett megtörténnie a szörnyű katasztrófának. Nyíregyháza közelében, a császár szállási szakaszon járt a kézihajtány, amikor háta mögött feltűnt a nyíregyházi személyvonat óriási mozdonya. A nagy szerelvénnyel induló vonat teljes erővel robogott_ és a mozdonyvezető, továbbá a véle együtt a mozdonyon tartózkodó debreceni üzletvezetőségi tisztviselők megdöbbenve látták, hogy az előttük haladó járgányt menthetetlenül el kell tapos niok. Olyan közel voltak a hajtánvhoz, hogy lehetetlen volt a hatalmas mozdonyt hirtelen megállitaniok. — Vérfagyasztó látvány volt, hogy Sebestyén József milyen hidegvérrel hajtja tovább a rozoga kocsit és meg se rezzen a háta mögött dübörgő halál közelségére. Sebestyén éppen ugy tett, mintha öngyilkos akarna lenni, mintha nem akarná hallani a közvetlen közelében zakatoló mozdony messzire hangzó dübörgését. Mikor a mozdonyon ülők látták, hogy a járgány az utolsó percben sem igyekszik kitérni, megkísérelték a teljes gőzzel való fékezést, de a távolság a személyvonat és a járgány között olyan csekély volt, hogy a vonat alig néhány kilométeres sebességgel tudta csak csökkenteni menetsebességét. A mozdonyvezető az utolsó eszközhöz folyamodott. Vészsip jelzéseket adott le. Kilométernyi körzetben hangzott a vészjel síkoltása, csrik Sebestyén nem hallotta meg. A következő pillanatban aztán megtörtént a katasztrófa. A személyvonat mozdonyóriása irtózatos koponyatörést és agyrázkódást szen vedett, ugy hogy áligha marad életben. Sebestyén József ma déllőtt magához tért s a vizsgálóbíró kihallgatta. — A vizsgálat megindult. Maga a mozdonyon utazó tisztviselői csoport jól láthatta az esemény minden részletét. Természetesen a bizottság megállapításait nyomon fogja követni a bűnügyi vizsgálat is, hogy megállapítást nyerjen, nem terhel-é valakit mégis felelősség a szerencsétlenségért. — Az a feltevés, hogy Sebestyén ittas volt, mindinkább megerősítést nyer, de a vonat utasainak elbeszéléséből arra lehet következtetni, hogy a mozdonyt egyszer meglassították, azt vélve, hogy Sebestyén észre fogja venni, ma{d újra sebesebben ment a vonat. Mikor aztán látták, hogy Sebestyén ugy tesz, mintha se látna, se hallana, másodszor is fékezni kezdtek minden erővel, de a vonatot nem lehetett megállítani. erővel vágódott a kis járgánynak, amelyet játékszerként dobott fel és hajított félre útjából a vasúti töltés oldalára, ahol Sebestyén ájultan, vérző testtel terült el. A vonaton utazó nyíregyháziak megdöbbenve érezték, hogy a személyvonat a nyílt színen megáll. Mindenki szerencsétlenségre gondolt. A személyvonat emberei pedig odarohantak a vérző emberhez és feltették a szerkocsira. A vonat megérkezése után a mentők első segélynyújtásban részesítették Sebestyén Józsefet, akinek lábát öszzuzta a tTiozdony, feje pedig több helyütt beszakadt. A mentők az Erzsébet kórházba szállították Sebestyént, ahol konstatálták, hogy Tegnap az a hir terjedt el Nyíregyházán, hogy egy két év előtti bankrablással kapcsolatban letartóztattak két nyiregyházi kereskedősegédet, de ez a hir nem felel meg a valóságnak. Segeií&aam Lajos, akit a nyíregyházi kir. ügyészség intézkedésére Szegedről Nyíregyházára hoztak, nem kereskedő, hanem taligás. Rothmann Samn nincs letartóztatva. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnap délelőtt eddig kideríthetetlen forrásból az a hír terjedt el, hogy a rendőrség letartóztatott és a kir. ügyészségre kisértetett két nyiregyházi kereskedőt, akik egy megszállott területen lévő városban, Beregszászon résztvettek az ismeretes bankrablásban. A hir, amely állítólag egyik vidéki lapban is megjelent, érthető megütközést keltett kereskedőink körében, annyival is inkább, mert Segelbaum Lajos nevü kereskedősegéd nem is ismeretes Nyíregyházán, Rothmann Samu pedig, aki a híresztelés szérint a másik letartóztatott, szabadon jár-kel a városban. Szerencsére a kereskedőket olyan váratlanul és kellemetlenül érintő hir nem felel meg a valóságnak. A tényállás ugyanis a következő: Beregszászon, amint azt a Nyirvidék több min

1 két év előtt megírta, 1924. november 21-éről 22-ére virradó éjszaka a Dunai Bank beregszászi fiókjában betörés volt. A betörők éjjel behatoltak a bank pénztárhelyisége alatt levő boltba, kivájták a boltozatot, álkulccsal felnyitották a Wertheim-szekrényt és elloptak belőle 350 ezer cseh koronát, 480 dollárt, 50 lejt, 50 dinárt és 16 billió német márkát. A tettesek egy részét sikerült a cseh hatóságoknak letartóztatni, de a nyomozás során kiderült, hogy nemcsak cseh állampolgárok, hanem magyar állampolgárok is részesek a bűncselekmény elkövetésében. Egyik tettes Segelbaum Lajos nyiregyházi taligás, aki ma mindössze 28 esztendős, és akit szökés miatt 1924-ben a debreceni katonai törvényszék három évi börtönre itélt. Segelbaum ellen ugyanis már 1920-ban eljárást indítottak, de ő cseh megszállott területre szökött és a beregszászi betörés elkövetése után, 1924-ben hazajött Nyíregyházára. Segelbaum tudta, hogy szökése miatt itthon sylyos büntetés vár reá, de hogy a betörésben való részességét leplezze s magáról a figyelmet és gyanút elterelje, önként jelentkezett a nyiregyházi kir. államrendőrség bűnügyi osztályánál, ahonnan az illetékes katonai hatósághoz, Debrecenbe kisérték. Itt egyidőre hazaengedték, mint önként jelentkezőt és amikor a főtárgyaláson elitélték, Szegedre szállították, hogy ott töltse ki büntetését. A cseh hatóságok megkeresésére a beregszászi betörés miatt is megindult Segelbaum ellen az eljárás és most, amikor katonai büntetését kitöltötte, a nyíregyházi kir. ügyészség intézkedésere Nyíregyházára hozták a kir. ügyészség fogházába. Rothmann Samu kereskedősegéd szerepe még nincs tisztázva s az ügy e vonatkozásban koránt sincs abban a stádiumban, hogy ő merő gyanuokok alapján, mint orgazda letartóztatható lett volna. Az a hir, hogy a nyiregyházi államrendőrség ilyen letartóztatást eszközölt volna a vizsgálóbíró intézkedésére, nem felel meg a valóságnak, jlyen intézkedésről a rendőrségen semmit sem tudnak. A beregszászi bankrablás ügyében igenis érdekelve van egy másik nyiregyházi fiatalember, aki azonban jelenleg a munkácsi börtön lakója és akinek szerepéről a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül nem írhatunk. Általában a beregszászi bankrablás nyíregyházi vonatkozásai még" annyira tisztázatlanok, hogy a részletek feltárása ártana az ügy gyors és eredményes feltárására irányuló további nyomozó munkának. A Széchenyi-fürdő ügye a kir. ügyészségre került. A székesfőváros közgyűlése Ripka Ferenc főpolgármester indítványát egyhangúlag elfogadta, mely szerint a Széchenyi fürdő ügyében elhangzott felszólalások hiteles szövegét a felvett jegyzőkönyvek alapján esetleg megállapítható bűncselekmények megtorlása céljából látteszik a kir. ügyészséghez. (MTI.) Egyes szám ára 1© fillér.