Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-17 / 62. szám

17 1927. március <3. FIGYELEM! FIGYELEM amely Magyarországon a legrégibb és sofför­tanfolyamot tart Nyír­egyházán. Nem szükség, hogy ipara legyen. Ezen a tan­folyamon mindenki részt vehet, ugy urak mint hölgyek. Jelentkezés, érdeklődés és beiratkozás Liskány László műszaki üzletében Bokor Vidor gépész­mérnök, tanfolyam veze­tőnél, Zrinyi Ilona u. 4. Egész napon át. A kolozsvári református kollé­gium visszakapta nyilvánossági jo­gát, amelyet, az oláh minisztérium csak »tévedésből« vett el. A lembergi érsek kitiltotta a temp­lomokból azokat a nőket, akik rö­vid szoknyát viselnek és modern táncokat táncolnak. Zürichben Emilé Bachmann jó­módú kereskedő lelőtte a feleségét, mert délben, amikor a szokott idő­ben hazament, nem volt még kész az ebéd.. Kassából tartományi fővárost csi­nálnak a csehek. Három ®vi gyakorlat igazolása szükséges a mérnöki állásokhoz. Sikkasztásért letartóztattták a te. mesmegyei oláh alispánt. Könígsbergben ismeretlen tette­sek felrobbantották a szocialisták nyomdáját . Sirius áprilisra havat, de egyéb­ként mindvégig jóidőt jósol. A népjóléti minisztérium adato­kat gyűjt az öregség és rokkantság esetére való biztosítás ügyében. .Áprilisban megnyílik a prága— budapesti kábelvonal. A MÁV. a mult évben húszmil­lió pengőt költött mozdony és ko­csijavítókra. A lovassport pésztvesz a jövő évi olimpiászon. Kétezer lakással két kertváros épül Bécs környékén. Száz személyes villamoskocát gyártanak Olaszországban. Berlinben a márka romlása ide­gen kézre került. Amerika, Anglia ós japán meg­tartják a tengeri leszerelési kon­renciát. — Német tanfolyam. A «émet tanfolyam II- félévére megkezdőd­tek a beratások- Felvétetnek kez­dők és haladók, tetsafewerint egyénenkénti vagy együttes okta­lanban, alapos módszerrel- Heti 2 lecke tandíja tevőnként S peng*. i(VMfc-trtoa 8 Udvari MMc.l A Kossnth-pályamunka első diját Formáns Tamás nyerte el. 1 Kossnth-íőgimnázinm márciusi ünnepe. (A „Nyirvidék'' tudósítójától.) Az er. Kossuth reálgimnázium tanulóifjúsága a mult hagyomá­nyaihoz méltó formábaa áldozott március 15-iki ünnepélyén a magyar szabadság emlékének. Az iskola, mint ismeretes, nemcsak a szo­kásos üneepély megrendezésével juttatja kifejezésre a nagy nap jeleatőségét, hanem egy-egy a nemzet életéből vett nevezetesebb mozzanatnak pályamunkában való feltárására pályázatot hirdet a VIII. o. tanulók részére. Ez évben a mohácsi gyásznap négysaázados évfordulója alkalmából „Politikai és társadalmi viszonyaink a Jagellók korában" c. tételt ttzte ki a ta­nári kar Kossuth pályatételéül. E tételt három tanuló dolgozta ki s hármuk közül elsó lett a „Mohács" jelige alatt benyújtott pályamunka, melynek szerzője a jeligés levélke tanúsága szerint Furmann Tamás VIII. o. t., a második helyen nyil­vános dicséretre érdemes munka szerzője pedig Bartsch Miklós VIII. o. t. Ujabb keletű alapítvány a Petőfi alapítvány, melynek kamataira a Kossuth pályázathoz hasonlóan pályamunkával kapcsolatos pályá­zatot hirdetett az iskola. Erre a pályázatra öt tanuló nyújtotta be dolgozatát. A tétel „János vitéz, mint népmesei alak* volt. A jel­igés levelek felbontása után ki derült, hogy az clsi helyre sorolt munka szerzője Pilászy György VIII. o. t., mig a második helyen kitüntetett munka szerzője Kovács Gyula VIII. o. t. Örömmel álla­pítjuk meg mi is a tanári kar bírálatával kapcsolatosan, hogy a tanulóifjúság valóban szép és a magyar ifjúságnak méltó mun­kát teljesített. A pályadijat és a kormányzótanács és a tanártes­tület nyilvános dicséretét Bogár Lajos h. felügyelő adta át, illetve hozta buzdító beszéd kíséretében a megjutalmazottak és a nagy­közönség tudomására. Ezzel együtt emiitjük meg, kogy az ifjúsági Bessenyei önképzőkör óda pályá­zatának nyertese Friedmann Pál VII. o. t. lett. Az ünnepély a Hiszekegy el­éneklésóvel kezdődött. A Nemzeti dalt Jancsik János VIII. o. tanuló szavalta hévvel. Az ünnepi be­szédet Pilászy György VII. •. t. tartotta, aki magyar ifjakhoz méltó emléket állított lelkében a szabolcs­megyei Vasráry Pál emlékének. A pályadijat nyert ódát Furmann Tamás VIII. o. t. szavalta lendü­lettel. Mély, komoly hangulatot ébresztett Bodor András VII. o. t. hegedüjátéka, aki Dancla: Resig­nation-ját játszotta Negro Ernő VIII. o.Jt. zoagorakisérete mellett. Móra Lászlónak egy székely iiu és egy magyar fiu szájába adott kesergőjét és vigasztalását Jármy László és Dávid Gyula VIII. o. tanulók tolmácsolták hatást keltre. Az énekkar két dallal szerepeit a műsor folyámán. Az ünnepélyt a zenekar játéka fejezte be a Carmen indulóval. Az ünnepélyt a nagyszámú kö­zönség mindvégig nagy érdeklő­déssel kisárte. A Bnjtosan lakóknak nincs kifogások a „sorrend" ellen, de a maguk érdekeit is szem előtt kívánják tartani. Tisztelettel kérjük Nagyságos Szerkesztő Urat, szíveskedjék az alábbi soroknak a bujtosi lakók érdekében b. lapjában helyet adni, mivel ugy látjuk, hogy a kövezési vitából kifolyólag fél­tékenykedés és türelmetlenség áll fenn, amit szeretnénk elosz­latni. AAi bujtosiak belátjuk, hogy a Honvéd-utcát ki kell kövezni okvetlen és hogy ennek az ideje nem is most volna, hanem ak­kor kellett volna már kikövezni, mikor a közös laktanyához kö­vezték az utat, mert ezen az uton vonul el a magyar fiukból álló katonaság négyes vagy hár­mas osztaga naponként. Ezek a fiuk pedig megérdemlik azt, hogy ne lubickoljanak a fene­ketlen sárban. Belátjuk továbbá azt is, hogy a Kert-utcai árkot is sorra kell venni és eltüntetni. De amikor ezeket helyesnek és szükségesnek elismerjük, nem érdemeljük meg azt a könnyelmű elintézést, amivel az óvárosiak bennünket a sártengerbe akar­nak fullasztani, csak azért, mert mi odaépitkeztünk. Elvártuk volna azt, hogy az óvárosiak is közös megoldáson gondolkodjanak, mert mi éppen ugy „kétszáz" év óta fizetjük az adót, mint az óvárosiak. Csakhogy nem a Bujtoson. Lakni pedig azért jöttünk ide, mivel a Bujtos ezelőtt pár esz tendővel a város legszebb helye volt. Itt volt a szép liget, a gyönyörű gyümölcsösök földi paradicsomot ígértek. Mig pél­dául az Érkert akkor egy pos­ványos hely volt, ma pedig a város legszebb részét képezi. A mai Bujtos is igen szép és értékes hely. Itt van a Strand, ahova üdülni jönnek a város poros utcáiból, itt van a Nyetve sportpályája, ahová testüket jön­nek edzeni gyermekeink. Ide csak egy szép kert kell még és ez lesz a város legszebb része. A Bujtos olyan közel van a beltérhez, hogy azt eltolni vagy a mai állapotában hagyni lehe­tetlenség, mert ha indokolt a Kert utcai árok betömése, hogy díszeleghet a szép uj rendőrségi palota mellett a Hunyadi-utcai árok? Ami pedig „kertség'-voltun­kat illeti, ez sem lehet ok arra, hogy ne törődjenek velünk, mert ezzel szemben odaállítjuk az er­dőt. ahol szintén kövezni fognak. inkább az a baj, hogy az ez­zel az egész kövezési üggyel keveset foglalkozott a képviselő­testület. Mert ha alaposabban megtárgyalják a kérdést, hisszük, hogy inkább több utcát vettek volna tervbe, mint az erdőt, ahol villamos közlekedés és jó gyalogjáró van. Kérjük tehát kizösen az ille­tékes hatóságot, haiassza el egyelőre a Sóstói-ut kövezését és eztn a költségen tömje be a két árkot és köveztesse ki a kérdéses utcákat vagy pedig ha ezt nem lehet, bővítse ki a kö­vezési programmot, ugy hogy a Bujtos is kapjon keresztfii egy­két köves utat. Erre különben azért is szük­ség van, mivel ennél közelebb telket kapni már nem lehet és az építkezés is ide gravitál. A Nagyságos Szerkesztő Ur szívességét megköszönve, mara­dunk mély tisztelettel: A bujtosiak. Az após és az anyós Tornyospálcáról jelentik: Tóth János fiatal lornyospálcai gazda érdekes feljelentést tett a csendőr­ségen. Elmondotta, hogy a kisvár­dai vásárról jött haza, amikor apó­sával Potyók Ferenccel és annak feleségével keményen összeveszett. Olyan heves volt az összeszólal­kozásuk, hogy Tóth János fejbe­kólintotta anyósát, erre apósa nekiesett és birkózni kezdett vele, anyósa pedig egy piszkafával verte a fejét, ugy, hogy beleszédült és súlyos sérüléseket szenvedett. Ugyanekkor Potyók Ferencné, az anyós ís megjelent a csendőrségen és feljelentette vejét, akitől ő is sérüléseket okozó ütéseket kapott. A kölcsönös testi sértés ügyében megindult az eljárás. Egy Imszonhét éves asszony íela&asgtoüa magát, mert íMsfeij gyötörte és gyer­mektelen volt, (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az öngyilkosságok krónikájai be_ villantak élet mélységeibe. — Fiatal élet fája törik ketté és az ön­gyilkosság után meginduló nyo­mozás feltárja a rejtett, emésztő bá­nat egész zordonságát. Most Bot­paládról érkezik Nyíregyházára a hír, hogy ott egy huszonhét eszten­dős fiatal asszony öngyilkosságot követett el. Varga Árpádné, Kónya Berta az. életunt, aki reggél nyolc órakor felment házuk padlására és ott a szarufákat összekötő úgyne­vezett kakasülőre kötelet erősítve felakasztotta magát. Először anyó­sa vette észre az öngyilkosságot, ő ment fel először a padlásra es si­koltozva, rémülettel jött vissza on­nan, mert nem mert az öngyilkos közelébe menni. Az asszony apó­sa, Varga Károly vette le az asz­szonyt, de már nem élt, Levelet, üzenetet nem hagyott hátra, de a közelállók tudták, hogy nagy bá­nat emészti: nem volt gyermeke és tüdőbai gyötörte. Ezért mondott bucsut Varga Árpádné fiatal éle­tének. TELEFONOS® is meg leket rendelni, a most frissen érkezett legkítünffbb gyógyhatású ásványvizet, mely a járráay elleni •éáekezéenél is a legjobban bevált. Megrendelhető a Hamatró főleraka­tábaa; leesoayei-tér 8. Telrfoa: 48» 6452-19

Next

/
Thumbnails
Contents