Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-17 / 62. szám

1927. wárciws 17. MW mt Wmmmm&m ^mmmmiBWKBHamU&m lg, Gazdasági Egyesület Közleményei. A Gazdasági Egyesület Lázin S. Béla kiválása folytán motorfelügye­Íősí^eí szervez A Szabolcsvdrmegjei Gazdasági Egyesület a m«torórség ujjászer. vezése árd«kábenj a szervező­bizottságot összehívta, amelyen megjelentek dr. báró Waldbott Prigyes, a Szántógéptulajdonosok Orsz. Szövetsége elnöke, Roth­meyar Imre titkár, az Omge mű­szaki szakosztályának előadója, vitéz Czeglédy Béla mezőgazda­sági kamarai titkár, Sikorszky István kir. iparfőfelügyelő és a szervező-bizottság tagjai. Szalánczy Bertalan m. kir. gazdasági főtanácsos, e. elnök elnöklete alatt Mauritz Ottó mér­nök, a Májerszky Barnabás gép­gyár társtulajdonosa és cégfőnöie ismertette a motorőrség újjáala­kításának tervezetét, amely a Sz. O. Sz. égisze alatt kíván mű­ködni és „ Szabolcsvármegyei Qép­feliigyeléség és Traktorkarbantartó Gépüzem" lenne. Célja a jól bevált szántógépe­ket (gyorsjáratú motorokai) a munkába állás percétől állandóan ellenőrizni és ezzel azok üzem­biztosságát minél jobban fokozni. Bejelenti, hogy az előző évben kötött megállapodás az év végé­vel lejárt és Lázin S. Béla mű­szaki vállalata a motorőrség to­vábbi vezetésére benvujtott aján­latát is visszavonta és érdekkö­zősségben nem akart maradni. Benyújtja a Májerszky gépgyár ajánlatát, amelyik hajlandó a motorőrség teendőit vállalni. Ne­vezett cég fenti cim és a gazda­sági egyesület állandó fe.ügyeleie alatt évi 400 pengő tagsági díjért, 3 évi kétoldalú elkötelézéssel vál­lalja a traktor állandó tizemben tartását a téli generál-javítással együtt; a kicserélendő uj gép­alkatrészeket azonban a gazda számláiára szerzi be Évi 100 pengő tagsági dijért vállalja, hogy az üzembentartás alatt a gépet havonta legalább egyszer a heiyszinén megvizsgáltatja. Eset­ről-esetre fizetendő 10 pengő ki­szállási dijért, felhívásra bármi­kor megjelenik a gép revíziója megejtése végett. A kiutazó ve­zetők, illetve szerelők vasúti költsége megtérítésére és ellátá­sára igényt tart.. Fenti ajánlata teljesítésére szük­ségesnek tartja, hogy a motor­őrség üzeme a megígért állami kamatmentes kölcsönből speciális munkagépekkel is felszereltessék, a tartalék alkatrészek kivételes árengedmények mellett bizományba adassanak a gyárak által és min den 20 traktorra l-l tartalék gép álljon rendelkezésre nagyobb üzem­zavarok meggátiása végett. Az üzemi anyagok állandó rend­őri ellenőrzés alatt tartandók,fel­kérendő a műegyetem, hogy a gépalkatrészek aránytalan magas árát vizsgálja meg, mert azokkal uzsora folyik. Szervezőbizottság elfogadja a Májerszky gépgyár ajánlatát és Klár Sándor szervezőbizottsági elnök mellett a céggel kötendő megállapodás elkészítésére felkéri ifj. gróf Dessewffy Aurél e. elnök, Góth László és Sikorszky István kir. iparfelígyelő szervezőbizott­ság! tagokat. Elhatározza érte­kezlet még, hogy a szükséges 25.000 pengő államsegélyért meg­teszi a lépéseket és megbízza Sikorszky iparfelügyeíőt, hogy a motérkezelők szolgálati szabály­zatát készítse el Dr. báró Waldbott Prigyes is­merteti a Sz. O. Sz. programm­ját, amely szerint a szövetség •Isősorban a gépek és aikat részek külföldi behozatali vám­kérdéseit és a gyáraknak az al­katrészekkel űzött uzsoráját fogja tárgyalni, közbelépnek a gyárak­nál a motorőrségek részére bizo­mányba adandó tartalék-alkat­részek érdekében, megindítják a harcot a kartellek ellen és végül a motorőrségeknek megyénként való megszervezését veszik, mun­kába, amelyekhez az országban legelőször megalakított szabolcs­megyei m*torőrséget veszik min­tául, aminek tanulmányozása volt főcélja lejövatelüknek. Rothmeyer Imre titkár, az Omge hathatós segítségéről biztosítja az értekez letet, amit a gazdasági kamara képviselője is kilátásba helyezett. nyirgelsei leventebátoa történt késelés lincselni. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A gelsei leventebálon történt ké­selésről szóló tudósításunkkal kapcsolatban a következő informá­ciót kaptuk a bálon jelenlévő szem­tanútól. A bál javában folyt, ami­kor megtörtént a váratlan incidens. Meg kell jegyeznünk, hogy a ké­selő es verekedő fiatalemberek nem nyirgelseiek, hanem szakolyiak és pedig a Szakolyhoz tartozó Miklós tanyára valók. Ezeket a legénye­ket, akik a példásan viselkedő gel­sei leventék bálját azzal a sajnála­tos incidenssel annyira elrontották, a gelseiek az első pillanatban meg akarták lincselni a szép bál durva megzavarásáért. A nagyobb kel­lemetlenségnek Nagy Béláné fő­jegyzőné fellépés evetett végett, aki a gelsei leventemozgalom lelkes pártfogó asszonya, ő csendesítet­te le a fiukat, akik igy elállottak attól, hogy megleckéztessék a le­vente szellemmel össze n^m egyez­tető viselkedésért a vendégeket. a szaooics! erszagmai es a utcái köve terem. Látogatás a tokaji „Habertus" kőbái&yáfeto. m. (A Nyirvidék tudósítójától.) A rakodót és a bánya bejáratát egyébként telefonvezeték köti ösz­sze s igy érintkeznek a rakodó munkásai és a tele csillék elindítá­sánál foglalatoskodó munkások. Enélkül egyáltalában lehetetlen volna lebonyolítani az iparvasut forgalmát. Alig tart néhány percig, mig a rakodótól a bánya bejáratáig érek­Az utat egyedül" tettem meg, mi­után az időközben elbúcsúzó állo­másfőnök urnák hálásan megkö­szöntem a szives kalauzolást. A bányába ír ve, annak egyik tisztvi­selője fogad, akinek elmondom jö­vetelem célját. Szívesen áll rendel­kezésemre s most már az ő veze­tésével járom be a bánya egész te­rületét, ő ad mindenre felvilágosí-' tást. A bejáratnál vannak a külőinböző faépületek: iroda, raktárhelyiség,, menedékhely a munkások részér-, ahol rossz idő esetén étkeznek, kovácsműhely, ahol főleg a kőfu­rókat élezik. Odább egy kőépület­ben vannak a gépek, amelyek a zuzóhoz és a kőszitához szolgál­tatják a megfelelő energiát. Mel­lette épül fel a villamos transz­formátor uj tornya. A vállalat ugyanis mosj vezetteti be a te­lepre az elektromos áramot. A bánya körülbelül 100 mun­kást foglalkoztat egész éven ,át, té­len-nyáron. Ezeknek fele bányász, fele pedig úgynevezett pakoló munkás. Nem napszámba dolgoz­nak, hanem szakmányba, mint a ku­bikusok. A kitermelt kőmennyiség súlyának arányában kapják a fize­tést, amely napi 55—60 ezer koro­nára megy átlagban. A napi kő­termelés ebben a bányában 40 vagon trachit, ami elég szép telje­sítmény. A követ Iegtöbbnyire a szabolcsi és biharvármegyei útépí­téshez szállítják. A kőtermelés első foka a rob­bantás. A nagyobb sziklatömbök­be 2—3 méter mélységű, körülbe­lül másfél-két centiméter átmé­rőjű lyukat fúrnak. Ezt a nehéz i A betegségeket terjesztő baktériumok terjesztője a por! Hogy egésíségesek legyünk, állandóan portalanítani kell laká­sunkat. —• E aéira pompáwui beváiiott a legújabb francia Sa^d&fe figyelmébe? Adómentes petróleum, benzin és gázolaj Nyíregyházán kizárólag sa M. TT M-. ny^egyházi á$vdny»laj szabad­ig & MrÁi áQfe V MA raktárából szerezhető be. Kilogrammonkint 1400 K megtakarítás! i 39 8 munkát természetesen géppel. vég­zik, sűrített levegő segítségével, amelyet ólommal bélelt hosszú gum micsöveken vezetnek a gépházból az egy ember által könnyen kezel­hető fúróhoz, amely fülsiketítő dü­börgéssel végzi hatalmas munká­ját. A lyukba azután robbanó anya­got helyez a tűzmester, ezt lefojt­ja és gyuítózsinor segítségével robbantja fel. Az első robbanás rendszerint több kisebb, egyenkint néhány tonna sulyu kőtömböt, bá­nyásznyelven »batár«-t eredményez. Ezeket a batárokat ismét csak rob­bantással lehet felaprózni akkorák­ra, hogy kézi kalapácsokkal feldol­gozhatók legyenek. A kőtörő mun­kája nem tartozik a legideálisabb foglalkozások közé, azt azonban meg kell adni, hogy egészséges munka. Szabad ég alatt dolgozik a kőbányász s veszedelemtől egyál­talán inem kell tartania. A robbanás idejére biztos menedékbe húzód­hatik, a szikla pedig nem omlik le, csak ha ekrazittal csiklandozzák Természetesen nemcsak kézzel törik a követ, hanem főleg gép­pel, egyenesen erre a célra szer­kesztett zuzókkal. A »Hubertus« bá­nya zuzóját állandóan két munkás »eteti«. Az összezúzott kő egy víz­szintes tengelyű óriási, kisebb-na­gobb lyukakkal ellátott forgó acél­hengerbe irányittatik. Ez a henger a kőszita, amely automatikusan négyféle nagyságban osztályozza a követ. A legnagyobb darabot hen­gerelési kőnek hívják s ennek is kétféle osztálya van. [óval kisebb az úgynevezett »fenntártási« kő és egészen apró. a »zuzalék«. A kőszita alatt a négyféle kőnek megfelelően mégy garat van, ame­lyen át az odacsatolt csillékbe hul­lik a kő. Az egész bányában mint­egy 50 ilyen csille van, amelyek­fürgén mozognak a sínekkel ke­resztül-kasul behálózott bánya te­rületén. A kézzel tört követ szép kupacokba rakják 9 águ vasvillá­val, mintha csak széna, vagy szal­ma volna. (Folyt, köv.) (*) Hölgyek és ur ak figyelmébe! Értesítem a nagyérdemű közönsé­get, hogy üzletemben elsőrangú fő­városi hölgyfodrászt, manikűrt, kül­földi uri kiszolgáló személyzetet és egy versenygyőztes bubi haj vágót alkalmaztam, kik a legkényesebb igényeket is kielégítően állanak a t. vendégeim rendelkezésére. Bubi és Eton hajvágás a legújabb kül­földi divat után készül, vas és víz ondotálás. Külön női terem. — A n. é. közönség szives támogatását kérve maradok kiváló tisztelettel : Szabó Károly, uri és női fodrász, Nyíregyháza, Takaréknak)ta. Len­gyel cukrászdával szemben. 176 ÖÖ1UP8L GYULA s.-méraök, Budapest, üllő át 1. m«iy»t, htgy W«rea<»»«e, XMM«i«« *1«M ároa : p«zifC6ért h«E forgalaalM ­fonyorvaros csak pénteken egy napig 3 NÉV MÉi Colint Lise LisenH Ivia loptai

Next

/
Thumbnails
Contents