Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-18 / 39. szám

Xyíryiüeil 1I2T. február 18. A kormány protestáns jellege. Azok között a kifogások között amelyekkel más okok hijján ujabb időben illetni szokták a Bethlenkormányt, leggyakoribb, mely azt állítja arról, hogy protestáns kormány. Természetes, hogy ez nem felel meg a valóságnak, mert hisz a XX. században a magyar felekezetek számarányának közepette felekezeti jellegű kormányrol még beszélni és anakronizmus volna. — Ellenbein igen alkalmas ürügy arra, tekintettel az emberek felekezeti érzékenységére, hogy kéz alatt, vállalkozó szellemű konkolyhintők által elterjesztve a kathoíikus hivők között hangulatot lehessen vele ger jeszteni a kormány ellen. Különösen azok körében, akik közvetlenül nem kisérik vagy nem kisérhetik figyelemmel a _ kormányzás menetét s nem a saját eszükkel gondolkozván, zsákmányai lesznek alattomos és rosszhiszemű élhitetá seknek. Azzal szoktak a ti;kos áskálódók rendesen érvelni, hogy az állpnfő és a miniszterelnök református voltánál fogva Magyarországon ma református uralom rendezkedett be. Azt már nem teszik hozzá, hogy nincs egyetlen törvényjavaslat, vagy kormányrendelkezés, illetve intézkedés, amelyből a református kedvezés kimagyarázható volna. Azt is elfelejtik, hogy a miniszterelnök rendszerinti helyettese és a kormányinak egyik legaktívabb tagja Vass József kathoíikus főpap s a kormány tagjai között igen sok a kathoíikus. Feltéve már most a legprotestánsabb velleitást is, elképzelhetetlen, hogy a minisztertanácson levő katholikusok, ismételjük, egy Vass József, egy gróf Klebelsberg, vagy gróf Csáky ne érvényesítenék szavukat és befolyásukat egy ilyen egyoldalú kormánypolitika ellen. Okos és értelmes emberrel, aki ezeknek a körülményeknek latba vetésén kivül még a kormányzat szellemét is alkalma "van a tényekből megállapítani, ilyent persze hiába akar elhitetni bárki. De a titkos áskálódások nem is az ilyenekre appellálnak, hanem azokra, akik vakon és kritika nélkül minden badarságot elhisznek: minél rejtélyesebb és megmagyarázhatatlanabb, annál inkább. Most aztán történt egy olyan esemény, amely ország-világ előtt demonstrálhatja a Bethlen-kormány egyoldalúan református jellegű irányzatának képtelen voltat. Vasárnap vendége volt a miniszterelnök a veszprémi püspöknek. — Egyik legkimagaslóbb katolikus egyházfőnek, aki az ősi magyar közjog szerint a királyné kancel14rja volt. Az ősz egyházfejedelem egyházmegyéjének papsága élén fogadta a miniszterelnököt s lelkes szavakkal köszöntötte fel, mint vendégét, kiemelve azt a harmóniát, amely a kormányzat és a kathoíikus klérus közt ténylegesen | fennáll. Kérte továbbá a miniszterelnököt, hogy folytassa politikáját tovább is ezen a bevált alapon, mely a nemzeti egység megvalósításának utia. Azt hisszük, hogy ez az elismerés, mely a Dunántúl történt mindennél többet mond s a híresztelések megcáfolására egy szavunkra se lesz többé szükség. A tábla is elitélte a nagykállói rabbi betörőit, akik a leánya hozományát rabolták el. Kedden l délilőtt a debreceni ítélő tábla érdekes bűnügyet tárgyalt dr. Várady Sándor tanácselnök vezetésével. Másfél évvel ezelőtt Lőw Adolf nagykállói zsidó rabbi lakásába betört három álarcos betörő, akik a rabbi családját és cselédségét megfélemlítve, álkulccsal felnyitották azt a ládát, amelyben a rabbi azokat a kincseket, ékszereket, ruhanemüeket és 20 millió korona készpénzt őrizte, amelyet jegyben járó leányának hozományképen akart adni. Az álarcos betörők minden értékes holmit kivettek a hozományt tartalmazó ládából s magukkal vitték. A csendőrség megállapította, j hogy a vakmerő betörést Feiszler Hermann állásnélküli .kereskedősegéd, Margitai László borbélysegéd és Farkas Andor cipészsegéd követték el. A csendőrségnek Margitait és Farkast sikerült elfognia, Teiszler Hermán ellenben megszökött s körözőlevél dacára sem sikerült elfogni. A nyíregyházi törvényszék nemrégen foglalkozott ezzel a bűnüggyel s betöréses-lopás miatt Margitai Lászlót 2 és fél, Farkas Andort pedig 3 évi fegyházra Ítélte. A debreceni ítélőtábla helybenhagyta a nyiregyházi törvényszékitéletét. A felek az ítéletben megnyugodtak s így az jogerős. A kormány adómérsékléssel segiti elő a házak tatarozását. A kedvezmény csak az 1927. évi tatarozásokra vonatkozik. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A kereskedelmi és iparkamara közli, hogy a pénzügyminiszter által az országgyűléshez r^ost benyújtott egyes adók és illetékek mér séklésére vonatkozó törvényjavaslat 6. szakasza szerint adómérséklés illeti meg azt a házbirtokost, aki akár bérbeadott, akár bérbe nem adott házát az ,1927. évben, legkésőbb november hó 30-ig kizárólag saját költségén tataroztatja fis a tatarozási költségek összege az 1927. évre,- kivetett házadó-atapjának 20 százalékát eléri, vagy meg haladja. Miután ezen adómérséklés, tekintettel arra, hogy a házadó 18 százalék s ezután még 50 százalék községi pótadót, 10 százalék útadót, 10 százalék országos betegápolási pótadót, 5 százalek rokkant adót és jövedelemadót is kell fizetni, inagy kedvezményt jelent az összes házbirtokosokra s emellett a tatarozások nagyarányú munkaalkalmat is teremtenek, ép ezért a kamara szükségesnek tartja a közelgő tavaszra való tekintettel, hogy a házbirtokosokkal már most megismertesse az adómérséklés mértekét és annak mikénti bejelentését. Az adómérséklés mértéke a következő: 1) Ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 20 százalékát elérik, de annak 60 százalékát nem érik el, a tatarozási költség felét az 1928. év házadó alapjából kell levonni; 2) ha a fatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 60 százalékát elérik, de aninak 100 százalékát nem érik el, a tatarozási költség felét az 1928. évi házadó alapból a másik felét pedig az 1929. évi házadó alapjából kell levonni; 3) ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadóalap 100 százalékát elérik vagy meghaladják, a tatarozási költségeknek az 1927. évi házadóalap összegét elérő részét az 1928. évi, a többi részét pedig az 1929 .évi házadó alapjából kell levonni. Az adómérséklés előnyét legjobban a következő példa mutatja meg: A-nak van egy bérháza, ennek 1926. évi november 1-én a bérjövedelme 2000 pengő volt, a saját lakásának bérértéke 500 pengőt tett ki, vagyis az 1927. évi házadó alapja a 2000 és 500 pengő négyszerese, vagyis 10.000 pengő volt, ezer házát 1927. évben alaposan tataroztatja, a tatarozás 12.000 pengőbe került s az 1928. évi házadó alapja 10.000 pengőt fog kitenni. A fenti rendelkezések szerint ez esetben a 12.000 pengő tatarozási költségből — minthogy az az 1927. évi názadó alapját, vagyis a 10.000 pengőt meghaladja, Városi Mozgókép Szín

ház ————— fl——^W—B——— IMII Február hó 18 án, 19 én és 20 án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3,5, 7 és 9 órakor AZ ELSZABADULT EXPRESS Amerikai kalandortörténet 7 felvonásban. FEKÜDJ LE, KICSIKÉM! •I Falrengető bonyodalmak, Universal vígjáték világattrakció 7 felvonásban. — Főszereplők: Litte Billy és Magde Kennedy. Aki Snhanesz-féle bútort vesz, ottan nincsen Sohanesz. Pénteken és szombaton a 7 és 9, vasárnap az 5, 7 és 9 órai előadások katonazenekisérettel t Február hó 21-én és 22 én, hétfőn és kedden Pacific express és Három hét Párisban Nászút egyesben. Vígjáték. A 104 receptet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest, VIII., Conti utca 25. 6-13 10.000 pengő tatarozási költség az 1928. évi házadóból, vagyis 10.000 pengőből lesz levonva, a fennmaradó 2000 pengő tatarozási költség pedig az 1927. évi házadóalapjából, vagyis a 12.000 pengőből lesz levonva. Ebből következik, hogy a háztulajdonosnak 1928. évben házadót es a járulékos adókat egyáltalában nem kell fizetni, 1929. evben pedig a 12.000 pengő házadó alap 10.000 pengőre csökken, vagyis az adómérséklés 1928. és 1929. években kitesz 4242 pengőt, ez azt jelenti, hogy a 12.000 pengő tatarozási költségnek 35 százaléka térül meg az adómérséklés révén, de a fenti 1. pont alapján is mintegy 17 százalék és a 2. pont alapján mintegy 32 százalék térül meg. Az adómérséklés tehát oly kedvezmény, amiben még sem a múltban, sem a jövőben nem részesült adózó s csak még 1927. évben lesz módja az adózóknak igénybe venni, mert a pénzügyminiszter a törvényjavaslat indokolásában már most bejelentette, hogy a kedvezmények ujabb meghosszabbításáról nem lehet többé szó. Az olyan épületeknél, amelyek még ideiglenesen házadómentesek, a tatarozási munkálatokat foganatosító házbirtokosoknak a hazadó alapjából a tatarozási költség szintén a fenti módon és mérvben levonatik, de miután a lajstromban kivetett házadó tényleg előírva nem lesz, a tatarozási költségnek az adóalapból való levonása, a házadó alapján kivetett pótadóknál mérsékelheti csak az adóterhet, ezért az ideiglenes adómentes házaknál a házbirtokos még abban a kedvezményben is részesül, hogy az ideiglenes mentesség meghosszabbittatik mégpedig: 1) egy fél évvel, ha a tatarozási költségek az 1927. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem, vagy haszonérték 20 százalékát elérik, de annak 100 százalékát nem érik el. ' ' 2) egy évvel, ha a tatarozás! költségek az 1927. évi házadó alapjául veendő bérjövedelem vagy haszonérték 100 százalékát elérik, vagy meghaladják. Aki az adómérséklést igénybe venni akarja, az tartozik legalább 15 nappal a tatarozás megkezdése előtt a polgármesternél bélyegmentesen írásban bejelenteni: 1) az épület fekvésének helyét (utca, szám.) 2) a tervezett tatarozási munkálatokat. (Ilyenek a megrongált tetők, menyezetek, kémények, falak, lép-