Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-13 / 35. szám

Nyíregyháza, 1957. februtr ?3 * Vasárnap SLLVilL ^vi'oiyaKí. 35, Stfám, EidfizoieeS árak helyben és vidéken: Sgy hér» 2'őO pengő. ííogyedévre 7 60 pengd. K&ztííütYíSciókuek « tanítóknak 2U°/« engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANOOR. Szerkesztőség ás kíadáhívatai: SZÉCHENYI-UT 0. SZÁM. Telefon szám 138. Postachsqua 2S Kéziratokat neia adunk vissza. Angol pénzember Mr. Osborne a Bank of England •gyík igazgatója Budapestre érke­aett, ahol beszélgetést folytatott az •gyik legnagyobb budapesti lap munkatársával. Kijelentette, hogy európai körúton van, amelynek so­rán az összes nagyobb jegybanko­kat meg fogja látogatni.' A mi büszkeségünket, a Magyar Nemzeti Bankot már meg is látogatta s ott beszélgetést folytatott PopovicsSán dórral, a Nemzeti Bank elnökével fcs Schober Bélával, a bank vezér­igazgatójával. Mr. Osborne kijelentette, hogy nem üzletet kötni jött Budapestre, de ,tette hozzá finoman, egy üzlet­ember sohasem tudhatja, hogy ha még nem is ez volt a közvetlen célja, mikor köt üzletet. Nagy elis­meréssel nyilatkozott a budapesti Értéktőzsde forgalmából s küelentet­te, hogy a pengő egyike a legjobb valutáknak. Az általa tett kijelenté­sek közül éppen ez a legfontosabb. Egy ió és szilárd valuta minden gazdasági életnek az előfeltétele § bizvást merjük mondani, hogy a Magyar Nemzeti Bank megterem­tése megérte az érte hozott áldoza­tokat. Áz ország lakossága talán nem is tudja, hogy milyen óriási feladat egy zuhanó valutát egy olyannal kicserélni, amely a nem­zetközi pénzpiacon komoly értéke­lésre talált. Minden egyes valutá­ris reformnak meg van az a ne­hézsége főleg, ha az uj pénz a sú­lyosabb valuták közé tartozik, hogy nyomába többé-kevésbbé gazdasági zavarok lépnek. Ezek azonban még mindig sokkal csekélyebb je­lentőségűek, mint egy hanyat-hom" lok zuhanó valuta. Nyugodtan el­mondhatjuk, hogy a pengő megte­remtése es stabilizálása kitűnően si­került, hiszen elég utalnunk arra a nálunk kevésbé Ismert tényre, hogy Belgium csak nemrégiben teremtett egy uj értékes valutát, a »Belgát«, de csak miután már egy­szer meghiusult a valutáris reform. Pedig Belgium a győztes államok között foglal helyet és szerencsés fekvése, továbbá természeti kin­csei folytán nagyobb erőforrások­kal rendelkezik, mint Magyaror­szág. Mégis egy sikertelen kísér­lettel kellett vállalkozásáért fizetnie; mig a magyar jegybank alapítása egy csapásra sikerült. Mr. Osborne nyilatkozatai nem puszta udvarias­ságot fejeztek ki, mert meg van a jól megalapozott okuk. A pengő tényleg ma egyike a legértékállóbb valutáknak, hiszen csaknem a teljes jegyforgalom fedezve van a Nem­zeti Bank aranykészlete és devizái által. Tudvalevő, hogy egyedül Angliában van száz százalékig arannyal fedezve a kibocsájtott bank jegymennyiség, de ott úgyne­vezett kincstári utalványok is lé­teznek, amelyeket nem számítanak' az arannyal fedezett bankjegyek közé. A többi nagy európai bank­jegyek közül a Nemzeti Bank egyi­ke azoknak, amelyeknek jegyfor­galma a legnagyobb százalekig van fedezve arannyal. Becsüljük meg az oly nagy ne­hézségek által megteremtett" pén­zünket, hiszen mint számos kül­földön elhangzott nyilatkozat mu­tatja, a külföld is megbecsüli. E nyilatkozatok sorában a Mr. Os­borné csak egy, de természetesen jól esik újból és újból hallanunk, hogy a magyar adófizető polgárság óriási áldozatkészsége nem volt hiábavaló s pénzünk állandósága felől nyugodtan hajthatjuk álomra fejünket. A szilárd alapok megvan­nak s most már csak a nemzet egészségének SZÍVÓS és kitartó munkája kell ahoz, hogy nemcsak pénzünkről, hanem egész gazda­sági életünkről is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozzanak a kül­föld arra érdemes szakértői. Hfiregvháza vízvezetéke számára kifogy­hatatlanéi gazdag vMcrrés! találtak. A Tízzel telt fcatalmas kfmesos medence Sóstó és Eótaj között van. — Becsey Antal főmérnök beíefeste a vígkuta­tásra irányai© munkáitokat, amelyekről kimerítő jelentést tett. — A nyíregyházi csatornázás ügyét kettes csatorna rendszerrel kell megoldani. — A nyíregyházi eredményeket tudományos körök is nagy örömmel fogaáták. 27 német keménységi fokozatú, te­hát nem jó ivóviz. A budapesti viz vezeték vizének keménységi foko­zata 13—14. Vannak ugyan ma­gasabb keménységi fokozatú ivó­vizek is, mint pl. Tirolban, ahol 40—50 fokos viz is van, de ez a ke­mény ivóviz okozza ott a golyvá­sodást. Lőczy Lajos geológiai térképe nyomán. Becsey Antal főmérnök Lóczy Lajos geológiai térképének tanul­mányozásából indult ki. Nyíregy­háza közvetlen közelében lösszt, nyirkos, iszapos agyagot jelez a térkép. — A város északi részétől kezdve azonban a térkép szerint kedvezőbb rétegek vannak. Becsey a geológiai utmuíatás nyomán északi irányban a Sóstó felé in­dult meg vízkutató munkájában. A íalajrétegeződés városunk körül a következő: aluviális réteg, diluviá­lis, alatta a levantei két féle, felső és alsó réteg, alatta a pontusi ré­teg, a vizet át nem eresztő vastag agyagréteg. Megtalálják a gazdag vízforrást, A Sóstón lévő 189 méter mély kutat, azután a Jármy-tanyán egy régebben furt kutat. Azt tapasz­talta, hogy ebben az irányban to­vábbhaladva mindig vastagodik és durvul, szélesedik a vízhordó réteg. Nagyszemü homok, kavicsre­teg ez, amely 42 százalék vizet tartalmaz, míg a fino­mabb homokos rétegben csak 28 százalék viz van. A bővizű vizhordóréteg széles, ha­talmas vízmedence, kifogyhatatla­nul gazdag forrása a nyíregyházi vízvezetéknek. A két régi kut között furt kut azt bizonyította ugyanis, hogy a víz­hordó réteg észak felé lejt és vasta­godik. Becsey főmérnök itt 31 mé­ter vastag elsőrangú vizhordóréte­(A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza vízvezetéke egy ha­talmas lepéssel jutott közelebb a megvalósuláshoz. A vízvezetéket előkészítő munkálatok első moz­zanata, a vízforrás kutatási, befe­jezést nyert. A nyíregyházi vízve­zeték számára kifogyhatatlanul gazdrg víz­forrás áll readelkízésére olyan helyen, ahonnan a vizet köny­nyü szerrel vezetheiik Nyi ­egyházára. Becsey Antal kir. kormányfőta­nácsos, főmérnök Nyíregyházára érkezett, hogy a vízkutató munka befejezése alkalmával részletesen tájékoztassa dr. Bencs Kálmán kir. tanácsos polgármestert a nagy sikerrel végződő eddigi mun­kálatok eredményéről. Becsey Antal főmérnök minde­nekelőtt kijelentette, hogy nem remélt nagyszerű ered­ményt ért el és igy a vizszerzés kérdése abszolút megoldott­nak tekinthető Nyíregyházán. Becsey Antal dr. ismertette a ré­gebbi vizkutatásokat, amelyek nem vezettek kellő sikerre. Az előző fúrások siker­telensége. A legutóbbi jelentősebb fúrások az akkori miniszteri vízrajzi osz­tály utasítására a két vasúti sin között és a Bujtoson kísérelték meg a vizkutatást. Ezek a fúrások isza­pos, nyirkos talajra akadtak esnem találtak megfelelő mennyiségű és kvalitású vizet. Tizenöt-husz kut sem lett volna elég a vízvezetékei­látására. Ma is megvannak ezek­nek a régebbi fúrásoknak szelvé­nyei, amelyekből Becsey főmér­nök megállapítja, lio^V semmi jót nem Ígérnek. A két vasúti sin kö­zött megfúrt kutak vize nem is lett volna élvezhető. A régebbi furá­i sokat ellenőrző kontroilfurások is i ezt bizonyították. A vegyelemzás ! megállapította, hogy keménységük get talált, ahol a kut másodpercen­ként öt liter vizet ad. Ez a viz a legkitűnőbb ivóviz lesz, ha előbb vastalaniíjuk. Pávay Vajna Ferenc főgeológus kutatásai is ebbe az irányba mutat­tak s így a vízkutatás további mun­kája feleslegessé vált. A vízkutatás problémája meg van oldva. Becsey fúrásainak eredményeként véglegesen eldöntőttnek tekinthető a vízkutatás kérdése. Most már tudjuk, hogy óriási víztartály áll a város la­kosságá-iek rendelkezésire. Nem kérdés többé, hogy lesz-e viz vapr sem, most már arról kell be­szelnünk, hogy milyen elhelyezke­désben, miféle rendszerben legye­nek a kutak. A talált meder jelleg­zetes ártézi képződmény és most azt fogják megállapítani hogy hol van legmélyebb pontja. Ezért még öt fúrásra van szükség. Becsey főmérnök aztán a legközelebbi te­endőnek azt tartja, hogy egy vég­leges tipusu kutat fúrjanak itt. — Ezen a végleges tipusu kúton min­den további megfigyelést el lehet majd végezni. Ez a kut már meg fog maradni a vízvezeték számára is, azért olyan kut lesz, amelynek csöve 420 mm szélességben vég­ződik. A vízvezetéki és csatorná­zási tervek va nak most már soros?. A másik teendő most már a víz­vezetéki és csatornázási tervek é« szabályrendeletek elkészítése. — Becsey főmérnöknek az a vélemé­nye, hogy a viz kitűnő, de a víz­vezetékhez vaslatanltó berendezési fc k-H felszerelni. A további kérdés a vízvezeték for­ráskutatóinak területén a telektu­lajdonosokkal való egyezk-dési tár­gyalások megindítása,-végül a vil­lamos műnek ide való kivezetése. Kettős csa omarendszer Nyíregyházán. A vízvezetékkel párhuzamosan ja csatornázás kérdését is meg kell oldani és ez még nagyobb problé­ma a vízvezeték kérdésénél is. Becsey főmérrök vtLmeny e az, hogy a nyiregyházi csa­tornázást elválaszd rendszer­rel kell megoldani. — Külön csatornázás kell a felszíni vizeknek, csapadékoknak és külön csatornázás a fekáliák elvezetésé­re. A fekáliát nem az Érbe vezet­tetnék, hanem egy telepre, ahol magas víznyomás alatt szagtalan rothasziással értékes trágyát lehet készíteni belőle. A Hydrológiai Tfrsaság öröm­in 1 fogadta Be:s y nyíregy­házi kuta ásain- k eredményét Becsey főmérnök a Hydrológiai Egyes szám ára 1© fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents