Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-13 / 35. szám
2 JSÍYÍEV1DÉK. mm UH9HHBnn9ni s i! WMJU MiwnsB3Ea»Mq^ 1927, február 13. m ui Mi wiii BHwaiiM tí jMM ní J mac Társaságot is értesítette nyíregyházi kutatásainak eredményéről. — A Társaság elnöke Schafarzik egyetemi tanár inagy örömmel vette tudomásul az eddig elért eredményt. A város lakossága is a legnagyobb megnyugvással veheti tudomásul, hogy a vízvezeték érdekében megindított munka nem volt meddő, sőt a legszebb eredménnyel végződött. Nyíregyháza közelében olyan jó és Bővizű forrás áll rendelkezésre, amely időtlen időkig ellátja a várost kitűnő ivóvízzel, amely hosszú évtizedekig szolgáltathatná a vizet még abban az elképzelhetetlen esetben is, ha semmiféle felső csapadék nem táplálná a földrétegek vizereinek keringését, , t , Pi^dal Wommé Február hó 12 én és 13-án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Ön papa lesz Vidám történet, mely gyakran elő- j fordul, ezúttal 8 felvonásban. Kettős főszerepben: Anny Ondra. Yillám bosszúja Cowboy történet 6 felvonásban. Főszereplő: Jack Hoxie, A nyíregyházi üzletek bérlőitől a békebeli üzletbéreket kérik. á város is, a róm. kath. parochia is a békeparitás alapján áll. — Február 15 ig közölniük kell a háztulajdonosoknak az uj üzletbéreket. - Ha nem egyeznek meg a tulajdonosok az üzletbérlővel, novemberre, illetve jövő május elsejére esedékes felmondásukat közölhetik vele. Előzetes jelentés. Február 14, 15, hétfőn és kedden: Josette kísasszQnyafelesépm Eszterházy Ágnes grófnő. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Nagy gondot okoz kereskedőinknek az üzletek bérének megállapítására vonatkozó rendelet végrehajtása. A rendelet szerint február hó 15-ig kell a háztulajdonosnak nyilatkoznia, hogy május hótól kezdve mennyi üzletbért kiván a bérlőtől. Ha az uj bérre vonatkozólag nem sikerül a megegyezés a háztulajdonos és a bérlő között, akkor a tulajdonos felmondhat bérlőjének. A felmondás azoknál az üzleteknél, amelyeknek alapbére ezerkettőszáz korona alatt van, november hóra érvényes, azoknál az üzleteknél pedig, amelyeknek alapbére ezerkettőszáz koronánál magasabb, a fel. mondás hatálya jövő év május elsején kezdődik. Másszóval a kisebb üzletekből ez év november 1-én, a 1 a nagyokból pedig jövő év májusában kell kiköltözködniök a bérlőknek. Nyíregyházán is megindultak az egyezkedési tárgyalások. Az egyik legnagyobb háztulajdonos maga a város, amelynek elhatározása értesülésünk szerint az, hogy a békebeli bért körülbelül aranykoronaértékben fizetik az üzletek bérlői. Értesülésünk szerint a róm. kath. parochia, a másik nagy bérbeadó is a békebeli üzletbérek aranykoronaértékét kéri. Most mar csak az van liátra, hogy a kereső emberek is a békebeli fizetés és munkabér aranykoronaértékét kapják, hogy ugyanannyit vásárolhassanak, mint békében. » ottMstiwe**) Helge Lindberg előadásmódja a legtermészetesebb egyszerűségű és mégis a legművészibb Egy budapesti lapkritikus a finn énekesről. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Helge Lindberg nyíregyházi szereplését lázas érdeklődéssel várja városunk közönsége. A nagy finn dalosra vonatkozó adatok, amelyek mind az ő diadalmas útjáról szólnak, széles körben ébresztenek figyelmet a február 18-iki hangverseny iránt. A nyíregyházi hangversenyt megelőzően Helge Lindberg Debrecenben lép fel, ahol a hangverseny jegyei már most fogyóban vannak. Állandóan keresik ILENGYEL NÁNDOR CUKRÁSZDÁJA ajánlja már bevezetett és elismert készítményéit: Lengyel-féle különlegesség: kis Kugler-dessert 12 fillér. Tortaszelet 30 fillér. Crémes 20 fillér. Egész torta (rendelésre) 4'80—8'— pengő. Paifait (10 személyre) 8"— pengő. Legfinomabb teasütemény kgr.-ja 6'40 pengő. Gyermekpiskóták db.-ja 4—8 fillér. Kiállítási aranyéremmel és több díszoklevéllel kitüntetve. Tel. 207. ! a nyíregyházi hangverseny jegyeit is, amelyeket Ferenczi könyvesboltja árusit 6, 4, és 2 pengős árban. (Telefon 318.) Helge Lindberg most három éve; a budapesti szimfonikus hangversenyen szerzett nevének és nemzetenek dicsőségét. Erről a szerepléséről a Pesti Napló a következőket írta: »Pesti Napló«, 1924. már. 23. »A f. hó 22-iki symhonikus hangverseny kimagasló mozzanata volt Helge Lindbergnek a szereplése. Ezúttal két kis halászdal abszolút mesteri előadásával bűvölte el a figyelmes hallgatóságot. Művészetében a megfeszült eredetiség nyilvánul meg, amiről alkotó művészetének minden mozzanata élénken tanúskodik. Énekművésznél még sohasem láttunk ennyire sokoldalú tökéletességet, kezdve énekének technikai tökéletességén s végezve a legtermészetesebb egyszerűségű előadási módon. Határozottan állítjuk, hogy Szent Antal »Fischpredigt«-jét soka senki ekkora művészi tökéletességgel elő nem adta, tanúskodván |egyuttal arról, hogy az olcsó és keresett humor nála teljesen ismeretlen fogalom, mert humoros tárgyú dalait úgyszólván halálos komolysággal s mégis ellenállhatatlan iróniával tudja előadni. Dalainak romantikája tekintetében is utolérhetetlen előadóművész. A művészetéért való lelkesedés tapsvihara még a ráadás után sem akart megszünni.« * Tapsban és ünneplésben lesz része a művésznek Nyíregyházán is. • • • • • Ap•pa... Irta: Szabolcsy Lajos. Boroséknál hetedfél esztendeje feküdt az asszony. Az Isten tudta csak a baját. Végigpróbálták hat falu orvosát, bevitték a városba is, mindhiába. Minden orvos más betegséget talált benne. És a teméntelen sok orvosság közül, amit rendeltek neki, egyik sem használt. Végre is a szomszéd .falu orvosa megmondta Borosnak az igazat. — Hagyja barátom. Sose járjon maga s egyikhez, se másikhoz, mert majd a földe.cskéje után elúszik a házacskája is. Ugy se segít már ember a maga feleségén.... majd csak az Isten... — De doktor ur,.. mikor mikor..'.? — hördült fel Boros. — Hja barátom, azt én nem tudhatom. Rettenetes volt ennek az embernek az élete. A maga egészséges, örömöt kívánó életét le kellett kínlódnia e mellett a beteg asszony mellett ,aki már olyanná vált számára, mint egy örökös és végzetes figyelmeztetés. Belesenyvedt az ő egészsége is. Kedvetlenül járt munkába és esténkint, mikor holtrafáradtan hazatért a kietlen, panaszos nyögésekkel telt otthonába, furcsákat gondolt az Istenről. Másfél esztendeje aztán végleg a sirba tette a féllábát az asszony, mióta megszülte a kisfiút- Mindenki azt hitte, hogy a szülést nem éli tul, és Boros is kezdett már szabadabban Iélekzeni. De bizony... csak életben maradt. Hanem az az élet... maga volt az életre ké'nyszeritett,. szenvedő halál. A hus végkép lefogyott róla, a bőre megsárgult és rászáradt a csontjaira, a fogai ijesztően fehérlettek szétálló, megfeketedett ajkai közül és a szemei..... jaj, "fenyegetően villogtak elő sötétre mélyült üregeikből. De élt, makacsul, ragaszkodóan, Nem beszélt, csak a szemei mondták: 1 — Jó lenne, ugy-e, uj asszonyi fiatal és egészséges Nem engedem ! Néha-néha felkelt s fogózkodva végigtámolygott a szobán. Uram bocsá... meg takarítani is próbált, nem lévén megelégedve az ángya munkájával, aki át-át járt rendbehozni a lakást és ellátni a kisfiút. Ilyenkor kínlódva kereste a kasznin és más butorokoín a port s ha egy-egy eldugott sarokban talált, no", volt mit nyöszörögni egy egész hétig. Hogy így, ugy, nincs neki párja, ha beteg is. Boros a tűrő ember nyugalmával' hallgatta. Olykor elkeseredésében elhatározta hogy véget vet ennek az áflapcs nak: otthagyja az asszonyt. De a», tán 'meggondolta, hogy ha egészsé ggs korában jó volt, hát most se hagyhatja el.... embertelenség volna..... mit szólna a talu... és maradt. De türelme fogyott naprólnapra. Hogyisne... hiszen még az angyal is megelégelte volna ennyi ideig.... ő pedig egészséges, fiata, férfi volt és asszony nélkül hetedfél esztendeje... sok az egy embernek. Egy este a szokottnál is nagyobb elkeseredéssel ment haza. A faluban is telebeszélték a fejét, hogy miért tűri még mindég mért nem csinál valamit.... meg aztán a télvt'gt kegyetlen időben összefázva erősebben érezte otthonának fagyos sivárságát. Kicsordult lelkéből a szenvedés : — Miért?... hát miért?.,, te Isten... ha vagy!.... ' Vadul nézett felfelé a fehérre meszelt, gerendás menyezetre. Nézett mereven, mintha szemével át akal ta volna fúrni a falat és azon keresztül kérdőre, birokra hivni az Istent. Érezte, hogy egész valóját megmarkolja valami zsibbadás, egy rettegett, megvilágosodott tudat. Igen.... ez az egy segít csak, amitől eddig olyan nagyon félt és mindig elzavarta... de most... most,. Magához tért. Lemondóan vágott bele a levegőbe. — Gyáva vagyok... bolond vagyok Leült az asztalhoz s tenyerébe temetve a fejét, belenézett a pislogó lámpa sárga lángjába. Az aszszony a falnak fordulva aludt, Az í ágy mellett, a bölcsőben szuszogott' a kisfiú, álmában is szopogatva az öreg ujjacskáját. A férfi elgondol- j kozott es a gondolatai most fájób1 bak, gyilkosabbak voltak, mint más-' kor. A boldog emberek meleg, sí- j keres életét látta csak s mikor azt összehasonlította a magáéval.... óh j az éles fájdalom szorongatta a torkát. Nem tudott vigasztalódni s a bölcs tanításokat a megpróbáltatások türelmes viseléséről mind ostoba meséknek látta. — Nem lehet... nem birom.. Ismét hatalmasan elfogta a zsibbadás. .Nem volt már ura magának. A megszabadulás Ígérete ellenállhatatlanul elsodorta és ő, mint a holdkóros vette elő a kését. Végigsimogatta az éles acélt, aztán oda? illesztette a csuklójára... az ereire. Lehunyta a szemeit és mégegyszer próbált gondolkozni. De nem tudott. Csak egyetlen hatalmas gondolat zúgott át az agyán, mint sodró, vihar: megszabadulni... megszabadulni... ! E pillanatban felnyöszörgött kisgyerek. — Ap-pa... ap-pa... A férfi kezéből kiesett a kés. Es a szemeiből kicsordult a könny, ami gyerekkora óta nem történt vele. Ráborult az asztalra és zokogott... zokogott... lélekből. Aztán felállt és ölbe vette a gyereket. — Kis fiam kis fiam... — megint felcsuklott a zokogása. És ez olyan jól esett neki... olyan jói esett-... Mintha valami kemény, kínzó jégdarab olvadt volna meg a belsejében... a lelke... a lelke... Aztán csendesen odament az aszszonyhoz és megnézte és.... térdre hullott.... — Meghalt Istenem... Miatyánk... ! SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki ^szabadon j^ggy^ ^jjj.^j ^ ^