Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-08 / 30. szám

2 JNtYÍKVIDÉK. Román borzongások az igazságtól. A rotnán publicisztika élénken foglalkozik a román parlamentben elhangzott azzal az indítvánnyal, hogy ne ismerjek el a párisi döntőbíróság ítéleteit azokban a perekben, melyek a magyar birtokok kisajátítása ügyében indíttattak ft román állam ellen. Miután magyar kérdésről van szó, félretesznek minden pártszempontot és egyértelmüleg ellenünk zudul fel a tiltakozások és ferdítések áradata. Ugy tüntetik fel azt a brutális nekitámadást, amivel a magyar földbirtokos osztályt egyszerre tönkretették, mint a haladó idők áltál megérlelt szociális reformot. Azt is felhozzák, hogy nemcsak magyar, de román birtokok is estek áldozatul a földbirtokreformnak, nem szabad tehát annak inditóokai között nacionális célokat keresni. Azzal is védekeznek a románok, hogy a magyar kormány Párisban, illetve Brüsszelben elis merte a román kormánynak azt a jogát, hogy a földbirtokreformot saját érdekei szerint hajtsa végre, csak a magyaroknak a többi állampolgárokkal egyenlő elbírálását kívánta. Annyira tetszetős ez a védekezés a viszonyokat nem ismert külföld előtt, annyira gyengi és erőltetett a mi szemünkben, akik mindent látunk és mindent értünk. Sajnos, ez nem is érdemünk, mert hisz a román politika magyarellenes tendenciája annyira átlátszó, hogy csak: ignotos fallit, notis est derisui. A megszállás után első inturádára terrorral, bottal és szekatúrákkal kiverték az erdélyi magyar tisztviselői kart, csaknem utolsó szálig. A kevés ottmaradottaknak, többnyire már kevésbé mobil nyugdijasoknak se fizetést, se nyugdijat nem adtak. Köztudomású, hogy táblabírák, egyetemi ta nárok voltak kénytelenek magániizemekb.en, vagy bankokban alárendelt állásokba meghúzódni, sőt nem egy magas intelligenciájú ember, mint kézműiparos volt kénytelen saját magát -és családját az éhenhalástól megmenteni. Mikor igy eg>' pár százezer kellemetlen magyartól könnyebben megszabadultak, hozzá kezdtek a magyar földbirtokok letöréséhez. A kisajátításokat állítólagos szociális szempontból kizárólag csak magyar földbirtokokon hajtották végre és csak ott, ahol az elvett földbirtokokból a román parasztság erősödhetett. Ilyen esetekben még ezer • vés családi tulajdonokat sem kíméltek és feles számmal tudunk eseteket, amelyekben tisz-huszezer holdas birtokosoknak is alig hagytak meg ötven-hatvan holdat. Komán kézben levő földbirtok kisajátításáról akár Erdélyben, akár a regátban: egyetlen egy esetet se;n hallottunk. Dacára a szociális jelszónak, a magyar kisbirtokosságoí is épp oly kellemetlenül bántják és üldözik s ha ezeknek birtokait nehezebb kisajátítani, mert a levegőből románt nem ültethetnek abba s mert a nép zúgolódására is tekintettel kell lenniök: kieszelték, hogy kivándorlásra csábítással kell a magyarság sorait megtördelni, hogy azután... csinálhassanak «szociálpolitikát». Az a védekezésük, hogy a magyar kormány bárminő joglemondással könnyítette volna meg a románok magyarpusztitó birtokpolitikáját: egyáltalában nem igaz. Erről még csak szó sem volt. Az pediglen, hogy a kisajátítás román belügy s igy nemzetközi szerződések substratuma nem lehet, már határozottan balkáni okoskodás, mert hisz a nemzetközi szerződé1927. február 8. sek, a nemzeti becsület védelme alatt állanak s legelsősorban kötelezők. Azt kérdjük, hogy minek köszönheti Románia első megalakulását és mostani mértéktelen gyarapodását, ha nem egyébnek, mint nemzetközi szerződésnek. á debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamara kebelébe tartozó ipartestületek nem kívánják az országos kézműves testület és központi szerv felállítását. A „mérnöki munka fenntartásáról" szóló rendelettervezetet a kamara értekezlete Pisszer János javaslata alapján viszszautasitotta. - Elfogadták a debreceni ipartestületnek a kontárok elleni védekezésről szóló határozatát. (A »Nyirvidék« debreceni tudósítójától.) A mérnöki munka fenntartásáról szóló rendelettervezet az ipartestületekről és az országos kézműves testületről szóló törvényjavaslat előadói tervezetének megtárgyalása, valamint a kontárok elleni védekezés tárgyában tartandó megbeszélés céljából a debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamara 1927. évi február hó 2-án kamarakerületi értekezletet tartott. A tárgyalás alá kerülő ügyek nagy fontosságára tekintettel a kamarai kerület minden részéről megjelentek az ipartestületek kiküldöttei, hogy testületük nézetét és határozatait tolmácsolhassák az értekezleten a tárgyalás alá kerülő fontos ügyekre vonatkozólag. A 100 tagon felül megjelent kiküldöttek megtöltölték a kamara hatalmas közgyűlési termét midőn déleélőtt 11 órakor a kamara vezetőségének és tisztikarának élén Sesztir.8 Jenő kamarai elnök az értekezletet megnyitotta. Meleg szeretettel üdvözölte az értekezlet megjelent tagjait, majd üdvözletét küldötte az elszakított területek magyar iparosságához, fájlalta a sors azon rendelkezését, mely őket körünkből távol tartja s a Nemzeti Hiszekegy elmondásával Isten áldását kérte értekezletünk eredményes munkájára. i Napirend előtt Pisszer János építész, a nyiregyházi ipartestület kiküldöttje meleg szavakkal üdvözölte Sesztina Jenő kamarai elnök, kormányfőtanácsos urat, azon alkalommal, hogy a kereskedelmi és iparkamarák elektorai megválasztották őt a Felsőház tagjává. Sesztina Jenő elnök urnák tolmácsolta a debreceni kereskedelmi és iparkamara körzetéhez tartozó iparosság osztatlan meleg szeretetét s azon kívánalmát, hogy a Mindenható Isten adjon erőt s egészséget arra, hogy tisztségével járó nagy feladatokat megvalósíthassa. Aszereíet és ragaszkodás spontán megnyilatkozását megilletődött hangon köszönte meg Sesztina Jenő kamarai elnök, ki köszönő szavai mellett a magyar ipari és kereskedelmi érdekek zajtalan, de odaadó és lankadatlan munkásának kötelezte el magát. Sesztina Jenő kamarai elnök fel kérésére dr.' Harsáayi Imre kamarai titkár beható, gondos áttanulmányozás és részletes megtárgyalás alapján megfelelő ismertetések keretében terjesztette elő a »mémöki munka fenntartásárók szóló mérnöki kamara által készi'e'.t rendelettervezetet. A tervezet ismertesse után a rendelettervezet beható tanulmányozásáról és alapos ismeretéről tanúskodó hozzászólásával világította meg Pisszer János építész, a nyiregyházi ipartestület kiküldöttje a rendelettervezet azon rendelkezéseit, melyek a kézmüiparosság igen sok szákmájának munkakörét korlátozza, illetőleg teljes egészében elvonja az eddig azokat gyakorlók munkaköréből. Epéén azért a rendeletien eze'et véleménye szerint ezen okokra tekintettel a részletes tárgyalásra sem tartja alkalmasnak és így javasolja, hogy a rendelettervezet" teljes egészében a részleteiben történt tárgyalás nélkül utasittassék vissza. Hasonló értelemben szólalt fel Márki Imre, a püspökladányi ipartestület elnöke, Smiják István a nyiregyházi ipartestület kiküldöttje és Píly

a Lajos, a mezőtúri ipartestület kiküldöttje, k'.knek egyértelmű felszólalása iután az értekezlet egyhangú ha'ározattal elfogadta Pisszer jános indítványát, melyben kimondotta, hogy a mérnöki munka fenntartásáról szóló rendelettervezetet jelenlegi formájában tárgyalásra nem tartja alkalmasnak, annak részletes tárgyalásába nem is bocsátkozik, hanem azt teljes egészében visszautasítja, mint olyant, mely a kézmüiparosság szempont_ .Min Városi Mozgókép Színház Február hó 7-én és 8 ón, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Harry Liedtke ésfHifidszsnthy lária főszereplésével: Csáké és kalap Vidám történet a régi katonai életből. — A Magyar Szinház nagysikerű darabja filmen 8 felvonásban. — Irta: Roda Roda Kisérő műsor; Z1

GOTO MINT BOY. burleszk. Hétfőn és kedden a 7 és 9 órai előadások katonazene Isisérettel Magányos sir Co

n jából igen sok ipari szakmát szerzett jogától megfoszt. Az értekezlet fent ihatározata után dr. Harsányi Imre kereskedelmi és iparkamarai ti kár részletesen ismertette az ipartestületekről és az országos kézműves testületről szóló törvényjavaslat előadói tervezetéi. — Közölte a kamarai kerületi értekezlettel azon határozatokat, amelyeket e tárgyban 1925. évi október hó 15-én megtartott kamarai kerületi értekezlet hozott és fölkérte az értekezletet arra, hogy az értekezlet határozatát mennyiben óhajtják revízió alá venni. Gelbert János a püspökladányi ipartestület kiküldöttje a törvénytervezet első részére vonatkozólag, mely az ipartestületi reformra vonatkozik, helyesnek tartja azon észrevételeket és módosító javaslatokat, melyeket az 1925. évi október hó 15-én tartott kamarai kerületi értekezlet elfogadott az országos kézműves testületről és a központi szerv felállításáról szóló törvényjavaslat tervezeti részét azonban jelenleg sem tartja tárgyalásra alkalmasnak, mert a kézmüiparosság szempontjából ennek felálli ása nem szükséges, ez csupán csak ujabb terheket jelentene komolyabban figyelembe vehető előnyök nélkül a kézm üiparosságra. Varga Imre a berettyóújfalui ipartestület kiküldöttje annak megjegyzésével, hogy mindig kellő tisztelettel és kellő szere'.ettel visel etett a kereskedelmi és iparkamara iránt s igy ezen intézménnyel szemben nem bizalmatlanságnak kell indítványát tekinteni, azon véleményének adott kifejezést, hogy abban a hitben, hogy a kézművesek központi szerve a végtelenül nehéz gazdasági viszonyokkal küzdő iparosság érdekeit talán eredményesebben segíthetné, kívánatosnak tartaná az Országos Központi Szerv felállítását. Márki Imre püspökladányi ipartestületi elnök, Lantos Imre hajdúnánási ipartestületi elnök, Smiják István nyíregyházi ipartestületi kiküldött, Kalb jános jászberényi ipartestületi kiküldött, Pis-zer János nyiregyházi ipartestüle'i kiküldött, felszólalásai egyértelmiileg tolmácsolták ipar'.estüleíük azon határozatát, mellyel a kézműves testületek és központi kézműves kamara felállítása ellen foglaltak állást, mely után a kamara kerületi ipartestületi értekezlet egyhangúlag hozott határozatával kimondot.a, hogy az ipartestületekről szóló törvényjavaslat tervezetet az 1925. évi október hó 15-én tartott kamarai kerületi értekezlet alkalmával elfogadott módosításának végrehajtásával elfogadja, mig az országos kézműves testületről és központi S;.erv felállitásáról szóló törvényjavaslat terveze'.et, miként azt 1925. évi ok-" tóber hó 15-én larlott határozatában kimondotta, miszerint a mai viszonyok között^ az országos kézműves testület és központi szerv felállítását a debreceni kerüle i kereskedelmi és iparkamara kebelébe tartozó ipartestületek nem óhajtják s igy az arra vonatkozó törvényjavaslatot a kamarai kerületi értekezlet sem részleteiben, sem általánosságban el nem fogadja s ezt nem is tárgyalja. Ezután dr. Radó Rezső főtitkár tömör előadásban vázolta a kézmüiparosság képviseletének kereskedelmi és iparkamarák szervezetének ovábbépitése utján legcélszerűbben megvalósítható módját. A kézmüvesiparosságnak is elsőrendű érdeke, hogy az ipari és kereskedelmi érdekeltség egyetemes érdekképvise'e.e bizto i'(hassa a maga érdekeinek megyédelmezése és jogos igényeinek kielégitésére. A külön speciális kamarák, ott is, ahol ez irányban történtek