Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-08 / 30. szám
JNfVíl¥IöáE s tHM^M un um w ni ini uMaa—ti 1927. február 8. lépések, izolált életet élnek s az általuk képviselt ré'egek érdekeit sokkal kevésbbé hathatósan tudják megvédeni, mint az egyetemes érdekképviseletek. A főtitkár fejtegetését a. kerületi értekezlet egyhangú helyesléssel lette magáévá. / A kontárok elleni védekezés tekintetében a kamara kerületi értekezlet elhatározta, hogy a debreceni ipartestület által e tárgyban 1927. január hó 30-án tartott nagygyűlésen elfogadott határozati javaslatot magáévá teszi s fölkérte a kereskedelmi és iparkamara elnökségét, hogy ezen határozatban foglaltak megvalósítása tárgyában ara. kir. kereskedelmi miniszter úrhoz fölterjesztéssel forduljon. Dr. Radó Rezső kamarai főtitkár ismertette ezután az adómérséklési tervezettel szemben a kamara vezetősége által elfoglalt álláspontot, amelyet az értekezlet egyhangú helyesléssel tett magáévá. A Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltók műsoros táncos eslélye. Nyíregyháza, február 6. (A Nyirvidék tudósítójától.) Tradíció Nyíregyházán, hogy minden év február hónapjának első napjai a tűzoltóké. Egész éven ál éjjel és nappal őrködik a tűzoltó életünk és vagyonunk felett önzetlenül és önfeláldozó létekkel, — Egy évben egyszer, ilyenkor, február elején kivilágítja a Korona dísztermet, meggyújtja lobogó fáklyáját és egy évben egyszer a nagyközönség segítségét kéri. Azt kérik csak, hogy a nagyközönség érezze jól magát, mulasson jól egy évben egyszer a tűzoltók mulatságán is. Azt kérik csak, hogy melegedjék fel a városi polgárság szive a tűzoltók világító fádyája tüzében és segítsék a tűzoltókat anyagbeszerzésükben, adjon nekik a polgárság lehetőséget arra, hogy még jobban, még eredményesebben fel tudjanak készülni a tuz elleni örökös és kérlelhetetlen harcukra. Tehát amikor egy évben egyszer kérnek a tűzoltók, akkor sem ma : guknak kérnek, hanem a városi polgárság hathatósabb, eredményesebb védelme érdekéb n kérnek. 'Annál szomorúbb jelenség, hogy ennek dacára derék tűzoltóink vasárnapi műsoros estjét a városi polgárság csak gyér számmal tisztelte meg. Önzetlen, 1 Ikes tűzoltóink több megértést, több szeretetet érdemeltek volna. Kevés, de előkelő és disztingvált közönség jelenlétében, akik között ott láttuk Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos, polgármestert, Rimaszombathy Géza ny. pénzügyigazgatót, Kéhler Gyula, Kovács Pál igazgatókat, Pivnyik Gyula városi főszámvevőt, Nagy Elek városi műszaki tanácsost, Orosz István dr. rendőrkapitányt, Qaray Gyula dr. ügyvédet és társadalmunk számos vezetőjét, — Vasárnap este 9 órakor rendezték meg az önkéntes tűzoltók hagyományos táncmulatságukat a Korona feldíszített nagytermében. A tulajdonképen itáncot kis műsor előzte meg, melynek bevezetéséül Walte r Géza dr. rövid prológót mondott: Önkéntes tűzoltó! Mily szép gondolat! Önként vállalkozni a harcra, a küzdelemre a legalattomosabb, legborzasztóbb, legkegyetlenebb elem ellen. Mert amilyen édes és meghitt a kandalló tüze a boldog családi életben, amilyen jámbor és szelid a tűz a szépen cizellált lámpa fényében, amilyen vidám kopogással pattog a tüz az ebédet főző takaréktüzhelyben, — vagy amilyen munkásán, dolgosán lobog a tüz a kovács műhelyében, — épp olyan vad, durva és kegyetlen a tüz a háztető lángjában, — épp olyan rettenetes és bősz a tüz a szoba falát tépő, marcangoló őrjöngésében, — épp olyan borzalmas recsegéssel sikolt a tüz legkedvesebb, legdrágább bútoraink, emléktárgyaink könyörtelen elpusztításakor és épp olyan lelketlen, alattomos és pokoli a tüz, ami kor megsemmisíti legféltettebb kincsünket: az «otthont. Ennek a tűznek a letiprásában, megfékezésében, megelőzésében önkéntesen serénykedő, fáradozó és küzködő tűzoltó tiszteletet érdemel ! De van egy másik fajta tüz is, amely nem rombol, hanem épit, amit nem oltani, hanem szítani és lángra gyújtani kell. Ez az Isten és Hazaszeretet, az Emberszeretet, és a Lelkinemesség, és Jóság áldott szent tüze. Ennél a tűznél az önkéntes tűzoltó szerepet cserél: nem a tüz ellen, hanem a tüz mellett száll harcba, — nem oltja, hanem éleszti és széthinti ezt a tüze! Meggyújtja a szeretetnek lángoló piros tüzét, — éleszti a családi otthon, a tiszta örömök fehér lángját és lerakja a jobb jövő zöld mécseseit, hogy a háromféle tüz: piros-fehér-zöld színben egyesülve messze tul a trianoni határokon hirdesse a magyar feltámadást! | Ebben a munkájában az önkéntes tűzoltót segíteni: minden magyar embernek szent kötelessége! A meghatott, tetszéssel fogadott tűzoltói hitvallás után — amelyet bárcsak minél többen hallgattak volna meg — Racskó Juliska urleány cigányzenekiséret meiLtt szebbnél-szebb magyar nótákat énekelt üdén, csengő, tiszta hangon, meglep őtudással és művészi készséggel. A műsor kiemelkedő számaként a SimküV'cs Endre, Tamáska Endre, Ruzsek József és fe^nczy István tűzoltó bajtársakból álló kvartett Bihari kesergőjét adta elő rímek betanulásban, szép összjátékban művészi megértéssel nemcsak értékes technikai készültséggel hanem meleg, magas átérzéssel, jamely a közönségben erős visszhangot keltett és a lelkes, tüntetésszerü tapsra újrázni kellett. Lavotta szerelmének gyönyörű bemutatásával hálálta meg a kitűnő kvartett a közönség tüntető szeretetét. Andreányszky Jenő 1 felvonásos vígjátéka, a «Katonásan» következett most, melynek hálás szerepeit Erdey Margitka. Dlenes Margitka, Erdey Gyula, Rajtik István, Csizák László és Hagymássy Sándor alakították nagy szeretettel, sok színpadi tudással, akárhányszor teljes színi művészettel. Az ügyes maszkirozás Juhász Sándor borbélymester érdeme. Végezetül Walter Gézának erre az alkalomra irt humoros kupiéját énekelte el Palomby Gábor tisztán csengő, kellemes hangon, kiváló előadásban a közönség hangos derültsége mellett A rövid^ de jóizü és mindvégig élvezetes műsoros est után Rácz Károly zenekara a tűzoltó-csárdásra kezdett: «Nádfedeles kis házikóm leégett a héten...», amelynek üteínére a fiatalság, no rmg az öregje is hajnalig tartó vidám táncba kezdett. A kiválóan megrendezett, kedves, intim este sikere Antal János tűzoltóparancsnok, Rajtik Miklós város itanácsnok, Bajdik András és Erdey Sándor önkéntes tűzoltók fáradhatatlan buzgólkodásának az eredménye. Nyíregyháziak a debreceni színházban. Az ember tragédiájának sikere Debrecenben (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nem tudom, kinek a fe[ében villámlott fel legelőször Nyíregyháza és Debrecen rivalitása. Ha Debreceni emberében, nem a komoly riválistól való félelem, hanem rémlátás lehetett, ha nyíregyházi vetette fel először a Debrecennel való versengés gondolatát, megbocsátható, de ugyancsak minden komoly alap nélkül való nagyot-képzelés lehetett. Mert Nyíregyháza fejlődhet, fényesedhet, ga/dagodhat, soha nem'lehet azza, ami Debrecen, nem lehet azzal az illetődést keltő históriai levegőjű várossá, mintDeb recen. Hatvani professzor lobogó lelke, Csokonai, Arany, Petőfi, Jókai s az itt élő, reménykedő többi nagy magyar lelke ihlet meg, amikor Debreceni ősi utcáit járom- — Azért az ihletért, történelmi hangulatért, amelyet egy napi itt tartózkodás nyújt, hiába mennék máshová. Debrecen csak egy van s ez az egy féltett büszkeségünk. Ezt sokszor á éreztem anélkül, hogy hűtlen lettem volna városomhoz. Vasárnap egy nyíregyházi táisaság látogatott át Debrecenbe. A havas február szintelensége nem 3 csökkentette a régi metropolis varázsát. A korzón friss, szines, elegáns fiatalság. Véges-végig artisztikus, nagyvárosi kirakatok. — Az árak mint mindig, most is alacsonyabbak a nyíregyházi áraknál tizhusz százalékkal. A vasútvonal távolság különbsége által okozott differencián — szokták mondani a nyíregyházi érdekeltek. Az ujságárus bódék is sokat el" árulnak az élet intenzitásáról. Mindig van valaki a bódé elÖtt. Itt vesznek újságot. Egy ember kettőt, hármat. A nagy templomban egész délelőtt istentiszteletek. — Megrázó erejű a vallásos életnek az a mély• sége, amelynek partjain járunk, amikor az ősi templom széksorai között lépünk. Délután egy óra, még mindig uj istentisztelet kezdődik, leventék, diákok vonulnak be katonás rendben. A Bika hatalmas csarnokai közül a nagy étterembe térünk. — Nagyszerű kiszolgálás. Az árak a nyíregyháziakéhoz hasonlóak, de az adagok harminctól ötven százalékig bőségesebbek, a minőség legelső, amit csak várhatunk. Délután három órakor má|r a százados színészi múltról beszélő színházban vagyunk. Debrecenben már 1798-ban játszik magyar színtársulat. A városháza csarnokában a Csokonai Kör márványtáblája hirdeti, hogy 1798-ban ezen a helyen játszott Wesselényi Miklós báró által fenntartott nemzeti játék színtársulata. A színházban Kardos Géza igazgató a legnemesebb, legtisztább művészi intenciók lobogója alatt küzd azokkal a sokszor váratlanul előtoppanó mindig makacs nehézségekkel, amelyeket a mai nyugtalan gazdasági és társadalmi élet a vidéki színészet utja elé gördit. Ma délután Madách Az ember tra gédiáját játszák a Csokonai Színházban. A földszinti 2. sz. páholyból jól látjuk a friss szépségű, arab motivumos színházat és közönségét. Az a sorozatos siker, amelyet Kardos Géza Madách remekművével elért, páratlan a vidéki színészet történetében. Ma, amikor Hevesi Sándor a Literatura legutóbbi számában a dráma válságáról elmélkedik, egy vidéki színházban a legkomolyabb drámai költeménnyel hatni a közönségre olyan jelenség, amelyet meg kell figyelnünk. Vasárnap délután telt földszinti erkély, karzat nézte végig templomi áhítattal, mély meghatódottsággal az emberi sors nagy fordulatait példázó komoly müvet. Néztük a közönséget. Nem az operettek, a könnyű 'sanzonok közönsége. Hagyományok éltető levegőjében nemesedő komoly polgárok, akik a filozofikus mondatok szépsége előtt mélyen feltárják szivüket. Kardos társulata Az ember tragédiáját olyan szcenikai és irodalmi értékekkel nyújtotta, amelyért a legmelegebb elismerés illeti. — A szereplők közül a Nyíregyházán is jól ismert kiváló Turóczy Gyula tünt ki Ádám küzdő lelkének melegleg emberi megszólaltatásával. A rendezés monumentalitásokra emelkedő volt. A francia forradalmi jelenet előrobbanása idegeket feszitően frappáns, a temetői jelenet mélyen poétikus volt. Az az impreszsziónk, hogy Kardos társulatában nemcsak egy-két kiemelkedő érték van, hanem a gárda nagy többsége jeleskedik valamiben. /A világítási effektusok művészi alkalmazása is figyelemreméltó. A halhatatlanság fájánál tiltón megjelenő angyal kezében izzó lángpallos piros lámpafény volt. A vetítés nagyszerű hatását a római szinben felragyogó kereszt, az Isora kolostorának ajtaján megjelenő csontváz mutatta, mit lehet elérni a fény művészi alkalmazásával. , j APOLLÓ Hétfőn CECIL B. DE IMLLE Kedden szuperfilmje: Uram, irgalmazz! Napjaink legmegrázóbb sorstragédiája. — A főszerepekben: Wera Reinolds és H. B Warner a legjelesebb drárrai művészpár. B nrlesak hiaérő műsor . Szerdán rom s^ix Csütörtökön A mexikói párbaj Küzdelem egy szép nőért 6 felvonásban. EARLE UI-trA-f flil-wr A E«y ficsur kalan d" FOXE * * Vi&l 8&M.R21SM. j a i 6 felvonásban. E gy órás nevető orkAn i Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor
