Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-20 / 41. szám

1927. február 20 j&ÍMWBK. 3 B/ZTOS Gtvas. eMYM

£ CVOKOlÁDfJ HASHAJTÓ = Ezeket mondotta a polgármester ur, akitől avval az érzéssel búcsúztam el, hpgy Ujhelyben másként nézik a magyar színészetet. Ott, ahol egy kőhajitásra cseh poszt áll, ott mas a magyar szó varázsa, ott másként esik a latba mindenszinházi est, minden színházi dalnak fokozottabb az ereje. Telt házak, nagy sikerek. Gulyást a Pannónia-szállóbeli lakásán találtam. Súlyos influenza után meggyengült, diathermiás kezeléstől piros. Jó kedve van, jól megy a szinház. Telt házak, nagy sikerek vannak. Néhány perc és már ott jár velem az újhelyi szinház aíagutaiban, ott állunk az aranyoszlopos szép színházban, amely azonban az enyészeté lesz rövidesen. Járunk a színpadon, amely jóval nagyobb, mint a nyiregyházi. A díszletek kényelmesen elférnek rajta. Ott is arra gondoltunk, hogy a jobb, a nyiregyházi közönseghez méltóbb előadások érdekében mindenek előtt régi és lehetetlenül kicsi színpadunkat kellene nagyobbítani. A sziniigyi bizottság elnöke. Gulyás igazgatóval elmentünk Ujhely lelkes színházi látogatójához, Ehlert Gyula gyógyszertároshoz, aki itt a szinügyi bizottság elnöke. A szinügyi bizottságnak nagy jelentősége van itt, szava, javaslata döntö. Az elnök úrtól minden vonatkozásban dicsérő elismerést hallottunk. A szinügyi bizottság Gulyás támogatója, erős propagandát'fejt ki, hogy minden módos ember látogassa a színházi előadásokat. Eszembe jutott, hogy etekintetben Nyíregyházán menynyire érthetetlen és nemzeti szempontból mennyire káros az az állásfoglalás, hogy egyesek inkább Pestre járnak színházba, semhogy a vidéki társulatot támogatva itt is elősegítenék a színpadi kultura fejlesztését... Hiszen lehet Pesten is megtekinteni, de Nyíregyházán kötelességünk támogatni komoly művészek komply törekvéseit. Muzsikus Ferkő. A patakiak is szeretik Gulyasékat. Bejárjuk a szebbnél szebb régi épületekkel nagy múltjáról regélő Ujhelyet, ahol ma este a Muzsik kus Ferkó nótáira fog felhangzani a taps. Este már Patakon járjuk azt az utcát, ahol egykor Rákóczi hadikocsijai dübörögtek. Itt is halljuk Gulyásék dicséretét. A patakiak autóbuszjáratokat állítanak be, hogy résztvehessenek az újhelyi előadásokon. Hisszük, hogy Gulyás tavaszi nyiregyházi színi évadát is olyan meleg szeretet és hazafias érzésből is táplálkozó támogatás fogadja, mint amilyenről Ujhelyben győződtünk meg. T. BÚTOR szükségletéi megbízhatóan és olcsón Gliick Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék. Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefoa: 234 3391-2 ''iiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiur Abu Znwaib „Allah utján" c. költeményét dr. Garay Gynláné fogja előadni a nyiregyházi mohammedán irodalmi délntánon. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az a hir, hogy a Lafontaine Társaság nyiregyházi köre mohammedán irodalmi délutánt rendez,. nagy érdeklődést váltott ki városszerte. Ez lesz az első irodalmi délután városunkban, amely kimerítően foglalkozik a mohammedánok irodalmával és költészetével. Nemcsak a török, hanem a tatár, beduin, arab, költészet szépségeiben gyönyörködhet majd a közönség. A mohammedán irodalmi délután március hó 3-án lesz. Gál István tanár, a Lafontaine Irodalmi Társaság kiváló titkára elkészült az irodalmi délután egész programmjával, amely változatos, sokoldalú, élvezetes. Az eddig ismertetett szereplőkön kívül a Társaságnak sikerült az irodalmi délutánon való fellépésre megnyerni dr. Garay Gyulánét is, aki a nagyklasszikusok művészi interpretálásával már eddig is annyiszor szerzett feledhetetlenül gazdag műélvezetet a nyíregyháziaknak. Ga- _ raynéra most az a rendkívül érde- ~ kes feladat vár, hogy a legnagyobb | arab irók egyikének, Abu Zuwaibnak legszebb müvét, az «AlIah utján* cimü költeményét adja előEz az előadás egyik fénypontja lesz a március 3-iki irodalmi dél" utánnak. Megirta a Nyirvidék, hogy a mohammedán délutánról nem fog hiányozni a mohammedán hitvilág szent könyve, a Korán sem> amelyről egyik világhódító azt mondotta, hogy minden tudásra érdemes emberi bölcseség benne van s nyugodt lélekkel gyújtatta fel az alexandriai könyvtarat, amelyben vagy az van, ami a Koránban s akkor nincs rá szükség, vagy pedig más van, mint a Koránban> akkor, pedig teljesen fölösleges. A Korán legmélyebb és költői érték tekintetében is' legszebb sorait Zsukotinszky Rudolf fogja felolvasni, akinek kifejező erejű előadása is többször volt a legmelegebb méltatás tárgya Nyíregyházin. A márciusi irodalmi délutánra érkező török vendégek csak még fokozni fogják azt az érdeklődést, amely már most érezhető a városban a március 3-iki mohammedán délután iránt. Küzdelem a magyar analfabétizmus ellen. Irta: Bokányi Dániel. Dezső Lipót, vasmegyei kir. tan- • felügyelő megrajzolta az analfabétizmus ellen való küzdelem tereprajzát. A munka az Uj Nemzedék c. napilap pályázatán dicséretben részesült és most csinos kiállításban 150 oldalas testes könyvben ide került dolgozó asztalunkra, hogy legyen segítségére azoknak a frontos dolgozóknak, akik minden legkisebb okfejtő igazságra is bizakodó reménységgel tekintenek. Szerző a könyvhöz irt Előszóban rámutat arra, hogy az 1923. év augusztusában egy ismeretlen mecénás öt millió korona pályadijat tűzött ki az «Uj Nemzedék»ben oly pályamunka megírására; amely a csonkaország analfabétizmusát részletesen ismferiieti s a nép • kultura fejlesztésére a szükséges irányítást megadja. £s siet megállapítani azt, hogy a nemzet örök hálával tartozik az ismeretlen mecénásnak; mert nagy szükség volt az okok feltárására; a kulturálatlanság mélységes titkaiból oly dolgok kerültek felszínre, amelyek fölött közönnyel nem te kinthetünk el, amelyekkel foglalkoznunk kell s amelyeket előbbutóbb rendeznünk kell. A könyv első részében a szerző sorra veszi.1. Az állam kötelessége az analfabetizmussal szemben. 2. Az analfabétizmus káros hatása köz- és nemzetgazdasági szem pontból. 3. Az analfabétizmus elleni küzdelem múltjából. 4. Az analfabétizmus okai. 5. Az analfabétizmus mai helyzete. 6. Mik a teendők. A megszüntető intézkedések, az oktatás, az alkalmazandó tanerők, a költségek biztosítása szempontjából. A könyv második részében a népkultura fejlesztése, a vallás-erkölcsi nevelés, a nemzeti kultura, a gazdasági kultura teszi szerző okos érvelésű fejtegetésének anyagát. A világháború szörnyű befejezésénél fokozottabb szörnyűség az, ahogyan a világháború aktáját le zárták Triánonban. A tanítók vesztették el a világháborút, azért Városi Mozgókép Szinház Február hó 19 én és 20 án, szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3,5, 7 és 9 órakor AZ ELSZABADULT EXPRESS Amerikai kalandortörténet 7 felvonásban. FEKÜDJ LE, KICSIKÉM! Falrengető bonyodalmak, Universal vígjáték világattrakció 7 felvonásban. — Főszereplők: Little Billy a törpe moziszinész és Magde Kennedy. Szombaton a 7 és 9, vasárnap az 5, 7 és 0 órai előadások katonazenekisérettel! Február hó 21-én és 22 én, hétfőn és kedden Pac>fic express és Hórom hét Pórisban Násiút egyesben. Vígjáték. Nem baj ha fázom, nem baj, ha éhezem, Palma sarkot vettem utolsó pénzemen. mert ez a nemzet nem élit nemzeti egységben. A nemzeti egység hiánya miatt utána tört a gazdasági egység is, milyenbe pedig a geográfiái helyzet tömöritette a különböző fajú népeket. Hogy pedig a nemzeti frontban dolgozott tanítók ellvérzettek, onnan van, mert nem sietett segítségükre sem állam, sem község' sem felekezet, sem társadalom. II. Rákóczi Ferenc ónodi or-' szággyülésén azt a turóci követet, aki indítványozni merte a bécsi kamarillával való kibékülést, — a gyűlés színhelyén felkoncolták. Hát miért nem tették ezt a gyulafehérvári, turócszentmártoni, newyorki inditványozókkaí szemben? Azért, mert... Ugyan hagyjuk el az állitmányt, beszéljen helyettünk Dezső Lipót okfejtő tanulmánya, az öt milliót adott mecénás (meg a nemzeti géniusz) védelme alatt. Az állam fejlődesének, boldogulásának alapja a népkultura. Báró Eötvös József 1848-ban báró Perényi Zsigmonddal együtt állapították ezt igy meg. £s hova röpült azóta felettünk az idő; hány esztendőn repült alant a nap, mint a fáradt madár — Petőfi Sándor megállapitása szerint. Es mi nem láttunk, nem hallottunk semmit. Dezső Lipót nem a betűre esküszik — óh nem. De valamire való tanitóerő sem. A betű révén az egészséges társadalmi szellemnek, a megújhodás iránti munkakedvnek, kitartásnak a feltámasztását várja, reméli a szerző. Az analfabétizmus kirivó, és nagy igazságtalanság az állami életben. Súlyos megállapítás.. Pöröly a nemzeti élet óriási befogadó képességű műhelyében. Pöröly, melynek erős ütésétől reped a dobhártyánk. Érdekes szerzőnek fejtegetései, amint az analfabétizmust az egészségüggyel, mezőgazdasággal, bünüggyel hozza kapcsolatba, ösz szehasonlitó táblázatai az ő helytálló okfejtéseivel válnak hatalmas tényezőkké. Az analfabétizmust az iskolák elégtelen voltával szemben tanúsított állandó szükkeblüségnek, az iskolai mulasztások körüli bajoknak, meg társadalmi kedvezőtlen helyzeteknek tulajdonítja. Az ország legelmaradottabb vármegyéje Szabolcs. A tanyarendszer itt is nagyban hozzájárult a nagyegyes községekre vonatkozó adatokat részletesebben ismerteti szerző s igy az olvasó tiszta képet nyerhet a tősgyökeres magyar vármérvű analfabétizmushoz. Az megye visszamaradottságáről. Az irni olvasni tudók arányszáma vár {megyénkben a legkisebb. Némi haladás tapasztalható. 120 község közül 29-ben emelkedett az analfa" béták száma. Szabolcs vármegyéhez hasonlóan nagyon visszamaradt vár-