Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-20 / 41. szám

JNfrÍRYIjQÉlC. 1927. feb'ttár 20. megye Szatmár. Vas- és Veszprém­megyékben átlag csekély a nagyon visszamaradt tanyák száma. Érde­kes szerzőnek következő megál­lapítása: Feltűnő jelenség, hogy a száz százalékos analfabétizmust a tanyákon, telepeken találjuk s ugyancsak két telepen találjuk a száz százalékos írni-olvasni tudást is Vasmegyében Kámon-Ujtelepen 85 lakosa s Mosonmegyében Ma­gyaróvár Laktanyatelep 129 lakosa valamennyi ir és olvas. Határozott programmot és ha­tározottságot a végrehajtásban kí­ván szerző a munkához. Legyen meg — úgymond — a nemzetnek eltökélt, megmásíthatatlan akarata hogy ezt a fekélyt nem tűri meg a testén s minden módot, alkal­mat felhasznál arra, hogy ettől mi­hamarabb megszabaduljon. Or­szággyűlési ellenőrzést követel e nemzeti munkához. A tanulás kötelezettségének ki­mondását sürgeti. Az 1911-ben összehívott tanfelügyelői értekezle­ten hozott javaslat emelkedjék tör­vényerőre. Nevezetesen: az elemi iskola IV,, vagy VI., vagy a kö­zépfokú intézet II. osztályának vég­zettsége nélkül: a) ne lehessen községi elöljáró­sági, iskolaszéki vagy gondnok­sági tag, b) semmiféle állandó jellegű és rendes javadalmazással, zsolddal vagy bérrel járó alkalmazást az államnál, a községnél", törvényha­lóságnál, gyári vagy bárminő egyéb üzemeknél ne nyerhessen, c) képesítéshez nem kötött ipar­ágüzéshez vagy üzletnyitáshoz en­gedélyt ne kaphasson, d) sem községi, sem képviselő­választó jogosultsággal ne bírhas­son, .... e) azok, akik a szükséges kép­zettséggel rendelkeznek, minden ál­lami, községi munkánál az ezen képzettséget nem igazolókkal szem­ben előnyben részesitendők. Szerző rámutat a legfájóbb seb­re, az iskolahiányra. Négyezerhá­romszázhetvenhárom tanteremre volna szükség, ha minden tanköte­les számára helyet akarunk juttat­ni az iskolában: hatvan gyerme­ket számítva egy-egy tanteremre. (A közegészség és nevelés szem­pontjából 35—50 gyermeknél Töb­bet nem volna szabad egy tante­remre besorozni. Az iskola akkor felel meg hivatásának, ha hige­nikus intézmény is egyszersmint­Már pedig zsúfolt gyermeklétszám­mal éppen a gyermek lelki- és testi egeszsége ellen vétenek az is­kolafenntartók legtöbbet. Jó leve­gőjű és napsütéses tanteremben vá­lik a tanulás a kis munkásnak testi- és lelki előnyére.) A szülők felvilágosítása kérdé­sében helyesen jegyzi meg a szer­ző: A néptanító kötelessége, hogy a szülőkkel mennél többször érint­kezzék s az egyes dolgok megbe­szélésére alkalmat adjon. A szülők kioktatására, buzdítására a szószé­ket is eddiginél nagyobb mérték­ben kellene kihasználni. A tanyai iskolában három osz­tály: alsó, közép és felső osztály szervezését ajánlja. A minimumra redukált tananyagot e három osz­tály keretében ugy kellene beosz­tani, hogy a megrövidített tanév alatt a tanitó azt el is tudja vé­gezni. A 6—9 éves gyermekiek in­kább a tavaszi, a 10—12 évesek pedig a téli hónapokban látogas­sák az iskolát. Nem az összes E usztákra irányuló általános iníéz­edés legyen ez, hanem inkább he­lyi jellegű. Ahol az iskolai ható­ság azt tapasztalja, hogy a tanév eme beosztására nincs szükség az összes tanulók beiskoláztatását a tanév legtöbb hónapjában is biz­tosítani tudja, akkor természetesen ezt fogja elrendelni. Körzetek alakítását sürgeti az is­kolábajárás megkönnyítéséből. ín­ternátusok szervezése. A tanyai ta­nulóknak más helyeken való elhe­lyeztetése. Vándortanitóság. A fel­nőtt analfabéták oktatása. A vég­leges rendezés cimek alatt az élet igazságaiból vett bizonyítékokkal ér­vel. Szerző, ugy vélem, szembehelyez­kedik «Az alkalmazandó tanerők» c. fejezetével a tanítói közvéle­ménnyel. «A tanyai iskolához al­kalmazandó tanerők részére —úgy­mond — külön tanítóképző szer­vezendő.» "Ezt azzal indokolja, hogy a tanyai tanítás arra hiva­tott embereket kiván, mert a ta­nítási anyag, módszer stb. nagy­ban elüt a többi iskoláétól. A ki­képzés különösen mezőgazdasági szempontból teljesen más legyen, mint a városi vagy kompak't köz­ségekben működő tanerőké. Szer­ző miridenesetre hosszas tapaszta­latból, megfigyelésből és gondos tanulmányból vette fenti megálla­pításához az étrvet. A könyv befejező része «A gaz­dasági kulturá»-ról szól, mely cikk a falu, a község szép társadalmi életének foglalatja. Igy nézne ki minden falu, ha birna azokkal a kulturkincsekkel és szellemi tarta­lommal, miért az analfabétizmus ellen való küzdelemre Dezső Li­pót zászlót bontott. A könyvet, ugy is, mint dicsé­retben részesült pályamunkát, de főképen mint gazdag tartalmú ta­nulmányt, minden iskolai szak­könyvtár részére beszerzésre ajánl­juk. Hasznát veszi a lelkész, a tanitó, iskolaszék, gondnokság. A Tanítók Szövetkezetében Nyíregy­háza (négy pengő) szerzőnél Szom­bathelyen, de bármelyik könyvke­reskedés utján is beszeiezhető. !fn i fs­i' i vjjawm Prokop Péter! jogos védelemből ölték meg és igy a letartóztatott Szabó Mihályt szabadlábra helyezték. Prokop Szabó házára tört és ezért kapta a halált okozó kapaütéseket. (A »Nyirvidék« tudósitóiától. >) Annak idején részletesen ismer­tette a Nyirvidék az ófehértói vere­kedést, amelyben Szabó Mihály ófe­hértói gazda hatalmas kapavágá­sokkal ugy főbeütötte Prokop Pá­tert, hogy a kapott sebekben meg­halt. Szabót nyomban letartóztat­ták és' bekísérték a nyíregyházi kir. ügyészségre. A megindult vizsgá­lat folyamán váratlan fordulat tör­tént. A vizsgálat olyan adatok birtokába jutott, amelyek kétségte­lenné tették, hogy Szabó nem gya­núsítható gyilkossággal, hanem jo­gos védelem késztette a halált okozó súlyos ütésre. Kiderült, hogy Prokop és Szabó a végzetes napon valami sertésvásárlási ügy miatt vi­szálykodtak. Egész estig tartott a huza-vona ebben az ügyben a két ófehértói ember között. Hol ki­békültek, hol pedig összevesztek. Prokop ittas volt és az esti órák­ban rátört Szabóék lakására. Szabó Mihály kirohant és otthoná­nak védelmében ragadta meg a ke­ze ügyébe eső kapát, amellyel főbe verte a támadót. Az ófehértói események körülmé­nyeinek tisztázása után a vizsgáló" bíró szabadon bocsátotta Szabó Mi­hályt, mert kétségtelennek látszik, hogy jogos védelem forog fenn. Szabó Mihály már el is hagyta a nyíregyházi kir. ügyészségi foghá­zat. A vérmedve fia. Egy borzalmas orosz legenda életre keltése. Megállapíthatjuk azt, hogy a bemutatásra kerülő filmek legna­gyobb része ugy tartalmilag, mint technikailag ennyire nem nyújta­nak semmi ujat, hogy egyáltalában nem szabad csodálkoznunk azon ha a mozilátogatók száma egyre sorvad. Ezt a körülményt az egész világ mozjsai észrevették, tehát gon­doskodni kellett valami újról, ami­APOLLO Szombaton és vasárnap NAGYOBB, MINT J'ACCUSEÜ — FELÜLMÚLJA A BIG PARADETÜ flz ismeretlen Katona Regény a könnyek és a vigasztalód*! éveiből 9 felvonásban. Főszereplők: Marguerite de la Motte, John Gilbert. Hétfőn RUDYARD KIPLING Kedden világhírű regénye filme«; A singapurl rém A szenzációk filmje 7 fejezetben. LON GHANET leghatalmasabb szerepe. Etiadasok kezdete: S, 7 ét 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. vei a nagy igényű publikum ér­deklődését újból felkeltsék. Hosz­szu viták és komoly akadályokba került, amíg meg lehetett győzni ugy a külföldi, mint a magyar hatóságokat arról, hogy azért, mert egy film a megfertőzött Orosz­országban készült, ne kerülhessen a mi közönségünk elé. Az első kí­sérletek kudarccal végződtek. Egy ­másután tiltották be az orosz gyárt­mányú filmeket, igy pl. a Poíem­kint, amelyről pedig az egész hoz­záértő világ a legnagyobb csodál­kozással nyilatkozott. Végül rm'gis be kellett látni, hogy szükség van valami újra, valami különö re, va­lami olyanra, amire a törzspubli­kum nem int a kezével gúnyos mosoly kíséretében: moziba sem érdemes járni. Az orosz filmgyártás létjogo­sultságának illusztris reprezentálója a Vérmedve fia. Ez a film Prosper Merimée hires novellájából ké­szült, szereplői a moszkvai «Mü­vészszinház» tagjaiból kerültek ki. Európai fantázia, amely német, francia, dán és amerikai .filmek­hez van szokva, el nem tudja kép­zelni, hogy ez a reprezentatív orosz film milyen meglepetéseket nyújt színészekben, rendezési felfogás­ban, fotográfiában. Egy orosz par­force-vadászat, havas litván terüle­ten, egy főúri orosz esküvő meg­rendezése ezer és ezernyi muzsik­kal, nem beszélve olyan rende­zésben finomságokról, amelyek az amerikai bussiness-rendezésnek eszébe nem juthatnak, olyan elő­nyei az orosz filmeknek, de ennek a grandiózus alkotásnak különö­sen, hogy egész bizonyosra vehető az orosz film gyors győzelme Eu­rópában az amerikai fi/m felett. A témája a szenzáció erejével hat Nem a szerelmi háromszög_ drá­májának egy uj variációját adja, azt csak kiindulási pontnak hasz­nálja fel. Egy lityán gróf, Scemet Kazimir, nagy, bozontos, szőke óriás, féltékeny a felesége unoka­öccsére, aki elegáns, érdekes fia­talember. Házassági évfordulója al­kalmából nagy vadászatot rendez, amelyre az egész környék birto­kosai, főurai hivatalosak. Ezen va­dászaton Scheme tgróf összetűz a feleségével az unokaöccse miatt, majd emészt őgyülöletében lelövi a szerencsétlen fiatalembert. A grófné ártatlansága tudatában a kétségbeesés sikolyával omlik a fia­talember holttestére, de akkor egy medve tör el őa bozótból s meg­SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki^szabadon flyjjggyj^ £ ^

Next

/
Thumbnails
Contents