Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-20 / 41. szám

JNfrÍRYIjQÉlC. 1927. feb'ttár 20. megye Szatmár. Vas- és Veszprémmegyékben átlag csekély a nagyon visszamaradt tanyák száma. Érdekes szerzőnek következő megállapítása: Feltűnő jelenség, hogy a száz százalékos analfabétizmust a tanyákon, telepeken találjuk s ugyancsak két telepen találjuk a száz százalékos írni-olvasni tudást is Vasmegyében Kámon-Ujtelepen 85 lakosa s Mosonmegyében Magyaróvár Laktanyatelep 129 lakosa valamennyi ir és olvas. Határozott programmot és határozottságot a végrehajtásban kíván szerző a munkához. Legyen meg — úgymond — a nemzetnek eltökélt, megmásíthatatlan akarata hogy ezt a fekélyt nem tűri meg a testén s minden módot, alkalmat felhasznál arra, hogy ettől mihamarabb megszabaduljon. Országgyűlési ellenőrzést követel e nemzeti munkához. A tanulás kötelezettségének kimondását sürgeti. Az 1911-ben összehívott tanfelügyelői értekezleten hozott javaslat emelkedjék törvényerőre. Nevezetesen: az elemi iskola IV,, vagy VI., vagy a középfokú intézet II. osztályának végzettsége nélkül: a) ne lehessen községi elöljárósági, iskolaszéki vagy gondnoksági tag, b) semmiféle állandó jellegű és rendes javadalmazással, zsolddal vagy bérrel járó alkalmazást az államnál, a községnél", törvényhalóságnál, gyári vagy bárminő egyéb üzemeknél ne nyerhessen, c) képesítéshez nem kötött iparágüzéshez vagy üzletnyitáshoz engedélyt ne kaphasson, d) sem községi, sem képviselőválasztó jogosultsággal ne bírhasson, .... e) azok, akik a szükséges képzettséggel rendelkeznek, minden állami, községi munkánál az ezen képzettséget nem igazolókkal szemben előnyben részesitendők. Szerző rámutat a legfájóbb sebre, az iskolahiányra. Négyezerháromszázhetvenhárom tanteremre volna szükség, ha minden tanköteles számára helyet akarunk juttatni az iskolában: hatvan gyermeket számítva egy-egy tanteremre. (A közegészség és nevelés szempontjából 35—50 gyermeknél Többet nem volna szabad egy tanteremre besorozni. Az iskola akkor felel meg hivatásának, ha higenikus intézmény is egyszersmintMár pedig zsúfolt gyermeklétszámmal éppen a gyermek lelki- és testi egeszsége ellen vétenek az iskolafenntartók legtöbbet. Jó levegőjű és napsütéses tanteremben válik a tanulás a kis munkásnak testi- és lelki előnyére.) A szülők felvilágosítása kérdésében helyesen jegyzi meg a szerző: A néptanító kötelessége, hogy a szülőkkel mennél többször érintkezzék s az egyes dolgok megbeszélésére alkalmat adjon. A szülők kioktatására, buzdítására a szószéket is eddiginél nagyobb mértékben kellene kihasználni. A tanyai iskolában három osztály: alsó, közép és felső osztály szervezését ajánlja. A minimumra redukált tananyagot e három osztály keretében ugy kellene beosztani, hogy a megrövidített tanév alatt a tanitó azt el is tudja végezni. A 6—9 éves gyermekiek inkább a tavaszi, a 10—12 évesek pedig a téli hónapokban látogassák az iskolát. Nem az összes E

usztákra irányuló általános iníézedés legyen ez, hanem inkább helyi jellegű. Ahol az iskolai hatóság azt tapasztalja, hogy a tanév eme beosztására nincs szükség az összes tanulók beiskoláztatását a tanév legtöbb hónapjában is biztosítani tudja, akkor természetesen ezt fogja elrendelni. Körzetek alakítását sürgeti az iskolábajárás megkönnyítéséből. ínternátusok szervezése. A tanyai tanulóknak más helyeken való elhelyeztetése. Vándortanitóság. A felnőtt analfabéták oktatása. A végleges rendezés cimek alatt az élet igazságaiból vett bizonyítékokkal érvel. Szerző, ugy vélem, szembehelyezkedik «Az alkalmazandó tanerők» c. fejezetével a tanítói közvéleménnyel. «A tanyai iskolához alkalmazandó tanerők részére —úgymond — külön tanítóképző szervezendő.» "Ezt azzal indokolja, hogy a tanyai tanítás arra hivatott embereket kiván, mert a tanítási anyag, módszer stb. nagyban elüt a többi iskoláétól. A kiképzés különösen mezőgazdasági szempontból teljesen más legyen, mint a városi vagy kompak't községekben működő tanerőké. Szerző miridenesetre hosszas tapasztalatból, megfigyelésből és gondos tanulmányból vette fenti megállapításához az étrvet. A könyv befejező része «A gazdasági kulturá»-ról szól, mely cikk a falu, a község szép társadalmi életének foglalatja. Igy nézne ki minden falu, ha birna azokkal a kulturkincsekkel és szellemi tartalommal, miért az analfabétizmus ellen való küzdelemre Dezső Lipót zászlót bontott. A könyvet, ugy is, mint dicséretben részesült pályamunkát, de főképen mint gazdag tartalmú tanulmányt, minden iskolai szakkönyvtár részére beszerzésre ajánljuk. Hasznát veszi a lelkész, a tanitó, iskolaszék, gondnokság. A Tanítók Szövetkezetében Nyíregyháza (négy pengő) szerzőnél Szombathelyen, de bármelyik könyvkereskedés utján is beszeiezhető. !fn i fsi' i vjjawm Prokop Péter! jogos védelemből ölték meg és igy a letartóztatott Szabó Mihályt szabadlábra helyezték. Prokop Szabó házára tört és ezért kapta a halált okozó kapaütéseket. (A »Nyirvidék« tudósitóiától.

>) Annak idején részletesen ismertette a Nyirvidék az ófehértói verekedést, amelyben Szabó Mihály ófehértói gazda hatalmas kapavágásokkal ugy főbeütötte Prokop Pátert, hogy a kapott sebekben meghalt. Szabót nyomban letartóztatták és' bekísérték a nyíregyházi kir. ügyészségre. A megindult vizsgálat folyamán váratlan fordulat történt. A vizsgálat olyan adatok birtokába jutott, amelyek kétségtelenné tették, hogy Szabó nem gyanúsítható gyilkossággal, hanem jogos védelem késztette a halált okozó súlyos ütésre. Kiderült, hogy Prokop és Szabó a végzetes napon valami sertésvásárlási ügy miatt viszálykodtak. Egész estig tartott a huza-vona ebben az ügyben a két ófehértói ember között. Hol kibékültek, hol pedig összevesztek. Prokop ittas volt és az esti órákban rátört Szabóék lakására. Szabó Mihály kirohant és otthonának védelmében ragadta meg a keze ügyébe eső kapát, amellyel főbe verte a támadót. Az ófehértói események körülményeinek tisztázása után a vizsgáló" bíró szabadon bocsátotta Szabó Mihályt, mert kétségtelennek látszik, hogy jogos védelem forog fenn. Szabó Mihály már el is hagyta a nyíregyházi kir. ügyészségi fogházat. A vérmedve fia. Egy borzalmas orosz legenda életre keltése. Megállapíthatjuk azt, hogy a bemutatásra kerülő filmek legnagyobb része ugy tartalmilag, mint technikailag ennyire nem nyújtanak semmi ujat, hogy egyáltalában nem szabad csodálkoznunk azon ha a mozilátogatók száma egyre sorvad. Ezt a körülményt az egész világ mozjsai észrevették, tehát gondoskodni kellett valami újról, amiAPOLLO Szombaton és vasárnap NAGYOBB, MINT J'ACCUSEÜ — FELÜLMÚLJA A BIG PARADETÜ flz ismeretlen Katona Regény a könnyek és a vigasztalód*! éveiből 9 felvonásban. Főszereplők: Marguerite de la Motte, John Gilbert. Hétfőn RUDYARD KIPLING Kedden világhírű regénye filme«; A singapurl rém A szenzációk filmje 7 fejezetben. LON GHANET leghatalmasabb szerepe. Etiadasok kezdete: S, 7 ét 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. vei a nagy igényű publikum érdeklődését újból felkeltsék. Hoszszu viták és komoly akadályokba került, amíg meg lehetett győzni ugy a külföldi, mint a magyar hatóságokat arról, hogy azért, mert egy film a megfertőzött Oroszországban készült, ne kerülhessen a mi közönségünk elé. Az első kísérletek kudarccal végződtek. Egy másután tiltották be az orosz gyártmányú filmeket, igy pl. a Poíemkint, amelyről pedig az egész hozzáértő világ a legnagyobb csodálkozással nyilatkozott. Végül rm'gis be kellett látni, hogy szükség van valami újra, valami különö re, valami olyanra, amire a törzspublikum nem int a kezével gúnyos mosoly kíséretében: moziba sem érdemes járni. Az orosz filmgyártás létjogosultságának illusztris reprezentálója a Vérmedve fia. Ez a film Prosper Merimée hires novellájából készült, szereplői a moszkvai «Müvészszinház» tagjaiból kerültek ki. Európai fantázia, amely német, francia, dán és amerikai .filmekhez van szokva, el nem tudja képzelni, hogy ez a reprezentatív orosz film milyen meglepetéseket nyújt színészekben, rendezési felfogásban, fotográfiában. Egy orosz parforce-vadászat, havas litván területen, egy főúri orosz esküvő megrendezése ezer és ezernyi muzsikkal, nem beszélve olyan rendezésben finomságokról, amelyek az amerikai bussiness-rendezésnek eszébe nem juthatnak, olyan előnyei az orosz filmeknek, de ennek a grandiózus alkotásnak különösen, hogy egész bizonyosra vehető az orosz film gyors győzelme Európában az amerikai fi/m felett. A témája a szenzáció erejével hat Nem a szerelmi háromszög_ drámájának egy uj variációját adja, azt csak kiindulási pontnak használja fel. Egy lityán gróf, Scemet Kazimir, nagy, bozontos, szőke óriás, féltékeny a felesége unokaöccsére, aki elegáns, érdekes fiatalember. Házassági évfordulója alkalmából nagy vadászatot rendez, amelyre az egész környék birtokosai, főurai hivatalosak. Ezen vadászaton Scheme tgróf összetűz a feleségével az unokaöccse miatt, majd emészt őgyülöletében lelövi a szerencsétlen fiatalembert. A grófné ártatlansága tudatában a kétségbeesés sikolyával omlik a fiatalember holttestére, de akkor egy medve tör el őa bozótból s megSZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát mindenki^szabadon flyjjggyj^ £ ^