Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-20 / 15. szám

JSÍYÍRYIDJSKe pís^gj mmmm i iT'i i f fr^srerrtviífr . 1927. január 20. kellemetlenségek, Maga a barlang levegője hűvös, az utak, melyeken járunk, hol sá­rosak, hol tiszták, hol- oly cuppanó­sak, hogy ott fogja az ember lábát. Különösen a fiatal lányokat saj­náltam, mert voltak, kik félcipő­ben indultak a nagy útnak, mert nem volt, aki előre figyelmeztette volna őket, hogy csak kényelmes, rossz ruhában és erős*., lehetőleg szeges cipőkben induljanak a barlangba. Le-le maradt egy-egv cipő s akkor megállt az egész tar­saság és segítettünk a bajba ju­tottam Volt hely, hol csúszott az ember, de volt hely, hol minden tiszta volt és sima. Több órai járás után egy ha­talmas nagy teremben pihenőt tar­tottunk. Leültünk az oda készite^ fapadokraj elővettük ennivalónkat és falatozni kezdtünk. A vezető ez ide alatt a sziklákon a magasba kúszott és a több emeletes magas­ban egy kiálló sziklára lépve, meggyújtotta a magnézium fényt és ledobta a mélybe az égő szálat­Csodálatos szép volt. Se a barlangban, se annak vi­zében élp_ vegetáció nincs. Semmi­féle élőlényt nem találtunk, bár a társaságunkban levő miniszteri ta­nácsos óva intett bennünket a bar­langi férgektől. Fölösleges volt az óvatosság, nem látunk egy vakarcs­nyit sem. Rövid pihenés után megindul­tunk tovább. A barlang e része már az ó-ághoz tartozik, az utak sárosabbak, csuszamlósabbak, mint az uj ágban. Keresztül megyünk a Moria he­gyén, mely 80 méter magas, 50 méter széles — a purgatóriumon, mely lehullott háznagyságu szik­latömbök között viszen. Látjuk a2 egyik oldalfalon a csodálatos szép lőcsei fehér asszonyt, kialakulva a lehulló cseppkövekből. A kis templom 26 méter, a nagy templom 28.30 méter ma­gas. Most egy szük, keskeny útra érünk, ugy, hogy hajolva kell mennünk egymás háta mögött. Itt a tetőzetről az alapig két ha­talmas cseppkőoszlop csüng alá, melyek derékben el vannak törve s mintegy 30 cm. távolságban me­redeznek a szabad légben. .Veze­tőnk ugy mondta, hogy földrengés törte szét ez oszlopokat s csúszott a sziklarész ily nagyságban. ; Elfáradnak a turisták. Lassan, lassan fáradni kezdtünk, már vágytunk látni a napvilágot. Friss, szabad levegő után vágy­tunk s bizony már többször meg­kérdeztük a vezetőt, messze van-e a kijárás. S a vak sötétben pár száz mé­ternyire előre világosságot látunk­Közelebb érve, a fény villanylámpa fénye volt s mellette ott dolgozott csákányával az egyetemi tanár és tanítványa. Oly megkapó volt a kép, amint tudományszomjtól hajt­va vágták, szaggatták a kőkemény talajt, kutatva a barlanglakók csont­maradványai után. Megérkezés a kijárathoz„ Innét már rövid ut volt a ki­járáshoz. Csak hafványan derenger a világosság a nyíláson át, de a lépcsők már a szabad levegőre vittek- Szemünk káprázott a nyári fényben s néztük egymást sáro­san, gyűrötten, de szivünkben a fenséges érzéssel: hogy láttuk ha­zánk, e csonka, meggyötört ország világraszóló nagy-nagy termé­szeti remekét, a csodás aggteleki cseppkőbarlangot. 6. G. A Széchenyi uti rablómerénylet tettesét elfogták s átkísérték az ügyészségre. Boros József lakás és foglalkozásnélküli csavargó Nyíregy­házán nyolc ízben követett el betörést és lopást, melyből csak a Heller-iéle rablási kisérlét volt sikertelen. — Borost a leveleki csendőrőrs fogta el, ahol egy tolvajláson tetten érték. (A »Nyirvidék« tudósítójától-) — Megírta annak idején a »Nyirvi­dék«, hogy az elmúlt év december 27-én délután hat órakor egy vasúti munkás külsejü ember állított be Heller Zoltán Széchenyi-ut 25- szá­mú üzletébe s revolverrel támad­va Heller Sámuelre, az üzlettulajdo­nos atyjára, azt követelte tőle, hogy az éppen átszámolás alatt álló 29 millió koronát kitevő pénzösszeget nyomban adja át. Heller Sámuel nem vesztette el lélekjelenlétét, segítségért ki 1 ott, mire támadója is megrettent s ke­reket oldott, mielőtt még ártalmat­lanná lehetett volna tenni- Az elő­hívott rendőrőrszem előtt pontos személyleirást sem tudott adni Heller Sámuel, mert vallomása szerint támadója arcán a szeméig érő fekete kendőt viselt s igy csu­pán külsejéről tudott arra a nem megbízható következte:ésre jutni, hogy vasúti munkás lehetett a tá­madója­Az akkor megindított nyomozás igy, számbavehető adatok' híján eredményt nem tudott produkálni. A leveleki cseadőrörs elfogja Borost. Január 12-én azután sikerült a merénylőt elfogni. A leveleki csend­őrörs letartóztatta Boros József lakás és foglalkozás nélküli csavar­gót, aki kihallgatása alkalmával azt vallotta a csendőrök előtt, hogy több kisebb-nagyobb betörést és lopást Nyíregyházán is elkövetett. A csendőrök einnek a vallomásnak helyes megállapítása céljából Bo­rost átkisérték Nyíregyházára, ahol megkezdték kihallgatását, illetve előéletének lenyomozását­A nyiregyházi rendőrség megállapítja Boros előéletéi Mindenekelőtt megállapította a rendőrség, hogy Boros a legújab­ban elkövetett bűncselekményeket megelőzőleg négy évet töltött a hartai fegyházban s a rendőri bűn­krónikákban igen jól ismert egyén Hartáról 1926- junius 23-án sza­badul ki­Kiszabadulása után tovább foly­tatta a fegyházzal megszakított csavargó eletét s igy vetődött el Nyiregyháza határába is, ahol elő­ször az Alsópázsit bokortanyán kö­vetett el betöréses lopást Har­sánszki János Alsópázsit 7- szám alatt lakó gazdálkodó kárára, aki­től ruhanemüeket tulajdoni'ott el­Bor 0s Csehszlovákiába szökik Valahogyan inem érezte magát eléggé biztonságban s innen cseh megszállott területre szökött át, ahol egy asszonynál vállalt mun­kát. Sokáig itt sem tartott ki, egy férfi télikabátot véve magához visz­fezaszökött a határon s a téli kabá­tott Kisvárdán egy Österreicher nevü ócskaruhakereskedőnél érté­kesítette- - ­Bor 0s visszatér Nyíregyházára. Kisvárdáról Nyíregyházára hozta az utja- Első lopását Floffmann Mihály Széchenyi-téri lakásán kö­vette el, ahol a kocsiszínből a ko­csis ruháját és csizmáját lopta el. A következő lopást egy tanyaház­ban követte el, ahol ruhanemüeken kivül egy Frommer pisztolyra is szert tett s ezzel felfegyverkezve indult nagyobbszabásu betörő út­jára s igy jutott el a Heller-féle üz­letbe, ahol azonban a töltött fegy­ver dacára sem sikerült a terve. Boros nem hagyta el Nyíregy­házát- Sikertelen kisérlete után" a Szarvas-utca 75- számú házba, Magyar András lakásába tört be, ahonnan élelmiszereket és% ruha­neműt vitt el- Mikor ezt a bűn­tettét nyomozta a rendőrség, ér­dekes meglepetésben volt részük a házbelieknek- Boros bevallotta, hogy egy pár csizmát és egy pár cipőt is elemelt a Magyarék kam­rájából. Magyarék csak most tud­ták meg, hogy kamrájukban tolvai járt, mert még a helyszíni vizs­gálat alkalmával is abban a hit­ben voltak, hogy a csizma és cipő szép békességben - lóg a ka­mara fogasán. A következő tolvajlást a Bocskai utcán követte el, ahol özv- Rácz Jenőné lakásán a kocsis csizmáját tulajdonította el. Majd egy téli ka­bátot, csizmát Liptay Jenő föld­birtokos házából vitt el.' Legutolsó tolvajlását Nyíregyházán a lakta­nya-téren követte el, amikor Reich Jakab korcsmárostól január 8-án délután körülbelül 5—6 millió ko­rona értékű ruhaneműt lopott el, melyet azután a korábban lopott holmikkal együtt Kisvárdán, öster­reicher ócskaruhakereskedőnél ér­tékesített. Boros a lopott holmit egy kisvárdai ószeresnél értékesítette. Österreicher kihallgatása alkal­mával azt vallotta, hogy nem tud­hatta azt, hogy a ruhanemüek lo­pott holmik, mert hiszen ócskaru­hakereskedéssel foglalkozik s nem egy hasonló eset fordul elő üzleti tevékenysége során, hogy használt ruhát hoznak hozzák értékesítés céljából. Leveleken lefülelik Borost Nyíregyházáról Levelekre távo­zott el Boros, ahol azután rajta is vesztett. Rosenfeld Izidor korcs­máros tettenérte, hogy 46-000 pa­prkoronát, egy pengőt, egy darab 50 fillérest s egy darab 2 fillérest el akar emelni. Nyomban átadták a csendőrségnek, ahonnan azután saját vallomása alapján átkisérték Nyíregyházára­Boros tegnap óta az ügyészség foglya. A rendőrség az igy összeállított bünlajstrom alapján, figyelemmel a nagyszámú bűncselekményre, to­vábbá Boros előéletére, csavargá­sára, nyomban letartóztatni, s a teg­napi nap folyamán átkísérte az ügyészségre .' Sürgőssé vált az uzsoratöryény revíziója. Az nj uzsoratörvény hiányában a hitelre szoruló gazdák helyzete napról-napra rosszabbodik. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A | bői és még jobban belehúzza az hitellehetőségek, amint azt a me- egyes gazdákat az eladósodás hi­zőgazdasági szakférfiak megállapít-" ják, az elmúlt év folyamán fokoza­tos javulást mutattak, ami azonban nem annyira a magánintézetek, mint inkább a Nemzetf Bank és a pénz­ügyi kormányzat érdeme. Az előbbi céltudatosan csökkenő kamatpoli­tikájával hatott jótékonyan a hitel­viszonyokra, a pénzügyi kormány­zat pedig kedvező fel é.elü hitelak­ciókkal igyekezett a gazdáknak szo­rult anyagi helyzetükben támagotá­sukra lenni­Sajnos azonban, hogy a jelzálo­gos hitelakciók során nyújtott hitel­összegeket alig lehetett ujabb fel­lendülést jelentő befektetésekre fel­használni, hanem a régebbi súlyo­sabb terhelő hitelek konvertálására kellett fordítani- Sajnálatos a gaz­dák hitelképességét lényegesen csök kentő az a jelenség is, hogy a vál­tóhitel teljesen megszűnt személyi hitel lenni, mert ahhoz ma csakis betáblázás mellett juthat a gazda­A legsajnálatosabb azonban mégis az, hogy a gazdatársadalom még mindig ki van szolgáltatva az uzsorának, amely továbbra is szedi áldozatait a gazdatársadalom köré­MEGNYÍLT BUDAPESTEN AZ ÜLLŐI-ÚT 1. SZÁM ALATT, KÁLV.N-TÉR SAROK DOüUPIL GYUL I gépészmérnök, gép-, elektró és rádiótechnikai vállalata. Aí összes villanyvilágítás! és motorikus berendezések anyagjai. Modern bronzcsillárok. Izzólámpák. A legújabb rádiók és alkatrészek." — A leg­olcsóbb árakon ! Tervezések 1 Szerelések ! Javítások ! — Nyíregyháziaknak ^Mtalai^iTüsziiki tanácsok. — Portómentes szállitás! 698M04 nárjába­A mezőgazdaság, amint azt már megírtuk, teljesen ki van szolgál­tatva a hitelnyújtók kénye-kedvének s ezzel szemben nem részesülhet megfelelő orvoslásban, hiszen en­nek alapfeltétele, a törvényes ren­delkezés nem olyan intenzitású, hogy az védelmet nyújtana- — A gazdatársadalom már több alkalom mai utalt arra, hogy a régi uzsora­törvény nem felel meg a kívánal­maknak és az uj uzsoratörvény hiá­nyában a kölcsönre, áruhitelre, vagy részletfizetésre szoruló gazda­társadalom helyzete napról-napra rosszabbodik. A régi törvény alkotása idején, egészen a világháborúig nem volt szükség a törvény revíziójára, mert a gazdasági helyzet nem ingadozott olyan hatalmas mértékben, mint a háború óta­Most azonban elkerülhetetlen en­nek a törvénynek a revíziója, ami­kor az inflációs időknek és az uzso­ri virágkorának az utolsó látható emléke is elmúlt, de amikor az uzsora mégis megmarad régi kere­tei között, sőt félő, hogy esetleg még fokozódik is- A gazdaérdekelt­ségek már elő is terjesztettek egy tervezetet az uzsora'örvény revi­ziójára vonatkozóan, tehát van már alap arra is, hogy milyen irány­ban kellene elindulnia ennek a revíziónak, amelyet a gazdatársa­dalom egyre jobban és általánosab­ban sürget. (*) Varrógép javításokat szaksze­rűen, gyorsan és olcsón eszközöl a Silger Varrójép Ré-zvéiyl'St-Ag.

Next

/
Thumbnails
Contents