Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-20 / 15. szám

1927. január 20. JSÍYÍKYIDÉK. ül i II • •! un 3 Nyíregyházi turisták az aggteleki cseppkőbarlangban. - (A Nyirvidék tudósítójától.) — Napsütéses szép időben indultunk útnak egy III. osztályú vasúti kocsi külön szakaszában, mintegy tizennyolcan nyíregyháziak, a Miskolc felé induló vonaton, hogy onnan, az pda érkező budapesti és miskolci turistákkal együtt megtekintsük hazánk legcsodálatosabb természeti kincsét," az aggteleki cseppkőbarlangot. Dr. Hubay Balázs ügyvéd és iMargócsi Emil igazgató vezettekj bennünket, nyíregyháziakatSzerencsen átszálltunk a miskolci vonatra. A társaság egy,, része visszamaradt a város megtekintése végett, az esti vonat indulásáig, mi többiek Margócsi Emil igazgató vezetése mellett, egy órai páfyaudvaron való. tartózkodás után tovább utaztunk Szin állomásig, ahonnan már csak koosjuton közelíthetjük meg Aggteleket Aggtelek község érdemes református lelkésze, kit előre értesítettünk telefonon, három sz keret küldött elénk az állomásra s-Jelpakolózva Sgin, S?inpetri és Jósvafő falukon keresztül rázatva magunkat, mintegy két és fél órai dcocsizás után, magas hegyi szerpentin uton át értünk az aggteleki menhelyhez. Megérkezés. A menhely épülete földszintes téglaház

t zsindellyel van fedve. Fedett verandája, tágas hálószobája, melyben mintegy 25 tomott szalmazsák nyújtózik egymás mellett pokróccal letakarva és két külön szobája van. Hozzá van építve a vendéglős lakása is, ki állanfóan kint tartózkodik a menhelyen. Az épület és szobái petróleumlámpával vannak megvilágítva, villanyvilágításnak se híre, se hamva, bár a közeli falvak mindegyikében, amelyeken keresztül jöttünk, — kivéve Aggteleket — Villanyvilágítás van. A menhely a barlang közvetlen közelében van, melyhez jókarban tartott ut vezet. Már sötétedett, midőn odaérkeztünk szekerünkön, melyért bér fejében százezer koronát fizettünk? szekerenként. ismerkedés. A verandán lámpafény világ'lott s egy rövid, szakállas úriember asszonyával, két egyetemi hallgató társaságában vacsoráztak. Bemutatkoztunk. Dr. Kadics egyetemi tanár volt feleségével Ss kei munkatársával, kik az állam megbízásából tudományos kutatásokat végeznek a barlangban. Olcsó vacsora. Asztalokhoz ültünk s vacsorát kértünk a vendéglőstől. Sertéspörköltet kaptunk, nagy^ adagot, melyért legnagyobb megelége ésiinkre tizenkét ezer koronát számított a vendéglős. Rövid borozgatás után pihenni tértünk szobánkba. A petróleumlámpa halvány fényt és erős szagot terjesztett, de érosebb volt az álom, mely elnyomott bennünketÉjfél után inagy ajtó csapkodás, halk nevetés vert fel álmunkból. Megjöttek a többi nyíregyházi s a pesti és a miskolci turisták. Hölgyek és urak vegyesen. Mint akit álmából költenek fel, felülve szalmazsákomon, néztem a képet. A velünk jött kövér tanár ur erősen horkolt, ékszerész barátunk egészen eltűnt a pokróc alatt, ők és a fiatalok, kiket kifárasztott a szekérrázás, nem zavartatták magukat, aludtak mé„A faun" tegnapi előadásán már nagy közönség tapsolt a szereplőknek. Szentiványi Béla és Miskey József nyíltszíni tapsot kaptak" (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi közönségnek, amely szeszélyesebb az áprilisi időjárásnál és a »legsztárabb« primadonnánál, a Kamara Színház első előadásával szemben tanúsított jégcsapos közönye és távolmaradása hirtelen május meleg érdeklődéssé változott át s a tegnapi előadáson már a páholyok és a földszint nagyobbik fele megtelt nézőkkel. — A diákság, melynek ugylátsziknagy hajlama van a színpadi irodalom intenzív támogatására, ezúttal is zsúfolásig megtöltötte a szük állóhelyet. Az előadás szenzációs hőse Szentiványi József volt, aki a címszerep nehéz feladatát brilliánsan oldotta meg. Ugyancsak falrengető sikere volt Miskey Józsefnek, aki az uzsorás visszataszító és mégis komikus figuráját nagyszerűen alakította- Mindketten nyíltszíni tapsot kaptak- Elegáns, szép jelenseg volt Fcfcet« Vilma a Lady Alexandra Vancey szerepében. Kitűnőek vol(tak a többi szereplők is: Maczotikay József, Biró László, Mihályi Má ria és Witt Böske. A közönség minden egyes felvo nás után szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a szereplőket, akik egy felejthetetlen emlékű estfel gazdagították a nyíregyházi szinpad történetét. lyen. A most érkezettek is alváshoz láttak- Egy pesti ur udvariasan felrázta társaságbeli asszonyának a szalmazsákját, a" lányok megigazították rövidre nyírt hajukat és az fcgész társaság aludni készült. Ébredés. KoTa hajnalban ébredtünk fef. Künt a szabadban megmosakodtunk a vizes hordók melleit, mert kut nem lévén a barlang közelé'ben, hordókban hozzák a menhelyhez a vizet. Reggelire teát kaptunk a vendéglőben, a hátizsákokból is előkerült a jóféle hazai és erősen neki készülve a barlangjárásnak, útnak indultunk Jósvafő felé, ahol a barlang túlsó lejárata van, hogy ott leszállva, Aggteleknél jöjjünk ki a menhely közelében. A hegyek mellett mentünk el, •melyeknek méhében húzódik kilométer hosszúságokban a barlang. A hegyek 150—200 mét. magasak, zöld legelő, tölgy és cserfák borítják. Alaptalajuk tisz'ta szikla, a föld mély Ütegekben borul rájok, feltűnően pirosas barna. A barlang bejáratánál. Mélyen a völgyben van a jósvafői barlang lejáró. Közelében egy rombadőlt kőépület meredezik, mely a békeidőkben szintén menház volt, ma csupa rom. Pinceszerű mély lejárat vezet 140 lépcsőn lefelé a barlangba. A lejárat rozoga kőlépcső, mely szi|klákba van vágva és korhadi fákkal van a nedves tetőzet alátámasztva. Körülbelül húszan meggyújtjuk a gyertyákat, melyeket a barlangvezető oszt ki közöttünk és megindulunk lefelé egymás háta mögött. Mert oly keskeny a hely, hogy egymás mellett nem férünk el- Ajkainkra önkéntelen a jó Isten neve tóiul és megyünk a sáros, rossz uton mind Iejebb, lejebb. Még visszanézünk, még látjuk a bejáratot, amint a nyílása mind kisebb és kisebbnek tűnik fel, hová már nem hatol el a külvilág fénye, aztán sötétség borul ránk, csak a gyertyák világítanak és Iélekzetvételünk hallszik. A barlang mélyén. Megkönnyebbülten lélekzünk fel, midőn leértünk a mélybe. Széles ivezetü barlang fogad s mi meglepve a termeszei fenséges látományától, levesszük kalapjainkat és végignézünk egymáson. Arcunkon sápadtsáág ül és megtöröljük a hűvösség dacára izzadt homlokunkat. Cipőnkre már ráragadt a lépcsőzet sara. De csak pillanatnyi ez és -már a magasba szegezzük fejünket s nézzük a boltozatról lecsüngő cseppkő óriásokat, vagy a talajból felszökő alakzatokat, melyek a cseppenések folytán nőttek mind magasabb és magasabbra. Mindjárt az első barlangban az alulról lefelé meredő hatalmas cseppkőtömb emberi alak, »A barlang őre«

; mintha vigyázna a rábízott kincsekre. A vezetőnk, Papp János,, ki már több, mint 17 éve szolgálja a Kárpát Egyletet, mint vezető, meggyújtja a vakitó világosságot árasztó magnézium szálakat és magyarázatba kezd. Komolyan hallgatjuk s megfogadjuk taná. csát, hogy senki sem maradjon APOLLÓ Szerdán PETER GREAT Csütörtökön a ,Barra Cara" filmben is szereplő csodakutyával A VADON HŐSE (Észak ördöge) Regényes történet az őserdőben 7 felv.-ban. A fekete jaguáx* Történet a cowboyok életéből 5 felvonásban. Pénteken, csak egy napig! RUDOLF VALENTINÓ legjobb szerepében: FEKETE SAS Alexander Puskin elbeszélése filmen. A női főszerepben: B6nfcy V«-m»

. Előadások kezdete: 5, 7 és 0 érakor. ' el a társaságtól, mert a barlangban ugy eltévedhet, hogy napokig sem kerül ki belőle egyédülNe törjünk Te a cseppkövekből, mert az tilos — úgyszintén tilos fényképfelvételek eszközlése isHogy miért tilos, azt már nem tudta megmagyarázni. A barlang cvdás. Es megyünk a nyomában s vezet bennünket barlangból barlaijgba, teremből terembe. A látomány megragadó. 'Nincs festő, ki a természet csodáját igy megrajzolni tudta volna, nincs iró, kl le tudná írni a megragadó képet, melyet a természet évezredek alatt hozott létre. Hol szélesek a folyosók, hol keskenyebbekké válnak, van oly maaas boltozatu, hogy egy emeletes ház kényelmesen elférne benne, van hely, hol lehajolva keli járnunk. Minden csupa cseppkő és szikla, szoba nagyságú sziklatömbök és végig repedezett sziklaóriások, melyeken keresztül évezredek óta hullot' le a külső talajvíz, mely magával hozta a mész és vastRrtalmu anyagokat és a cseppenések kőkemények lettek és felvették a fantasztikusnál - fantasztikusabb alakzatokat, miket ember csak elképzelhet. És e folyosókon és termeken át, több, mint 6 óra hoszszat jártunk és mindég van látnivalónk. Az egyik teremben a cseppkőképződmény mintha szószék volna, másikban bűnbánó Magdolnái látja az ember, olajfák hegyét gondolhatjuk, másutt mintha a Basilika volna. Látjuk a tarpat ki vizesést

í angyalvárát, halszáritót és egy elsülyedt hajót. Nagyon szép az olajfák hegye, az Ap'poró terme. A csillagvizsgáló toronynál fenségesebb valamit elképzelni sem lehet. 25 méter magas, T10 méter széles képződmény, melypek a te» tejéig, betonból újonnan készített lépcsőzet vezet fel a magasba. A magyar állam utalt ki a testnevelési alapból a mult években 640 millió koronát s ez összegből a barlangban folyó két kristálytiszta vizű patak, a Stix és Acherön medrén át cementből készült hidak és az irtó mélységeken át beton lépcsők és abba beépített vaskarfák vezetnek át. Az aggteleki barlang tulajdonképen a főágból, a folyók medréből, melynek hossza 5797 méter és sok-sok mellékbarlangból álf, melynek hossza 2684 méter — az egész hosszúsága tehát több, mint nyolc kilométer. Látjuk cseppkőből a Gellérthegyet, Murány Várát, a Táborhegyet, a Vaskaput, Sultán pamlagát, Semyramis függő kertjét, a Parnasszus hegyét, hol az ut ketté válik, balra az ó-ág, melyben a cseppkő képződmények sötétek, kormosak a fáklyák lángjától, melyekkel hosszú éveken át kutatták őket. Az uj ágba már nem volt szabad fáklyafény, mellett bejárni, azérí e rész sokkal tisztább, ragyogóbb — itt már csak gyertyát szabad égetni, vagy karbid és villanyfényt gyújtani. Cigarettázni a barlangban szabad s csodálatos, ének nem került ajkunkra, annyira lenyűgözve tartottak a látnivalók. Látunk egy nyirfa erdőt, cseppkő képződményből, Árpád sisakját, Szent László szobrát. Látjuk a poklok csarnokát, melynek belsejét lezuhant hatalmas kősziklák borítják, ugy, hogy félve tekintünk a magasba, nem-e omlik le onnan egy-egy sziklafal. Vezetőnk követ gördít le a mélységbe s a kidobott kő, mintha kútba esne, rohan le szikláról sziklára ugorva, hangos visszhangot verve maga után.