Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)
1926-12-25 / 293. szám
JV VÍR VIDÉK 1926. december 2. 8 KÖHÖGÉS ELLEN az átvétel elismerését. Olvassuk a címeket, csupa iskoláslány, csupa rajongó, lelkes szavak és meleg üdvözletek: «für die ungarische Soldaten»- Minden levél végén: «Éljen mágyár!» Bakáink majdnem elpityerednek örömükben és megindul a nagy levélírás, a köszönet és hála túláradó szavaival a Orete Müller és a Gertrúd BuchlereknekMinden század külön állított karácsonyfát és mi elmentünk mindegyikhez, hogy meghallgassuk Scheich Gyula tábori lelkészünk gyönyörű beszédét, meghallgassuk katonáink énekét a kis Jézusról és gyönyörködjünk örömükben. — Mindegyik század vetélkedett abban, hogy az ő karácsonyfája a legszebb- És szép volt mindegyik és mindegyiknek megvolt a speciális érdekessége. A bakák cédulára irták fel kívánságaikat és a szerint kapott mindenki ajándékot. Csak egyetlen egy sürün szereplő kívánságot nem tudtunk teljesíteni, azokét, akik a békét kérték. Hej, pedig de sokan ezt kérték-.. Az ajándékok kiosztása után kabarét rendeztek bakáink- Hát volt abban minden a világon, ami orfeum, szinház és cirkusz színpadján valaha napvilágot látott. És ez nem is volt olyan nehéz. A honvédcsaládból -kitelik minden. Van közöttünk színész és artista, müénekes és kigyóember — Merkí őrmester, aki a Beketov-cirkusz tagja, — hegedűművész és nőimitátor, költő és erőművész, kupiéénekes, komikus, cigány, — szóval minden, ami egy egész éjei betöltő műsor előadásához megkívántatik. A kabarét négyszer meg kellett ismételni, legutóbb a Vörös kereszt nevében gróf Pongrácz Jenő — a bashalmi Pongrácz gróf unokaöccse — meghívására, mindannyiszor frappáns sikerrel. És fftgy a szereplők, mint a nézőközönség csak katonák voltak, — egyedül a pesti asszonyka képezett kivételt, aki nem tudta, minek örüljön jobban, a kacagtató előadásoknak, avagy talán inkább annak, hogy az olasz harctér hősei ilyen jókedvűen tudnak mulatniA pesti asszony Görzre volt kíváncsi- Beutazni oda kockázatos lett volna, a szerpentin utig azonban baj nélkül el lehet menni és onnain belátni Görzöt. Karácsony első ünnepén ebéd után hárman indultunk el a lelkész ur kocsiján azzal, hogy öt órára visszajövünk és már nyojc óra is elmúlt, amikor átfázva és a pesti asszonyka háborús borzongásával hazaérkeztünk. Utunk nagyon szépen indult és az asszonyka urához simulva nagy érdeklődéssel nézte az élelmivonat végnélküli kocsisorát, melyet egyegy sebesülteket vivő szekér, vagy olasz fogolytranszport élénkített és félénk kíváncsisággal hallgatta a mind jobban erősödő ágyúdörgés tEgyik falut a másik után hagytuk el, a falvak tele katonasággal, dolgozó olasz foglyokkal, mozgókonyhákkal, tábori kórháza'kkal tábori sütődével, kézigránát és fegyvergyárral, mindmegannyi háborús motívumokkal. Utunk célját még nem értük el, amikor váratlanul sürü, átlátszatlan, fojtó köd ereszkedett alá, amely homályos függönye alá takart mindent, ugy, hogy semmit sem láttunk, — nem láttuk a távolban robbanó gránátok fényét, nem láttuk a füstölgő Görzöt, nem láttuk az utat és nem láttuk a két lovat sem a kocsi előtt. Azt azonban tudtuk mind a hárman, hogy már a szerpentin uton vagyunk, amelynek egyik oldalán borzalmas mélység tátong és elég egy rossz gyeplőrántás, elég, ha az egyik lo csak egy kicsit félre lép, hogy lovastul, kocsistul, urát féltő pesti asszonyostul a mélységbe guruljunk szörnyű halálra- Tudtuk ezt nagyon is jól, különösen a kapitány ur és én és tréfás beszédekkel iparkodtunk az asszonyka figyelmét elterelni a veszedelemről. i Az asszonyka eszén azonban nem \ jártunk tul, tudta, hogy a kocsikerék mellett a halál leselkedik és még örült is neki- Ura mellé simult egészen, aki már ezerszer megbánta, hogy ilyen veszedelmes sétakocsizásra hozta el az aszszonyt — és látszott rajta, menynyire örül aninak, hogy végre, egyszer ő is az ura mellett lehet, mikor azt halálos veszedelem környékezi és ha meg kell halnia, hát legalább együtt halhatnak. A sors irgalmasabb volt hozzánk, — este 8 órára minden baj nélkül hazaérkeztünkA vacsoránál azonban az aszszonyka már nem jelent meg. A halál közelségének bénito hatását akkor érezte, amikor már messze volt tőle: szobájába zárkózva zokogott, siratta az urát, magát, a háborút, ezt a rejtelmes* véres borzalmakkal tele valamit, amelynek szele ma délután az ő arcát is megcsapta-.. Walter Géza dri >HH«M« < Szivem legkönnyesehb szava. Akiket Isten jókedvében küldött, Dalos szerszámot kardosan vivők, Mért nem riad fel ébresztő igétek, Hisz íme jöttek újra nagy idők, Amikről prófétás szó intőn szólott, Amikor eszmék tavasza ébred... Dalolj testvér, ki dalra fogantál, Hívjad ekhóra mind magyar testvéred. •Tudom, hogy várnak, tudom, könnyezve Utánunk milliók vágya ég, Zendüljön hát mámoros ének: Himnuszod magyar testvériség... Azok dala, kik szeretnek fájón, Akikbe nyomor, bűn sebeket éget. Daloljon hát a sebek fájása, Sikoltsa be a mindenséget... Mindenik dal egy szóból álljon, De lángot vessen, de vért szitáljon, Testvér,... te mondd a dalt: Pozsony!... Kassa... Rákóczi... sikoltsa másik... Kolozsvár... zendítsd ezt te, testvér, fájón, Ez a dal, jaj, villámot cikázik — És én, óh én. mint vérző madarat, Rikoltva szálló sast küldöm az égig Szivem legkönnyesebb szavát, ezt: Arad... TÉGER BÉLA A városi üzemek. Irta: Steiner Vilmos, a Nyíregyházi Városi Üzemi Rt. ügyv- igazgatója. Öt éve mult a napokban, hogy dr- Bencs Kálmán polgármester ur agyában még a háború végén megfogamzott azon gondolata, hogy a városi üzemek vezetését egy központi kereskedelmi szervezetre bízza, —valóra vált. Évtizedek óta sok vitára adott alkalmat az egyes városoknál az üzemek kezelése, de más tekintélyes közgazdasági tényezők is állandóan sürgették ezek korszerű átszervezését. Ez a helyzet minden városnál egyforma, de különösen a székesfővárosnál szembetűnő, ahol 1924-ben maga a belügyminiszter egy, az ország legnevesebb szakembereiből összeállított bizottságot küldött ki azzal az utasítással, hogy az üzemek kezelése tekintetében szükséges reformokra tegyen javaslatot. Ez a bizottság, melynek elnöke Némethy Károly dr., v- b. t. t. nyug. államtitkár volt 1925-ben, egy 90 oldalas, beható részletességgel készült memorandummal számolt be működéséről és szerzett tapasztalatai alapján a következőket javasolja: 1- A városi üzemek a közigazgatási kezelésből kivonandók, mindenhol kereskedelmi könyvelés és adminisztráció vezetendő be. 2- A legfőbb irányítás, ellenőrzés és pénzkezelés központosítandó, mert a jelenlegi rendszernél az áttekintés lehetetlen és igy lehetetlen a gazdaságos ügyvitel is. 3- Szükség volna a kereskedelmi törvény módosítására, hogy a városi üzemek könnyebben legyenek a részvénytársasági formába átvezethetők4- Az anyagbeszerzés központosítandó. 5- Az üzemek és a közigazgatás mindenütt kaphatói Kérje mindenütt. személyzete szigorúan elválasztandó6- Az üzemek vagyona a város vagyonától elkülönítendő. Ismételten rá kell mutatnom arra, hogy fenti javaslat 1925-ben jött létre. Nyíregyháza város képviselőtestülete pedig majdnem szószerint a fenti indokok alapján 1921-ben létesítette az üzemi Hivatalt, 1924-ben pedig a «Nyiregyháza Városi Üzemi Részvénytársaságit. Nyíregyháza volt az első magyar vános, mely az üzemek önállósítását és központosítását megvalósította, hogy helyes uton járt, nemcsak Némethy Károly dr. őnagyméltósága javaslata bizonyítja, hanem az a körülmény is, hogy utánunk Szombathely, Székesfehérvár, Szeged, Szolnok, Karcag, Kaposvár és Sátoraljaújhely létesítette üzemei központosítását és ezek közül nem egy a nálunk tapasztaltakat hasznosította. Nyíregyháza vános képviselőtestülete és polgármestere úttörő volt ezen a téren, reánk üzemiekre hárul az a feladat, hogy a hozzánk fűzött reményeket beváltsuk- Öt évi, a legsúlyosabb gazdasági viszonyok között lefolytatott munkásságunk után nem tartom szerénytelenséglnek, ha annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy ezeket a reményeket igenis, be fogjuk váltani, a ránk bizott feladatot elvégezzükKarácsony a béke és szeretet ünnepe, amikor kicsi és nagy a legtitkosabb vágyai teljesítését várjaNekünk is vannak ily kívánságaink, amelyek teljesítését azonban nem egy csodalénytől, hanem Isten segedelme és Nyíregyháza város támogatása mellett, saját szorgalmunktól és munkálkodásunktól várjuk. Melyek volnának ezen kívánságok? Kérnénk egy kibővített, modern berendezésű gőzfürdőt, egy uj téglagyárat és jéggyárat olcsóbb üzemgéppel, hogy így olcsóbb jeget készíthessünk; célszerűen felszerelt köztisztasági vállalatot, hozzá való komposztteleppel, a kor igényeinek megfelelő uj mozgóképszínházat, gyógyforrást a Sóstófürdőnek, egy oly fejlett kertészetet, mely a várós köztereiből virágparadicsomot tud teremteni, kályhagyárunknak uj, megfelelőbb helyiséget. A karácsony sem hozhatja meg a gyermekek minden kívánságának a teljesedését, mi sem számithatunk rá, hogy fenti óhajunk máról-holnapra teljesedni fog, minden igyekezetünkkel azonban azon leszünk, hogy a kitűzött célt, ha lassan is, de fokozatosan megközelíthessük. Csillagfürtöt, tengerit és egyéb takarraányntmfieket állandóan részünk helyi felhasználásra legmagasabb áron. 65ÍS-4 Haltenyésztő és Halkereskedelml R.-T. Posta: BUDAPEST 506. Telefon 79-4Í. és 113-52. — Távirat: Haltenyésztő, Budapest.
