Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-25 / 293. szám

1 926. december 25. Xyiryidéic. 5 Birtokrendezés és várospolitika Teljes hat éve, de az előkészül tek idejét is beszámítva, teljes nyolc éve annak, hogy a földbirtokren dezés kéfdése felkavarta s izgalom ban tartja a kedélyeket. Ha ez az idő nem volt elegendő a szükséges és megfelelő tennivalók elvégzésére, a háború által felzakla tott lelkek megnyugtatására, ak kor azt kell hinnünk, hogy vagy kiindulási pont nem volt iielyes vagy az eszközöket nem választották meg jól, vagy mind a két téren hibák történtek. Mindenesetre veszedelmes tengeri kigyóvá nőtt-' ki magát a birtokreform ügye, amely ott rág az egyébként is elgyengült nemzetünk testén, s hátráltatja megerősödésünket, talpraállásunkat. Egyben feltétlenül hibás a kiin dulás'i pont s ez az, — amiről rövi den szólni akarok — hogy nem tesz különbséget falu és város között, egységesen intézkedik Budapesttöt kezdve a legkisebb kisközségig; fi gyeimen kívül hagyja, hogy má sok a követelmények a pusztán ós termeléssel foglalkozó községekben, mások az inkább ipari és ke reskedelmí életet élő városokban s hogy ez az egy kalap alá vonás ha nem megakasztani, de mindenesetre nagy mértékben hátráltatni fogja a magyar városok városias fejlődését. — Az alföldi magyar városok »városias« fejlődése az ősi helyeken is alig egykét százéves. A legtöbb helyen egykét évtizedes. Külső kiépítése mindnek hiánvos. Alig néhánvban vannak meg a legszükségesebb közmüvek. Nyíregyházán is szakaszonként, s a rendelkezésre álló erőhöz képest csak az imént kezdtük folytatni az utcaburkolásoknak még előttünk álló nagy munkáját; megoldásra jvár a csatornázás, a vízvezeték meg építésének a város beépített területének nagysága miatt minden teherviselési képességünket megfeszítő óriási kérdése, amelyet pedig közegészségi tekintetekből sokáig nem halaszthatunk; folyamatban van a város utcáinak, tereinek szabolyozása a vele kapcsolatos, a várost terhelő sokrendbeli kiadásokkal. — Néhány példa csak a reánk váró sok feladat közül, amelyeknek megvalósítását főként az teszi nehézze, hogy a város ma is már több, mint 1000 kat. hold. területen fekszik. £s most jön a birtokrendezés, s növeli a város belső területét kereken 200 kat. holddal, a már beépített terület egyötödével, amely részek, ha valóban betelepülnek, épen ugy kívánni fogják az összes közbiztonsági, közegészségi, közművelődési berendezéseket. , Ezt a pluszt — a házhelyek mértékének már megállapításával nagy mértékben csökkenteni lehetett volna; hiszen a városban sem tüzrendészeti, sem gazdasági okok nem követelik, hogy falusi telkeket hasítsanak. De a törvény nem mondja ezt ki; megállapítanak tehát nagy telkeket, amelyeket majd 100 —200 év múlva, amikor a város •da fejlődik, hogy csakugyan szükség volna a terjeszkedésre, kétfelé fognak hasítani; lesznek majd uj »fé!portás« házak. Mi pedig és utódaink a szükségnek eme beálltáig, viselve a közrendészettel, közvilágítással, kibővített tűzoltósággal, hosszabb utakkal stb. stb. járó nagyobb terheket elgondolkodhatunk majd azon, mennyivel jobb lett volna akkor megvenni a nagyobb ruhát, amikor már belenőttünk. Dr- Vietórisz István. A vármegye átköltözésének félszázados fordulóján. Irta Szohor Pál. városi főjegyző. A mult század hatvanas évei hoztak uj lendületet Nyíregyháza életébe. A városalapitast követő első évtized lázas tevékenysége után három-négy emberöltő telt el csendes munkában, mely nyugalmas továbbépítése volt a telepesek érdemeinek- Nem láíunk sehol nagy vonalú városfejlesztési politikái, csak a polgárok szorgalmával, a nagy határ szántó-vetőinek példás igyekezetével s az ipar és kereskedelem első, de komoly irányú kísérleteivel találkozunk- Nagy al-, kotások után megpihennek a veIzetők s megpihen a nép- Az örökváltság nyomasztó terhei hosszú időre elzsibbasztják a közéletet. —. A nagy erőfeszítések után járó »izomíázát« pihente Nyíregyháza. A hatvanas évek azután újra kiváló férfiakat állítottak a közélet porondjára, kik uj célkitűzésekkel az eddigieknél is nagyobb erőfeszítésre tudták felbiztatni ezt az áldott nyíregyházi polgárságot. Alkotmányos életünk a szabadságharcot követő sötét korszakban visszaszorult a megyeháza termeibe, ahol pirosló tűzzel lobogott a magyar szivek lángja s ahol sok kemény tusában köszörülte fegyvereit egy elnyomott ország szine-virágaNyíregyháza is a kállói székház ősi termébe" tette át küzdelmeinek szinterét s 1867. november 7-én tartott közgyűlésében 23 szótöbbséggel kivívta ©'özeimét, hogy a vármegyei székhely elhelyezésére legalkalmasabbnak mondották ki. Megindult a hosszú szekérsor a Tármegye ládáival Nyíregyháza felé. Még 9 esztendő sok verejtéke pergett le, mig a hosszú szekérsor megindult Nyíregyháza felé a vármegye ládáival- Azalatt fel kellett építeni a városházát, számtalan instanciával fordulni a kormányhoz, hogy a székhely változtatás

1 megengedje, túlságosan zilált anyagi ügyeit kellett rendbehozni egy 800.000 forintos aranykölcsön felvételével. De minden tevékenységünket siker koronázta- — 1872augusztus 17-én az országgyűlés kir. törvényszéket helyez városunkba, mely az utolsó lépés volt Nyiregyhá2a elsőbbségi szerepének eldöntésében. Ekkor szerkeszti meg dr- Bondár István és Vidliczkav József 1876 január 28-án azt az okmányt, melynek következtében az 1876 évi XXXIII. t. c. hivatalosan is Nyíregyházára teszi Szabolcsvármegye székhelyét. Az ötvenév előtti Nyíregyháza Ez a kérelem gyönyörű színekkel rajzolja meg az 50 év előtti Nyíregyházát. Lakosainak száma még csak 22-000, de vasúti összeköttetései gazdasági központjává avatják a Debrecentől—Munkácsig, Ungvárig és Szatmárig terjedő terjedő országrésznek. 32 elemi iskola szolgálja a népoktatás ügyét és 6 osztályú gimnázium nyújt alkalmat a továbbképzésre- Három hetilap jelenik meg ez évben Nyíregyházán, melyet azóta se tudtunk újra elérni. Színházunk van. jótékonysági és kulturális intézményeink előkelő színvonalon állanak- 3 pénzintézet támogatja gazdasági életünket, terménypiaca világhírű, évenként 300-000 mázsa terményt szállít Németországba és a külföldreVasúti állomásának forgalma meghaladja Miskolc és Kassa forgalmát. Az 1876 évi XXXIII- t. c. megjelenése után képviselőtestületünk augusztus 31-én meleghangú átiratban hívja meg a vármegye közönségét, felajánlván szállásul az uj városházát. A meghívással a vármegye közönsége azonnal foglalkozik s néhány nap múlva 93 szám alatt a következő határozatot hozza: »Minek előtte a közgyűlés ezen ajánlatnak bővebbi tárgyalásába bocsátkoznék, meggyőződést kiván szerezni a Nyíregyháza város által felajánlott helyiség minőségéről, annak célszerűségéről, minek is megvizsgálására Bónis Barnabás alispán elnöklete alatt Kausay Károly, gróf Dessewffy Aurél, Molnár Ágoston, Gencsy Károly, Pethő Zsigmond, Miklós Ferenc, Lipthay Károly, Székely Benedek, Gaál Elek bizottsági tagok, Komjáthy Pál főügyész, Bégányi Ferenc főjegyző, Hubaffy Sándor főmérnök küldöttségi tagokul oly hozzáadással küldetnek ki, miszerint jelentéseiket a foly óévi szeptember hó 19-én tartandó rendes közgyűlésre terjesszék be.« Nyíregyháza megyei székhely lesz. Néhány nap múlva — szeptember hó 19-én már ott fekszik a vármegye közönsége előtt a küldöttségi jelentés, melynek alapján 114szamu határozatában Gróf Vay Ádám főispán és Bónis Barnabás elnöklete alatt tartott ülésében kimondja: »A beterjesztett küldöttségi jelentésből a megye közönsége meggyőződött arról, hogy a Nyíregyháza város által megyei székhelyül felajánlott épületben a központi tiszti, segéd és kezelő, ugy a szolgaszemélyzet részére elegendő és a célnak megfelelő szoják találtatnak, a megyei levéltár célszerű beosztással elhelyezhető, ennéllfogva a megye közönsége Nyíregyháza város ajánlatát elfogadja, de miután a küldöttségi jelentés szerint a levéltár elhelyezésére egyes épületek átalakítása szükségeltetik s miután Nyíregyháza város kötelezte magát,' hogy ugy a régi nemesi levéltár részéré a városháza udvarán lévő börtönhelyisé£et tüzetesen á'alakítja, a Bach-korszakbeli iratoknak pedig a kijelölt pincehelyiségeket kipadlóztatja és a főkapitányi szoba mellett lévő bolthelyiség külső ajtaját berakatja, szóval minden szükséges igazításokat saját költségére 'megtétet, s azon esetre, ha a kijelölt helyiségek az iratok áthelyezésére elégségesek nem lennének, ugy azok, mint netán szükség eseten a tisztviselők > számára is azon épületekben a szükséges helyekről gondoskodik, ennélfogva a kormányzó alispán megbizatik, miszerint a szükséges átigazitások sürgősen leendő megtételére, valamint a sötétnek jelzett folyosóknak világosabbá tételére Nyíregyháza város polgármesterét hívja fel s amennyiben Krasznay Gábor, Nyíregyháza város polgármestere és Kralovánszky Mór tiszti főügyész által azon .ajánlat tétetett, hogy a szükséges fuvart és költséget megtérítés kikötése mellett a város előlegezi s ezen ajánlat ellen a jelen volt városi bizottsági tagok ellent nem mondtak, kormányzó alispán felhivatik, hogy az átköltözködés iránt belátása szerint intézkedjék, kijelenti azonban a közgyűlés, hogy az 1877- évi költségelőirányzat felterjesztése végett október 12-re még Nagykállóban tűzi ki a rendkívüli közgyűlés megtartását. A főmérnök által beterjesztett szakértői véleményre a közgyűlés megjegyzi, hogy miután a Nyíregyháza város által megyei székhelyül felajánlott épületnek felülvizsgálata állami mérnök közbenjöttével foganatosíttatott s kifogas ellene nem tétetett, ennélfogva a főmérnöki véleménynek hely nem adható-« m Az első vármegyei közgyűlés Nyiregyöázán 1876 november 28-án már első közgyűlését tartja Nyíregyházán a vármegye. Büszke négyesfogatok állanak meg a Nagyvendéglő udvarán s a városháza erkélyén háromszínű zászlót lenget a szél, hirdetve Nyíregyháza örömét. Bónis Barnabás alispán komoly szavakkal üdvözli az uj megyei székhely vendégszerető közönségét s a varos minden polgára kitárt karokkal melegen öleli keblére az ui vendéget, melynek szárnyai alatt nőtt nagyra s szerzett erőt jövendő boldogulásához. Azóta ötven esztendő sok küzdelme fűzte szorosra e barátságot. Vaspályák és közutak szaladnak be a vármegye minden pontjából székvárosába. Utcái ünneplő ruhát öltöttek magukra, polgárai kezében még serényebben forog a munka százféle szerszáma- A társulás mindkét félre meghozta a maga előnyeit. A megyeszékhely egy [rohamosan fejlődő vidéki város díszévé lett; a vendégszerető város pedig országos viszonylatokban is első sorba küzdötte fel magát, hol polgárainak munkakedve, a régi városalapító ősök hagyományainak ápolása ujabb reményeket nyújt további alkotásokraA vármegyét átköltözésének félszázados évfordulóján szívből köszönti Nyíregyháza közönsége s a karöltve végzett nemzetépítő munkára Isten áldását kériüj évi ajandéknak KASETTA KÖLNI ÉS SZAPPAN W 2 pengő "W® csakis főpósta sarkon levő Földes Drogériában. Telefonszám 148. Tisztelettel értesítem a n. é. hölgyközönséget, hogy üzletemben egy szakképzett fodrássnőt alkalmaztam aki Budapesten elsőrendű hölgyfodrász üzletekben évekig dolgozott, abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is teljes megelége. désre kielégíthetem. A n. é. hölgyközönség b. pártfogását kérve maradok tisztelettel: Bodnár Pál hölgyfodrász Takarék-palota, Vay Ádám-u. 2. Manikűr. Árcápolás. Hajfestés. 6931-3 >«ii«iimniHiiiiiiitiiiiiiiiiHtiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiBr