Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-25 / 293. szám

JSfiriKVIDÉK 1926. december 25 Jósa András orgonája. Az a nagyfokú érdeklődés, mely a cimben foglalt ereklye iránt megnyilvánult, késztet arra, hogy elmondjak egyetmást létrejöttéről, múltban betöltött szerepéről és — ami magától értetődik — készítőjéről, Jósa Andrásról. Nagykál lóban már a 70-es évek legelején olyan keresett orvos volt Jósa András, hogy idejének mentül gazdaságosabb kihasználása végett fogadónapokat kellett tartania. Más napokon a vármegyét járta keresztül-kasul a jóhirnévnek örvendő orvos. Tudott dolog az is, hogy mint a vármegyei kórház igazgató-főorvosa, mennyire igénybe vették idejét a kórház felvett és bejáró betegei. Ilyen nagy, elfoglaltsága mellett nyughatatlan, tétlenséget nem ismerő természetéből kifolyólag sok, másféle munkát is végzett, amiről rendelője tanúskodott legjobban, hol a gyalués esztergapadtól kezdve a górcsőig annyi sok különböző szerszám Volt I látható, hogy inkább látszott aszta- ' losmühelynek, mint orvosi rendelőnek. Érdekes és jellemző, hogy ezermesterkedései nagyszáma éppen a 70-es évekre esik, amikor orvosi működésének is a virágkorát élte. Bajos volna elsorolni, mi mindent csinált ez idő alatt. Csak a legjellemzőbbeket kikapva egész könyvre valót verselt meg tréfásan Hvezda Károly gyógyszerész, mit Forberger Vilmos rajztanár illusztrált, hogy névnapjára kedveskedjenek vele. Ebben a Garasos kis tükör cimü, könyvben is szerepel az orgona ezzel a humoros felirattal: «Jósa doktor unalmában orgonasipokat csinál». Jósa Andrásnak kiváló zeneérzéke volt. Hallása olyan, hogy a legnagyobb zenekarban is észrevette, ha valamelyik zenész hi- [ bázott. Alig volt nap, hogy kedves [ kisbőgőjén el ne játszott volna néhány magyar nótát. Zongorázni is gyakran szokott, bár furulyázni legjobban szeretett. Mikor az orgona eszméje megfogamzott agyában, akkor még kevés orgona volt a vármegyében. A megye székhelyén, Kallóban is orgona nélkül énekeltek a hiv^i-r. Lehet, hogy éppen ez a körülmény adta a gondolatot e zeneszerszám elkészítéséhez, melynek alkotó részeit külföldről hozatott szakkönyvekből tanulmányozta és ismer e meg. A hozzávalo különböző fajta fákat helyből és a fővárosból vásarolta, mig a sípokhoz való resonáns fákat, valamint a billentyűkhöz szükséges puszpáng és mahagóni fákat Bécsből szerezte be. Az orgonát a sipok készítésével kezdte 1872. tavaszán. Az nap, mikor az első síp készen lett, egy fiatal mesterlegény jelentkezett mála megvizsgálás céljából, ki Kassáról jött, hol tüdővészes betegnek találták az orvosok. A sápadt, sovány asztaloslegény Seszták György volt, kit mikor megvizsgálj, és megvigasztalt, hogy nincs tüdőbaja, csak pihenésre van szüksége, marasztalt magánál az éppen készülő orgona elkészítéséhez segítségnek. örömest maradt az, bízva abban, hogy egészsége a legjobb kezekben van Jósa Andráséban. Igy került Jósáékhoz Gyuri, ahogy ezentúl szólították és maradt hét évig, mig az orgona elkészült, mely idő alatt a fiatalembernek nemcsak egészsége állott helyre, de egy kis jövedelemre is szert tett a -tömegesen tóduló betegeknek a sorrend fenntartása céljából osztogatott számozott cédulácskák honorálásából A hét esztendő sok időnek látszik az orgona elkészítéséhez, bá

rha meggondoljuk, hogy most a muNégy levél. Irta: T. Stima Ilona. Hámorossy Belluska levele Szabó Iduskához. Édes Iduskám! Régen nem írtam, de hidd el, oly eseménytelenül teltek a napok- Alig vártam, hogy végre Hársligetre jöjjünk. Hiszen maga az utazás is kellemes szokott lenni, bár ilyen melegben, mint ez a mostani, csöppet sem szórakoztató-. Az emberek nem néznek egymásra, homlokukat törülgetik, behunyják a szemüket s az állomásokon sört, vagy szódavizet isznakHársliget, ez aztán más- Itt szellő van, fák vaninak, strand van és minden szép- És nagyon, nagyon szép. Lehet, nem is lennék igy elragadtatva, ha nem volna társam ebben a gyönyörködésben. A napokban ismerkedtünk meg Hajós László festőművésszel, aki azóta minden szabad idejét velem tölti. Most ugy érzem, hogy én is az ő szemével látok, az ő szivével érzek s az ő lelke ragyog bennem is- A szava halk és édesen folyó, elárasztja és betölti életemet. Nem szóltam erről eddig senkinek, te vagy Iduskám az első, akinek el merem mondani- Arra is gondolok néha, hogy az én egyszerű kis lényem nem kötheti le egy ilyen nagy művész érzésvilágát, de hátha éppen ez az egyszerűség kell Neki, az egyszerűség mellett érzi jobban, hogy Ő emberebb Ember, mint másNe gondolj azért semmit. Nem vagyok elbizakodva s egészen tegnapig nem mertem arra gondolni, hogy Ő is szerethet engemTegnap azonban, mikor kijöttünk a cukrászdából, sétálni mentünk s anyámék messze mögöttünk maradtak- László megfogta a kezemet, a másik kezével megsimogatta és igy szólt mélyen a szemembe nézve: i J — Édes kicsi leány, kis ártatlan Belluska! Ha mindég ez a szép kis fehér keze remegne a kezemben, nem követnék el annyi bolondságot. Hallod ezt, hallod Iduska: ha mindég vele lennék- Hidd el, Iduskám, láng csapott az arcomba és oly örömérzés vett rajtam erőt, hogy alig bírtam lélekzetet venniIduskám, látod: Ö szeret engemMa várom őt s gondolom, többet is fog mondani önmagáról s érzéseiről- Négy órára ígérkezett s már fél öt, de még nincs ittMegvallom, részben azért is kapod ezt a hosszú levelet, mert igy levélírással hamarabb eltelik a várakozás ideje. Tudod kedves, a művészek nem pontos emberek, zeumba szállításkor három napi? tartott a szétszedhető zeneszérseám összeállítása, nem nagyon csodálkozhatunk az évek számán. A sok sip előállítása, a billentyűk kifaragása, azok komplikált szerkezete annyira babra munka, hoay egyheti működésnek alig volt látható eredménye. Aztán nem is mindig csinálhatták, csak mikor Jósa dcktor ráért. Gyuri, a segitőxárs nem ismervén a hangszer szerkezetét, csak olyan munkát végzett, amihez rajzot és utasítást kapott. A gondolatai és érzései első hevében cselekvő Jósa András, ki sokba kezd és keveset fejez be, hogy mennyi odaadással dolgozott e hangszeren, mi sem bizonyi

:ja jobban, minthogy annyi éven át sem lankadt szorgalma, hanem befejezésig, teljes elkészülésig csinálta, bár hivatása egészen másfele foglalkoztatta elméjét, foglalta le idejét. A tökéletes hangszer oromdiszén ez a felirat olvasható: dr. Jósa András Nagykállóban, 1879. Hátuljára — ami csak szétszedett állapotában látható — a segítőtárs ezt irta: Seszták György segítségével. Hogy mennyibe került az orgona, némi fogalmat nyerhetünk abból is, hogy a billentyűkhöz szükséges puszpángfa kilója 100 frt volt. A külföldről hozatott sok szerszám, a finomabbnál finomabb reszelők stb. nem csekély összeget emésztettek fel. A négy oktávu és két változatú orgona a rendelőben állott, melyen a változatosság kedvéért néhány percnyi szabad idejében orgonázott Jósa doktor. De nemcsak ilyen futó pillanatok vezették e hangszerhez, hanem gyakran az esti órák meghitt csendjében elhangzott azon Istent dicsérő egyházi ének; (a hazafias dalok közül pedig a kuruckor termékeiből valók, melyek e fuvó hangszer sípjaiból olyan bánatosan, majd reménykednem is csodálom, ha késikMost veszem észre, hogy milyen önző vagyok, csak magamról írok, egyre csak magamról nagy boldogságommal eltelve. Hogy vagy kicsi Iduskám? Foglalkozol-e néha az én otthon hagyott kis lovagommal, a legjobb cserkészszel, a kis nyolcadikos Gaál Palival- Sajnálom szegénykét, mert nagyon kedves volt és sokszor azt hittem, hogy ő az igazi- Most érzem igazán, hogy milyen fiatal hozzám, milyen naiv s hogy tulajdonképen egyebet nem jelentett nekem, csupán jó táncosom, hűséges kis lovagom volt. írjál sokat magadról, Iduskám, a következő levelemben én is beszámolok a további fejleményekről- Ne késs, de siess, mert kíváncsi vagyok, hogy Veled történt-e azóta valamiHársliget, 1925- junius 9Csókol szeretettel Bellusod. Szabó Iduska levele Tarnay KlárihozSzeretett jó Klárikám! Kaptál-e j levelet Bellától? Én ma reggel kaptam tőle egy levelet. Hogy dicsek- j szik! Valami művész van ott és azzal van tele az egész levele. Nekem nagy a gyanúm, hogy az egész művész história kitalált dolog, hogyne, mikor olyan ostoba, hogy ve szállottak ki. Ha nem nyúltak is hozzá több időn keresztül, karácsony estéjén ríiinden évben megszólaltatták. Mert a karácsonyfát az orvosi rendelőben állították fel az orgona élőtt. Nem szabad volt ide a szentélybe ünnephetében bemenni a gyerekeknek. Ekkor készítette Jósa András gyerekeinek, később unokáinak a játékokat (vonat, színház stb.). Csak mikor a szent estén felgyuladtak a feldíszített és ajándékokkal megrakott karácsonyfa gyertyái, a csengettyű szóra nyílt meg az ajtó és az orgona az angyali üdvözletet zengte. Felemelő hangjánál a szeretet lángjait körülálló család apraja, nagyja leborulva mondott hálát az Üdvözítőnek. Jósa Andrásnak ez az alkotása Nagykálló társadalmi életében is szerepet játszott. Köztudomásu, hogy Jósa András műkedvelői társulatot alakított alapszabályokban lefektetett szigorú paragrafusok szerint működő tagokból, kik valamennyien a műveltség terjesztése és előmozdítása, a magyar nyelv müvelése, hazafias irány ápolása és közcélú jótékony intézmények gyámolitására egyesültek, nem pedig egyéni hiúság kielégítésére. E társulat évtizedes eiedményes munkásságát más alkalommal már említettem. Előadásaikat a vármegyeház nagytermében tartották. Ilyenkor szétszedték és átszállították az orgonát, melynek hangja nagyban fokozta a darab énekeit, az előadás sikerét. Jósa András ma már nem élő kortársaitól jegyeztem fel azt a halálukig felejthetetlen jelenetet, mikor a Háromszéki lányok cimü darabban a tűzvész sújtotta háromszékiek apraja, nagyja megmaradt kis batyujokkal útra kelni szándékozván, nem tudják elhagyni otthonukat. A leégett házak romjai előtt letérdepelve éneklik: Gaál Paliról azt hiszi, hogy az olyan Pali, hogy éppen ő bele szerelmes! Bellának elég, ha egy fiu szépen néz rá, táncol vele s akkor már odáig van. Pedig, ha ,tudná, hogy Gaál belém s csakis belém szerelmes már két év óta- Még hatodista korában megmondta, hogy neki nem tetszenek a sötét bőrű, fekete hajú nők, már pedig Bella igazán azMég azt irja a többek között, hogy a «müvész» megcsókolta a «fehér» kezét- Ugy nevettem, mikor ezt olvastam! Miféle fogalmai lehetnek a művész urnák a fehér kézről, ha a Belláét is annak látta? Pedig egy «müvész»-nek érteni kell a kezek színéhez és formájához. A Bella keze nem is formás, nem is fehér- i > De, hogy magamról is irjak, az idő jól telik, Gaál Pali mindennap jön a tenniszpályára, együtt megyünk a strandra s végül nálunk uzsonnázik- Én zongorázni szoktam, ő énekel, mert igen kellemes hangja van. Azóta vagyok igazán nyugodt, mióta Bella oda van, mert Palinak mégis csak kellett Bellával is foglalkozni s ném lehetett ugy mindég velem, mint most- Belláról az a Pali véleménye, hogy nem szép, inkább érzékeny és finom, akivel el lehet foglalkozni. ^Megmondtam Palinak, > hogy mit irt Bella- Nagyon sérthette a hiúságát, lángvörös lett a fiíMPlf ninPQ Q7ÍÍlíQPf1P arr

a' h°

g

y £y°

mo

r* é

s bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor közUIIIIGI\ lllllüd dúuildcyc tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő -fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz degendő. Kapható kis 6t nagy üvegben. Szétkflldési hely: Igmándi keserűvíz forrásváHalat Komárom

. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve