Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 273-297. szám)

1926-12-23 / 291. szám

1926. december 23. 3 Karácsonyra névjegyek a Jóba.nyomdában nyek segélyezésére. A Nölpariskula. Legyen szabad elsősorban a Nő­ipariskola ügyével foglalkoznom annak a jelentésnek az alapján, amelyet az iskola igazgatónője bo­csátott az elnökség rendelkezésére, s amelyből megtudjuk, hogy az 1925—1926- tanév az iskola törté­netében a 41-ik volt. Ezen hosszú évek alatt az intézet nagy fejlő­désen ment át, de az eredetileg ki­tűzött célt mindig szem előtt tar­totta s ezalatt az intézetnek biztos alapot. Régi nagyasszonyainkat az iskola megalapításánál az a cél ve­zette, hogy ki kell tanítani a nép gyermekeit, munkát adni nekik s ezáltal kenyérkeresethez juttatni őket. A jobb módnak gyermekeivel szintén megakarták kedveltetni a kézimunkát, hogy idejüket haszno­isan töltsék ef s később hasznát lássák az iskolában tanultaknak a háztartásban. A 41-ik év igazolja, hogy a gondolat nemes volt és élet­revaló. Sok szájz leány, aki innen kikerült, tartja fenn magát, sokszor egész családját kézimunkával. — A Nyírség földjén a tanyasi lakosság jómódú, a népipar itt nem virágzott soha, egyedül a fonást, szövést ked­velték az asszonyok. A nőipariskola a tanyasiakat nem érdekelte, az is­kola növendékei leginkább a hiva­talnokok s az iparosok gyermekei­ből került ki egészen a legutóbbi időkig- Pár év óta azonban ezen a téren is örvendetes haladás mu­tatkozik, mert most már a tanyasi gazdák is szivesen hozzák be leá­nyaikat iskolánkba- Hogy ennek a népmüvelődésen kivül memzeii és szociális szempontból milyen nagy a jelentősége, talán hangsúlyoz­nom sem szükséges. A falusi leányuk nem látogathatják az ipariskolát Ezzel szemben sajnos a falusi leánykák maradtak el a legutóbbi évben olyanok, akik a kisvasutak mentén laknak- Megvonták tőlük a vasúti kedvezményes jegyet s nem képesek a vonat vi.eldiját naponta kifizetni. Pedig, hogy milyen szi­vesen látogatnák az iskolát arra az iskola igazgatósága egy igen me ható példával mutat rá, amikor meg emliti, hogy az egyik növendék 13 kilométer távolságról már második éve jár be naponkint gyalog az is­kolába- Ilyen adat birtokában min­dent el kellene követni, nem le­hetne-e részükre a vasúti kedvez­mény visszaállítását kieszközölni- — Hiszen ezeknek a falusi leánykák­nak ha a kézimunka, különböző ágaiban kiképzést nyernek, ha éve­ken keresztül ezen iskola levegő­jét szívhatják — az reájuk nézve a lehető legnagyobb jótétemény,_ amit a népnevelés egyéb eszközei utján soha el nem értünk­Az iskola mult évi történetét lapozva megtudjuk, hogy beiratko­zott összesen 186 növendék, ebből 145 tanköteles. Több növendéket felvenni nem lehetett, mert a rendelkezésre álló helyiségek szük volta több növendék felvételét lehe­tetlenné teszi- Ilyen létszám melleit is tul van zsúfolva az iskola s csak évközben előforduló kimara­dások után áll elő egy alig tűrhető helyzet. A túlzsúfoltság magától ér­tetődően a tanulás rovására megy. Bár nagyon kívánatos volna, mínd­ezideig még nem sikerült ezen a té­ren megoldást találni­A fehérvarrótanfolyamot 36-an, a ruhavarró tanfolyamot 27-en láto­gatták­A jelentés ezután részletes adato­kat tár fel a Nőipariskola állapotá­ról, munkásságáról, majd ismerteti a Nőegylet jótékonysági akcióját is, amelyet az elaggott szegények havonként való segítésével fejt ki­Kardos István kulturtanácsos a jelentés elhangzása után az elis­merő méltánylás szavaival szól a Nőegylet elnökségének és tisztika­rának működéséről, ennek a mű­ködésnek számottevő eredményei­ről és indítványozza, hogy a falusi gyermekek iskoláztatásának aka­dálytalan lehetővé tétele érdekében forduljon a Nőegylet a vasúti ér­dekeltséghez. Az uj elnök. A multakról való megemlékezés után az uj elnök megválasztá­sára tért át a közgyűlés- Az elnök­ség javaslatára a közgyűlés egy­hangú lelkesedéssel es szeretettel dr- Bencs Kálmánné polgármes­ternét választotta elnökéül, akitdr­Kovács Elekné, Osgvánv József né és Kardos Istvánból álló küldöttség hívott meg a közgyűlésbe, ahol lelkes éljennel fogadták az uj el­nököt. Sexty Judit a következő nagy hatást keltő szavakban kö­szöntötte a Nőegylet uj elnökét: A legnagyobb örömmel üdvö­zöllek a 75 éves Jótékony Nőegy­let elnöki székébén, szép feladat vár itt reád, amit te végre is fogsz hajtani, mert dolgozni akarsz. — Gyönyörű két cél az, amiért ez az egylet küzd és dolgozik, az egyik cél a Nőipariskola fenntartása, az az ipariskola, amelyik egyik leg­szebb intézménye Nyíregyháza vá­rosának, jól esik látni, hogy évről­évre jobban bontogatja a szárnyait, hogy nagyobb és nagyobb legyen, én minden évben az évzáró kiállítás megnyitásán olyan örömmel nézek azok felé a kisleányok felé, akik akkor vesznek bucsut az iskola fa­laitól, hogy kikerülve a világba, nemcsak a maguk, de családjuk ré­szére is megkeressék a mindennapi kenyeret és ehez tudásukat itt a mi iskolánkban szerezhetik meg, Amilyen örömmel tölt ez el, éppen olyan szomorú látványban van ré­szünk minden hónap elsején, ami­kor az a 35—40 széegény, öreg, elaggott asszony jön és reszkető kézzel nyul azután a darab papi­ros után, aminek ellenében kikap­ja azt a pár ezer koronát, hogy csak pár napot tegyünk nekik köny­nyebbé és gondtalanabbá a hónap­ba- Ez a másik cél, hogy ezekért is többet tudjunk tenni, tehát itt ápoljuk a multat, ott neveljük a jövőt. Mi marad nekünk kedves asszonytársaim? — a jelen, a munka jelenje. Kérünk téged ked­ves elnökünk, bontsd ki a munka zászlaját és ti kedves magyar asz­szonytestvéreim gyertek és cso­portosuljunk eléje és ott Isten segitségevel, összetartással, kitar­tással induljunk a munkára előre­Lelkes éljen hangzott fel aí al­elnök szavai után, amelyekre dr­Bencs Kálmánné a következőkben válaszolt: Mélyen tisztelt Közgyűlés! Hálás szivvel köszönöm meg a tisztelt közgyűlésnek azon reám nézve kitüntető bizalmát, amellyel engem Nyíregyháza városa egyik legrégibb egyesületének el­nöki állásába megválasztani szí­veskedett. Nem tudom, hogy meg fogok-e tudni felelni a reám bízott nagy feladatoknak, amelyeket ez egye­sület elnöki székében ülő kiváló elő deim oly nagyszerűen teljesítettek igérem azonban, hogy minden tö­rekvésem arra fog irányulni, hogy az élet nyomorúsága által ütött ret­tenetes sebeket gyógyítsam és a nyomorúság és szegénység köny­nyeit felszárítsam­Ezen törekvésemhez kérem ez egyesület kivál ótagjainak segitőés tamogató munkáját és mindenek­előtt a mindenható áldását és se­gítségét. Az elnök szavait újra lelkes él­jen fogadja, majd dr- Bencs Kál­mánné indítványára megtörténik az uj tisztikar megválasztása- Alelnö­kök az eddig is példás sikerrel működő Sexty Judith és Hart­stein Sándorné, főtitkár: dr. Müller Ferenc, pénztáros: Imre Jánosné, Ellenőrök: Nagy Elekné és Síeiner Vilmosné- Szertáros: Haissinger Viktorné, Jegyző: Trajtler Anna­titkár Gönczy József dr. Dr- Bencs Kálmánné ezután a december 29-i jubiláris közgyűlés programmját állapította meg. Á Jótékony Nőegylet 75 éves évfordulójának ünnepére rende­zett közgyűlés tárgysorozata a kö­vetkező lesz : 1- Ünnepi ének. Előadja a Vá­rosi Dalárda- — Elnöki megnyitó. 2- Szavalat. Alkalmi költemény. Előadja: dr- Garay Gyuláné. 3. Az egyesület 75 éves története, írja és felolvassa Kardos István városi kulturtanácsos. 4. A megjelent hatóságok és tár­sadalmi egyesületek üdvözlik az ün­neplő Nőegyletet. 5- Elnök' megköszöni az üdvöz­léseket és az ülés berekesztése. 6- Himnusz. Énekli a városi da­lárda­Elhatározta a közgyűlés hogy ja­nuár 5-én a Nőegylet az iden is megrenedezi a szokásos nőegvle'.i báfat. A jubiláris közgyűlés bizo­Dacember hó 22-én és 23-án, szerdán, csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Történet az életből 7 fel­vonásban — Főszereplő: REINHOLD SCHÜNZEL. Princ a vadnyugaton! Burleszk 2 felvonásban. Elveszett a kapukulcs Burleszk 2 felvonásban. Előzetes jelentés: Szombaton, karácsony első napján Felbérelt feleség Reginald Denny. Repülő táltos nyára az egész város íntnzív ér­deklődésével fog találkozni. Ma, amikor osztály, felekezet, faj, etb­szerint tagozódik a magyar társa­dalom, a mindenek felett álló Nő­egylet arra a régi boldog múltra emlékeztet, amikor ilyen tagozó­dásra nem volt szüksége a gazdag, virágzó, nagy Magyarországnak. Karácsonyi ajandékok: Harisnyák Keztyttk, kalapok Fehérnemttek Erdélyi és Pázmányinál Zrínyi Ilon* utca 5. szám. 5 Levél Öreg Cserkész Barátaimhoz. Cserkésztestvéreim ! Ott voftam nagysikerű otthon­avató ünnepeteken. Veletek együtt örültem szép otthonotoknak, pazar berendezéseteknek, — még inkább pompás jó kedveteknek. — De el­szomorodott a szivem valamiért! Mit gondoltok, — mi volt az ? — Testvéri együttérzésetek megnyilvá­nulása ? Munkakedvetek ? Szerető szivetek? ... Nem!... Valami más! IA Szövetség rendelkezéseinek és szabályzatainak, — de még inkább az öreg cserkészet igazi céljának teljes és tökéletes nem ismerése. Az elején kezdem. Fiuk ! Otthonavató ünnepre hív­tatok és egy társaskör estélyen vol­tam. Végighallgattam egy évi munkátok eredményéről szóló be­számolótokat, amely inkább adta hü tükrét, — mondjuk a Vén Fiuk Klubjának, vagy más eféle társas­körnek, mint egy öreg cserkészcsa­pat munkásságának eredményét. — Fiuk! Ti csak magatokra, s nem az öreg cserkészet céljaira gondolta­tok otthonotok berendezésekor. — Egy-két cserkészplakát, kép, pa­rancstábla, szolgálati beosztás nem teszi otthonná a kaszinót. — Ti ma gatokra gondoltatok. — A cserké­szeten kivül állók helyeslik is való­színűleg gondolkozásotokat, észsze­rűnek tartják, hogy kellemes szóra­kozóhelyetek van. — De Ti, Fiuk, cserkészek — öregcserkészek vagy­tok. Nem éreztétek a reátok váró, megoldatlan problémák sokaságát, nemcsak a nyíregyházi cserké­szek életében, de a magyar cser­készet életében is? — Nektek első­sorban az utolsót — jó munka vég zésétől elfáradt cserkészeknek, cser­készszórakozást nyújtó cserkészka­szinót kellett elsőnek megoldani. — iFiuk! Ti felülről kezdtétek meg az építkezést. Ti alap nélkül csináltok cserkészmunkát. — Nektek nem társaskört, nem klubot, — de a. nyíregyházi cserkészet erős várát otthonát kell megépítenetek. Ott­hont, ahonnan a cserkész jó munka irányítást, vezetést, példaadást nyert volna, ahonnan támogatást nyert volna minden arra szoruló cserkészcsapat. — S Ti ehelyett ! Kaszinót csináltatok ! Mert hogy az az otthonotok, azt magatok is megítélhetitek. — De még inkább azzá tette beszámoló testvérem, előadása terveitekről. A jövőről, amelyet Ti akartok irányítani. — Sokkal inkább volt társadalmi egyesület programmja, mint cser­készprogramm. Nem hallottam a jövő cserkészmunkájáról semmit mert az a sok tervezgetés nem cserkészek munkáját, de szórako­kozó emberek terveit tárta elém­Nem tagadom — hisz fentebb emí 7500 kai óriás Königsgrube porosz kicsinybeni eladásra Weiöjjazdákho's. Telefon megérkezett szám: 49.

Next

/
Thumbnails
Contents