Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-10 / 255. szám

Kyíryidék. 1996. november 10 Két körrendelet. Négy és fél esztendeje vette át Rakovszky Iván a volt belügyminiszter a jogrend helyreállításának feladatkörét, amelyet teljes sikerrel töltött be. A háború utóhangulata, a forradalmak pusztításai nemzetvagyonban és erkölcsben, az országcsonkitássai járt kábulat, mind olyan jelenségekként tartották hatalmuk alatt a társadalmat, hogy az azoktól való függetlenítése az állami rendnek és nemzeti feleszmélésnek nem köninyü órák! elé állították a felelős miniszter' Megállapíthatjuk, hogy Rakovszky teljes felkészültséggel, eréllyel és határozott irányvallással látott munkájához és különösen a törvényhatóságok tradicionális szellemének felélesztése tekintetében ér't el értékes érédményt. Ráveztítte a megyei és városi autonómiákat nemzetfentartó hivatásuk köztudatára, mely bizony meglazult a forradalmi idők szétzüllesztő erőinek átmeneti érvényesülése folytán. Állásánál fogva a belügyminiszternek a belbiztonság és belső nyugalom intézményes megszervezését is ujjá kellett teremtenie és gondot fordítania különösen az első időkben azokra a veszélyekre, amelyek még lesben állottak, hogy a konszolidáció meg indulását lehetetlenné tegyék. Meg bizható, nemzethü, jellemes rendőri szervezet létrehozása és ebben a testületben kifejlesztése a' megingathatatlan becsületnek olyan nagy lépés volt a régi Magyarország ; közbiztonságának visszaszerzése és az európai igazgatás irányelveinek megszilárdítása felé, melylyel szemben hálásaknak keli lennünk, hiszen főként ennek köszönjük nemzeti életünk és társadalmi nyugalmunk mai biztosítékait Más idők, más elveket kívánnak és uj feladatokat hoznak. Amihez pár évvel ezelőtt erős kéz kellett, az ma az enyhültebb belpolitikai viszonyok és közbiztonsági atmoszféra mellett melegszik a közigazgatási intézkedésekbe átviendő szív es barátságos hangnem alkalmazásával. Ötédfél éve még minden romokban s a romok közt leselkedő szenvedélyek, lappangó gyűlölködés, forradalmi célú kilengések, ma már lehiggadt közvélemény, békés munkára törekvő és megértésre hajló általános hangulat. A fejlődés irányvonala Rakovszky miniszterségének kezdetétől Scitovszky belügyminiszterségének tárcavállalásáig határozza meg, hogy a központ legfőbb őre a változott viszonyoknak megfelelően mivei mozdítsa elő a belső béke és rend anyagi és erkölcsi érdekeit. Bátorság és erény kell mindkét módhoz, a múltban alkalmazotthoz ép ugy, mint ma a közjóért dobogó sziv érvényesülésének bizonyos enyhébb eszközökkel való megjelenéséhez. A szigorú atya helyett a baráti lelket is megszólaltató atya őrködik majd Scitovszky Béla személyében ugyanazokon a magas állami és társadalmi közérdekeken, melyeknek biztosítása a bontó elemiekkel szemben elődjének jutott osztályrészül. lA bucsuzjó s a beköszöntő belügyminiszteri körrendeleteket, amikben kibontakozni látjuk a két államférfi cselekvési kötelességeinek egyformán nemes és nehéz célkitűzéseit s azok szolgálatát, mint kortörténeti jelentőségű emlékeit az újjászülető Magyarországnak adjuk át az emlékezetnek, hogy belőlük kiolvashassa mindenki a nemzetért való önzetlen munka komofy tanulságait. Máría^Hnán királyné Amerikában : A királyné Washingtonban meg" koszorúzza aHismeretlen katona sírját. Tengeralattjárók, mint jégtörők. Uj amerikai módszer befagyott folyók megnyitására. Úszó aknákkal robbantják fel a jeget. Az nj rendszer nagy előnyei. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Erős tél alkalmával gyakran óriási gondot okoz különösen Amerikában, ahol a tél rendesen szigorúbb, mint nálunk, a nagy folyóknak, vagy a tenger csatornáknák jégtől való szabadon tartása. Ha a jégpáncél nem tul vastag, akkor ugy segítenek magukon, hogy az akadályt erre a célra szerkesztett iégtörőhajókkal távolítják ef. — Ez azonban nem mindig sikerült, különösen akkor nem, ha mint ez for lyóknál gyakran megesik, a jég torlaszokat alkot, amelyek olyan vastagok, hogy csak robbantással lehel megnyitni a vizet- Ilyenkor igen hosszadalmas eljárással végzik a robbantást, ugy, hogy a robban tan. dó felületbe egy sor lyukat fúrnak és ezeket dinamittal vágy más robbanóanyaggal kitöltve elektromos uton vagy durranó gyújtózsinór segítségével egyszerre felrobbantják. A robbanó anyag elhelyezése a Tiosszadalmas fúrás és végül a manipulációval járó veszély miatt ezt a régi eljárást csak a végső szükség esetén alkalmazzák már. De nemcsak a velejáró veszély, hanem a tetemes költség, a robbanóanyag erejének hiányos kihasználása is, nagy hátrányt jelentenek. Legújabban Észak-Amerikában és Kanada? ban olyan rendszert dolgoztak ki, amely az eddigi nagy jégtorlódások gyors és alapos eltávo itása az ui rendszer mellett nem fog nagy jondot okozni- Ezzel a móddal főeg az esetleges áradás veszélyeit lehet csökkenteni. Az eljárás J. H. Krauss amerikai' mérnök dolgozta ki. Az uj módszer szerint nem felülről robbantják a jeget, hanem alulról- Erre a célra vizalattjárók szolgálnak, amelyek nagymennyiségű robbanó anyagot tartalmazó aknákat eresztenek fel a jég felé. Az aknát speciálisan ugy szerkesztették, hogy semmiesetre sem veszélyezteti a tengeralattjárót. A belse\ébe két nagy légtartót helyeznek, amelyek az esetben, ha az akna valami okból nem robbanna fef,. három percen belül megtelnek vízzel a fenékre sülyednek és nem veszélyeztetik tovább sem a hajózást, sem magát a tengeralattjárót. Ugyanez áll elő, ha az akna nyílt vizet ér és igy feljut a felszínre anélkül, hogy a gyujtószegek egyike is beleuütközött volna a jégpáncélba. Ebben az esetben is lesülyed az akna a fenékbe és mihelyt oda ér, fel is robban. Azáltal, hogy a robbanó anyag jég és vizréteg között robban fel, sokkal gazdaságosabban lehet kihasználni annak erejét. Az egész eljárás gyorsan hajtható végre és a jégtorlasz legvastagabb pontjain alkalmazható. — Természetesen nagyobb utvonalak jégmentesitésére nem igen ' használható, mert tul drága az eljárás. A robbanó aknák ugyanis nem egészen egyszerű készülékek, márcsak azért is, mert sok biztonsági berendezkedés van rajtuk, hogy ne veszélyeztessék sem a 'hajózást, sem a tengeralattjárót. A gyakorlatban nehézségeket oko zott a tengeralattjáró helyének megállapítása is. Ezen azonban irányított rádió hullámok segítségével lehetett javítani(*) Szegedi édes nemes paprika »de

! termésből megérkezett, kapható Farkas Antalné paprika árusítónál a nyíregyházi piacon, Bessenyei-téri kisvasúti állomásnál- — Lakás: Virág-utca 50- szám. Harctéri naplómból. Pál ur. II. 1916- áprilisában parancsot kapok, menjek hátra a front mögé Kál községbe és vigyem a harctérre a XX- menetszázadot. Veres, Péter legényemmel boldogan clheíődünk hátrafelé, legalább egy heti lógás és nem kell drukkolni a gránáttól. Megérkezem Kálba, átveszem a századot Bőhm Károly főhadnagytól és megkezdem' a kapott parancshoz képest a legénység harcszerű kiképzését. A parancs szerint egy heti harcszerű gyakorlatozás utan felvezetem a századot a Monté San Michelére a Crucibarlangi tartalék állásba. ^ Az ötödik napon, gyakorlatozás közben, egyik ember a másik után esik össze és nyavalyás az egész század. Az orvos tifuszt .konstatál és hat heti vesztegzárat rendelnek el az egész társaságra. Igy lett az egy heti pihenőmből, hála a jó kis para-tifusznak, hét hét. Majdnem minden ember megkapta a tifuszt, a tisztek közül egyetlenegy:: a század orvosa dr. Scnmo ling Miklós. — A tifusz az esetek mindegyikében igen enyhe lefolyású volt, haláfozás nem történt és egy embernél volt komolyabb kö" vetkezménye: Veres Péter tisztiszolgámnál. Tifusz után középfültőgyuHadást kapott az öreg és továbbítottuk a laibachi kórházba. — Hogy mi történt vele, nem tudom mai napig. Tisztiszolga után kellett néznem, szóltam tehát Pál urnák, hogy kerítsen nekem valami ügyes, erős, fiatal legényt. Tudni kell, hogy ki voft az a Pál ur. Bruckner Pál volt a neve és a civiléletben gróf Károlyi László komornyikja. Hogy, hogy nem, ki kívánkozott a frontra és miután előbb sebesültvivői kiképzést nyert, tizedes lett, a XX- menetszázaddal útnak indították a harctérre. Előkelő környezetében megszokott finom modorával, választékos nyelvével, komoly, tiszteletreméltó viselkedésével nagy tekintélyt szerzéít a bakák között, akik Pál urnák szólították. Igy nevezte parancsnoka Bőhm Károly főhadnagy is, Pál urnák tituláltam akaratlanul magam is. A tisztiszolga iránti óhajomra Pál ur legnagyobb meglepetésemre kijelenti, hogy ő lesz a tisztiszolgám és meg van győződve róla, hogy meg leszek vele elégedve, szolgált már ő nálam nagyobb urat is. — Az nem lehet Pál ur, mondom, maga tizedes és csak közember lehet tisztiszolga. — Kérem, azon könnyű segíteni, mondja Pál ur, odakap a nyakához és leszakgatja a csillagokat. — Már nem vagyok tizedes! Nem akartam, jobban mondva nem mertem belenyugodni az önIefokozásba, ő azonban Bőhm Károly főhadnagy úrral elintézte a dolgot. Hogy mit csináltak az állománykönyvvel, azt nem tudom, tény az, hogy attól kezdve mint köz honvéd és mint az én tistiszolgám szerepelt Pál ur. Ideálja , mintaképe volt a tisztiszolgáknak. Ugy viselte gondomat, Még csak egy este, szerdán gyönyködhet Fedák Sári művészetében, az Jegyek még kaphatók ! Csütörtökön, nov. 11-én: Csütörtökön, nov. 11-én!