Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-23 / 266. szám

1926. november 23. JSÍYÍRYIDÉK. megoldódott és ebben az én kedves barátomnak és belügyminiszteri szé­ki elődömnek Rakovszky Ivánnak volt legnagyobb érdeme. (Nagy taps.) Hogy ebben a feldúlt és alapjaiban megrázott országban ezt a nyugalmat energikus kézzel mél­tányos és igazságos kézzel és a ma­gyar gondolatnak szent jegyében megvalósítani tudta. É s én kérde. zem éppen az én zsidó polgártár sóimtól, volt-e nekik nyugalmak még 4-5 évvel ezelőtt ebben az or­szágban ? Nem volt-e mindig egy árnyék mögöttük, ameiy 'intette, fi­gyelmeztette őket arra, hogy zsi­dók? Mert m a ebben az ország­ban minden állampolgárnak egy. formán megvan a békéje, tekintet nélkül arra, hogy milyen a vai~ lása, milyen felekezetin z vagy mi­lyen nemzetiséghez is ta rt 0zik. A volt belügyminiszter Hát kedves Barátaim ! Amint mondottam, könnyű ezt itt megái lapítani ma. De nézzék azt a kál­váriát, amin végig kellett menni, azoknak, akik meg tudták ezt ebben az országban teremteni. Az ;nerm egy nap, nem egy hónap és nem egy év, de több évnek keserves munkája és nehezen elért eredmé­nye volt, hogy idáig el tudtunk: jut­ni. Mindnyájunknak, akik magya­rok vagyunk, kötelességünk teljes elismeréssel adózni a volt belügy­miniszter személye iránt, (Élénk! éljenzés) aki az ő hazafias lelké­nek és munkájának kizárólagos eredményéül tekinthetjük azt, hogy ma idáig eljutottunk és mert az ország békéje és nyugalma adja meg a nemzet építésének és adja meg a további lehetőségnek az útját, mert ha az nincsen, akkor nem lehet sem a gazdaságban, sem a társadalomban, sem az egyházak között békét és nyugalmat terem­teni. Rakovszky példáját követem Most, hogy ez a bázis megvág teremtve, nincsen nagyobb érdeke ennek az országnak, mint az, hogy pzt a bázist megőrizze és fenntartsa Most én vagyok ennek a rendnek és nyugalomnak az őre, én az ő példáját fogom követni és biztosít­hatom a tisztelt választópolgárokat hogy ugyanazokkal az érzésekkel, és ugyanazzal az akaraterővel fo­gom, mert kötelességem en­nek az országnak nyugalmát és rendjét fenntartani (élénk éljenzés és taps.) A gazdasági téré" elért eredmények. A másik óriási eredmény, amely ebből gyökerezik, az a gazdasági téren elért részbeni eredmény. — Elsősorban magának a vaíutáris kérdésnek és pénzünk egyensúlyá­nak megállapítása, és értéké­nek stabilizálása. Ez egyike a sú­lyosabb feladatok közé tartozik. Bi­zony volt idő, amikor az egész or­szágban boldog-boidogtafan gazdiig nak hitte magát akkor, amikor mindnyájan koldusok voltunk. £s ma, amikor koldusok vagyunk, tud­juk, hogy van valamink. Ez egy gazdasági tétel, amelyet még ma is sokan vallanak, de már sokkal kevesebben, akik még mindig ab­ban a fantazmagóniában éltek, hogy papírosból lehet aranyat teremteni. Ezt ma már senkisem hiszi, aki ta­tanuimányozza azt a munkát, ame­lyet ebben a kormányzat végzett Koldusok akkor voltunk, amikor sok papirosunk volt és gazdagab­bak akkor lettünk, amikor kevesebb a papiros, de amink van, annak ér­téke van. Ez a második nagy ered­mény, amit a kormányzat elért. A harmadik nagy eredménye az, hogy ezekkel adta meg a lehetőséget a további haladásnak és a további fej­lődésnek. Itt következik ugye-bár a második feladatkörnek a meg­valósítása, amelyhez az ezután kö­vetkező Időszak vezet. A gazdasági kérdéseket csajt ennek a két alap­tételnek az elfogadásával és megva­lósításával Tehet elérni. Gazdasági kérdéseket máskép, mint nyugalma­san és nyugodt időben, ahol kalku­lációnak, számitásnak a lehetősége megvan és amikor megvan a maga értéke es stabilizáltsága a pénznek, csak akkor lehet tárgyalni. Ez egy természetes folyamat, amelyet senki ma már tagadásba nem vesz, mert nem is vehet. A súlyosabb feladat természetesen az államháztartás rendjének helyrehozatala után kö­vetkezik és ez a magángazdasági háztartásoknak a megerősítése, szük­séges anyagi hiteik é s anyagi se­gítség nyújtásával. Ez képezi az el következendő országgyűlésnek, a leendő törvényhozásnak egyik leg­főbb és legsúlyosabb feladatát. De minden reményünk meg lehet arra, hogy az előfeltételek 'megteremté­sévei ezt a célunkat is el fogjuk ér­ni, és mindannyi óhajunkat sikerre tudjuk vinni. A nyugdijasok s egitése < Itt, tisztelt választópolgárok, rá kell mutatnom egy igen nehéz és súlyos kérdésre, és ezért akarom éppen ezt a kérdést kipécézni és egesz nyiltan és őszintén rámu­tatni, nehogy azt higyjék, hogy itten a kormányzatnak egész más törekvései és szándékai volnának és ez a nyugdíjas kérdés. Ez egy kalkulációs kérdés, mert ha figye­lembe vesszük azt, hogy Csonka­magyarországon sokkai "több nyug­djias van ma, mint amennyi volt Nagymagyarországon, he ezeket a Számarányokat figyelembe vesszük akkor nem azon kellene csodálkoz­nunk, hogy nyugdíjasaink csak ilyen keveset kapnak, hanem azon, hogy egyáltalában módunkban van nekünk valamit is adni. Es minden­nek dacára nincs nagyobb erkölcsi kötelessége a kormányzatnak, amit vállal js, mihelyt az államháztartás rendje megengedi, mihelyt fölösle­gek mutatkoznak, elsősorban ennek a kérdésnek a rendezése. Enné' többet egy kormányzat sem tehet és meg vagyoí róla győződve, ha az összes nyugdíjas polgártársaimat a kormány székébe ültetnék, ők sem. tudnának más eredményt elérni, mert őnekik is meg van szabva egy határ az ország anyagi teherviselé­sénél. Mert amint nekünk köteles­ségünk minden telhető és lehető módon gondoskodni, ez a gon­doskodás meg feg történni. Ma­iga a mi vezérünk gróf Bethlen Ist­ván is (éljenzés) kijelentette, hogy ez erkölcsi kötelessége ^ nemzetnek, hogy nyugdíjasairól megfelelő-eg gondoskodjék, mihelyt az anyagi eszközök rendelkezésésére fognak ál lani. Lehet, hogy ez sofckai hama­rabb is meg fog történni, mint ahogy sokan gondolják, de talán nem olyan hamar, mint ahogy sze­retnék megvalósítani. Nyíregyházán teljes a társadalmi béke. Igen tisztelt Polgártársaim! En­gem igen megnyugtatóig érintett az az itten nyert információm, hogy Nyíregyháza városában teljes a társadalmi béke és - teljes a szo­ciális béke. Ha ez az információm helyes — mint ahogy nincs okom benne kételkedni — akkor én csak egyet szeretnék : hogy ebből a mag ból adjanak nekem, amiből önök ezt a békét ilyen szépen kitermelni tudták, hadd vigyem ei az ország minden részébe, ahogy azok a gyü­mölcsök érlelődjenek belőle, ame­lyek itt megérlelődtek. Mert mun­végezni, hazát alapjában újjáépí­teni, a sir szélétől visszarántani csak iákkor leheet ha az összes társadal­mi tényezők, ha az összes szociális érdekek egy táborba jutnak, egy­mással kezet fognak és vállvetett munkával dolgoznak a szent céi érdekében. (Élénk éljenzés.) £s ha ezt önök meg tudták teremteni, akkor én a legnagyobb elismeréssel vagyok. (Feikiá ltáSok: éljen Bencs Kálmán polgármester). £s csak ar­ra kérhetem önöket, hogyha ez önöknél megvan, akkor egy oly kincset birnak, amelyet igyekezze­nek megőrizni, hogy soha ei ne ve­szítsék• Mert evvel a kinccsel is ugy lehetnének, mint a mi hazánkkal. Ha még egyszer veszélybe sodró­dik önhibánkból a sir széféről nem tudjuk, hogy vissza tudjuk-e ránta ni. önök is őrizzék ezt, mint egyet­len legnagyobb kincset, mert hogy ha elveszítjük, nem tudjuk többet megszerezni. Legyen meg tehát önöknél a társadalmi béke, legyen meg a felekezeti békesség, és legyen meg önök között a szociális béke, amely szereteten, megértésen és máltányosságon alapul. Én ebből a magból amelyből önök ezeket a kincseket kitermelték, én ebből kérnék. Én azt hiszem, ha meg­l^rdezném, hogy mi vitte önöké/ erre, mi képesítette önöket erre, (felkiáltások : éljen Bencs Kálmán} akkor igen tisztelt választó polgá raim, én azt hiszem, hogy csak egv mert nagy feladatokra csak egy ké­pesiti az embert. Nagy feladatra magyar embert csak magyar érzés, magyar gondolat képesíthet. Én azt hiszem, ez a gondolat, ez az érzés volt az, amely önöket arra képe­sítette, hogy ezt a nagy kincset meg szerezzék. Magyar érzéssel, magyar akarattal, magyaros tudással és magyaros kitartással. Hát ha ez volt és azt hiszem, helyesen találtam meg ennek a magnak a melegágyát, ezt a magot hirdetem és ennek" a gyümölcseit fogom én hirdetni ott, ahol a vá­lasztási küzdelem alatt meg fogok jelenni. — És ha mindenütt megta­lálnám azt az egyetértést, sokkai könnyebb volna a munkánk. Sokkal könnyebb volna, mint igy, mert nem mindenütt őrzik ezt a kincset, mert sok helyen ahány faj, annyi vélemény, ahány sziv, annyi dobbanás, ahány érzés, annyifelé huz, csak egységre nem tud jönni és mind veri a mellét, hogy magyar. És megtéveszti ma­gát azzal, hogy nem a hirdetésben van az erő, hanem a cselekvésben­ezeket az erőket össze kell- gyűjteni és cselekvésre kell birni. önök is ne egyedileg menjenek bek a választásba, hanem 3 nagy kincs­csel, evvel az egyetértéssel. — És Diadal MOZQÓ November 22. és 23., hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Az utca királynője. Ey kisleány és egy boxmatador története 6 felvonásban. Főszereplők: Monté Blue ós Patsy Ruth Miller, BUSI VAGY NEM BUBI? Kavarodás egy bodros fejecske körül 7 felvonásban. Főszereplő : MARIÉ PREVOST. Előzetes jelentés! Nov. 24. és 25. szerda, csütörtök • " * • Maciste az oroszlanketrecben. megkönnyebbíti ezt az egyetértést, mert módjuk van egy olyan ma­gyar államférfi köré sorakozni, aki megérdemli az önök bizalmát és támogatását. Megérdemli annyival is inkább, mert mi is ugy vagy unk vele, hogy mi is mindent csak ak­kor kezdünk becsülni, amikor már azt, amit becsülünk, elveszít­jük. Mi is az államrendünkben az államlét fenntartását, intézményeit mindig csak akkor kezdjük bec=üi­ni, amikor elveszítjük. Mikor meg van kevésbé becsüljük őket. Éppen ugy vagyunk ezzel is, mint az egész­séggel- Addig m'gl egészsége: ek vagyunk, nem tudjuk, hogy mi az és csak amikor betegek leszünk, becsüljük az egészséget. Hát ked­ves polgártársak! Az országnak mai rendjét, mai közállapotait, mint egészségesen gondolkodók, ugy be­csüljük meg, mint amely kincset meg kell óvni, mint az embernek a maga egészségét, nehogy késő le­gyen, nehogy akkor sajnáljuk, ami­kor elvesztettük. Kire szavazzunk? Hát Polgártársaim, kire szavaz­zunk? itt a választás! Csak be­csületes emberre, tisztességes em­berre, magyar emberre, munkálko­dó emberre, haza sorsát előmozdító képességgel bíró emberre, hát le­hetne önöknek jobb jelöltjük, mint az én barátom és elődöm: dr- Ra­kovszky Iván? (Zajos 'éljenzés és taps.) Aiánlhatnék-e én önöknek bátor szívvel, mint nem idegen, mint az önök fajtájából való iob­bat, mint Rakovszky Iván? (Viha­ros éljenzés.) Én, akinek hatal­mam es módom volt a nemzetgyű­lés elnöki székébői látni "ázt, hogy a sok rózsa közt mennyivel több tövist szolgáltattak annak a fér­fiúnak, aki "éppen az ő érdekükben fáradozott. Azok a miniszteri Székek nem rózsával vannak kibéle.'ve, abban csak tövis van. A mi be­csületükön és tisztességünkön az országban bárki rúghat, akinek jól esik, de tisztességes ember és be­csületes ember soha! Azokkal 'pe­dig, akik ezt megteszik, azokkal mi nem törődünk, mert aki belénk rug, a mi íö szándékainkba rug bele. Az nem lehet jó magyar, azt ki kell közösíteni és kiküszöbölni, nehogy mint métely, fertőzést vi­gyen bele a mi társadalmi életünk­be- Mi álljuk tisztességgé/ és be­csülettel, nem magunkért, önökért polgártársaim, ezt a szenvedést, ezt az embeiíkinzást, amit rajtunk keresztül vittek és rajtam is ke­resztül fognak vinni. Nem ma­gunkért, a magyar becsületért és az Önök becsületéért. És ezt meg fog­juk tenni, mert ha nem tennénk meg, akkor gyávák volnánk és nem volnánk méltók arra a helyre, amelyre bennünket állított a sors és a közbecsülés. Én végezetül csak egyet kérek önöktől- — Ha valami megmaradt az én felszóla­lásomból önökben, legyen az az, amire legnagyobb súlyt fektettem, hogy ezt az összetartást, ezt az egységet őrizzék meg, evvel az összetartással, evvel az egységgel sorakozzanak fel, a ml nemzetiszí­nű zászlónk alá, amelynek vezére gróf Bethlen István és hordozója Rakovszky Iván. (Viharos éljen­zés.) Legyenek arról meggyőződ­ve, hogy bennünk csalatkozni" so­hasem fognak, magyar ember ben­nünk sohasem csalatkozott és nem is fog csalatkozni. Mi egyet aka­runk: jót Önöknek és nagy jövőt Magyarországnak! A belügyminiszter beszéde után percekig tart a polgárság tetszésé­nek spontán megnyilvánulása majd taps és élfentöl fogadva Rakovszky Iván emelkedik szólásra és a kö­vetkező programmbeszédet mondja:

Next

/
Thumbnails
Contents