Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-23 / 266. szám

1926. november 23. JSÍYÍRYIDÉK. megoldódott és ebben az én kedves barátomnak és belügyminiszteri széki elődömnek Rakovszky Ivánnak volt legnagyobb érdeme. (Nagy taps.) Hogy ebben a feldúlt és alapjaiban megrázott országban ezt a nyugalmat energikus kézzel méltányos és igazságos kézzel és a magyar gondolatnak szent jegyében megvalósítani tudta. É

s én kérde. zem éppen az én zsidó polgártár sóimtól, volt-e nekik nyugalmak még 4-5 évvel ezelőtt ebben az országban ? Nem volt-e mindig egy árnyék mögöttük, ameiy 'intette, figyelmeztette őket arra, hogy zsidók? Mert m

a ebben az országban minden állampolgárnak egy. formán megvan a békéje, tekintet nélkül arra, hogy milyen a vai~ lása, milyen felekezetin z vagy milyen nemzetiséghez is ta

rt

0zik. A volt belügyminiszter Hát kedves Barátaim ! Amint mondottam, könnyű ezt itt megái lapítani ma. De nézzék azt a kálváriát, amin végig kellett menni, azoknak, akik meg tudták ezt ebben az országban teremteni. Az ;nerm egy nap, nem egy hónap és nem egy év, de több évnek keserves munkája és nehezen elért eredménye volt, hogy idáig el tudtunk: jutni. Mindnyájunknak, akik magyarok vagyunk, kötelességünk teljes elismeréssel adózni a volt belügyminiszter személye iránt, (Élénk! éljenzés) aki az ő hazafias lelkének és munkájának kizárólagos eredményéül tekinthetjük azt, hogy ma idáig eljutottunk és mert az ország békéje és nyugalma adja meg a nemzet építésének és adja meg a további lehetőségnek az útját, mert ha az nincsen, akkor nem lehet sem a gazdaságban, sem a társadalomban, sem az egyházak között békét és nyugalmat teremteni. Rakovszky példáját követem Most, hogy ez a bázis megvág teremtve, nincsen nagyobb érdeke ennek az országnak, mint az, hogy pzt a bázist megőrizze és fenntartsa Most én vagyok ennek a rendnek és nyugalomnak az őre, én az ő példáját fogom követni és biztosíthatom a tisztelt választópolgárokat hogy ugyanazokkal az érzésekkel, és ugyanazzal az akaraterővel fogom, mert kötelességem ennek az országnak nyugalmát és rendjét fenntartani (élénk éljenzés és taps.) A gazdasági téré" elért eredmények. A másik óriási eredmény, amely ebből gyökerezik, az a gazdasági téren elért részbeni eredmény. — Elsősorban magának a vaíutáris kérdésnek és pénzünk egyensúlyának megállapítása, és értékének stabilizálása. Ez egyike a súlyosabb feladatok közé tartozik. Bizony volt idő, amikor az egész országban boldog-boidogtafan gazdiig nak hitte magát akkor, amikor mindnyájan koldusok voltunk. £s ma, amikor koldusok vagyunk, tudjuk, hogy van valamink. Ez egy gazdasági tétel, amelyet még ma is sokan vallanak, de már sokkal kevesebben, akik még mindig abban a fantazmagóniában éltek, hogy papírosból lehet aranyat teremteni. Ezt ma már senkisem hiszi, aki tatanuimányozza azt a munkát, amelyet ebben a kormányzat végzett Koldusok akkor voltunk, amikor sok papirosunk volt és gazdagabbak akkor lettünk, amikor kevesebb a papiros, de amink van, annak értéke van. Ez a második nagy eredmény, amit a kormányzat elért. A harmadik nagy eredménye az, hogy ezekkel adta meg a lehetőséget a további haladásnak és a további fejlődésnek. Itt következik ugye-bár a második feladatkörnek a megvalósítása, amelyhez az ezután következő Időszak vezet. A gazdasági kérdéseket csajt ennek a két alaptételnek az elfogadásával és megvalósításával Tehet elérni. Gazdasági kérdéseket máskép, mint nyugalmasan és nyugodt időben, ahol kalkulációnak, számitásnak a lehetősége megvan és amikor megvan a maga értéke es stabilizáltsága a pénznek, csak akkor lehet tárgyalni. Ez egy természetes folyamat, amelyet senki ma már tagadásba nem vesz, mert nem is vehet. A súlyosabb feladat természetesen az államháztartás rendjének helyrehozatala után következik és ez a magángazdasági háztartásoknak a megerősítése, szükséges anyagi hiteik é

s anyagi segítség nyújtásával. Ez képezi az el következendő országgyűlésnek, a leendő törvényhozásnak egyik legfőbb és legsúlyosabb feladatát. De minden reményünk meg lehet arra, hogy az előfeltételek 'megteremtésévei ezt a célunkat is el fogjuk érni, és mindannyi óhajunkat sikerre tudjuk vinni. A nyugdijasok s

egitése < Itt, tisztelt választópolgárok, rá kell mutatnom egy igen nehéz és súlyos kérdésre, és ezért akarom éppen ezt a kérdést kipécézni és egesz nyiltan és őszintén rámutatni, nehogy azt higyjék, hogy itten a kormányzatnak egész más törekvései és szándékai volnának és ez a nyugdíjas kérdés. Ez egy kalkulációs kérdés, mert ha figyelembe vesszük azt, hogy Csonkamagyarországon sokkai "több nyugdjias van ma, mint amennyi volt Nagymagyarországon, he ezeket a Számarányokat figyelembe vesszük akkor nem azon kellene csodálkoznunk, hogy nyugdíjasaink csak ilyen keveset kapnak, hanem azon, hogy egyáltalában módunkban van nekünk valamit is adni. Es mindennek dacára nincs nagyobb erkölcsi kötelessége a kormányzatnak, amit vállal js, mihelyt az államháztartás rendje megengedi, mihelyt fölöslegek mutatkoznak, elsősorban ennek a kérdésnek a rendezése. Enné' többet egy kormányzat sem tehet és meg vagyoí róla győződve, ha az összes nyugdíjas polgártársaimat a kormány székébe ültetnék, ők sem. tudnának más eredményt elérni, mert őnekik is meg van szabva egy határ az ország anyagi teherviselésénél. Mert amint nekünk kötelességünk minden telhető és lehető módon gondoskodni, ez a gondoskodás meg feg történni. Maiga a mi vezérünk gróf Bethlen István is (éljenzés) kijelentette, hogy ez erkölcsi kötelessége ^ nemzetnek, hogy nyugdíjasairól megfelelő-eg gondoskodjék, mihelyt az anyagi eszközök rendelkezésésére fognak ál lani. Lehet, hogy ez sofckai hamarabb is meg fog történni, mint ahogy sokan gondolják, de talán nem olyan hamar, mint ahogy szeretnék megvalósítani. Nyíregyházán teljes a társadalmi béke. Igen tisztelt Polgártársaim! Engem igen megnyugtatóig érintett az az itten nyert információm, hogy Nyíregyháza városában teljes a társadalmi béke és - teljes a szociális béke. Ha ez az információm helyes — mint ahogy nincs okom benne kételkedni — akkor én csak egyet szeretnék : hogy ebből a mag ból adjanak nekem, amiből önök ezt a békét ilyen szépen kitermelni tudták, hadd vigyem ei az ország minden részébe, ahogy azok a gyümölcsök érlelődjenek belőle, amelyek itt megérlelődtek. Mert munvégezni, hazát alapjában újjáépíteni, a sir szélétől visszarántani csak iákkor leheet ha az összes társadalmi tényezők, ha az összes szociális érdekek egy táborba jutnak, egymással kezet fognak és vállvetett munkával dolgoznak a szent céi érdekében. (Élénk éljenzés.) £s ha ezt önök meg tudták teremteni, akkor én a legnagyobb elismeréssel vagyok. (Feikiá

ltáSok: éljen Bencs Kálmán polgármester). £s csak arra kérhetem önöket, hogyha ez önöknél megvan, akkor egy oly kincset birnak, amelyet igyekezzenek megőrizni, hogy soha ei ne veszítsék• Mert evvel a kinccsel is ugy lehetnének, mint a mi hazánkkal. Ha még egyszer veszélybe sodródik önhibánkból a sir széféről nem tudjuk, hogy vissza tudjuk-e ránta ni. önök is őrizzék ezt, mint egyetlen legnagyobb kincset, mert hogy ha elveszítjük, nem tudjuk többet megszerezni. Legyen meg tehát önöknél a társadalmi béke, legyen meg a felekezeti békesség, és legyen meg önök között a szociális béke, amely szereteten, megértésen és máltányosságon alapul. Én ebből a magból amelyből önök ezeket a kincseket kitermelték, én ebből kérnék. Én azt hiszem, ha megl^rdezném, hogy mi vitte önöké/ erre, mi képesítette önöket erre, (felkiáltások : éljen Bencs Kálmán} akkor igen tisztelt választó polgá raim, én azt hiszem, hogy csak egv mert nagy feladatokra csak egy képesiti az embert. Nagy feladatra magyar embert csak magyar érzés, magyar gondolat képesíthet. Én azt hiszem, ez a gondolat, ez az érzés volt az, amely önöket arra képesítette, hogy ezt a nagy kincset meg szerezzék. Magyar érzéssel, magyar akarattal, magyaros tudással és magyaros kitartással. Hát ha ez volt és azt hiszem, helyesen találtam meg ennek a magnak a melegágyát, ezt a magot hirdetem és ennek" a gyümölcseit fogom én hirdetni ott, ahol a választási küzdelem alatt meg fogok jelenni. — És ha mindenütt megtalálnám azt az egyetértést, sokkai könnyebb volna a munkánk. Sokkal könnyebb volna, mint igy, mert nem mindenütt őrzik ezt a kincset, mert sok helyen ahány faj, annyi vélemény, ahány sziv, annyi dobbanás, ahány érzés, annyifelé huz, csak egységre nem tud jönni és mind veri a mellét, hogy magyar. És megtéveszti magát azzal, hogy nem a hirdetésben van az erő, hanem a cselekvésbenezeket az erőket össze kell- gyűjteni és cselekvésre kell birni. önök is ne egyedileg menjenek bek a választásba, hanem 3 nagy kincscsel, evvel az egyetértéssel. — És Diadal MOZQÓ November 22. és 23., hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Az utca királynője. Ey kisleány és egy boxmatador története 6 felvonásban. Főszereplők: Monté Blue ós Patsy Ruth Miller, BUSI VAGY NEM BUBI? Kavarodás egy bodros fejecske körül 7 felvonásban. Főszereplő : MARIÉ PREVOST. Előzetes jelentés! Nov. 24. és 25. szerda, csütörtök • " * • Maciste az oroszlanketrecben. megkönnyebbíti ezt az egyetértést, mert módjuk van egy olyan magyar államférfi köré sorakozni, aki megérdemli az önök bizalmát és támogatását. Megérdemli annyival is inkább, mert mi is ugy vagy unk vele, hogy mi is mindent csak akkor kezdünk becsülni, amikor már azt, amit becsülünk, elveszítjük. Mi is az államrendünkben az államlét fenntartását, intézményeit mindig csak akkor kezdjük bec=üini, amikor elveszítjük. Mikor meg van kevésbé becsüljük őket. Éppen ugy vagyunk ezzel is, mint az egészséggel- Addig m'gl egészsége: ek vagyunk, nem tudjuk, hogy mi az és csak amikor betegek leszünk, becsüljük az egészséget. Hát kedves polgártársak! Az országnak mai rendjét, mai közállapotait, mint egészségesen gondolkodók, ugy becsüljük meg, mint amely kincset meg kell óvni, mint az embernek a maga egészségét, nehogy késő legyen, nehogy akkor sajnáljuk, amikor elvesztettük. Kire szavazzunk? Hát Polgártársaim, kire szavazzunk? itt a választás! Csak becsületes emberre, tisztességes emberre, magyar emberre, munkálkodó emberre, haza sorsát előmozdító képességgel bíró emberre, hát lehetne önöknek jobb jelöltjük, mint az én barátom és elődöm: dr- Rakovszky Iván? (Zajos 'éljenzés és taps.) Aiánlhatnék-e én önöknek bátor szívvel, mint nem idegen, mint az önök fajtájából való iobbat, mint Rakovszky Iván? (Viharos éljenzés.) Én, akinek hatalmam es módom volt a nemzetgyűlés elnöki székébői látni "ázt, hogy a sok rózsa közt mennyivel több tövist szolgáltattak annak a férfiúnak, aki "éppen az ő érdekükben fáradozott. Azok a miniszteri Székek nem rózsával vannak kibéle.'ve, abban csak tövis van. A mi becsületükön és tisztességünkön az országban bárki rúghat, akinek jól esik, de tisztességes ember és becsületes ember soha! Azokkal 'pedig, akik ezt megteszik, azokkal mi nem törődünk, mert aki belénk rug, a mi íö szándékainkba rug bele. Az nem lehet jó magyar, azt ki kell közösíteni és kiküszöbölni, nehogy mint métely, fertőzést vigyen bele a mi társadalmi életünkbe- Mi álljuk tisztességgé/ és becsülettel, nem magunkért, önökért polgártársaim, ezt a szenvedést, ezt az embeiíkinzást, amit rajtunk keresztül vittek és rajtam is keresztül fognak vinni. Nem magunkért, a magyar becsületért és az Önök becsületéért. És ezt meg fogjuk tenni, mert ha nem tennénk meg, akkor gyávák volnánk és nem volnánk méltók arra a helyre, amelyre bennünket állított a sors és a közbecsülés. Én végezetül csak egyet kérek önöktől- — Ha valami megmaradt az én felszólalásomból önökben, legyen az az, amire legnagyobb súlyt fektettem, hogy ezt az összetartást, ezt az egységet őrizzék meg, evvel az összetartással, evvel az egységgel sorakozzanak fel, a ml nemzetiszínű zászlónk alá, amelynek vezére gróf Bethlen István és hordozója Rakovszky Iván. (Viharos éljenzés.) Legyenek arról meggyőződve, hogy bennünk csalatkozni" sohasem fognak, magyar ember bennünk sohasem csalatkozott és nem is fog csalatkozni. Mi egyet akarunk: jót Önöknek és nagy jövőt Magyarországnak! A belügyminiszter beszéde után percekig tart a polgárság tetszésének spontán megnyilvánulása majd taps és élfentöl fogadva Rakovszky Iván emelkedik szólásra és a következő programmbeszédet mondja: