Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-21 / 265. szám

/ftlUm&t 1926. november 21. BB rei vitte diadalra .Az éíet által mért kemény megpróbáltatásokat jellemző fordulatokat oíy élethűen oly szivbemarkolóan érzékeltette, amit vidéki színpadokon vajmi ritkán van alkalmunk látni. Nagyon kár, hogy néha megfeledkezik magáról, s egy-egy szép komoly, érzékeny jelenetét nem odavaló nevetéssel disszonánssá teszi. Gábor Antóniáról "ugyancsak a legnagyobb elismeréssel keh nyilatkoznunk. Alakja, mit szinre hoz, telve van a valószínűség legteljesebb érzékeltetésével. Solti Rezső Lántyuja fényes bizonyítéka annak a nagy ambíciónak, amellyel ez a fiatal, törekvő művész minden egyes szerepét teljes mértékben igyekszik széppé, feledhetetlenné csiszofni. A jelen esetben ez a törekvése teljes mértékben sikerült is neki. Dóczy Emma rövid szerepében is elárulta a benne rejlő, nagyobb szerepek megjátszá-árít is jogosító képességeket. A férfiak közül még Jávor, Szabó, és Endrődynek a pálinkától eltorzult arcú s emberi mivoltukból félig már kivetkőzött munkásokat ábrázoló alakításuk minden tekintetben eliőrangu volt. Bánó a halotthordozó kis szerepében is mesteri alakítást nyújtott s maszkirozása kitűnő volt. A többi kisebb szereplők is teljes mértékben igyekeztek a darab sikerét biztosítani. Gulyás igazgatónak a legnagyobb elismeréssel" fcefi "adóznunk azért a páratlan áldozatkészségért, amellyel áldozatok árán is alkalmat ad annak a kisded csoportnak amely a prózai müveket értékelni tudja, egy ilyen élvezetes és nívós előadás megtekintésére. (u.J l Ma este Verő György 3 felvonásos operettjének »A bajusz«-nak lesz a reprize, a következő szereposztásban : Kozáry József, alkancellár — Bihari László Amália, szül. Stoleenburg grófnő, a neje — G- Széket}' René. Stoleenburg Mathilda grófnő, gyám leányuk — Koronkay Rózsi Piachvitz Ottó gróf, Amália unokaöccse — Jávor Antai Kozáry Gábor, az alkancellár unokaöccse — Solti Rezső Ilona, a huga — Saigó Mária Lerchenbach Anasztáz báró, fiata' ur — Révész Béla Lansky Jenő gróf, fiatal ur — Csorba Dénes Dominique, inas az alkancellárnál — Kondács András. Roselfe, komorna az alkancellárná' Sz. Zsolnay Manci János, Gábor huszárja — Gulyás Kertész — Kés már ky Károly Bankár — Faragó Dezső Borbély — Visky István Rendező — Domokos "Ferenc Arató gazda — Lovass József Első hölgy — Gábor Antónia Második hölgy — Pethö Mária Vica — Komáromy Piri Juci — Monti Boris Laci — Cser Károly Pali — Kovács Lajos Első ur — Kun Emii Második ur — Czombát Lajos Harmadik ur — Rónai Gyula Negyedik ur — Koray Henrik. Urak, hölgyek, cselédség, aratók. Történik az első és második felvonás Bécsben az alkancellár házában a harmadik felv. Magyarországon Kozáry Gábor birtokán, a XVIII. század második felében. * Vasárnap délután »A kis gróf« megy Szigethy Annus felieptevel, este pedig másodszor játszák »A bajusz«-t Koronkay Rózsivai"*a női főszerepben. Hétfőn Koppány Erzsi fog brillírozni a »Szeretek egy szinésznőt« cimü 3 felvonásod vígjátékban, amelynek szerzője Fodor László, a »Dr. Szabó Juci« irója. A darab első és második felvonása a színésznő (Éva) svábhegyi villájában, a harmadik felvonás pedig a keleti pályaudvar elsőosztályu várótermében játszódik le. A színésznőt természetesen Koppány Erzsi ját;za, aki ezúttal a legnehezebb szerepre vállalkozott. A darabot Gulyás Menyhért rendezi, mig a főbb szerepeket Rózsássy Ágnes, G. Székely René, Bihari László, Szabó István és Bánó Mihály játszák. * A keadi disz lö

aclá

s iránt, amelyet Rakovszky Iván képviselőjelölt tiszteletére rendez a direkció,, igen nagy az érdeklődés, s talán mondanunk sem kelf, hogy »A hajdúk hadnagyá«-nak előadását telt ház fogja végignézni. • Somogyi Nusi háromnapos vendégszereplése, dacára a választási izgalmaknak, valósággal iázbahozta a nyiregyházi közönséget, amely a jegyeket már erősen vásárolja.' A A keddi díszelőadás miatt azonban a kiváló művésznő vendégjátéka egy nappal eltolódik, s igy »A csókos asszony« csütörtökön, az »Alexandra« pénteken, s a »Régi jó Budapest !« szombaton kerül szinre. A vendégszereplésre megváltott jegyek tehát ebben a sor' rendbeen érvényesek, vagyis a szerdára váltottak csütörtökre, a csütörtökiek péntekre és igy tovább. (*) A has teltsége, szivtáji fájdalmak és az emésztési nehézségek a természetes »Ferenc József« keserűvíz használata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő, vagy sziv felé irányuló vértolulások ellensúlyozhatok. Gyomor és bélspecialisták igazolják, hogy a Ferenc József vizzel, különösen az ül őéletmód következtében jelentkező bajoknál, nagyon kielégítő eredményeket érnek el. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszérüzletekben. — Felhívás a nyíregyházi görögkatholikus nőitársadalomhoz. A Magyar Görögkathoükus Nők Országos Szövetségének elnöknője dr. Máday Lajosné folyó hó 2l-én a nyiregyházi helyicsoport megalakítása céljából titkárnőjével varosunkba érkezik. Kérjük a gör. kath. nők és az érdeklődők szíves megjelenését. Az alakuló gyűlés a gör. kath. iskola emeleti nagytermében délelőtt 11 órakor lesz megtartva. 3

X (*) Pierre Benőit: Fellobbanó Parázs cimü uj regényének száma az Uiságbolt Modem Kölcsönkönyvtárában 7041- Tagsági dij egy hónapra 21 ezer korona. Adatok Nyíregyháza kereskedelmének fejlődéséhez az ajra telepítéstől 1840-ig Irta: Gál István. IV. Nyíregyháza elöljárósága arra tö. rekédett,' hogy a mesterségek, illetve kereskedések minden ága versenyképes számmai képviselve legyen a piacán, miért is szívesen vette Ring János, Bécsben lakó rosta, és szitakészitő Nyíregyházán való letelepedhetése végett 1817ben beadott kérvényét. Ez kérvényében felemlíti, hogy Nyíregyházán csak egy rostás lakik s így verseny nélkül működik, ha tehát az ő betelepedését megengednék, a pofgártársak sok költséggel es kellemetlenséggel járó utazástőt szabadulnának meg (concives a suscipier.dis cum piuscimis sumptibus et incommoditatibus conjunctis itineribus liberarentur). 'Ebből érthető, hogy a nyiregyházi rostás ugyancsak kihasználhatta azt a rá nézve szerencsés körülményt, hogy versenytárs nélkül működhetik. Valószínű, hogy az örökváltság ügyében Bécsben járt nyíregyháziak biztatták Ring Jánost a Nyíregyházán való letelepedésre. Az elöljáróság sietett is a kérvényt kedvezően elintézni azzal az indokolással, hogy a különféle mesteremberek (így a lószőrbő! való szita készítői és rostacsinálók is) kiegészítése kívánatos (quoniam in oppido nostro ad complementum omnis gteneris opificum porro et magistri cubiarii, sive de pilis equinis vulgo szitacsínálók, sive rostacsinálók, desiderantur). ; A község még 1754-ben, tehát «amikor Nyíregyháza városa kezdett volt Ienni», városi közkonyhát létesített. Kénytelen volt erre egyrészt, mivel az összes lakosok, még a hivatalt viselő és községi szolgaszemélyzet is, földmivelők, illetve földtulajdonosok voltak s a külső gazdaságot hitveseik látták el és igy a községben háztartást nem vezethettek, tehát a község volt kénytelen őket ellátni; másrészt a földesúrral "kötött szerződés értelmiében a község köteles volt a földesúr tisztjeit ellátni, bármikor s bármily ügyben jöttek a községbe. Ez intézménynek a község hasznát is látta, mert — vendégfogadó nem lévén — a vármegye emberei is a városi közkonyhát vették igénybe és «igy e kis kedves sziveskedéS által a fakosok maguknak hasznos ismeretséget szereztek«, sőt a pallérozottabb efméjü hivatali személyekkel való gyakori érintkezés folytán a lakosok «gondofkozások módja egyformább folyást vett vala«. S ami fő, a közkonyha fenntartása nem került sokba! mert az éíelmicikkek igen olcsók, «csaknem becstelenek» voltak. Kéiqbb azonban, a lakosság rohamos szaporodásával "a közkonyha fenntartása folyton nagyobb terhet rótt a községre. A vendégek száma állandóan szaporodott «a kedveskedés» tanyáján és az élefmicikkek meg az italok ára is folyton emelkedett ugy, hogy a közrég már szabadulni kívánt az éven kint sok ezer r. forintokba kerülő konyhátóí. S a nyíregyházi «trpáci» éppen oly jól tudtak ahhoz, mint kelf valamitői megszabadulni, miként ahhoz, mint keli valamit megszerezni. 1818-ban elhatározták és végre is hajtották a városi közkonyha megszüntetését azzal az indokolással, hogy a város lakosai nem csak nagyon megszaporodtak, hanem «civilizáltabbab is lettek s igy olyan tisztviselőket is választhat a község, akiknek semmi földbirtokuk sincs és a községben háztartást vezetnek, nem szorulnak tehát a közkonyhára; ami pedig a földesúr tisztjeinek köteles ellátását illeti, arról a község másként fog intézkedni. A városi közkonyha megszüntetésévei természetesen a már meglévő vendégfogadók forgalma élénkült, sőt uj vendégfogadók is létesültek és «egész Európa nagyobb városainak példa mutatások szerint ezen városban kávéház is feinyittatott». E kávéháznak Kacska Dániel volt a tulajdonosa, kinek megengedte a község, hogy abban bort is mérjen, de kikötötte, hogy az «megváiasztott jó hegyaljai bor» legyen. 1818-ban a gazdasági depreszszió folytán a pénztelenség nyomasztólag hatott a kereskedelemre. Általános voft a panasz. A község is érezte azt és a Gazdálkodó Szék panaszosan állapítja meg, hogy a pálinka nem fogy, mert «a pénzben szűkölködő szegénységnek nincs pénze«. Miért is, »nehogy a pálinkajövedelem végképen elmaradjon^ megengedték a sáfároknak, hogy a pálinkát életért adhassák, «kivevén a hosszabb ideig nem tartható tengerit®. A korcsmák jövedelmeit minden két hónapban mutatták ki. Érdekes, hogy ebben a panaszos 1818-ik évben a' hat korcsma, t. i. a vendégfogadó, a középső korcsma, a morgói, az alsó korcsma, a Fekete Sas és a serházi korcsma harmadik, tehát juliusj kimutatása szerint borból 1695,. sziivóriumból 296, gabona pálinkábóf 413 és serből 26 r. frt" haszon mutatkozott. A kővetkező évben javulhatott a helyzet, mert többen kérték boltnyitásra engedélyi, sőt Rutkay Imre a földes urtóf előzetesen engedélyt nem kérve nyitott boltot a saját házában, mire az uradalmi ügyész kötelezte, hogy 70 napon belüf szereezze meg az engedefyt, különben a boltot bezáratja. Ugyancsak 1819-ben uj tarifát állapítottak meg az országos vásárok MELLPA5ZTILL/ÍI —• — Kőhöqéa, PGfeGdts>cqé5 fctnqáCfeá&odda e-CCcn 65 <zv9 óta. bavxáCtcü^ <íl

x«

1

a

x , TCapható minden qqóqqszwatfeorott bőhőqésí tárban és ároqariaban. t