Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-16 / 260. szám

JSÍYÍRYIDÉK. Adómérséklés, — konszolidáció. A pénzügyminiszter beterjesz­tette az adómérséklésre vonatkozó javaslatait. A magyar nép ugy fo­gadta az adómérséklő javaslatokat, mint a májusi meleg esőt. Mindenki érezte, hogy a pénzügyminiszter be­széde meg fogja termékenyítem a lelkeket, meg fogja nyugtatni s u ; életkedvre fogja serkenteni az egész magyar közgazdasági életet­Két nagy eseménye volt az utolsó hetek politikai életének. Az első a miniszterelnök beszéde, amelyet a felsőházi vita rendjén tartott; a másik a pénzügyminiszter adó­exposeja. A miniszterelnök közjo­gi vonatkozásokban világosította meg az elméket, amelyeket heteken keresztül ostromoltak és igyekez­tek tévútra vezetni az ellenzeki po­litikusok. A pénzügyminiszter ki­szedte azt a sok gyujtóanyagot, amelyet lefküsmeretlen kezek he­lyeztek el a sok éfetgonddal küzkö­dő polgárság soraiban. A minisz­terelnök beszéde után alkotmányjo­gi vonatkozásaink tisztán állanak előttünk s abban a tisztult Kos­suth Lajosi légkörben érezzük ma­gunkat, amely Bethlen Istvánt egész politikai pályáján körülvette s amely ezert is biztosította részére a magyar nép rokonszenvét. Azok, akik a mindenáron való el­lenzékieskedés álláspontján állanak, azok támadják a pénzügyminisztert, hogy javaslata későn érkezett, mint­ha bizony nem vádolták volna elha­markodottsággal akkor, ha a helyfes gazdasági kép kialakulása előtt jött volna a [avaslatok egy részévei. Az adózás kérdése, annak helyes adminisztrálása az államkormány­zat egyik legfontosabb problémája. Tudni'' kell, mikor mit szabad és keli csinálni. Valamint a beteg test nem képes az orvflsságot egyszerre elhasználni, mint ahogy a gyógy­szerhez szokott testet sem lehet egyszerre megfosztani a mediciná­tól, ugy az állam adminisztráció­jánál is tudni kell azt, hogy m'inő intézkedés kívánatos azonnal, mi­lyen intézkedés halasztható ké­sőbbi időre. Vájjon helyes lett. volna-e, ha az összekuszált állami gazdasági rend idő előtt fosztatott voln ameg a tápláló csatornákon át jövő életnedvtől? Vájjon helyénvaló lett volna-e az, há akkor fosztották volna meg az adózásban rejlő államfenntartó erő­tői az államot, amikor az lábba­Üozó korát élte? Az adózás és adóz­tatás problémája, a legnagyobb ál­fambölcseiet, amelynek heiyes ada­golása jelentheti az életet, de hoz­hatja a halált is­Állami konszolidációnak kellett jönnie abból á célból, hogy az adózás revizió alá vehető legyen. Politikai konszolidációt kellett te­remteni, hogy a gazdasági konszo­lidáció alapjain épiteni lehessen- — Tudiuk nagyon jól, hogy az éhes ejnber előtt nem jó lakomáról be­szélni, mert hiszen az adófizető polgár mindig szívesen gondol adó­mérséklésre, adórevizióra, vagy épen adóelengedésre,- de tudjuk azt is, hogy az adófizető polgár érde­kei akkor védelmeztetník meg kel­lőleg, ha rendezett, erős funda­mentumu állam szedi az adót ab­ból a célból, hogy adófizető polgá­rai részére a gazdaságilag rende­zett, erős állam előnyeit biztosítsa. A józan magyar nép ezeréves államfenntartó ítélőképességével mézi a kormány összes cselekedeteit s mert látja azt, hogy a nagy, világkatasztrófa után folytatott munkáját mindig, mindenben si­ker koronázta, épen ezert szíve­sen előlegezi mindazt a bizalmáf, amely az állam politikai és gazda­sági "'konszolidációjához szüksé­ges. Kosáry Emmy az „Alexandra" operett nagyhercegnő szerepében. Beszélgetés Gulyás Menyhért színigazgatóval r 7 Il ^a kisvárdai szezonról. Meddig imaradnak Nyíregyházán és hová mennek innen a színészek? — Lesz-e nyári utószezon Nyíregyházán? Meg lehet-e valósítani a kisvárdai szezont ? (A »Nyirvídék« tudósítójától.) Aki nem is tudta, bizonyára tejtette, hogy a nyiregyházi téli szezonnak is vége lesz egyszer, még pedig valamivel hamarabb, mint a kepzeletben tervbevett nat hónap alatt, mert gyakorlatban egyelőre nem valósitható meg a teljes hat hónapos szezon. Hogy miért? Erre igen egyszerű a felelet: A nyiregyházi szinház­bajáró közönség oly kicsiny, hogy pár hónap alatt teljesen kimerül. A kasszadarabok, amelyek oly rit­kán akadnak, megtöltik egyszer­kétszer a színházat, azután jönnek az üres nézőterek, a részvétlenség s enr.ek kísérői :a színigazgatói gon­dok. A közönség tájékoztatására, fel­kerestük Gulyás Menyhért szín­igazgatót s megkértük, mondjon el egyetmást jövendő terveiről, mond­ja meg, meddig maradnak Nyíregy­házán s hová mennek innen? stb­Az érdemes direktor összeráncol­ta gondterhes homlokát, néhány­szor lesimította hullámos, őszbe­vegyült dus fürtjeit, s rövid gon­dolkodás után a körvetkezőket mondotta:: Nyíregyházán január 15-ig ma­radunk. Legközelebbi állomásunk Sátoraljaújhely, amelynek közön­sége szintén igényt tart téli sze­zonra. Ujhelyben előreláthatólag március vagy április 15-fg játszunk, amikor ismét visszajövünk Nyír­egyházára egy 6-—8 hetes utósze­zonra, részben hogy pótoljuk a csonka téli sziniévadot, részben pedig a repertoár lepergetése szem­pontjából is indokolt a' visszaté­résünk. Hogy azután mit csinálunk? Azt magam is szeretném tudni. A magam részéről szívesen keresném fel Kisvárdát, amelynek nagy intel­ligenciája van, azonban Kisvárda az elmúlt szezonban oíyan érthetetlen közömbösséget tanúsított a szín­társulattal szemben, hogy, ha sza­bad ezzel a kifejezésseí" élnem, ott teljesen »leégtünk«, s ha Kisvár­da nagyrabecsült elöljárósága netij jött volna segítségünkre, még se mozdulhattunk volna onnan. Ezért a nemeslelkü, megértő tárni gatásért örökké hálás leszek. Hogy semmi körülmények zött nem megyek Kisvárdára? S< igenis megyek, de csak egy es< ben, ha az illetékes körök megs; vezik a bérlő közönségéét. Azt ! szem, ez az óvatosság kötelez társulatommal szemben. — Külö' 1! ben is ennek a keresztülvitele egi[ kis jóakarat mellett nem ütköző különösebb nehézségbe. Elvégi' 1. Kisvárda kereskedelmi gócpont, ne' pes Iateiner osztálya van, amelyre épen elsősorban támaszkodhatunk, s igy a mai viszonyok között egy '4—6 hetes szezonnak bérlet utján való biztosítása nem olyan Tehe­tetlenség. £s most jön a második »el­végre«. Kisvárda közönsége olyan kuTturnivón áll, amely nívó kö­telezi őt saját magávai' szemben, hogy egy, a nyiregyházi publiku­mot is teljesen kielégítő, színtár­sulatot kapjon. A közeli időben, mint azt már a »Nyirvidék« js meg­írta, Kisvárdára utazom, hogy személyesen szerezzek tapasztalatot arról, lehet-e reményünk ott egy sikeres 4—6 hetes szezonra. Eddig Gulyás Menyhért. Mi a magunk részéről csak annyit fü­zünk az általa elmondottakhoz, hogy a nyíregyházi társulat a leg­nagyobb reménységgel vághat neki a kisvárdai szezonnak. A gazdasági 1926. aoveaber 16 krízisen tul vagyunk, most már juthat valami a színészeknek is­Ha Nyíregyházán jutott, ugy két­szeresen jutnia kell Kisvárdán. Diadal iozgó November hó 15-én és 16-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Lady Wíndermere legyezője Wilde Oszkár világhírű darabja 8 felvonásban. — Főszereplők: Irene Rich és Ronald Colman. Delejt láma Burleszk 2 felvonásban. Előzetes jelentés: Nov. 17- és 18-án, szerdán és csütörtökön Gyenge pillanat Stella TTlaris, Lhevinne József zongoraművész november 20-iki hangversenyének műsora. [A „Nyirvidék" tudósítójától.) nagy orosz zongoraművész tnber 20-iki nyiregyházi hang­nye iránt szokatlanul intenzív rdeklődés. A Bessenyei Kör ósége valóban szerencsés 1 kötötte meg az idei szer­eket, amikor a nemrégiben tt szenzációs sikerű Magyar n a világhírű zongoratitánt íeti fel a „Korona 1' nagy­•nek dobogóján. A hangver­(OSfiészletes műsora a következő: A 0 Mozart—Busoni: Andantinó novciL zongoraversenyből, vers ib) Beethoven: Les Adieux az <lta. c) Schumann; Toccata. 2. Chopin: a) Ballada g-moll. b) 3 Prelűd. c) 3 Etűd. 3. a) Ravel: Une Barque surd. Ocean. b) Rubinstein: Etűd C-dur. c) Racbmaninoff— Schubert: Das Báchlein. d) Medtner: 1. Danza Gra­ziosa. 2. Danza Fes ti va a „ Vergessene Weisen" ciklusból. e) Taussig: Ung. Zigeuner­weisen. Jákob kútja Modern cionista regény. Kacagó est! Kedden, november 16-án utoljára: Kacagó est! Bazsarózsa Szerdán, november hó 17-én Az operettek királya Itt 35-ődször: Mófáskapitánw Itt 35-odszdr! Szerdán, november hó 17-én Koronkay Rózsi felléptével 1

Next

/
Thumbnails
Contents