Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-16 / 260. szám
JSÍYÍRYIDÉK. Adómérséklés, — konszolidáció. A pénzügyminiszter beterjesztette az adómérséklésre vonatkozó javaslatait. A magyar nép ugy fogadta az adómérséklő javaslatokat, mint a májusi meleg esőt. Mindenki érezte, hogy a pénzügyminiszter beszéde meg fogja termékenyítem a lelkeket, meg fogja nyugtatni s u ; életkedvre fogja serkenteni az egész magyar közgazdasági életetKét nagy eseménye volt az utolsó hetek politikai életének. Az első a miniszterelnök beszéde, amelyet a felsőházi vita rendjén tartott; a másik a pénzügyminiszter adóexposeja. A miniszterelnök közjogi vonatkozásokban világosította meg az elméket, amelyeket heteken keresztül ostromoltak és igyekeztek tévútra vezetni az ellenzeki politikusok. A pénzügyminiszter kiszedte azt a sok gyujtóanyagot, amelyet lefküsmeretlen kezek helyeztek el a sok éfetgonddal küzködő polgárság soraiban. A miniszterelnök beszéde után alkotmányjogi vonatkozásaink tisztán állanak előttünk s abban a tisztult Kossuth Lajosi légkörben érezzük magunkat, amely Bethlen Istvánt egész politikai pályáján körülvette s amely ezert is biztosította részére a magyar nép rokonszenvét. Azok, akik a mindenáron való ellenzékieskedés álláspontján állanak, azok támadják a pénzügyminisztert, hogy javaslata későn érkezett, mintha bizony nem vádolták volna elhamarkodottsággal akkor, ha a helyfes gazdasági kép kialakulása előtt jött volna a [avaslatok egy részévei. Az adózás kérdése, annak helyes adminisztrálása az államkormányzat egyik legfontosabb problémája. Tudni'' kell, mikor mit szabad és keli csinálni. Valamint a beteg test nem képes az orvflsságot egyszerre elhasználni, mint ahogy a gyógyszerhez szokott testet sem lehet egyszerre megfosztani a medicinától, ugy az állam adminisztrációjánál is tudni kell azt, hogy m'inő intézkedés kívánatos azonnal, milyen intézkedés halasztható későbbi időre. Vájjon helyes lett. volna-e, ha az összekuszált állami gazdasági rend idő előtt fosztatott voln ameg a tápláló csatornákon át jövő életnedvtől? Vájjon helyénvaló lett volna-e az, há akkor fosztották volna meg az adózásban rejlő államfenntartó erőtői az államot, amikor az lábbaÜozó korát élte? Az adózás és adóztatás problémája, a legnagyobb álfambölcseiet, amelynek heiyes adagolása jelentheti az életet, de hozhatja a halált isÁllami konszolidációnak kellett jönnie abból á célból, hogy az adózás revizió alá vehető legyen. Politikai konszolidációt kellett teremteni, hogy a gazdasági konszolidáció alapjain épiteni lehessen- — Tudiuk nagyon jól, hogy az éhes ejnber előtt nem jó lakomáról beszélni, mert hiszen az adófizető polgár mindig szívesen gondol adómérséklésre, adórevizióra, vagy épen adóelengedésre,- de tudjuk azt is, hogy az adófizető polgár érdekei akkor védelmeztetník meg kellőleg, ha rendezett, erős fundamentumu állam szedi az adót abból a célból, hogy adófizető polgárai részére a gazdaságilag rendezett, erős állam előnyeit biztosítsa. A józan magyar nép ezeréves államfenntartó ítélőképességével mézi a kormány összes cselekedeteit s mert látja azt, hogy a nagy, világkatasztrófa után folytatott munkáját mindig, mindenben siker koronázta, épen ezert szívesen előlegezi mindazt a bizalmáf, amely az állam politikai és gazdasági "'konszolidációjához szükséges. Kosáry Emmy az „Alexandra" operett nagyhercegnő szerepében. Beszélgetés Gulyás Menyhért színigazgatóval r 7 Il ^a kisvárdai szezonról. Meddig imaradnak Nyíregyházán és hová mennek innen a színészek? — Lesz-e nyári utószezon Nyíregyházán? Meg lehet-e valósítani a kisvárdai szezont ? (A »Nyirvídék« tudósítójától.) Aki nem is tudta, bizonyára tejtette, hogy a nyiregyházi téli szezonnak is vége lesz egyszer, még pedig valamivel hamarabb, mint a kepzeletben tervbevett nat hónap alatt, mert gyakorlatban egyelőre nem valósitható meg a teljes hat hónapos szezon. Hogy miért? Erre igen egyszerű a felelet: A nyiregyházi szinházbajáró közönség oly kicsiny, hogy pár hónap alatt teljesen kimerül. A kasszadarabok, amelyek oly ritkán akadnak, megtöltik egyszerkétszer a színházat, azután jönnek az üres nézőterek, a részvétlenség s enr.ek kísérői :a színigazgatói gondok. A közönség tájékoztatására, felkerestük Gulyás Menyhért színigazgatót s megkértük, mondjon el egyetmást jövendő terveiről, mondja meg, meddig maradnak Nyíregyházán s hová mennek innen? stbAz érdemes direktor összeráncolta gondterhes homlokát, néhányszor lesimította hullámos, őszbevegyült dus fürtjeit, s rövid gondolkodás után a körvetkezőket mondotta:: Nyíregyházán január 15-ig maradunk. Legközelebbi állomásunk Sátoraljaújhely, amelynek közönsége szintén igényt tart téli szezonra. Ujhelyben előreláthatólag március vagy április 15-fg játszunk, amikor ismét visszajövünk Nyíregyházára egy 6-—8 hetes utószezonra, részben hogy pótoljuk a csonka téli sziniévadot, részben pedig a repertoár lepergetése szempontjából is indokolt a' visszatérésünk. Hogy azután mit csinálunk? Azt magam is szeretném tudni. A magam részéről szívesen keresném fel Kisvárdát, amelynek nagy intelligenciája van, azonban Kisvárda az elmúlt szezonban oíyan érthetetlen közömbösséget tanúsított a színtársulattal szemben, hogy, ha szabad ezzel a kifejezésseí" élnem, ott teljesen »leégtünk«, s ha Kisvárda nagyrabecsült elöljárósága netij jött volna segítségünkre, még se mozdulhattunk volna onnan. Ezért a nemeslelkü, megértő tárni gatásért örökké hálás leszek. Hogy semmi körülmények zött nem megyek Kisvárdára? S< igenis megyek, de csak egy es< ben, ha az illetékes körök megs; vezik a bérlő közönségéét. Azt ! szem, ez az óvatosság kötelez társulatommal szemben. — Külö' 1! ben is ennek a keresztülvitele egi[ kis jóakarat mellett nem ütköző különösebb nehézségbe. Elvégi' 1. Kisvárda kereskedelmi gócpont, ne' pes Iateiner osztálya van, amelyre épen elsősorban támaszkodhatunk, s igy a mai viszonyok között egy '4—6 hetes szezonnak bérlet utján való biztosítása nem olyan Tehetetlenség. £s most jön a második »elvégre«. Kisvárda közönsége olyan kuTturnivón áll, amely nívó kötelezi őt saját magávai' szemben, hogy egy, a nyiregyházi publikumot is teljesen kielégítő, színtársulatot kapjon. A közeli időben, mint azt már a »Nyirvidék« js megírta, Kisvárdára utazom, hogy személyesen szerezzek tapasztalatot arról, lehet-e reményünk ott egy sikeres 4—6 hetes szezonra. Eddig Gulyás Menyhért. Mi a magunk részéről csak annyit füzünk az általa elmondottakhoz, hogy a nyíregyházi társulat a legnagyobb reménységgel vághat neki a kisvárdai szezonnak. A gazdasági 1926. aoveaber 16 krízisen tul vagyunk, most már juthat valami a színészeknek isHa Nyíregyházán jutott, ugy kétszeresen jutnia kell Kisvárdán. Diadal iozgó November hó 15-én és 16-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel Lady Wíndermere legyezője Wilde Oszkár világhírű darabja 8 felvonásban. — Főszereplők: Irene Rich és Ronald Colman. Delejt láma Burleszk 2 felvonásban. Előzetes jelentés: Nov. 17- és 18-án, szerdán és csütörtökön Gyenge pillanat Stella TTlaris, Lhevinne József zongoraművész november 20-iki hangversenyének műsora. [A „Nyirvidék" tudósítójától.) nagy orosz zongoraművész tnber 20-iki nyiregyházi hangnye iránt szokatlanul intenzív rdeklődés. A Bessenyei Kör ósége valóban szerencsés 1 kötötte meg az idei szereket, amikor a nemrégiben tt szenzációs sikerű Magyar n a világhírű zongoratitánt íeti fel a „Korona 1' nagy•nek dobogóján. A hangver(OSfiészletes műsora a következő: A 0 Mozart—Busoni: Andantinó novciL zongoraversenyből, vers ib) Beethoven: Les Adieux az <lta. c) Schumann; Toccata. 2. Chopin: a) Ballada g-moll. b) 3 Prelűd. c) 3 Etűd. 3. a) Ravel: Une Barque surd. Ocean. b) Rubinstein: Etűd C-dur. c) Racbmaninoff— Schubert: Das Báchlein. d) Medtner: 1. Danza Graziosa. 2. Danza Fes ti va a „ Vergessene Weisen" ciklusból. e) Taussig: Ung. Zigeunerweisen. Jákob kútja Modern cionista regény. Kacagó est! Kedden, november 16-án utoljára: Kacagó est! Bazsarózsa Szerdán, november hó 17-én Az operettek királya Itt 35-ődször: Mófáskapitánw Itt 35-odszdr! Szerdán, november hó 17-én Koronkay Rózsi felléptével 1