Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-10 / 230. szám

68 JKÍYÍRYIDÉK. 1926. október 10. Az „Adó." Irta: Bekény Aladár miniszteri taná­csos, a Szabolcsvarmt-gyei Gazdasagi Egyesület alelnöke. Az államkormányzat egyik leg­főbb célját a polgárság vagyon­biztonsága és az általános jólét fej­lődése képezi. A megadóztatás áz állam fenntartás költségeinek fede­zésére feltétlenül szükséges s ezen célra az állam a polgárság jövedel­mének egy bizonyos részét veszi el a maga számára. A megadóztatás mértéke akkor helyes és méltányos 1 Itiia a polgárság jövedelméből az ál­lam részére elvont hányad nem ve­szélyezteti a polgárság vagyoni ál­lagai, illetve vagyonbiztonságát ég a fennforgó életviszonyok köpött az anyagi gyarapodás lehetőségét sem. Minden olyan mérvű megadózta­tás, amely nem törődve az állam­polgárság vagyonbiztonságával és gazdasági gyarapodásának lehetősé­geivel, valamint megélhetési körül­ményeivel, annyit és ott vesz ef adó fejében, a polgárság jövedelméből, amennyit tud és ahol csak talál, el­lenkezésbe kerüí az állam legfőbb céljával — a vagyonbiztonsággal és az általános anyagi jólét fejlődési lehetsőégeivel, mert végeredményé­ben a polgárság általános elszegé­nyedéséhez vezet. A polgárság adószoígáltatási ké­pességének mértékét — történjék az bármely cimen — főként a jöve­delem — annak nagysága és biz­tonsága — állandósága — valamint a fennálló megélhetési viszonyok között való anyagi gyarapodás le­hetősége adja meg. linnek a heiyes mértéknek a betartása ugy az ál­lam, mint az adófizető polgárság érdekéből egyaránt fontos és kí­vánatos, de mellőzhetetlen is. Sajnos, hogy a fizetőképesség ieg magasabb határa a viszonyok és körülmények különféle szempont­ból való megítélése szerint más és más és pontos számadatokkai ki nem fejezhető. A dolog természeté bői fofyik az, hogy az állam nagy tömegű szükségleteinek fedezésére mentül többet kiván kapni, viszont a polgárság a saját anyagi érdeke tekintetébői mentől kevesebbetakar adni. Az adóztatás maximumának he­lyes megállapítása és az adóteher méltányos megosztása az államkor-' zat egyik legfontosabb felelősségtel­jes feladata, amennyiben a polgár­ság általános anyagi jóléte — gya­rapodásának lehetősége és megél­hetésének biztonsága ezen alapszik. Kétségtelen azonban az is, hogy az állam életében vannak korszakok, lamikor a körülmények kedvezőtlen alakulása következtében, az állam fennállása érdekéből, a "kormányzat a megadóztatás maximumát a sa­ját egyoldalú megítélése szerint — még a polgárság vagyon állagá­nak részbeni elvételével is — kény­telen megállapítani és az adóteher elviselésénél a polgárság hazafias áldozatkészségére hivatkozni, de ez csak kivételes és átmeneti állapot lehet, amelyet a kormányzatnak a köznyugalom megóvása érdekéből a lehetőség szerint mielőbb meg­szüntetni legszigorúbb kötefessége. Azt, hogy a világháborúinak reánk nézve oly végzetes kimenetele után Magyarországra ilyen nehéz kor­szak következett el, mindnyájan át­érezzük. És amikor a kormányzat a honmentő »SzanáIás« jelszava alatt a mindenféle adók maximális tö­megét zúdította reánk, a magyar adófizettő közönség egy szebb é'i I jobb jövő reményében, — még élet nívójának renduká ása mellett Is — hazafias áldozatkészséggel tett ele get adófizetési kötelességének, mert meg volt győződve arról, hogy az adóteher a szanálási idő alatt érte el maximumát, annak elteltével pe­dig a megadóztatás csökkenni fog és elviselhetővé válik. A szanálás folytán kirótt adótö­meg legnagyobb része természet­szerűleg a földbirtokos gazdaközön séget terhelte, amelynek el nem rejthető ingatlan vagyona a leg­biztosabb és Jegkönnyebben meg­fogható adózási alapot képezi. A teherbíró képességének lehető legmagasabb határáig megadóztatott földbirtokos gazdaközönség haza fias önsanyargatással viselte a sza­nálási idő alatt a reá kirótt adókt terhét és annak elteltével epedő só­várgással íeste az enyhülest. A legutóbbi évek ugyanis Sza­bolcsvármegye birtokos gazdaközön ségét, amely a trianoni elhatárolás folytán a termény értékesítési viszo­nyaiban beállott változások követ­keztében, még a konjunkturás idők­ben is, csak igen mérsékelt hasznot élvezhetett, nagyon megviselték. A gyönge termések, a szűnni nem akaró ipari drágaság, a nagy adóte her tőketartalékjait teljesen fel­emésztették. Üzemi forgó tőkéi fel­morzsolódtak. Gazdasági felszere­lése leromlott ugy annyira, hogy ma a birtokos gazdaközönség leg­nagyobb része üzemének folytatásá­hoz hitelt kénytelen igénybe venni, És áitalánossagban megállapítható az, hogy a szabolcsmegyei gazda­közönség anyagi helyzete az 1924. évhez képest nem javult, sőt rosszab' bodott. Az ingatlanok forgalmi értéke nagyot esett, a földbirtok jövedel­mezősége pedig csökkent. A felsza­baduló birtokokra, a régi feltételek mellett ma már nem lehet bérlőt kapni. A jelenlegi általános válságom a birtokos gazdaközönség is erősen érzi. A szanálási idő elteitévei a gazda közönség a helyzet megenyhülését várta, amire a m. kir. Pénzügymi­niszter urnák az adóleszállitásra vo­natkozólag a nyilvánosság előtt több izben tett nyilatkozatai L biz­tató reményt nyújtottak. A f. évre szóló adókivetések rész­letes eredménye azonban az anya­gilag már is megviselt birtokos Kö­zönségre, keserű csalódást hozott, amennyiben ez az oly epedve várt adó leszállítás helyett egy ujabb általános adóemelést jelent. A f. évi 81.000 és 95800 szám alatt kiadott Pénzügyminiszteri u a­sitá ok szerint a pénzügyi admi­nisztráció áltat elkészített egyéni adókivetés számszerű tételei a föld­adó-vagyonadó és a kereseti adók­énál a mult éviekhez képest lényeges emelkedést mutatnak, ami az adó fizető közönség köriében általános megdöbbenést keltett. Á kat. tiszta jövedelmen alapuló vagyon érték becslés és az általáno­sított táblázatok szerint kiszámított jövedelem az egész országra nézve sem képez az egyénenkénti adó­kivetésnél méltányos adó alapot, de különösebben nem ad megfelelő (eredményt a lehető legváltozatosabb talajú és termőképességü Szabolcs megyében, ahol a birtok hozadéka nemcsak községenként, de birto­konként és a termőképesség és a közlekedési viszonyok szerint más és más. Szabolcs megye egész területére ivonatjkozólag a f. évi adókivetés át­lagosan ugyancsak (5) öt Százalék adó emelést tüntet fel, de egyes birtokosoknál az adó emelkedése a (25) huszonöt százalékot is eléri. Ez az adóemelkedés, amely az ismételten elhangzott miniszteri nyilatkozatok után teljesen megle­petésszerüieg következett be, az ország birtokos gazdaközönségében oly erős felzudulást váltoti ki, hogy a m. kir. Pénzügyminiszter ur maga is szükségét 'átta a pénzügyi adminisztráció helyi vezetőit egy közös értekezletre összehívni, ame­lyen az adókivetések revízióját ren­delte el. Szabolcsvármegye birtokod gazda­közönsége a f. évi adókivetések el­len tömegesen adta be a fefszóbm­lásokat az illetékes hatósághoz és izgatottan várja az adófeiszóiamlási bizottságok tárgyalásait, ameiyektői méltányos elbánást vár és remél. Egyidejűleg pedig sűrűn keresi fei a Gazdasági Egyesület vezetőségét adóügyi panaszaival és azon kére­lemmel, hogy sérelmeinek méltá­nyos elintézesét az adófelszólam­lasi bizottságok gazdaszakertő tag­jai utján a lehetőségig elősegítse. A szabolcsvármegyei gazdaközön­ség ezen élénk megmozdulása minden közgazdasági kérdés iránt élénken érdeklődő agilis főispánunk Dr. KáUay Miklós őméltósága fj­gyemét is magára vonta és az ő feszóllitására és elnöklésével a Sza­bocsvármegyei Gazdasági Egyesü­let f. évi október hó 12-én (ked den) délután 3 órára adóügyi érte­kezletet hivott össze, amelyen a főispán ur elnöklete alatt a Pénz­ügyigazgatö ur es a pénzügyi ad­minisztráció szerveinek bevonásá­val az adóügyi sérelmek ugy álta­lánosságban, mint az egyes feltű­nőbb eseteket részletesen is tárgya­lás alá fognak vétetni. Az értekezletre szóló meghívót a Gazdasági Egyesület minden tag­jának megküldötte és amidőn ezen nagyfontosságú Adóügyi értekez­letre a birtokos gazdaközönség fi­gyelmét ezúton is reá irányítani kí­vánom, egyben felkérem az érdekel­teket, hogy a Meghívóhoz csatolt kérdőivet az értekezlet anyagának elkészítése céljából, a saját jói fel­fogott érdekében pontosan kitöitve, legkésőbb f. évi október hó 11 -ig a Gazdasági Egyesület titkári hiva­talánál (Vármegyeháza, földszint33 ajtó) beadni szíveskedjenek. Óiddal üoznó Október hó 9-én és 10 én, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor a legújabb Rudolf Valentinó attrakció: COBRA Egy modern Don Jüan története 8 fejezetben. Kisérő műsor: Robbanó kutya amerikai burleszk 2 felv. Sicc a majmok között rajzfilm 1 felv. Hétfőn Kedden A cárnő nyakéke főszereplő: Mae Murray A teljes gyógyulás utján vagyok ugyan, sajnos azonban, ez az rai még elég hosszn lesz számomra, mondotta egy kolozsvári újságírónak Rakovszky belügyminiszter. ki üjságiró egy perces beszélgetésre kapóit engedélyt a belügyminiszter feleségétől. A beltigymmter kijelentette, hogy lemondásának betegsége az oks. Kolozsvárról jelenek: Sulyok Ist­ván, a kolozsvári Ellenzék munka­társa felkereste a beteg Ra­kovSzky Iván belügyminisztert, aki érdekes interjúban nyilatkozik le­mondásáról és magyar—román vi­szonyról- Az Ellenzék a látogatás­ról a következőket irja: Az alatt a két hónap alatt, amióta Rakovszky Iván m. kir. bel­ügyminiszter a kolozsvári »Erzsé­bet«-szanatóriumnak lakója^ két­szeres védőgyürü állott útjába min­den újságírói igyekezetnek, amely a magyar miniszter betegszobájába be akar jutni, hogy néhány szavát a nyilvánosság számára feljegyezze, az elsőt az orvosok alkották — Stei ner professzor és dr- Czakó, a ke­zelőorvos, akik titokzatos latin szavakkal és hideg doktori megál­lapításokkal hütötték le az újságírói buzgalmat. A második, az elsőnél még sokkal erősebb védőgyürü a bronzhaju. szépséges kegyelmes asszony, aki a nagy aggadolmak perceiben is mindig kedvesen és szeretetneméltóan, de annál követ­kezetesebben őrizte beteg urának zavartalan nyugalmát. Ez a kettős védőgyürü ma elő­ször engedte be Magyarország bel­ügyminiszterének kolozsvári be­tegszobájába a nyilvánosság ér­deklődését és ez a tény örvende­tes bizonysága annak, hogy a nagybeteg magyar miniszter való­ban a teljes gyógyulás utján van­A kegyelmes asszony dönt Miután az orvosoktól megtud­juk, hogy egy egészen rövid be­szélgetés im.már a m'iriiszter egész­ségi állapotának ártalmára nem le­het, most is a kegyelmes asszony döntése elé kerül az ügy, aki előbb kedves beszélgetéssel, bőséges fel­világosítással igyekszik elütni a dolgot és urát ezúttal is mentesiti a beszélgetés izgalmaitól. Termé­szetes, hogy elsősorban a miniszter lemondása kerül szóba, amefy a mai reggeli lapok utján jutott a nyilvánosság tudomására: — Uram már akkor le akart mondani, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy betegsége hosszabb le­folyású lesz, mondotta a kegyel­mes asszony, Bethlen István azon­ban akkor levélben kérte, hogy ne siettesse a dolgot, mert hiszen he­finn&i/ tlinf'Q 07Íi£fCfif$£& arr a> hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­Ulmüll Inlllrb cZUfibüyö tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszűnteit a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Ktplftté kis és nagy Ifíffcei. SzétMMéri hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadókiak kiránaíra bér»«tv«

Next

/
Thumbnails
Contents