Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-06 / 226. szám
XYÍRYIDEK. 1926. október 6. Október hatodikán. Újra reánkvirradt a gyászos emlékezetű évforduló napja: október hatodika. Immár több, mint hetven esztendeje, hogy a szabadságért küzdő magyarság fegyvereit letenni kényszerült az oroszok vezére előtt s ezért a kényszerű gesztusáért még 13 magyar főúr halálával is kellett fizetnie. Szomorú októbere volt akkor 1849-ben (magyarságnak s ez a visszaemlékezés több, mint hét évtized multán még mindig vérző sebeket talál a régi ütések helyén. Mert Szomorú októberünk van most is, amikor a szabadságért életükkel fizető tizenhárom aradi vértanú emlékét újra fölidézzük az évforduló alkalmából'- Akkor rettenetes árat kellett fizetnünk a magyar nép szabadságharcáért és azóta már ismét keresztül kellett esnünk egy nagy háború minden borzalmán és szörnyűségein, hogy elérkezzünk a mai szomorú októberünkhöz, amikor az átkos trianoni szerződés következtében gazdasági szabadságharcunkat kell megvívnunk erőnk minden megfeszítésével. De amig 1840- októberében csak az osztrákok hiúságának estünk áldozatául, addig 1926. októberében föl kell vennünk a harcot a körülöttünk gyűrűben álló ellenséges államok egész csapatával. Az elmúlt szabadságharc véráldozatot kivánt tőlünk, a ielenlegi súlyos anyagi áldozatokat követel- Itt állunk megtépve, megcsonkított tagokkal ,mint a szárnyaszegett Turul, amelynek heroikus küzdelmeket kell végigszenvednie, hogy ismét talpraállhasson és fölszárnyálhasson a magasba, oda, ahonnan az ellenségek alattomos golyója lekény szeritette. Ki hitte volna, hogy az elmúlt és gyászos emlékezetű október után" ismét ujabb és még szomorúbb októberek következnek, ki gondolta volna, hogy a magyar szabadságharc letiprása után a magyar haza eltiprása és szétdarabolása következzék és kinek jutott volna még álmában is eszébe, hogy a nagyhatalmak egész I t; wjFymitomi}. Az aradi kivégzések, j A magyar nemzet mai gyász- 1 ünnepén, 1926. év október 6-m 77-ik évfordulója van annak a gyászfátyollal borított napnak, j amidőn Aradon Haynau pribékjei kivégezték a 13 magyar tábornokot. A szabadságharc nemes hajtása, amely 1848. március 1 5-én a tavasz első fuvallatára indult fakadásnak, mint az öntudatára ébredt Magyarország függetlenségének és éiniakarásának szimbóluma, rövid idő alatt hatalmas sudárba szökkent. A nemzet jobb jövőt re- j mélve uj hittel és bizakodással tekintett fel virággal borított ágaira, midőn az ellenség idegen hatalom, az oroszok segítségével letörte és elpusztította azokat. Az óriási lelkesedéssel és áldozatokkal megvívott •sagy szaöad'ságharc eredményeit,, amely oly sok ragyogó és kiemelkedő példáját szolgáltatta az eszményi igaz hazafiságnak, a harcban való hősiességnek, a késő utókornak örök emlékezetére, az augusztus 13-íki világosi fegyverletétellel sírba temették. A másfél" éven át vívott szabadságharcban mintegy; R4.000 magyar esett eí 'összesen, több, mint a mohácsi csatában, \ melynek éppen a közelmúltban vott j 400 éves évfordulója, mikor az ' egész nemzet méltó keretek között rótta le kegyeletét Mohácson az elesett hősök közös sirja előtt. A szabadságharc elvesztésévei még nem zárult le a nemzetünket légiója fogjon össze csak azért, hogy Nagymagyarország helyett Csonkamagyarország szerepeljen a térképen? Történelmi multunk és fejlődésünk után el voltunk készülve arra, hogy még renge.eg harcot kell megharcolnunk es rengeteg szenvedésen kell átesnünk, de arra még sem lehettünk elkészülve, hogy az ellenségek gyűrűjében zsákmányra éhes nemzetek egész sora között kell tovább folytatnunk a magyar nemzet szabadj ságának és függetlenségének harcait. | Csonkamagyarország népének ui i és minden eddiginél hatalmasabb j szabadságharca veszi most kezde( tét, harc a régi tejjel-mézzel foj lyó magyar kánaánért, harc az el; szakított területekért, harc a gaz:' dasági szabadságért és harc az ide| gen impérium alatt sínylődő test\ véreinkért. Vannak kiváló vezéreink, hisszük, hogy harcunkat .diadallal fogjuk megvívni. A hajdúböszörményi kerületi dalosversenyen a Vándordijat a Miskolci Máv. Dalkör, az utána következő I dijat a Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör nyerte. A Nyíregyházi Tisztviselői Dalkör kitűnő szereplése. A közönség Ítélete szerint őt illette volna a vándordíj. Három dalárda óvást emelt a zsűri ítélete ellen. — Kifogásolják, hogy a vándordíjat nyert dalárda hivatalfőnöke a zsűriben is helyet foglalt. Hajdúböszörmény, október 5. A Nyirvidék tudósítójától. A hajdúböszörményi Törekvés Dalkör 5 éves fennállásának emlékére október hó 2-ikán és 3-ikári kerületi dalversennyel egybekötött jubileumi ünnepséget rendezett. A kerületi versenyre 25 dalárda nevezett be, köztük a tavalyi soproni országos dalversenyen I. c. dijat nyert Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör is. A nyíregyházi dalosok ezalkalom mai is kitűnően szerepeltek, kiváló tudással, művészi kidolgozással és magával ragadó empHramentumos hévvel bemutatott versenyszámuk egy csapással megnyerte a műértő közönség szeretetét, lelkes ovációban megnyilvánult elismerését és a verseny lezajlása után mindenki a nyíregyházi dalárdának jósolta a hatalmas ezüstkelyhes v'ándordijat. Hogy a közönség meglepetésére, a vándordíjat mégis más dalárdának Ítélte a zsűri,, ennek indító okait kutatni a beadott óvások utáni 'eljárásnak lesz a feladata. A legteljesebb erkölcsi siker így is a nyíregyháziaké és Nyíregyháza városa büszke lehet dalos fiaira, erre a fiatal dalárdára, amely másféléves fennállása óta már két értékes dijat szerzett énektudásával. A hajdúböszörményi dalos%'erseny lefolyásáról kiküldött tudósítónk a következőkben számol be: Indulás Bizakodó reménységgel szállott vonatra szombaton délelőtt 10 óra 42 perckor a Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör 32 tagja és a 12 kisérő, hogy a soproni országos dalosversenyen megkoszorúzott zászlójára ujabb babérágat szerezzenA kísérők között ott látjuk Gaüó Lajosné, Harmath Sándorné, Rokosinyi Antalné, Szemere Zoltánné, Szilvássy Józsefné, Sebestyén Margit és Váczi Jolán úrnőket, A Toris Béla dalárdai ílnököt és a Tisztviselő Dalárda tisztelőit és barátait. A vonat indulása előtt a Tisztviselő Dalkör tagjai felállnak a perronon és eléneklik jeligéjüket, majd az állomáson összegyüleirr lett közönség szerencsekivánatai között megindulnak Debrecen felé. Megérkezés V böszörrn^A Debrecenben fél ösmerkedés a Dir «b* 5 cse és a tyy '4 % önképzőkör ^ % % <? sapkás dalos- % % Q. {érkezünk meg de. % duböszörménybe. ^ "í> Az állomásról a * dalkapun át a Bocskai < ?cr nak fel az érkező daláraaz ünnepélyes fogadás törte. Bakóczt Endre ref. lelkész a jbiláns hajdúböszörményi Törfkvés i i mmmninii<Mif cw n iii m iii n ért csapások sorozata. Ezután jött még az utolsó és talán a legfájdalmasabb akkordja e véres napoknak 1849. október 6-ika! E napon 13 igaz magyar férfi, hazájukat forrón szerető honfiak, a legelsők, a nemzet diszei közül, estek áldozatul az osztrákok bo:szu-polit|kájának. Ezen a szomorú évfordulón, amikor fekete zászlókat lenget odakünn a szellő, a mai gyászünnepen áldozzunk pár percet az ő szent emlékezetüknek, lelkünk szálljon viszsza a múltba és a történelem lapjait forgatva igyekezzünk tanulságot meríteni azokból. A világosi fegyverletétel után sokan a nemzet /íagyjai közül külföldre menekültek. — Igy Kossuth Lajos is, ki török földre menekült. Az érzelmeknek kifejezhetetlen vihara duft lelkében, midőn hontalanná fett. Orsovánál leborult hazája földjére, mielőtt átlépte volna, zokogva csókolta meg azt utoljára. Egy darab rögöt és egy marék füvet is vett magához a haza szent földjéből. Még egy lépés... és ugy volt, mint a tört hajó roncsa, melyet széfvész dob ki a sivatag homokjára. Augusztus 19-én hagyta el Orsovát és Viddinbe ment, hol rövid idő alatt mintegy 5000 főnyi menekült verődött össze, Bem, Dembinszky, Mészáros, Perczel, Kmetty a vezérek, Szemere Batthiány, Hajnik, és mások a politikusok kö"Cül. Milyen kfcizó, marcangoló fájdalmat és ürességet érezhették szivükben, ott száműzve, idegen országban, elképzelni is nehéz. Ha volt a száműzöttnek egy boldog napja, az az volt, midőn saját magát és hazáját sirathatta. Azok is, akik megőrizték lelki erejüket, nem remélték, hogy meglássák életükben a hazát. Ahogyan Themi tokles^ Hannibaí, Thököly, II. Rákóczi Ferenc sem otthon haltak meg, a nemzet 45 év múlva itthon Kossuthnak is már csak koporsójára borulhatott... Révpartot ért a száműzött. annyi hányattatás után. A száműzöttek egy részének, Kossuthnak és még 74-nek nevét az osztrákok hadi törvényszéki ítélettel bitófára akasztották, de már akkor nemcsak így jelképesen, hanem a valóságban is, a jeles hazafiaknak egész sorát büntették kötéllel, vagy golyóval. Paskievics orosz fővezér a fogságba esetteket az osztrák császár kegyelmébe ajánlotta, de az elutasító válasz tadott, csak egyedül Görf ey tábornoknak kegyelmezett meg, it Ausztriába vittek. A fogságba esett magyar tábort augusztus 22-én adta át az orosz hadvezetőség az osztrákoknak. Haynau táborszernagy Aradra már augusztus 21 -é», mindjárt másnaáp főbelövette Ormai ezredest, kit azután a vértanuk egész sora követett. Augusztus 23-án és24jén Békésgyuláról Aradra hozták az összes foglyokat és több, mint 400 szekeren a lerakott fegyvereket. A tiszteket templomokban és a várban, a legénységet pedig táborban tartották ' őrizet alatt. Augusztus 29-én megkezdték a magyar papírpénz («Kossuth-bankó») elégetését és december végéig megsemmisítették a forgalomban fevő magyar pénzjegyek legnagyobb részét. Miklós cár augusztus 29-iki kiáltványában teljesen az orosz fegyvereknek tulajdonította Magyarország íeveretését és az egész mozgósított orosz haderőt vissza rendelte országába. A cár Te Deummai ünnepelte a fényes eredményt és a moszkvai cári kincstárban helyeztette el a magyaroktól nem nyílt csatában, hanem a világosi fegyverletételnél elvett 64 magyar honvédzászlót. Igy az osztrákok maradtak teljesen a helyzet urai: Szeptember elején Haynau táborszernagy és főhadiparancsnok Pestről tudatta, hogy a magyar forradalom bevégződött és áz abban resztvettek'^ haditörvényszék elé állitja. Mindenki sejthette, hogy ez nem fog jóra vezetni! Semmi humanitást nem várhattak Haynautóí, attól az embertől, ki pl. báró Mednyánszky László őrnagyot akasztófára ítélve, vele magával vitette el a -bitófát a vesztőhelyre Pozsonyban és ugy végeztette ki. Batthyányi Windischgrátz még az év elején Laibachba ktsér'tette, ki először nem ismertfc ei a kürföfdi törvényszék illetékessé-