Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-06 / 226. szám

1926. október 6. NÍYIRYIDÉK. tr' 3 Dalkör diszelnöke üdvözli a dalárdákat Hajdúböszörmény városa nevében. Utána Balla Bertalan dr. debreceni tanácsos a Debreceni Városi Dalárda főtitkára tolmácsolta az Országos Dalos Szövetség és a XX- daloskerület üdvözletét. Megható jelenet következik: a hajdúböszörményi koszorús leányok megkoszorúzzák a versenyző dalárdák zászlóit. A Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör koszorusleánya Vargha Mariska, piruló, bájos szőke jelenség a következő szavakkal tűzi fel a reménység zöld színében pompázó selyem szalagos babérkoszorút: Nézem ezt a zászlót S mintha beszélne Nevetekben — dalos emberek; Mintha azt dörögné: Engem megelőzni Magyar dalban Nem könnyen lehet! Vitéz Kőszegi Frigyes a hajdúböszörményi Calvineum Igazgatójának tüzes buzditó beszéde mán a vendégdalárdák megkoszorúzzák a nagy szabadságharcos, Bocskai fejedelem szobrát, mellyel' a fqgadasi ünnepség lezárul és kijelölt szállásukra vonulnak a dalárdák. Érdekes, hogy valamennyi dalárda tömeges elszállásolást nyert, egyedül a Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör tagjai kerülnek magánházakba. Kivétel nélkül minden nyíregyházi meg volt elégedve szállásával és nem győzte eléggé dicsérni a hajdúböszörményiek magyaros vendégszeretetét. Szerenád Szombaton este 8 órakor a Bocskai-téren gyülekeztek a nyíregyháziak és lampionos menetben felvonultak a koszorusleány, továbbá Sebestyén László dr., Köblös Sámuel és Dobó Sándor lelkes dalbarátok ablakai alá és a városi lakosság rendkivüli érdeklődésétől kisérve szebbnél-szebb dalokkal rótták le a köteles tisztelet és hála adóját. ••• wmmmmmm ••••••••• Okióber 6. I II! 1 Az irigység s a biin átkos, gyászos szine, Sárga és fekete leng Arad felett, Kisértet had bolyong a várban ez éjjel És a martalóchad gyáván megremeg. Lélekharang zug át Arad vára felett Hirdetve, hogy itt gyász ütött tanyát Dermedten fekszi meg az éj az ösvárost, Fájás tompítja el boldog, vig zaját. Házról-házra bolyong szörnyű gyászunk híre Az emberek szemét néma köny lepi, Ma mindenki gyászol s a hős Tizenhármat, Szivében mindenki sirva temeti. A szem, a léleknek jól rejtő hazája Sötét gyűlölettel villan néha fel. laj volna meglátni a gaz hóhérhadnak Mit takar a szemben a titoklepel! Egy fájó akkorddal elhangzott az ének, Szabadságharcunknak gyászos, bus dala, Csak egy foszlány maradt szivünkben belőle, De ezt nem hordta el a mult vihara. - E kis hangfoszlányból szülessen uj Szózat, Feltámadásunknak égveró dala, Melytől megremegjen és összeomoljon Trianon-Jerikó erőszak fala. VÉRTES JÓZSEF. Jubileumi ünnepséget. A Hajdúböszörményi Törekvés Dalkör 5 évi fennrállásának jubiláris ünnepségsorozatával kezdődött a második nap, verőfényes, gyönyörű vasárnapon. Délelőtt 9 órakor a Kossuth-téri ref. templomban jubileumi istentisztelet volt, amely alatt a Hajdúböszörményi Törekvés Dalkör és a Diósgyőri Jószerencse Dalkör énekelt. Délelőtt 11 órakor a .volt munkapárti-kör dísztermében jubileumi díszközgyűlés következett, amelyen 1 a nyíregyháziak üdvözletét Barna Jenő daíköri tag tolmácsolta és tűzte fel a jubiláns dalegylet zászlójára a nyíregyháziak gyönyörű fenérselyem szalagos babérkoszorúját. A verseny Délelőtt 12 órakor a Debreceni Városi Dalárda versenyen kivül elénekelte Ady—Jandel: Májusi záporát, amely után megkezdődött a dalárdák versenye először a müdalcsoport, majd a vegyeskari és végül a népdalcsoport versenyével. Sorshúzás folyjtán a Nyíregyházi gét, maja f'eleft a vSdakra, megne vezte tanúit, ügyvédéül pedig Deák Ferencet jelölte meg. Nem fogadták el... Majd Olmützbe vitték, hol Schvcarzenberg halálra ítélte és hogy a császár meg ne kegyelmezhessen neki, Budapestre kiifdte Haynau kezébe, aki október 5-én haditörvényszéken kötél általi halálra ítéltette. Batthyány fölháborodva ti takozott az itélet ellen s kijelentette, hogy meggyilkolhatják, de el nem Ítélhetik. Éjjel, egy titokban szerzett tőrrel saját testén borzasztó sebeket ejtett, spártai módon, anélkül, hogy ágya közelében álló őrök egy szisszenését is hallották volna. De az osztrák orvosok izgató szerekkel mégis képessé tették arra, hogy október 6-án saját lábán álljon a bakó elé. «Éljen a haza!» ez volt az utolsó szava és a vadászok főbe lőtték Magyar-; ország egyik legnagyobb emberét, a meghajolni nem tudó magyar főurat, Magyarország volt miniszterelnökét! Ugyanaznap Aradon egyszerre 13 vértanúja fett a magyar szabadság ügyének! Az aradi várban székelő cs. és kir. haditörvényszék Kiss Ernőt gofyóra, Vécseyt bitóra, Schweidel Józsefet golyóra, Pöltenberg Ernőt Damjanichot, gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Láhner Györgyöt, Au'ich Lajost, Dessewffy Arisztidet, Knézics Károlyt, Nagy Sándor "Józsefet, Gáspár Andrást ési Lázár Vifmost bitóra ítélte. Október 5-én reggel 8 órakor hirdették ki előttük a Haynautól megerősített ítéletet, melv csak annyiban változott, hogy Dessewffy és Lázár kivégeztetését golyóra változtatták. Lenkey megőrült börtönélen, é2 fnentette meg a biíótói. Október 6-án mind a tizenhármon végrehajtották az ítéletet. Kisst, Schweidelt, Lázárt, Dessewffy t a sáncokban lőtték agyon. A "többit az ujaradi ut második hidjánál levő térségen várta a bitó egysorban kilenc. Pöltenberg nyitotta meg a sort, Lázár, Láhnér, Knezics, Nagy, Leiningen, Auüch, Damjanich folytatták és Vécsey rekesztette be. Két teljes óra folvt le, mig a szörnyű ítélet végre lett hajtva! A fellegek közül előtörő napsugár négy porbasujtott és kilenc csúfosan kivégzett hős feje fölé fonta dicskoszoruját. A jelenlevő szerzetesek térdre rogyva végezték munkájukat és nem tudták elfojtani fel-feltörő zokogásukat. A kivégzett hő

:ök jeltelen sirjain másnap friss virágok illatoztak, és hiába volt a szigorú nyomozás, sen* k Lem árulta el azokat, akik kegyeletüket ilyen módon merték nyilvánítani. ...De a nemzet sem maradt hűtlen emlékezetükhöz! Az elnyomatás éveiben titkon siratta, 1867. óta pedig nyíltan, méltó kegyelettel megüli az ország minden részében a gyászos nap évfordulóját. Elvonul előttünk a mult rövid vonásokban megelevenedik a szörnyű nemzeti tragédia. Elgondolkozna a szomorú eseményeken, nagyon sok tanulságot meríthetünk azokból- Látjuk fenkölt lelkű nagyjainkat, amint emelt fővel mennék a bitó alá, halljuk Damjanichot, amint odakiáltja a hóhérnak: «Végezz gyorsan, én mindig első voltam a csatában!» Soha, egy percre íse hagyjuk lelkünkben elhomáfyosulni a nagy férfiak emlékét, akik a haza ügyéért még a halállal ís bátran, dacosan tudtak szembenézni! Kossuth Lajos «Gotgothának» nevezte ei Aradot; ha most élne és látná az országot..., az országot nevezné el Golgothának, melyet ellenségeink oly gyászosan megcsonkítottak. Ha Arad a tizenhárom, Trianon Magyarország Goígothája volt! Elvettek majdnem mindenünket, itthagytak magunkra ezen a kis darab földön 13 vármegyében! Milyen fájó az összehason ítás! 13 vértanú, 13 vármegye! Szomorú és ominózus számjegye a magyar nemzetnek... De azért nem szabad efcsüggednünk. A hit és a bizakodás fáklyája élesztgesse sziveinkben a reménység lángját, mert ugy érezzük, nogy ez nem maradhat így soká, hogy kezd már pirkadni valahol a messzeségben és hogy föl fog kelni a nagy nap, mely újra fényt és dicsőseget fog hozni a ma még sötét éjszakában revő Csonkamagyarországnak ! Hoofc GytiUi. i Tisztviselő Dalkör a másodiknak j került sorra, mig elsőnek a debreceni Szent László Dalegylet állott ki versenyre. A Szent László Dalegyiet szép szereplése után a nyíregyháziak következtek és a közönség visszafojtott csendes várakozásában felhangzik ajkukról id. Rózsássy László—OKárpáti Sándor: Mit daloljon a magyar? cimü kötött daragbja. Kifogástalan precizitással, bátor, nyugodt ,fegyelmezett előadásban" csendülnek fel a kötött darab legnehezebb részei a kitűnő megjelenésű Magyar László karnagy nagyszerű dirigálása mellett. Az u'ína felharsogó falrengető táps már a biztos győelmet hirdeti. — Fokozódik a hallgatóság elragadtatása a szabadon választott darab: Lániy Ernő A mi nótánk művészi előadásával, a nyíregyháziak! lelkesednek a siker örömétől és mindenki már előre gratulál a vándordíjnak. Ebédszünet után folytatják a hangversenyt és k nyíregyházi dalosok már mint hallgatóság a közönség sorai között foglalnak boldogan helyet. A zsűri Ítélete A délutáni verseny alatt a Debreceni Máv- Levente' Dalárdától és á Diósgyőri Jószerencse Dalkörtől hallottunk még szép előadást és a Miskolci Máv. Dal- és önképzőkör szereplése a hallgatóság megítélésé szerint, érdemben czak utánuk következhetettAnnál nagyobb ppglepetést keltett a zsűrinek niásfélórás tanácskozása után este fél 9 órakor kihirdetett döntése, amely szerint a Vándordijas I- a. dijat a Miskolci Máv- Dalkörnek ítélte, a mindjárt utána következő I. b. cüjat pedig a Nyíregyházi Tisztviselő! Dalkörnek. A közönség soraiból — nem nyir egyháziak ajkáról, meglepett és tiltakozó felszólalások hangzottak el és a nyíregyháziakat a zsűri döntésének megóvására buditották- — Kifogásolták, hogy a vándordijat nyert dalárda hivatalfőnöke a zsűriben is helyet foglalt, egy zsűri tagot pedig, aki szintén miskolci volt, közvetlenül a verseny megkezdése előtt választottak be a versenybíráló bizottságba. A verseny eredménye egyébként a következő volt: Műdal csoportban: I. a. Miskolci Máv. Dal- és önképzőkör. I. b. Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör. I- c. Debreceni Szent László Dalegylet. J. d. Diósgyőri Jószerencse Dalkör. II. a. Debreceni Máv. Levente Dalárda. j II. b. Szolnoki Máv. Milleneumi Dalegylet. II. c. Debrecen Mácsay Dalkör. Népdal csoportban: I. a. Debreceni Kossuth Dalkör. I. b. Miskolci Vonatkísérők Dalköre. I. c. Debreceni Horthy Dalkör. Vegyeskari csoportban: mind a két versenyző egyformán I. dijat nyert. Versenyeztek: a Debreceni Szent László Dalegylet Vegyeskara és a Debreceni Kálvinista Templomegyesületi Vegyeskar. A nyíregyháziak az I- b. díjban Debrecen \*áros diját nyerték el, babérágat tartó futó alakot ábrázoló ezüst szobrot, amit a győztes nyíregyházi dalárda a Fodor és Löfflér divatáru cég kirakatában