Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-30 / 247. szám

1926. október 30. jnTyíryidék. a Nyiregyházi diákok a szerencsi cukorgyárba®. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Esős, hideg októberi reggel, Szerencs felé induló vonat egyik kocsijában tanárok, diákok helyezkednek el. Csakhamar nótaszó hangzik fel, a diákok jókedvének nem árt a csúf idő. Előkerülnek a hegedűk is, szói a nóta, sir, kacag a hur. A nyiregyházi állami tanítóképző intézet indul Szerencsre, a hires szerencsi cukorgyár megtekintésére. A szerencsi állomáson az utasokra is ráárad a jókedv, a diákok zenekara ott is rázendít a nótára. A Sárospatakról érkező vonatot várják, jönnek a pataki tanitónövendékek is, a kirándulás együttes lesz. Nemsokára befut a pataki vonat, a nyíregyháziak zenekara a Rákóczi-indulót játsza, sorfalat állva köszöntik a nyíregyháziak a pataki testvéreket. Nemsokára megindul a kirándulók csapata a mozgalmas, eleven kis város főutcáján. A nyíregyháziak a gör. kat., a patakiak a ref. iskolában találnak barátságos szállást, ahonnan a cukorgyár megtekintésére indulnak. A hatalmas, modern gyártelep megtekintésében mint általában a kirándulás ;ehetővétételében Fedák Miklós szeren, esi gör. kat. esperes szívesen áll a tanulni, látni vágyó tanitóifjuság segítségére s a kirándulás figyelemreméltó pedagógiai eredményeit elsősorban neki köszönik a diákok. A Magyar Cukoripar R.-T. óriási telepen az igazgatóság által kijelölt előzékeny és figyeimes mérnökök fogadják a ket csoportra oszló diáksereget. Előbb a gyártelep sínekkel behálózott, csatornákkal átszelt térségein a cukorrépa hegyeket nézik a kirándulók, akik csodálattal szemlélik, hogy indul meg a cukorrépa a gyár belsejébe a| viziutakon, amelyek szállítják is, mossák is a drága cukoranyagot. A gyárban teremről ,teremre, emeleírői emeletre jár a kirándulók csapata. Látják, hogyan mossák a répát a hatalmas hengerekben, amelyekből az elevátor íkerekek a zúzógépekbe szállítják a répafejeket. A zuzóbói kikerülő répaszeleteket mozgó ércszallagsín viszi a főzőüztökhöz, ahonnan a présbe kerülnek. A kirándulók ezután végig kisérték a vegyi eljárás utján a szirupfőzés és finomítás egyes fázisait, egész addig, amíg .a hófehér cukorlapokat kockákra vágó, majd a kockákat ládákba és csomagokba helyező gépek működését nem láthatták. Mindenüt' szorgalmas, gyorskezü munkások, akik a nagy hőségben kitartással végzik a munkát. Mindenütt rend, ragyogó tisztaság. A cukorgyár megtekintése után a tanártestület tagjai a szerencsi csokoládégyárban győződtek meg a modern technika és kémia csodálatos eredményeiről. Látták, miként lesz a pörkölőből kerülő kakaóbabból az izes szerencsi csokoládé, miként alakulnak ki a ragyogó gépek, a hófehér munkaöltönyben szorgoskodó leányok munkájának eredményeként a csokoládétáblácskák, a karácsonyi cukorkák, Ez a Jézuska, meg a Mikulás gyára, mondotta a kirándulótársasággal tartó kisfiucska. Igaza volt, a szerencsi csokoládégyárban már a Jézuskának dolgoznak. A cukor és a csokoládégyár megtekintése után jóizü ebéd, majd a délutáni órákban a történelmi nevezetességű szerencsi templom megtekintése következett. Itt Horváthy László, a szerencsi állami elemi iskola agilis és kiváló igazgatója volt a kirándulók szíves készséggel fáradozó kalauza. Néki köszönik a kirándulók azt a felejthetetlen, mély impressziót, amelyet a szerencsi Árpád-hegyről való letekintés nyujl. Az egész Hegyalja ott van a megindult lélekkel állók előtt. A délutáni órákban a nyíregyháziak a patakiakkal a futballpályán mérték össze erejüket, majd a gör. kat. iskola egyik termében felhangzott a zenekar csárdása, a fiatalság táncra perdült és a tanulságos napot, szívderítő, jókedvű tánccal fejezte be. Jsc^ie Coogan 'egujabb szerepében. — Messziről jöttem, hazafelé igyekszeam a Tiszántúlra, tiz évig voltam távol Európától s most nem tudom mi itthon a kötelességem. Ezekkel a szavakkal állított be a városházára az elmúlt napokban egy feketeszakállas, exotikus külsejű, idegen. S már veszi is elő zsebeiből az összegyűrt okmányokat, aVnelyeken egész bélyegzőgyüjtemény van az ázsiai nagyhatalmasságok jelvényeivel: az orosz sassal, a kinai sárkánnyal, a sziámi fehér elefántAPOLLO Pénteken, csak 1 napig! Általános közkívánatra! ROD LA ROQUE vilagfítmje l JP^,.<nü elet "ft^Éf^cpízleni Regényes történet 10 feivonásban. Rendezte: Cecil B. De Miile. És a pazar kisérő burleszk® Szombaton Vasárnap BUCK JONNES ez évad legújabb attrakciója JÜlL cowbof királf Romantikus történet 6 felv. Színhely: Bécs, Newyork, Boston, Chirowa.' Hűség prébája Egy gazdag fiu és egy szegény leány regénye 6 felv. _ SIRLE

I flBASSON a főszerepben. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. tal a török félholddal stbAz ember a saját fülének sem akarj ahinni

t hogy ez az egzotikus idegen magyarul beszél, a saját szemeinek se, hogy a neve Takács Árpád s a foglalkozása magyar néptanítóHogy került akkor Ázsia rejtelmes vidékeire? Mint póttartalékos vonult be 1914-ben, hamarosan hadifogságba esett s 1916-ban már az egyik turkesztáni fogolytáborban volt. Az életrevaló magyar elhatározta, hogy megszökik. Mint tanító, nagyszerűen értett a Slöyd-munkáhozGyermekjátékokat, apró dísztárgyakat faragcsált, melyeket elég jó pénzen eladott a ben szülött lakosságnak. Apránkint hamisítatlan paraszt öltözéket szerzett be. Amikor minden együtt volt, angolosan távozott a táborból s n^ohamedán vallású tatárokból álló bucsucsoporthoz szegődött- Ha azok a homlokukat a földhöz verték, ő is azt csinálta ta térdeltek, ő is térdelt, csak éppen nem beszélt egy szót sem velük, teljesen érthető okokból- — Tudniillik egy- betűt sem értett tatárul s igy siket némának tette magát. Nem gyanakodtak rá, sőt szánták is, mert gyöngeelméjünek tarMtáW s a keleti ember szerint az őrült — szentAmikor a búcsúsok a Turkesztán belsejében eloszloltak, ő makacsul egyikükhöz csatlakozott. Az öreg tatár nem kergette el, jó lélekkel volt hozzá s a tiszántúli tanítót a pásztorai közé osztotta be. Takács Árpád rendületlenül a siketnéjma tatárt játszotta, de figyelt minden szóra s hamarosan sikerült a napi használati szavakat elsajátítania. Ekkor innen is tovább állt- — Ui nyelvtudományával sikerült eljutnia a kinai 'határig. Itt előbb egy mongol főúr szolgálatába került, szintén mint pásztor. Tatárnak tartották itt is. Igy jutott el mindig beljebb és beljebbSemmitől sem riadt vissza a derék tanító- Megtudta, hogy a kínaiak a szökevény hadifoglyokat bizonyos helyekre internálják s munkára osztják be. A legelső kinai hatóságnál jelentkezett tehát mint magyar hadifogoly seklkfor került írásaira a kinai sárkányos bélyegző- Cse-Fu faluba internálták s egy ültetvényeshez került munkásnak. Egy teljes évig volt itt, mig a nehéz kinai nyelvbe és bonyolult kinai szokásba valahogy beleszokott. Ekkor ismét vándorbotot vett a kezébe, de nem mint hadifogoly, hanem mint tatár-kinai munkás. Igy a tökéletlen nyéfvtudása sem tűnt fel. Az egyik járási' székhelyen csakugyan talált egy kereskedelmi karavánt, mely Sziámba indult. Hozzájuk szegődött mint hajcsár s kimondhatatlan szenvedéseken ment át, mig a célba ért. — Innen azonban a karavántól nem mert elválni, hanem visszatért vele Kínába, mert Sziám szintén hadiállapotban volt a Központi hatalmakkal. Amikor kipihente magát, egy Tibetbe induló karavánhoz szegődött, amely tevét szállított a lámaistáknak. Takácsnak ezer szerencséje volt, hogy áz első alkalommal mohamedán tatárok közé került. Teljesen ismerte a mohameMég csak kétszer láthatja a nagysikerű Vasárnap, október 31-én délután Akácfauirágof Csókos ass2ong szombaton—vasárnap Koronkay Rózsi és Szigethy Annus felléptével Hétfőn, november* hó 1-én iV^imnm Ivíelánts Médis Koronkay, m ms^^n.f Gr isi: Szigethy Annus. Egy magyar tanító 1916-ban mdnit el Szibériától s 10 é?ig gyalogolt eioüto földrészeken keresztül mlg feazaérí.