Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-29 / 220. szám

192 JKÍYÍRYIDÉK. 1926 szeptember 19, Az udvarias adótiszt. Olyan valamiről kell ma írnunk, ami eddig még nem igen fordult hazánk pénzügyi történetében : az adóközegek udvariasságáról. Bud János pénzügyminiszter ugyanis a fővárosba rendelte az összes pénzügyigazgatókat és hosszabb beszédben instruálta őket az adóhivatalok kötelességéről az adózó kör zönséggel szemben s amely beszédnek sarkalatos pontja az, hogy az Bdókozegék nem járnak el mindig a szükséges udvariassággal és körültekintéssel. Utasította tehát a pénzügyminiszter a pénzügyigazgatóságokat hogy szigorúan ellenőrizzék a pénzügyi közegek munkásságát és főként arra ügyeljenek hogy azok a közönséggel szemben nemcsak néha, hanem mindig előzékenyen és udvariasan bánjanak. Azt is mondta a pénzügyminiszter, hogy a pénzügyi adminisztráció a legnagyobb egészében hivatása magaslatán áll s bár ezt a megáriapi-> tást az udvariasságra való felhívással nemigen tudjuk összeegyez, tetni, mégis megnyugodva veszszük tudomásul, hogv az udvarias 'adótiszt ezután hivatalosan is belép az adózók é Ietébe. őszintén meg kell mondanunk, hogy bizony erre az udvariasságra a pénzügyi közegek részéről nálunk Magyarországon nagy szükség van. Tudja ezt most már a pénzügyminiszter is, aki miután sokáig kutatott a »konkrét« panaszok után, most végre szigorú utasításában elrendelte az udvariasság hivatalos használatát. Példákat talán nem is kell felhoznunk, mert minálunk az adókozeg már ugy ér a köztudatban, mint a gyermekeknél a »mu~ mus«, akitől félni kelf. Vagy ki ne rettegne attól pilanatfól, amikor házának küszöbét átlépi a^ha* tósági végrehajtó ? Avagy ki várna örömmel, szívrepesve, esetleg csak barátsággal is, hogy a forgalmi ado ellenőr megkezdje nála a vizsgálatot ? Hol van egyetlen ember is az országban, aki szívesen megy e» az adóhivatalba, még akkor is, ha nem hivatalos Idézésre kett ott megjelennie ? Attól tartunk, hogj ezekre a kérdésekre nem akad jelentkező s igy tehát megerősítve látjuk azon féltevésünket, hogy nálunk a pénzügyi és adóhivatalok személyzetükkel együtt nem a legnagyobb szimpátiának örvendenek. Sőt, sem ilyen szimpátiának sem örvendenek, hanem ellenkezőleg, borsódzik a hátunk, ha árra gondolunk, hogy meg kell jelennünk az adóhivatalban, vagy esetleg onnan jön ki hozzánk valaki látogatóba. Ez a hit már kiirthatatlanul be

; lénkgyökeresedett és ezért nem mi (adóalanyok vagyunk a hibásak, hanem az a rendszer, amely tradiionálfci jogait vélte feltalálni abban, ha az adózó felekkel szemben az udvariasság ellenkezőjére helyezkedett. Sajnos, hogy ez már hosszú idők óta igy van Magyarországon s ezért fokozottan tudunk most Örülni annak a rendelkezésnek, amely ezt az állapotot az adózók javára meg akarja változtatni. Lehetséges, "hogy sikerülni is fo?, lehetséges az is, hogy az adózók felfogása is megváltozik ennek folyamán az adóhivatallal szemben és megtörténhetik, hogy néhány esztendő múlva mindenki kénytelen lesz tudomásul venni, hogy Magyarországon udvariasak az adóhivatal" közegei. £s abban a pilla^ natban, amint ez az általános óhaí valósággá válik, az ország népe örömmel fog fölsóhajtani. Megtörtént az, amit örökre lehetetlennek gondolt mindenki. Pedig, ha jól megnézzük ezt a kérdést, azonnal rá feli jönnünk, hogy ennek a problémának egy pillanatig sem lett volna szabad lehetetlennek látszani. Akkor, amikor az ország népe az amúgy is áfdatlan viszonyok hatása alatt görnyed és véres verejtékkei kell megdolgoznia minden olyan fillérért, amit az adók végtelen sorába ke\l befizetnie, talán a legelemibb dolog, amit viszonzásul kaphat ezért az áldozatért, — az udvariasság. Az a tény, hogy a pénzét sietve a^óba. vivő közönséggel közhivatali stílusban beszélnek, nem emeli az adózók áfdozatkészségét, sőt kötelességérzetét sem, csak növeli az elkeseredését. Aki pedig teljesíti a kötelességét, annak dicséret jár, vagy elismerés, de fegalább is — udvariasság. Az olasz-román barátsági szerződés aláírása. — A kép az aláíró Avaresca

1, ábrázolja ; tőle balra Mussolini áll. Nyíregyháziak a sárospataki kerámiai Találkozás a hírneves Ullrich-mesterrel, Bálint József festő művésszel, a sárospataki kaolinbányák felfedezőjével, Kókai Kun Dániellel. Nyíregyháza, szeptember 28- A , Nyirvidék tudósítójától. f Az elébb még mély megilletődéssel Sárospatak egykori világhírű tanárának, a neveléstörténetben ui fejezetet nyitó Coméniusnak világhírű könyvét, az Orbis Pictust tartottam kezemben a pataki áll- tanítóképző gazdag könyvtárában, most áhítattal hallgatom annak a csodálatos hangversenyharmoniumnak já tékát, amely a tanítóképző féltveőrzött tulajdona s amelyen most Kovács Dezső igazgató, a kiváló zenekomponista játszik lelket megejtő szépséges melódiákat. Egy gazdag hangulatu, sokáig élő impressziókkal ajándékozó vasártiapot töltöttünk a hires kollégium városában Patakon, amelynek Képét annyi szabolcsi sziv őrzi szentség gyanánt. A nyíregyházi kiránduíótársaság, amelyet a pataki áll- tanítóképző intézet tanári kara fogadott és kalauzolt, meghatottan járt az ősök nevét zendítő házsorok között, aho' regéket mondanak a kövek i» annak, aki hallja a történelem szellemének suttogását, érti a multak szavát. A yárkastéfyszerüen gazdag architektúrájú tanitóképzőintéze ti palota, a benne virágzó félszázados intézet megtekintése után egy olyan emberrel találkoztunk, aki a nyíregyháziakat közelebbről érdekli, a poétaszivü, tudós nemes kókai Kun Dániellel. Hallotta, hogy nyíregyháziak vannak itt, minden iránt meleg érdeklődéssel viseltető kirándulók s már itt van közöttünk. Kovács igazgató színes hangszerelésü játéka elhallgat és mig ekhója sokáig visszazeng bennünk, hallgatjuk Kun Dani bácsi, bizony sokszor könnybeáradó elbeszélését, amelyet minduntalan egy-egy versének bemutatásával" szakit meg. — Mert Kun Dániel népszerű poétája Pataknak és az a hosszú versezet is, amelyet most Bléncssy János, a kitűnő pataki professzor felolvas, felöleli Windischgraetz herceg magasztalásával kapcsolatban Patak minden társadafmi és közéleti problémáját. A pataki kaolin bányák Bennünket mégis az érdekel különösen, amit Kun Dániel bátyánk a sárospataki kaolin bányákról, erről a még alig ismert, kiszámíthatatlan értéket képviselő természeti kincsről beszél. Ezeket a bányákat, amelyekből most egy részvénytársaság bányássza a legnemesebb kerámiai anyagot adó kaolint, amelyet többek között a pécsi Zsolnay müvek is felhasználnak világhírű márkájú porcellánjuk készítésénél, csaknem három évtizeddef ezelőtt Kun Dániel fedezte fel. Sárospatakon évszázadokkai ezelőtt országosan ismert fazekas mesterség virágzott. A fazekasok a pataki hegyek alján találták a jóféfe agyagot, amelyből mázas edényeket formáftak. — A hegyekből akkor egészen az Aldunáig szállított hires malomkövet bányászták és a hegy gyomrából minduntalan kifehérlő nemes kaolint a nép csak fehér festéknek hivta, nem is sejtvén, hogy micsoda aranyakat érő kincs a hegyek sötétjéből elővillanó fehér anyag. Mikszáth Kálmán: A királyné szoknyája cimü e.'beszélése jut eszembe, mikor hallom, miként járt Kun Dani bácsi a Tatrangi Dánielek inspirációjával ősei szőlőjében, kutatva a fehér aranyat, a kaolint, amelyet az ő feltalálasa nyomán . vettek használatba. Ullrich mester gyárában Kun Dániel, akinek a felesége Nyiregyháza egykori képviselőjének a felejthetetlen Vidlíczkayn-k unokája volt, elmondotta, hogy Nyíregyházának sok jeles iparosa jött át Sárospatakra a Zsofnay testvérek mellett sok külföldi szakember által is értékelt pataki kaolinért. Az egyik Zaiácz innen nősült, a Lórenczek egyike is itt bányászta a mesterségének kitűnő nevet biztosító porcellánanyagot. Fokozódott érdeklődésünk és kíváncsiságunk, mikor meghallottuk^, hogy Patakon az idén tavasszal kis emberek pénzébői a kaolin feldolgozására gyár épült, amelynek élén a világhírű herendi porcellángyár vezetőjének fia, a fővárosi hires Fischer-féle porcé lián és majolika-müvek volt művezető igazgatója, Ullrich Károly mester áll. A kerámiai üzem a kaolinanyagból a meisseni porceíllánnai versenyző, iparművészeti értékű edényeket és finomult ízléssel megformált olyan diszmüveket készít, amelyeket ímmár a külföld is szeretettei keres és olyan eredeti és becses magyar márkának tekint, mint a matyóhimzést és más egyéb magyar szellemet tükröző specialitásokat. Nekünk, nyíregyháziaknak is van kerámiai üzemünk, nagy érdeklődéssel kerestük hát fel Ullrich mester gyárát, amely a pataki áflomás közvetlen közelében van. Rövidesen ott álltunk a keremiai üzem kemencéi, kaolin halmai, csengő porcellánjai között, amelyeknek nemes artisztikuma a szivünkre áradt. A hófehér, csontfényszerü felületű, művészi ornamentikáju tárgyakat meglepődve, majd gyönyörűséggel néztük. A kecses magyar kulacsok fényes fehér faláról biborrózsák színe tüzesedik.— Virágos korsók, kosarak findzsák, a virágszirmok vonalnyelvén beszélő gyönyörű vázák és a dísztárgyak ezerféle változata, porceílán játéktárgyak, edények sokfélesége mutatta, hogy itt Nyíregyházával szem ben, a Tisza másik partja mentén egy magyar Meíssen keletkezett, amely rövidesen meg fogja hódítani tárgyainak nemes anyagával, előkelő ízlésével az európai piacot. Ullrich Károly mestert és fiát if(. Ullrich Károlyt a kerámia telep gallériáján találtuk. Fehér bögréket festettek. Ecsetjük szinte varázslatos könnyűséggel úgyszólván rálehelte a tárgyakra a zöldleveles rózsás ékítményt. A virágos, magyaros diszek mellett a modern iparművészet ornamentikája is képviselve van ezeken a szépséges tárgyakon, amelyeknek ékítményeit egy Münchenben (árt kitűnő festőművész, Bálint József tervezi. A raktári teremben százakra menő gyönyörű porcellántárgy várja az exportálást. Ezeket a válogatottan szép tárgyakat a hamburgi piacren Szerdától—vasárnapig Szeptember 29-tőí—október 3-ig Legparádésabb operett! Legparádésabb előadás! Legszenzációsabb kiállításban! ZSIKUS F