Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-29 / 220. szám

Í92ti. szeptember 29. JSLYÍRYIDÉK. delte meg és ezzel a szállitmánynyaf a sárospataki kerámia be fog vonulni az európai bazárokba. — Magyar szivünk büszkeségbe lángolását kaptuk itt, Ullrich mester ui. gyárában, amelynek készítményeit, hisszük, mihamarabb szárnyra viszi a hir és amelyekkel bizonyos, hogy rövidesen Nyíregyháza szépet szerető és értékelő közönsége is meg fog ismerkedni. Egy Bodrog p^rti magyar művész. Patakon nem ismeretlen, országos viszonylatban ma még az, de ereje és művészetének fénye bizonyára messze fog világítani a patakai hegyek aljáról- Bálint József a pataki fiatal mester, a gyönyörű porcellándiszek tervezője,. akit Dohanics János volt sárospataki, most nyíregyházi tanárral látogattunk meg otthonában. Uj színek, beszédes vonalak szóltak hozzánk a bemutaiott vásznakról, amelyeken egy rendkívül gazdag témakörű és e'evenitő kolorittai álkotó igaz művész nagysága bontakozott ki eíőitünk. A kerámiai tárgyak melleit bizonyára az ő értékes képei is tárlatra kerülnek alkalomadtán Nviregyházán is, aliof megértéssel és' pártfogolással találkozik az ő művészete. Aki Patakon jár, a nagyszerű borok, a Rákóczi emlékek mámoritó erejétő', diákéveinek romantikájától tüzesedve mond búcsút az ősi kollégium városának, ahol egykor Szabolcs testőriró fia nézte daliás alakját a Bodrog tükrében, mi a jövendő ígéretes képét láttuk Patakon, azt az időt, amikor ui tiszahidak és a vasutat átfuttató sínek kapcsolják össze ezt a most magárahagyottan merengő várost Szabolccsal, Nyíregyháza forrón eleven vérkeringésévelEnnek a jövendőnek sejtésében mondott bucsut a patakiaknak a nyíregyházi kirándulók vezetője Lukács Béfa taniíóképző-intézeti igazgató, mikor a délutáni gyorssal utrakeltünk Nyíregyháza félé. T. Diadal MOZGÓ Szeptember 29 én és 30 án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel LAURA LA PL AKTÉ főszereplésével A blöffprímadonna Vígjáték 7 felvonásban. Éva a cowboyok között Arizonai kalandor történet 6 felvonásban. — A lőszerepben: JOSIE SEDGWICK Amerika első női cowboy szinéfz; Péntek Szombat Vasárnap Lövés az éjszakában és A szerelem banditái .A. DB A.. Rimessy Sándor poéta volt. Nem költő ! Mert az egészen más, ha valaki költő, vagy poc a- A sok közül a legtöbbet mondó különbség fiz, hogy a költő pénzért ir, mig a poétának meg kell elégednie e^y pu zta — gratulációval is. Aztán a poétának enlábai a pegázusa, aj költő azonban autón száguldozza be a mesék mezejét. A poéta inas, a költő mester. Tehát Rimessy Sándor poéta volt. Ingyen irt, a saját lábán szaladgált az utcán és — a poéták örök végzeteként —• nagy nyomorúságban élte inaséveit. Ott aflt az íróasztalánál és az ablakon keresztül belemélázott az őszeleji alkonyulásba. Fekete pesszimizmusát besugározta a visszanéző nap. Jól esett neki az ilyen megfeledkezés. Ilyenkor leolvadt lelkéről a kétkedés, imádságos áhilatba merült és ugy érezte, hogy pillanatok alatt meg tudja írni azt a megváltó munkát, amely kiragadja őt az ismeretlenség ködéből, felszabadítja, mesterré avatja és neki pénzt, hírt s nevet ten remi. Felágaskodott benne a nekifeszü.'és. Áleghimezte a jövőjét, amint ünneplik és nyújtják neki a magas elismerést, de ő szerényen elvonul, mert nem a lelketlen dicsőségért, de nemzetéért, Golgotát járó, lelkébe siró fajáért fog dolgozni pünkösdi fángnyelvvef, apo;to'i meggyőződéssel. És akkor .lesz a legboldogabb, ha megéri az uj izmos élet törtető felszökkenését, ha a megszentült hit lesodorja a nagy sírról az eltemető követ. Öh akkor lesz a legboldogabb, megdicsőülten boldog... Gondo'atai ugy csapongtak, mint varjak a viharban. Megannyi fénykévék, melyek bevilágítottak a rejtelmek, sorsok sötétségébe. Elsodorta az a mámor, mely a poétákat ihletbe ringatja. Hatalmasan érezte magában a — lelket. Együtt robotolt, izzadt a néppel és fenséges bátorsággal szállt sikra az emberi jogért, az igazságért. Döbben-tes tragédiákat gondolt el, majd lágyan halkszavu dalocska virágzott lelkében. Visszahallotta, hogy a porszemnyi emberek szánakozó mosollyal mondják rá : »Bolond ...« érezte a közöny tornyosodó, tipró, hatalmát, de a következő pillanatban már nem törődött veíe, föíéjök iveit a kenyérszagu, pénznekélő és mohos filisztereknek. Tudta sorsát: halála után fog élni ! Érezte, hogy most irnia kell. örökbe vésett nagyot, talán a nagy Legnagyobbat. Amelyikben benne lesz az ő egész faja sorsát, parányi örömét, végtelen szenvedését titő lelke, véresen és csontosán. —Áramló erejű nagy munkát kel) írnia, mely felrázza a nemzet hóhérainak döglő lelkiismeretét, elibök tárja a vonagló 'magyar életet, a kiáltó agóniát. Végtelen hasitó harsogást, mely a kínpadon hörgő magyarokat eszméletre, tudatra, éleire döbbenti... őrjöngött a lélek felcsapó tüzéi ben. Majd hirtelen, minden hidalás nélkül Babára gondolt. Erre a lányra, aki az ő számára fogafommá, értelemmé, életté forrósodott. És már tudta, mit fog, hogy fog irni. Rátalált: ö minden, "s az egész elficamlott élet, a szordinós, csitult vágy, az egyetlen nagy elsimító, eligazító lehetőség, a szerelemben fogant embrió, a kivirágjzás és a minden, minden diadalmas élet...! Bálványozta ezt a lányt, azzal a szenvedéllyel, meilyel csak a művész tudja bálványozni megtalált, megérzett ideálját. Egész lelkesedése (e körül a lány körül sugárzott, akit azonosított fajávaf, hazájával. A szerelmes ember képtelent tudó okoskodásával minden történést be- j lőle vezetett ki és terelgetett hozzá, i őrjítő titkokat magyarázott vele és i most is tudta : ö a vajúdó, megszü lető és diadalmas költemény .. Baba. zöliii, hogy országos átlagban a termés a tavalyinál gyengébb, mind azonáital különösen ipa i burgonyá ban nagyon magas ára'c nem reméíhetők, mert a nagy tengeriter" mé; lenyomja a: árakat és a szeszgyárak csak az esetben fognak burgonyá tfeldolgozni, hogy ha a burgonya beszerzési ára és a fuvar a szeszgyárig nem kerül többe, mint egynegyed részébe a tengeri beszerzési árának. Igy ezen körülmény határt szab az ipari bu -gonya áremelkedésének. Étkezé i burgonyában valószínűleg később még áremelkedések lesznek, kü önösen azon jobbminőségü fajtákban, amelyek ma még nem lévén eléggé ismertek, a rózsa-burgonyával árban versenyezni nem tudnak. A fentebb kitett árak a mai napi áraknak megfelelőek, nincs kizárva azonban, hogy ezek hirtelen változást szenvedhetnek. .táM^Mmüí^mmm* Az asszony verve jó Eleanor Boardman ,,Fanamet" attrakció! Szeidatól az Apollóban. A nagy tengeritermés le fogja nyomni a szabolcsi burgonya árát. Országos átlagban a burgonyatermelők értesítése a legújabb árakról. gonyáért kb. 40—50 koronával töb, bet tudnánk kg.-kint fizetni, mint a nem válogatott ipari Krüger •ért. Ezenkívül még keresünk szép nyári rózsa-burgonyát 520—550 korona árban őszi rózsát minőség és fekvés szerint 450—500 koronás árban, válogatott étkezési Ella-burgonyát 500—520, sárga husu burgonyákat cca 550 koronás árban és Deodárataurgonyát 360—400 koronás árban. Mindezen árak két héten belüli átvételre értendők vagontételekben i való vásárlásoknál, lekötéskor 50 ! száza ék előleg nyújtásával, a többi ; pedig fuvarlevél-másodlat ellené-f j (>en a nyomtatott kötlevélben szo j ká os feltételek mellett. [ Amennyiben valaki 20 vaggonnál nagyobb mennyiséget kíván fe~ kötni, ugy október' végéig való át | vételre kg.-kint 10 koronával töb- '

1 bet fizetünk a fentebb kiirt áraknál. Tájékozásul van szerencsénk 1:7 A Burgonyaiermelők Értékesítési Szövetkezete körlevelet intézet

1 tagjaihoz és ebben a körlevélben a burgonyaárakról a többek között a következőket irja: Az 1926. évi ŐS2» burgonyyatermés értékesítése megkezdődvén, van szerencsénk bejelenteni, hogy nagymennyiségű, főleg ipari burgonyára volna szükségünk, ugy, hogy bármily mennyiségre is vevők vagyunk az a'ábbi árakon: f Nem vá'ogaíott ipari Woltmanburgonyára Tokaj—Debrecen, Nyir egyháza—Záhony, va?uli vond mellett fekvő állomásokon 330— 340 korona, helyiérdekű vasutak állomásain 300—310 korona, nem vá'ogaíott ipari Krüger-burgonyára fentebb emiitett fővonalak melle> 270—280 K, helyiérdekű vasutak vonalain 240—250 K, Nyíregyháza vidéki kisvasutak mellett ugyanannyit fizetünk, mint a helyiérde" kü "vasutak állomásain, úgyszintén Viss és Kenézlő állomásokon is. Váfogatott étkezési Krüger-burRégi a közmondás és az igazságnak is megfelel, hogy: Ki korán kel, aranyat lel. A korai felkelésnek legfontosabb feftétele, hogy idején is feküdjünk fe. A kettő a legszorosabb összefüggésben áll egymással. Ha mindkettőhöz ragaszkodunk, hogy mértékben járulunk hozzá egészségünk boldogságunk és életerőnk növeléséhez. Nincs ofyan rossz szokásuk a civilizált népeknek, amely nagyobb kárt tenne az emberi egészségben, mint a késői fefekvés és a későnkelés, egyszóval, mint a rendetlen és rendszertelen alvás. Ez nagymértékben járul hozza az idegbetegsegek kifejlődéséhez. Széltébenjiosszaban idegességről panaszKoünaK az emberek. A rendszertélen alvás, a ki nem eégitő éjszakai pihenés az oka soktekintetben annak, ha az anya bosszús és mérgelődik gyermekeivel; ha az apa hibákat talál családtagjainak dolgában és qka annak is, hogy az üdülőhelyek, szanatóriumok és kprházak mindinkább megtelnek kimerült idegzetű emberekkel. Az idegességnek egyik legelső tünete, hogy korán reggel kellemetlenül érezzük magunkat. Ezen a bajon sokan ugy akarnak segíteni, hogy későn kefnek fél és kü'önösen, ha elég frissnek érzik magukat, későn is feküsznek le. Ám ha egyszer abbahagyjuk aj legszigorúbb rendet az alvás tekintetében , ajtót nyitunk az álmatlanság gyötrő bántalmának. Korunk társadalmi életét joggaí vádolhatjuk azzal, hogv éjjeli nyugalmunkat megrontja. Hányszor tar tunk merő szórakozásból vágy élvezetbőf oly éjszakai összejöveteleket. Inelyek a hajnali órákba nyúlnak. A késő lefekvésnek azonban megvan az a hátránya, hogy megtámadja és tönkreteszi idegrendszerünket. Ne feledjük, liogy a leghelyesebb, ha korán reggelre már kipihentük magunkat és idejekorán talpon vagyunk, hogy munkánkhoz foghasFELHÍVJUK SZÍVES FIGYELMÉT! — mielőtt Női férfi gyapjúszövet szükségletét jLiebcr ós László beszerezné, tekintse meg dús raktárunkat Óriási választék! divatáruliáz, Takarék-palota. Leszállitoft árak ! Irta: Szabolcsy Lajos.