Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-26 / 218. szám

Nyíregyháza, 19S6. szeptember 26. * Vasárnap XLVIL évfolyam. 218 szám Előfizetési arak helybon és vidéken: Egy hóra 30000 K. Negyedévre 90000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM, Telefon szém 139. Postacheque 29558. Kéziratokat nem adunk vissza. Á magyar nép önművelés! lehetőségei. A Nyirvidék számára ina cL\ Nevelős Gyula kuUuszminis2(eri osztálytanácsos, Alig hallani ma nyilvános beszédet, amelyben nem hangzanék el ez a szó, hogy kultúrfölény, a magyar nemzet műveltségi fölénye az ot környező idegen népek felett. És állapítsuk meg azonnal" azt is, hogy az utolsó két-három esztendőben a művelődés terén olyan hatalmas nekilendülésnek lehetünk tanúi, hogy ma már biztos és komoly önérzettel beszélhetünk a sokat emlegetett kulturfölényről és nem hiszem, hogy legyen olyan ellenségünk, aki tárgyilagos megítéléssel azt állítaná, hogy műveltségűnkkel alaptalanul kérkedünk- —• előttünk áll és bontakozik a mai kultúrpolitika, amely nagyszerű szellemi .munkával és SZÍVÓS kitartással' vágja, pallérozza a művelődés útját a tanyai házaktól a fővárosi palotákig, a kis elemi iskoláktól az egyetemekig, a mindennapi élet egyszerű ismereteitől egészen a mélyreható tudományos kutatáság- A művelődésnek ezen az utján két irányú áramlást látunk: az egyik viszi fel az életet a tudományba, a jnásik irányú áramlás hozza fe a tudomány termékeit az élet számára. De ez a szellemi áramlás nem marad meg csupán az iskolák vonalán, hanem hullámai egyre széjefebb terjednek; kezdik elárasztani a nemzet egész életét és felkeltik mindenütt a művelődésre való vágyakozást a szellemi javak megbecsülését és szeretetét és ezzef az önművelésre való törekvést. Számtafan jelét látjuk az or szágban már annak, hogy az emberek művelődni vágynak még pedig oly komoly és annyira biztató jeleket, hogy ezeket má már figyelmen kivüi hagyni lehetetlenség. Ha azt kérdezem, hogy milyen a magyar nép önművelése azt felelem. hogy az önművelésnek hasznosnak kell lennie, nem lehet azt állítani, hogy minden műveltség, ismeret minden ember számára egyformán hasznos. Hiábavaló dolog volna például, ha egy magyar gazda tanulmányozni kezdené a tenger fenekén lakó állatok életviszonyait; de nem lenne hiábavaló, dolog például, ha egy magyar gazda tanulmányozni kezdené Nyíregyháza a mult évszázad közepén. Irta : Kardos István városi ku'turtanácsnok. I. Nyiregyháza azok közé a gyorS fejlödésü városok közé tartozik, amelyek szemlátomást lendültek és alakultak ki. .VárosinüveJ/Jdési szempontból érdeklődésre tarthat számot annak leírása, milyen volt ez a város háromnegyedszáz esztendővel ezelőtt, 1850 körül, milyen volt az élet, a gazdálkodás, micsoda intézményei voltak és mi volt az a mag, amelyből a mai színvonalon álló élínk és modern városkép kialakult. Az idősebb emberek most is szívesen emlegetik, amikor a mai szinház helyén vizenyős hely volt/ ahol télen csúszkáltak és kocsoíyaztak. A Dessewffy- és Károlyi parkok területén széna és szalmalerakodó hely, előbb pedig a setéspiac és salétrom szérű volt, a főtéren a városháza előtt csak nemrégiben is szekértáborral tele piac, közepén a lebontott régi katholikus templommal. A csupasz Bessenyei- s tér közepén a régi vendéglő, a > Zöldség-téren az Aréna állott. A j kövezetlen utcákon olyan nagy sár { volt tavasszal és ősszel, hogy egyik! oldalról a másikra átmenni sem le*; hetett. Este kézilámpás fénye mel- ! lett járogattak a kisvárosi polgárok egymáshoz barátságos összejövetelekre és disznótorokra. A Bujtos egészen lápos hely, ahol egyetlen ház sincs, csak ligetek és gyümölcsös kertek. A mostani Eggyorsabb fejlödésü IV. kerület helyén szántóföld van és csak ezután kezd épülni. A város akkor tulajdonkeppen a Felvégre és Alvégre oszlott. A későbbi vasúti ut felé az utolsó utca az Ér-utca volt. Vasút nincs. Az első vonat 1858 szept. 5-én érkezett. Delizsáncon jár (tak s a feljegyzések szerint a postakocsi járatnál a legközelebbi meg álló helyek : NagykáHó egy stáció Királytelek, Ujfehértó egy-egy stáció, Berkesz másfél stáció volt. Élénk volt a kocsiközlekedés Tokaj felé, ahonnan a házépítés alapjához követ és faanyagot szállítottak és a tíszaberceli rész felé, honnan a felső tiszavidékre gravitáltak. A kereskedő családok és az értelmiség is nagyobbrészt beköltözőitekből áll, akik a Fefvidékről, főképpen a Szepességbőí és Gömörbőí jöttek. Tanárok, iparosok, boltosok, tisztviselők, akik aztán mind ittmaradtak és csakhamar íörzsgyö'keres nyíregyházi polgárokká lettek. Áltálában igen érdekes és "szinte speciális jelenség az az egészsé-, ges lokálpatriotizmus, amely az értelmes és hasznos idegent nemha megismerné a gyümölcsfákat pusztitó férgek és rovarok életét. Az önművelésnek, hogy hasznos lehessen, célszerűnek és céltudatosnak kell lennie. Mindenkinek tudnia kell, hogy milyén célból művelje magát és ehhez képest íveli megválogatnia a maga önművelésének irányait és tartalmát. Másszerü önművelésre van szüksége a kétkézimunkásnak és a szellemi munkásnak; másra az iparosnak, a földművesnek a kereskedőnek és másra a szorosan vett értelmiségnek. Ha nemcsak az egyes emberre, hanem az egész nemzetre tekintünk, akkor azt kell állítanunk, hogy az önművelésnek olyannak keü lennie, hogy a nemzeti érdekek nek megfeleljen. Az önművelés tiszta meggyőződését, kemény tudattá kell tennünk azt az érzést, hogy mindnyájan egy nagy közösségnek, a magyar nemzetnek vagyunk tagjai. Bár sem a szakbeli vagy hivatásbeli, sem a nemzeti műveltséget nem lehet .elképzelni erkölcsi ele- _ mek nélkül, mégis külön kell em- j íitenünk az erkölcsi műveltséget. Az I erkölcsi műveltség az ember lelkének kifinomitását a tiszta erkölcsnek, a valláserkölcsnek, az emberi élet eme üditő és éltető levegőjének 'felismerését jelenti. Megtanít arra, ami nélkül nem ember az ember. Megtanít az Istenféfelemre az ember becsülésre és szeretetreAmikor a magyar nép önműveléséről emlékezünk meg, akkor nem iskolai oktatásról, hanem önkéntes művelésről van szó,, az iskolánkivül való müvelédésről, amelynek alanyai nem tanintézeteket látogató egyének, hanem általában felnőttek, ifjak, vagy idősebbek, férfiak és nők. Hol és hogyan történjék az önmüvelés? Itt mindenek előtt a különböző közművelési egyesületeket kell megemlítenem, az országos és helyi jellegű kulturegyesületeket. A jól működő kulturegyesületekben folyhaük a leghelyesebb önművelés, még pedig azért, mert az egyesület mint társadalmi szerv tagjainak művelődési szükségleteihez szabadabban, könnyebben alkalmazkodhatik, mint valamely állami intézmény. Tapasztalás szerint igen hasznosaknak látszanak a helyi egyesülések, amelyek . vagy csak hogy nem üldözte el és nerc nézte le, hanem szívesen befogadta és ezek csakhamar felvetették a nyíregyházi gazdanépesség jellemző vonásait, a szorgafmat, az iparkodást, a város önzetlen szeretetét, a haladás irányának helyes felismerését és az áldozatkészséget a város és a köz érdekében. Kiss Lajos muzeumi igazgató barátom hivta fel á figyelmemet a 48-as szabadságharc után három évvel, a Bach-korszak alatt, 1851ben kiadott váró ismertetésre, melyet Fényes Elek irt meg nagy szor galommal összegyűjtött, Magyarország Geographiai Szótára cimü müvében. E munka harmadik kötetében a 150—153 lapon emlékezik meg igen érdekesen az akkori Nyíregyházáról. Minthogy a mü könyvárusi forgalomban nem . kapható, közérdekűnek tartom a tfáros múltja iránt érdeklődő közön- . séggel az akkori kisváros életét és i intézményeit megismertetni. A város fekvése. Azt mondja Fényes E-'ek, hogy Nyiregyháza szabad kiváltságolt város Szabolcsvármegyében fekszik Tokajtól "4,Nagykáílótóól 11/2, Debrecentől 6 mér föfdnyire, rónaságon. Földje nagyobbrészint homokos, hefyenként sárgás, helyenként feketés, nvugot felől azonban kemény fekete föld és terem búzát is. Nagyobbrészt azonban rozsot, árpát, zabot, kukoricát burgonyát, babot és mákot termesztenek. A település története. A mostani város helyén ehnek előtte ugyanilyen nevezetű helység állott, mely minthogy az 1635. évi LXVIII. t. ctovábbá az 1638. évi LXVI1. t. cután hajdúi kiváltságokat nem gyakorolhatott, annyira pusztulásnak indult, hogy bár Rákóczi György és Ferenc megújítva kiadott szabadalom-levelükben szép kiváltságok engedésével újra igyekeztek megnépesiteni, végre egészen elpusztult. Gróf Károlyi Ferenc és nemes Petrikovics János kezéhez az 1733-ik évben kiadott u. n. pátens mellett, melyben a többek között azon kedvező igéret tétetett, hogy az uj la'kosok soha ur dolgára hajtatni nem fognak s azt éven kint egy arany fizetéssel megválthatják, leginkább Békés vármegyéből, Szarvas ró! és Csabáról, de később a felföldi megyékből is összegyűlt, ágostai vallást követő tót ajkú néppel ujabban megtelepittetett. Az uj telepesek joga. Később az uraság által kiadott rendes telepedési szerződés által több jogcr kat kaptak, mefyek között nevezeies hogy az egész határ a lakosok birtokába bocsáttatott. Sem magának a földesuraságnak, sem pedig tisztjeinek semmi gazdálkodást folytatni nem Tehetett. Az uri haszonvételeknek haszonbérben birhatása megígértetett és körükbe görög, vagy zsidó le nem települhetett. A mosIskolai gyermek cipők és patent harisnyák Hungária Cipőáruházba minden nagyságban és szírben ériási véltsztélbín érkeztek a Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon: 195. szám. 4830 ? E^yes szám ára 2SS0Ü korona.