Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 197-221. szám)

1926-09-26 / 218. szám

JSÍYÍRY1DSK. KMtMMa 1926. szeptember 26. önállóak, vagy valamely országos egyesülés helyi fiókjai. Ilyenek az ifjúsági egyesületek, a levente-egyesületek, a legényegyletek, gazdakörök, olvasókörök, tűzoltói egyletek stb. Ahol" a helyi egyesületeknek megfefelő vezetői vannak, ott már nem csak műkedvelői előadásokat vagy borozgató estéket rendeznek, sőt hasznos ismeretterjesztő előadásokat, egész tanfolyamokat is tartanak. Igen nagy szükség van arra, hogy a kulturegyesüfetek állandó központi irányításban részesüljenek. Irányítás alatt természetesen semmi olyat nem értek, ami az egyesületi önkormányzatot sértené, hanem olyan tájékoztatásszerű irányítás, amely a magasabb pontról tekintve a szükségleteket meglátja és tájékoztatásokat a működésre nézve. Főkép az a körülmény, hogy a •kulturális jellegű egyesületek nem hálózzák be kellőleg az egész országot, vagyis, hogy a művelődési vágy nem tud kellő kielégülést szerezni az egyesületekben, ez tette szükségessé a községeknek és törvényhatóságoknak a nép önművelésében való szereplését. Főkép a törvényhatóságok és ezek között is elsősorban a magyar vármegyék azok, amelyek a magyar nép kellő önművelései elősegítik. A törvényhatóságokban a törvénryhatósági népművelési bizottságnak, élükön a vármegye alispánjával,, vagy _ a város polgármesterével v ma már mindenütt működnek és ismeretterjesztő előadásokban, tanfolyamokban, valamint analfabéta kurzusokban adnak alkalmat az önművelésre, még pedig elismerésre méltó jelentékeny anyagi áldozatok hozásával. Az önművelésnek legáltalánosabb forrása a könyv- Ám nem a Nick Carteri ponyva írások,, hanem azok, amefyek az önművelés kellő irányainak megfelelően kiválogatva valóban értékesek és hasznosak. Gondoskodni kefl a szükséges könyvek megírásáról, amelyekiben a falu és a város lakó ja a különböző foglalkozású egyének megleljék a nekik szükséges tudnivalókat- A kiválogatott könyvanyagból létesíteni kell könyvtárakat kisebb népkönyvtárakat, esetleg yándorkönyvtárakat, amelyekhez mindenki könnyen és olcsón hozzáférjén. Az önművelés szempontjából ma már eléggé fel nem becsülhető jelentőséggel bír továbbá a film, a mozi. Könnyen fáradság nélkül, szórakoztatva adja az ismereteket és azt hiszem, hogyha az oktató és az erkölcsi tartalmú filmek kelI' őszámban állhatnak az önművelés szolgálatára, az általános figyelemre méltó eszköze az önművelésnek a rádió, ez a technikai cso da, amellyel az emberi tudomány ujabb lépést tett a levegőég meg hódításában. A rádió egybekapcsolja jóformán az egész világot egy óriási közös vérkeringést létesít az emberi érintkezésben és amint a levegőnek nincsenek a földkörül határai, ugy a rádió sem i-smer határokat. Az önművelés -helye ma leginkább az iskofa, falun az elemi iskola a felnőtt emberek részére nem egészen megfefelő. Mindenütt népházra, kulturházra volna szükség. Még ma is egy-egy falu szellemi élete, a közös ügyek fesztelen kényelmes megbeszélése inkább a korcsmában, vagy a falusi szatócs boltban történik. Ha a községnek népháza volna, a korcsmák csak korcsmák maradnának, s az önművelés a nemes szórakozás átkerülne a neki való hajlékba, a népházba. Lenne ebben a házban terem, amelyben előadások, színjátékok rendeztetnének, ott lenne a népkönyvtár, különböző ismeretterjesztő eszközök, az első segélynyújtáshoz szükséges szerep, a tűzoltó Miami fürdőhely Floridában. A Flamingó szálló, a dollármilliomosok otthona, amelyet az orkán elsepert a föl t színéről m tani város tehát 1754-ik év efején újra gyarmatosított hely, összetartó, szorgalmas lakosai iparkodása által annyira sebesen haladt virágzásában, hogy megtelepülésének 32-ik évében már a városok sorába emeíteték. A város főbírája ni k ezüst érdemjele. Az 1800-ik évben az akkori francia háború alatt 10 újoncokat és 6 lovasokat segedelem fejében ajánlván, ezért a fejedelem áltat ezüst érdempénzzel megtiszteltetett, melyet a város főbírája azóta minden ünnepélyes alkalommal mellén visel. Ez az ezüst érdemjel már nincs meg. Az örökváltság. A város fennállásának 50-ik évében örökváltsági, szerződés mellett megváltotta magát felerészben a Dessewffy grófi családtól, 70 éves korában pedig a Károlyi grófi családtól is a másik felerészben. Urává tévén magát igy. minden föfdesuri jogoknak és haszonvételeknek is, most már egészen szabad, még pedig tisztán, mert kebelében semmiféle curialitás nincsen, minden telek egyenlően váltott természetű. Nevezetes, hogv a Károlyi család kiváltság mellett a királyi, vagyis püspöki dézsmát is bírván, ezen jog i5 a városra ruháztatott. A külső és belső tanács és a vétójog. 1837-ik évben királyi szabadalom által tanácsa is rendezve lőn, mely rendezés által" a város kormányára két tanácsok állíttattak. A belső tanács áll a főbíróból, albiróból, ki most már kjapitány nevezet alatt hivataloskodik és 12 tanácsnokból. A külső tanács, vagy választott közönség 60 polgárokból áll, kiknek elnökük a polgármester. A város közgazdálkodását a választott közönség folytatja, de minden határozati helybenhagyás végett a belső tanáccsal közlendők. Ezáltal a rögtönzések mellőztetnek ugyan, de nem lévén meghatározva, hogy a helybenhagyást a tanács hányszor tagadhatja meg, a korlátlan vétónak megszüntetése tekintetében nagyon kívánatos volna, vagy a számát meghatárrozni, hányszor lehessen a helybenhagyást megtagadni, vagy pecíig az egyes gyűlést, melyben a többség megtudhatnék, a két tanács tagjai szavazati arányának is meghatározásával elrendezni. Addig ezen vétó azzal ellensulyoztatik, hogy az alkotott rendszabály szerint nemcsak a végrehajtás, de az indítványozás is kinekesztőfeg a választott közönséget illeti. A porták es az utcák száma. A város határában van 16.000 hold szántó- és kaszálóföld, 1600 négyszögölével mérve, 322 háromnegyed nyilas szőlő és 236 nyilas gyümölcsös kertek, 1006 hold erdő, és 9000 hold legelő, ez utóbbiak mind 1200 négyszögölével véve. A belváros 1720 portákból, vagyis belső telkekből áll és 53 utcákat és 18 utcaközöket számlál. A belső telkek a külső földekkel semmi összeköttetésben nincsenek, valamint ezek se egymással. Öt holdnál kisebb és 60 holdnál nagyobb birtoka azonban egy lakosnak s;m lehet. Mi a szállásföla, meg a kötélalja? A lakosok nagyobb része földművelő, külső földeik szállásföldeknek neveztetnek és kötélaljakra osztvák. Nevezetüket veszik a kötéltől mellyel eredetileg mérettek. A kötél volt 30 öles és ennyi volt a kimért föld szélessége. Hosszában pedig a szekérkeréknek tizenötszöri fordulása számíttatott egy kötélnek és .121 ilyetén kötél tette a föld hosszát. Jelenleg 10 holdból áll egy kötélalja 1600 négyszögölével számítva. Eredetileg birtokát minden lakos egy tagban birta. Még most js 'Sokan égy tagban bírják szállásföldeiket, de több helyen fel vai\ már annyira darabolva, hogy némely kötélalj föld 8—10 darabból is áll. A szállásokon tanyák vannak, lakó és marhatartó épületekkel ellátva. Hogy müvelik a földet? Többnyire egyszeri szántásba vetnek s trágyázás helyett gyakrabban kukorica alá használják földjüket. Az egyszeri szántáshoz ragaszkodva, még nem azon vannak, hogy kevés földet, de jól mivelnének, hanem A-LECjODD-HA.TAT.fU STIMULÁLÓ-VÉTÓM AGC JAVA ZÓ SZEO* 1 kg. elegendő 10-15 métermázsa busa, rozs, árpa nedvei uton való pácolásitioz. Mezőgazdasági, Budapest, X., Hölgy-utca 14 felszerelés stb- A népház a legfontosabb művelődési tényezők egyike és az a község, amely népházat létesített, egy házat, amely a község minden lakosáé, bizonyára a legjelentékenyebb lépést tett a hasznos művelődés utján. Hosszasabban lehetne még a ma gyar nép eszközeiről'irní. Egy kis elmefuttatásnak csak az a célja, hogy legalább gondolatokat keltsen azokban, akik tudnak és szeretnek a jövőbe nézni. Csonka, kicsi ország a mi hazánk. Elszabdalva, megfogyatkozva s ha eszünkbe jut, a torkunkat bizony keserűség foftof

atja. És ezzel a keserűséggel leiünkben mindnyáujnknak tekintete kifelé néz, a határok felé tehetetlenül- Ezt a tehetetlenséget fogja a magyar művelődés felváltani egy uj, egy egységes kemény és termékeny nemzeti tetterővel. BÚTOR szükségletét megbízhatóan és olcsón Giück Jenő bútoráruházában, Vay Ádámutca 8. szerezheti be. Nagy választék Pontos kiszolgálás. Alapítva 1903. Telefon: 234 3391-2 ^lifHIIHHIII!ll!IIIilll!!!llintlllllllllltll!llllllllllllIir szeretnek sokat szántani, elanynyira, hogy a szomszéd pusztákon még több árendáÜs földjük van, mint amennyit szállásföldekben búnak. Kezdenek azonban már többen ugarolni i; és a lucernást is megkedvelni. Kevés a legelő. A legelőnek mintegy ötödrészét évenként a város ki szokta osztani legelőjavitás végett szántás alatt s itt annak idejében köíes bőven terem. A legelő mindössze is kevés és hitvány lévén, a heverő marhák számára 'fi—8 mértföldnyi távolságra is kénytelen a város legelőt bérlelni. A marhatartást kedve.ik a lakosok. ÉDpen ezíürt szántás mellett nem annyira mag, mint takarmány után vágynak. Juhokból a kétnyiretü biri Jcát tartják s évenként mintegy 400 mázsa gyapjút adnak el. Sertést többet tarthatnának, ha a legelő nagyobb és rétséges volna. Az előkelő gazdák lovai szépek, középnagyságuak. Dohány és szőUő. Dohányt csak a közelebbi években kezdték nagyobb mennyiségben termeszleni. Hogy ezt még inkább megkedveljék, igen jutarmas bérért szokott a város évenként mintegy 200 holdat dohány alá kiosztani. SzőIIőket a szomszéd helységek határaiban sokkal "többet bírván a lakosok, mint itthon, boruk elég van, még ef is adhatnak. (Folytatjuk.) ftnnolf ninno O'yillfDártA arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor közUNllUlt Hifibb oZUIIoCyC tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IGMÁNDI keaer&víz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. lUptaté kis éc Mfy flv»«l»e«. Szétkttldéti hely: Igmándi keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve