Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)

1926-08-12 / 181. szám

JSÍYÍRSnOÉK 1926. augusztus 12. Begre Albert benne volt abban a betöréses lopásban is, amikor két sertés feldolgozott részeit lopták eí tőfe. Ezt a fegyverlopás tárgya­lásán ismerte be "Begre Albert. A Radvánszky-féle birtok és a kishaszo nbérletek • Minthogy birtokának java része az igénylőknek jutott, igyekezett az eladásra kerülő ötszáz holdas Radvánszky-féíe birtokot megvá­sárolni. Ezt a birtokot hat even át a falubeliek bérelték. Ez a bérlet a folyó gazdasági évb e n jár l í'­A birtokot, amely két év óta el­adó, a falubeliek meg is akartak vásárolni. Egy ízben mégis vettek hoídankint 6 millió koronáért, de szerződés előtt elálltak a vételtől. Csobaji József meg akarja venni a birtokot. Szóbelileg meg is egyez­tek Radvánszky báróvaf, csak meg néhány tárgyalási pontra vonatko­zólag kell még megállapodásra jut­niok. A falubeliek kívánsága. A falubeliek az utóbbi időben megtudták, hogy ő megveszi ^ a Radvánszky birtokot és azt kérte az O. F. B.-tól, hogy a tőle el­vett 60 holdat a Radvánszky-bir­tokból hasítsák ki az igénylők sza­mára. Berge Béla vezetésévei az igénylők ellenkérvényt intéztek a O. F. B.-hez, azt is kérve, hogy a Radvánszky-fele birtok, továbbra is az ő kezökben maradjon kishaszon bérletek címén. Augusztus 6-án volt a tárgyalás, amelyet Piskóty biró vezetett. Bu­dapestről Dr. Hedenberg Árpad •ügyvéd vett részt, ott volt a Rác vánszky-birtok képviselője, az ő ügy védje, az igénylők képviselete Begre Béla, Kovács János tanító és még nyolcan-tizen. A biró dön­tése az volt, hogy nem javasolja az O. F. B.-nak a kishaszonber­letet óhajtó lakosság kérelmét, mert ahol a földbirtokreform tár­gyalások befejezést nyertek, ott se­hoísem engedélyezhetnek kishaszon­bérleteket. Igy Csobaji Józsefnek az az impressziója, hogy a merénylet ezekkel a földbirtok tárgyalasok­kaf van összefüggésben. A nyomozás iratait beküldték a nyíregyházi kir, ügyészségre ,ahová megérkezett az az erősen összefapuif, a fal ho­A közelgő Szent István nap szokatlan nagyarányúnak ígérke­zik. A Székesfőváros, a Faluszö­vetség és az összes érdekelt intéz­mények összefogtak, hogy Szenl István királyunk emlékünnepét a magyarság igazi ünnepévé avas­sák s különösen a falu népének az ország fővárosába való töme­ges feljövetelével a magvarság tár­sadalmi egységét demonstrálják. A Faluszövétség arra törekszik, hogy ez alkalommal a falvak népe ere­deti viseletében keresse fel a fő­várost és vegyen részt a körme­netben. Azzal " a felhívással fordul ezúton is a községek vezetőihez, hogy ott, ahol népviselet van, egv kisebb küldöttséget állítsanak ösz­sze, mely népviseletben venne részt Tilos a bicsérdizmus. Szükségtelen a bicsérdizmussal bővebben foglalkoznom, hiszen ér­demén felül is sokat olvastunk és hallottunk már róla s ezért eiég legyen, ha csak annyit mondok, hogy a bicsérdizmus husevéselle­nes s mint ilyen mindennapi táp­lálkozásunkat akarná megreformál­ni, mintha azt nyomorúságunk már eléggé meg nem változtatta volna. Nem az fáj nekünk és nem az a mi bajunk, hogy sok hust eszünk, hanem, hogy nagyon is keveset fogyasztunk, mert a rossz kereseti és megélhetési viszonyok miatt a szegény ember fazékjába nemcsak < hogy hétköznap, hanem még sok i vasár- és ünnepnap sem jut hus, I mert nincs rávaló- Pedig be sok 5 moktörmelékeit és a vérnyomokat láthatóan magánviselő ólomgo­golyó is. Kétségtelen, hogy a tettes rövidesen kézrekerüí es ak­kor le fogják leplezni a véres me­rényyfet egész hátterét. a Faluszövetség csoportjában­Nemcsak egyes jól ismert népvi­seleti vidékek tömeges feljövetelé­ről volna szó, hanem az összes Magyarországon előforduló nép­művészéét szeretné! a Falu=zövet-:ég bemutatni, ugy hogy a Szövetség égisze alatt felvonuló csoportok hü tükrét fogják mutatni a nép hasz­nálatban levő vagy pedig már di­vatból kiment népviseletnek. A Szent István-nap rendező-bizottsá­gával történt megállapodás értel­mében a Faluszövetség csoportjá­ban résztvevő, a népviseletbe öl­tözött küldöttségek teljesen ingyen fognak elhelyezést kapni. Augusz­tus 15-ig kell jelentkezni a Falu­szövetségnél Budapest, V-, Zof­tán-utca 8­szegény ember van ma Csonka­Cmagyarországon. Háború előtt a napszámbér 1 forint 20 kr- volt, amikor is a sertéshús és szalonna 54—60 kr., a marhahús pedig 40—45 krba ke­rült. Ma 25.000 korona a napszám, a sertéshús és szalonna viszont 24—26-000 korona, mig a marha­hús 18—22-000 korona. Háború előtt tehát egy napszámért 2 kgr­sertéshúst, vagy szalonnát, avagy 3 kgr. marhahúst lehetett venni, mig ma egy kgr. sertéshúst, vagy szalonnát, avagy cirka 1 és fél kgr. marhahúst. Ahol a napszám­bér és húsár közt ilyen arányta­lany a viszony, ott az emberek nem dúskálhatnak a húsételben, hanem ellenkezőleg a legtöbbször hus nélkül kell beérniök. Nem igy volt ez régen- Az idők járása folyton nehezül felettünk s ezért ma mesébe illő, ami különben történeti tény, hogy 1345-ben a francia trónörökös udvartartásában 30 ur és a szolgaszemélyzet na­ponta 28 drb. hizot sertést evett meg. Tehát 6 nap alatt fogyasztott el annyi sertést, mint amennyit a mult érben Nyíregyházán 1 hónap alatt elfogyasztottunk. A XII—XVIIl- században az emberek valósággal tobzódtak a husevésben. És ekkor a szegény ember asztalára is bőven jutott és pedig nemcsak ünnep, hanem hétköznapokon is, amit különben az 1500 évi szász hercegségi rend­szabályzat is bizonyít, mely el­rendeli, hogy a böjti napokat ki­véve a cselédségnek és napszámo­soknak naponta kétféle húsétel le­gyen kiszolgáltatva. Egykori írók szerint a római at léták naponta ettek sertéshúst, mert csak ez tartotta őket erőben, viszont a trójai hősök csupán ser­téshússal táplálkoztak. £s most lássuk a ma is élő jeles gazdasági Írónkat, Dorner Bélát, akt a hússal való táplálko­zásról azt mondja, hogyha a né­met nép nem fogyasztott volna 30 kgr. sertéshúst, a német katona nem volna oly magas növésű, oly szélesvállu, oly acélizmu és kemény-életenergiáju, mint aminő­nek őt a háború alatt láttuk és bámultuk. Mig a háború éelőtti években a németek fejenként és évenként 52 kgr. húsfélét fogyasztottak, addig mi csak 29.9 kgrot s a németek 30 kgr. sertéshúsfogyasztásával szemben nrálunk évenként és fe­jenként csupán 9 kgr. volt a ser­téshúsfogyasztás. De nézzünk más szerzőt. Vogt Károly szerint Angliának egyik­legfőbb közfogyasztási anyaga a marhahús s ezen gazdag fehérje­tartalom egészséges tápszernek tu­lajdonítható testüknek s ezzel együtt agyuknak is magas kifej­lődése, mellyel vele jár a kévé? betegség, sok ideg- és agyképző­dés, sok gondolat, sok szabadság, sok műveltség. Emlékezzünk csak vissza a vi­lágháború borzalmaira és arra, hogy mit mondott akkor II. Vil­mos német császár. Hogy azé lesz a győzelem, aki ideggel to­vább fogja birni. Azt hiszem, e kevés példával is bebizonyítottam a bicsérdizmus tarthatatlanságát, még pedig nem­zeti és faji szempontból és egy­ben azt is, hogy a húsfogyasztást minden uton-módon elő kell se­gítenünk. Mert mint láthatjuk, a népnevelés, cserkész- és levente­mozgalom mellett egy olyan áram­lat kell, hogy meginduljon, melv a hus olcsóbbá tételét írja zászló­jára. És ez nem. más, mint az antíbicsérdizmus. Nem elég tehát az, hogy a fővárosi államrendőrség a bicsérdizmus terjesztését köz­egészségügyi szempontból betiltot­ta, hanem ha azt akarjuk, hogy ifjuságunk a reá váró nagy felada­toknak megfelelhessen, lehetővé keli tenni az olcsó és igy széle­sebb körben való húsfogyasztást, hogy jövő nemzedékünk acélizmu, idegerős és vasakaratu legyen s igy lesz majd igazán ép testben ép lélek. Mint mindenben, ugy itt is az államnak kell jó példával előljár­ni. És ezt Játjuk a lóhusnál _ mert a vágóló forgalmiadó alá nem esik és a lóhusfogyasztás adómentes, ugyancsak a vágó- és szemledij is minimális. Olcsó húsfogyasztás tehát csak ugy érhető el, ha a lhus kgr.-ját mennél kevesebb adó terheli. Te­hát a husadók mérséklendők, a PiadaB Moigó Augusztus 11-én és 12-én, szerdán és csötörtökön 5, 7 és 9 órakor Örök csend hazája Scott kapitány halálos utazása a déli sarkvidéken 7 felvonásban. Férjek és udvarlók Tanulságos vígjáték haladó és megállapodott házasok számára 7 felvonásban. — Főszereplők: Florence Vidor, Lewis Stone, Lew Cody. Kert Mozgó Augusztus 11-én és 12-én, szerdán és csütörtökön 9 órai kezdettel Örök csend hazája és Férjek és udvarlók Állandóan katonazene! Kedvezőtlen idő esetén az eláadás a színházban lesz megtartva. Nyíregyházán is terjed az ügynök-rendszerü részletüzlet. (A Nyirvidék munkatársától-) — A háború után bekövetkezett gaz­dasági összeomlás, a kereseti lene­tőségek és a munkaalkalmak ége­tő bizonytalansága már 1922-23­ban kifejlesztették a fővárosban az ügynökrendszerü részletüzletet. Az ügynökök egész serege jep­te el különösen a főváros periféri­áit, akik kedvező, 3—6 hónapi rész­letfizetésre bocsájtották forgalom­ba áruikat. Eleinte a munkásság köréből rekrutálódott a részletügynökök ve­vőközönsége, később azonban az előnyös feltételek csakhamar meg­hódították a részletüzlet számára, a tisztviselőket és általában a fix­fizetéses alkalmazottakat is. Nyíregyházán 1924-ben indult meg intenzivebben a részletüziei. A társadalom fizetőképtelensége mind nagyobb és nagyobb rétege­ket kényszeritelt a részletvásárlás igénybevételére. Ekkor kezdődött meg az utalvány-rendszerű rész­leteladás, amelyet ma már Nyír­egyházán körülbelül 20—25 keres­kedő folytat. 1924-ben indult meg egyszersmind az ügynökrendszerü részletüzlet is Nyíregyházán és környékén. Ma már helyben is több keres­kedő ügynökei járják be a város minden részét, valamint a tanyá­kat és a falvakat is és nemcsak textil, de bútor, gép-árukat és kési ruházati cikkeket is hoznak 3—6 havi részletfizetésre forga'omba. Az utalványrendszer mellett csak a tisztviselők szerezhették be szük­ségleteiket részletfizetésre, infor­mációnk szerint, azonban már Nyíregyházán is több kereskedő, az ál andó keresetforrá-sal, ingó va­gyonnal vagy személyi kredittel rendelkező közönség részére is nyújt részletfizetéses eladásra árut. " A részlet eladás a jövőben ter­mészetszerűen terjedni fog, mind­addig, mig a gazdasági élet és elsősorban a kereseti lehetőségek javulása lehetővé nem teszi, ismét a társadalom minden rétegére néz­ve azt az ideális 'állapotot, hogy szükségleteit azonnai készpénz­fizetéssel szerezze be. MIT KEIX TUDNI BUDAPESTEN? ROYAL-NAGYSZÁLLÚ ROYAL APOLLÓ ROYAL-PÍLMSTERRASZ A főváros legszebb, legkényelmesebb szállója. Legmodernebb 1 berendezés. Hideg és meleg víz, telefon a szobában. Olcsó árak. ROYAL-NAGYSZÁLLÚ ROYAL APOLLÓ ROYAL-PÍLMSTERRASZ A főváros legszebb, legelőkelőbb mozgóképszínháza Műsora mindig vezet Szimfónikus zenekar. ROYAL-NAGYSZÁLLÚ ROYAL APOLLÓ ROYAL-PÍLMSTERRASZ A főváros legelegánsabb, legkellemesebb étterme. Debreceni Kiss Béla muzsikál. Négyfogásos, pompás menti 30.000 K ' Budapeit VII, Erzgébet-kflrnt45-47. Szobák levélben, sürgőnyileg u rendelhetők. Sürg.-elm: Royalotei | Népviseleti küldöttségek részvétele a Szent­istvánnapi ünnepségeken.

Next

/
Thumbnails
Contents