Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-07 / 177. szám
2 JffiiKtflQÉK 1926. augusztus 40. A háboras bűnösség kérdése. Owen szenátor beszéde. Ismeretes dolog, hogy a Versailles, Trianon nevével jelölt békediktatumok azon a hazug feltevésen jöttek létre, melyet az úgynevezett győztes hatalmak eltudtak hitetni a világgal. A feltevés pedig az, hogy a világháborút a monarchia és Németország idézte fel, ezért méltán nehezül ez államokra a súlyos büntetés, területi veszteség és jóvátétel alakjában. A háborús bűnösség kérdésének egész irodalma van ma már, melynek egyik legjelentékenyebb terméke az a Berlinben megjelent fűzet, amely Owen L. Róbert amerikai szenatornak, a háborús bűnösség kérdésében, Bostonban, 1926 1926 március 27-edikén, mondott ujabb beszédét foglalja magában, német fordításban. Első beszédét e tárgyban Owen az .Északamerikai Egyesült Államok seriatusa előtt tartotta még 1923 december 18-dikán, melyet ujabb adatokkal kibővítve, a bostoni KulTügyi Társaság előtt ismételt megEz utóbbinak a szövegét folyó evi április 15-ödikén, »The Progressive« (A haladás) ciü folyóirat közölte. Anglia "fes Franciaország háborús sajtójának sikerült az amerikai közvéleményt arról meggyőzni, "hogy Németország régóta készült a háborúra, azzal a szándékkal, hogy Európát meghódítsa, békét • diktáljon a világnak, még az Egyesült Államoknak is és megsemmisítse á demokratikus kormány-formákat a császári NémetországAz ujabban napvilágra került hivatalos adatok azonban meggyőzték a világ közvéleményét a világháború igazi okairól- Á Róni a líoff és HohenzolWn 'katonai dinasztia bukása folytán a vi'ágbéke elérésébe nagyobb reménysége lehet az emberiségnek. ' A borzalas háború indító oka a tulzásbn vitt nacionalizmus és a? általa nénzelt propaganda-sajtó volt. A chanyinizmus-ig feszitett nacionalizmus 'indiVta a nemzeteket arra, hogy állig- 'fegyverkezzenek és igv a militarizmus, a világkereskedelem elnyerésére törve, idézte elő az imperializmust. Az angol világkereskedelmet ffenvégétté a német hajóhad óriási fejlődése. Az angolok aggodalmához járulta franciák részéről az a vágy, hogy Elzász-Lotharingiát visszafoglalva, még Észak-Afrikában is ftöveijék hatalmukat. Oroszország Konstantinápolyra aspirált, Németország Törökországon keresztül Bagdig" akart előre hatolni. Az orosz diplomaták szerint Oroszország missiója a Dardanellák birtoklása s ekként a melegtengerhez való kijutás. Ámde Anglia féltette a suezi csatornát és Indiát a tulhatalomra jutó orosz flottátólAz orosz diplomaták tehát először is arra törekedtek, hogy Németorszság ellen ^szövetséget kössenek. Tervüknek először a francia diplomatáakat akarták megnyerni, mível az 1875- évi julius 16-diki törvény VIII. cikkelye értelmében a francia köztársaság elnökének kizárólagos joga a szerződések kötése, ratifikálása. Carfmir Périer, a francia miniszterelnök, Delcassé külügyminiszter, Duravieff orosz külügyminiszterrel szerződést kötött Németország megtámadására abban az esetben, ha Ausztria-Magyarország mozgósítana. Mikor 1914-ben ellkészüitek, meg is tették, amire szerződtek. Egy másik titkos szerződésben megállapodtak a szerződő felek a német területek felosztására, a Saar-vidék szénbányáira 'nézve. Erről a szerződésről az érdekelt nemzetek semmit sem tudtak. Az oroszok a hadi készülődések folyamán körülbelül 22 milliárd frankot kértek és kaptak kölcsön a franciáktól. Ezen a pénzen az oroszok vasutakat építettek a német határig, lőszergyárakat rendeztek be s 15 miliió embert szólítottak fegyver alá. A franciák már félmillió katona mozgósítását Ígérték legelőször. A bekerített német nép, a határok védelmére megtett minden lehetőt. Az oroszok titkos szerződést kötöttek Romániával, Szerbiával, Olaszországgal és Angliával, Németország tehát szárazon és vizén körül volt kerítve, s mégis a németeket okolták a világháború kitöréseért a jól pénzeit propaganda sajtóban. Az orosz diplomaták á monarchiát viszont arra biztatták, hogy Bosznia és Hercegovina kormányzatát vegye át, ami a szerbeket, ellenséges érzületre hangolta, mivel ők a délszlávokat a saját uralmuk alatt kívánták egyesíteni, így következett be Ferenc Ferdinándnak és nejének meggyilkolása, szerb tisztek támogatásával. 1914 június 28-adikán, Szerajevóban. Oroszország Szemforgató politikája' védelmébe vette Szerbiát, mert a régóta áhított ürügy megvolt a náboru rrtegihditására. Ilyen körülmények között értesítettet Ferencz József, szándékáról II. Vilmost, aki beleegyezett abba, hogy a monarchia Szerbia ellén büntető expedíciót indítson, abban a feltevésben, hogy ez a hadi' vállalat Balkán határai között marad és nem fejlődik európai háborúvá. Bogicsevics, a háború okairól szóló könyvében felemlíti Sasanow, orosz külügyminiszternek a német sajtóhoz intézett ama nyilatkozatát, melyet 1912 október 8-án tett és amely szerint a balkán háborúkat a nagyhatalmak helyi érdeküeknek tekintik. A berlini & togatás alkalmával tett eme nyilatkozat félrevezette a német és magyar diplomáciát. Arról az orosz-francia titkos szerződésről, a németek semmit sem tudtak, amelynek értelmében Németországot megtámadják, ha a monarchia mozgósít. Az angol külügyminiszter Grey állásfoglalását Németországgal szemben, a porosz katonai rendszerrel és a Hohenzollern-dynastiával hozták összefüggésbe. A németek viszont Anglia semlegességére számítottak, s áldozatul estek a nagyatalmak bekeritési politikájának. Mikor a monarchia 1914 [ulius 23-ikán elküldte ultimátumát Szerbiának, a németek ellenségei már felkészülten várták a háború kitörését. Julius 24-én Anglia már mozgósította hajóhadát, több mint 400 hajót. Augusztus 2-án az angolfrancia megegyezés értelmében, az angol ezredek Londonba vonultakAz orosz koronatanács julius 24-én határozta el a mozgósítást, miután Sasanow és Iswolski már évek 'óta tervezték al európai háborút. ! 'í i Bogicsevics, berlini szerb követ rámutatott Sasanow kétszinüségére, aki nyíltan kijelentette, hogy Angliát és Franciaországot nem szándékozik visszatartani a háborúba való beavatkozástól: Niviani és Poincaré sem mérsékelték Sasanow politikáját. Grey is ugy nyilatkozott, hogy a monarchia mozgósítását az orosz mozgósítás fogja követni. Vilmos császár volt az egveHen, aki a'z európai háború kitörését meg 1 akarta gátolni. Julius 24-^dikén. a helg*?^ kiilüovmini =; 7teriiim értesitet^ a belga vezető köröket, hogy Belgium mozgóéit. Inlius 24-edikén. Fra nciaország mozgósított? » marokkói c canatokat', ; a. hadiflottát a Földközi-tengerre rendelte. Julius 24-ikén Poincare és Viviani. pétervári látogatásija alkalmával arró! biztosították az orosz vezető köröket, hogy Franciao-szág harcrakészen áll és támogatja Oroszországot. Vilmos császár Bethmann Holweg utján igyekezett a iponarchia követeléseit mérsékelni a béke érdekében. Az orosz és francia diplomaták abbar egyeztek meg, hogy a béke megzavaróinak Németországot fogják a világ előtt feltüntetni. Sasanow julius 25-ikén Rosen bárónak ezt mondta: »Most már hadra kelünk.« Miután a monarchiát az orosz-szerb összeesküvés mozgósítására kény szeri tette, Orosz- és Franciaországot az 1892- évi titkos szerződés arra kötelezte, hogy Németországot megtámadják. A néDiadal Mozgó Augusztus hó 7-én és 8 án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Aranyrablók vadnyugati kalandor történet 5 felvonásban. Főszerepben: BUCK JONES a népszerű cowboy szinész. Az éjféli lovas kalandordráma 6 felvonásban. Főszerepben: ; Eva Novak és Maurice Ffyon. JÖN: JÖN: A sport Vénusz! Városi Mozqó Augusztus hó 7-én és 8-án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A nagyyarosok óriása (A kék zubbonyos.) Amerikai filmregény 7 felvonásban. — Főszereplő : Herbert Rawlinson. A pénz nyomoraltjai! Egy kőszivü ember fiainak története 8 felvonásban. Főszerepben: Eleanor Boardman. A 9 órai előadásokat katonazene kiséri. Kedvező ilő esetén a 9 órai előadás a Kert Mozgóban lesz megtartva. rnetek erről a titkosszerződésről' semmit sem tudtak, Poincaré és Iswolski háborús tervezgetéseire sok bizonyíték van, Poincaré felelősségét sok francia iró megállapítja, »Egy fekete könyv« (»Un livre noire«) pedig teljesen elitéli. Mig Orosz- és Franciaországot és Szerbiát egy titkosszerződés arra kötelezte, hogy Németországot és a monarchiát megtámadják, addig Vilmos császár a keleti tenger vizein időzött, ahonnan julius 26-án tért vissza s az orosz cárt kérve-kérte, hogy a csapatokat tartsa vissza a határra való vonulástól, de mindhiában. Erre- nézve, Ewart, kanadai történetíró, müvében: »Az 1914—1918 évi háború okairók eloszlat minden kétséget. •« Pétervárról a német vezető köröket hamis békehírekkel ámították és a berlini körök csak akkor kiiyánták a császártól a beavatkozást, amikor az orosz mozgósításról kétségbevonhatatlanul megbizonyosodtak julius 31-edikén. Augusztus 1-én, reggel 7 órakor jelentetté a német nagykövet Szentpéterváron, hogy Oroszország hadi műveletei folytán, Németország magát hadi állapotban levőnek tekinti Oroszországgal szemben. Az entente-sajtó mégis Németországot tüntette fel békebontónak, mint ámely ' a világot akarja meghódítani. A hadilábra állított szerencsétlen nemzetek hazafias lelkesedéssel vonultak háborúba, bizva vezéreik böl cseségében. Amint az oroszok belátták, hogy megcsalták őket, megölték vezetőiket, vagy elűzték őke + Oroszországból. A császárok és királyok elvesztették trónjukat. Az orosz és francia diplomaták, akik e háborút felidézték, vagy meghaltak, vagy elfeledték őket. 'De a világ a háborúnak ama nagy tanúságát ne feledje el, hogyha nincs titkos diplomácia, sohasem törhetett volna ki a világháború. Wilson elnök tehá tnagy bölcseségéről tett tanúbizonyságot, amikor a titkos diplomácia megszüntetését kívánta, mert Európa békéje csak igazságosságon alapulhat, nem becsapáson. A világháború következtében a katonai dinasztiák megbuktak és 55 nemzet képviselői gyűltek össze Genfben, hogy az igazság alapján, a nemzetek bpldogitásán munkálkodjanak. Az'Egyesült Államok népe magáévá teszi ez alapvető ebeket és a Népszövetség sikeres munkásságáért vállalja a felelősséget. Az Egyesült Államokban ném minden államférfi helyesli ugyan a Népszövetségbe való belépést, és pedig azért, mert ugy gondolják, hogv az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során az európai diplomatákban nincs meg a jóhiszeműség. Pedig egves államférfiak meggondolhatnák, hogv 1918 novemben 4-edikén hozzájárultak a 14 ponthoz, és hogy amikor a német nép a vezetőit megadásra kényszeri ették, e 7ek az Ígéretek néhány fontos ügyben meghiúsultak. Mi az elkövetett hibákat el akarjuk feledni és azt kívánjuk, hogy a jövőben a világ népei békében, biztonságban éljenek. M. F. PENGŐ ÁTSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT irodai alakban. Kapható a Jóba-nvoaidaban Széchenyi út í>. szám.
